EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1962.03.17. (11.szám) Élet és Irodalom, Eörsi István: Olvastuk
    A salamancai diák
    Iose de Esproceda elbeszélő költeménye

    Könyvkritikia. Berczeli A. Károly fordításának kiemelése. Benyhe János utószavának dicsérete.


    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 1996.05.31. (22.szám) Mihancsik Zsófia: Az ötlábú bárány – Eörsi Istvánnal beszélget Mihancsik Zsófia

  • 1962.03.Valóság, E.I.: Brecht lírája és az intellektuális költészet

    (Brecht lírája néhány verse tükrében.)

  • 1962.06.26. Népszabadság, Megjelent a Valóság legújabb száma

    Lapszemle. Eörsi István cikke Brecht lírájáról és az intellektuális költészet problémájáról.

    Előzmény:

    • Valóság, 1962.03.szám E.I.: Brecht lírája és az intellektuális költészet

  • 1962.07.15. Népszabadság, Megjelent az Új Írás júliusi száma

    Lapszemle. Eörsi István cikke az intellektuális költészetről.

    Előzmény:

    • Új Írás, 1962.07.szám E.I.: Költészet és gondolat

  • 1962.07.Új Írás, E.I.: Költészet és gondolat

    (A költészet és a gondolatiság szembeállításáról. Miként jelentkezhet a gondolatiság a versben?)

  • 1962.08.01. (8.szám) Könyvtáros, L – y: Faust-könyvek

    A Magyar Helikon sorozata. A fausti téma és Goethe. A Faust-irodalom írói és fordításai. Heine Doktor Faustja, megírásának története. Lenau Faustja.

    „Lenau remekművének nyelvi virtuozitása nehéz próbára tette a fordítót, Vidor Miklóst; kitűnően megoldotta feladatát, akárcsak Eörsi István, Heine tolmácsolója.”

    • Heinrich Heine– Nikolaus Lenau: Doktor Faust/Faust című kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél. 

  • 1962.09.szám Nagyvilág, E.I.: A műfordításról

    Az angol nyelvű műfordítás gyakorlati és elvi problémáiról az On Translation tanulmánykötet megjelenése kapcsán.

  • 1962.11.02. Népszabadság, Megjelent a Nagyvilág novemberi száma

    Lapszemle. Eörsi István versfordításai.

    Előzmény:

    • Nagyvilág, 1962.11.szám Jevgenyij Jevtusenko: Titok 

  • 1962.11.szám Nagyvilág, Hans Mayer: Dürrenmatt és Brecht, avagy a visszavétel

    Dürrenmatt színházi műveiről, hangsúlyozva a gondolkodás felelősségét egy felelőtlennek tűnő korszakban. Szembeállítja Brecht nézeteit, feltárja a tudósok szerepeit, és rávilágít a hősök és a társadalom közötti feszültségre. Dürrenmatt darabjai az emberi kapcsolatokra és a társadalmi modellekre reflektálnak, különös tekintettel Svájcra. A szereplők a tudományos felelősség következményeivel küszködnek a társadalmi felelőtlenség közepette. Brecht hatása azt sugallja, hogy a hősök iránti igény a társadalmi hiányosságokat jelzi. Eörsi István fordítása.

  • 1962.11.szám Nagyvilág, Jevgenyij Jevtusenko: Titok

    Vers. Eörsi István fordítása.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1962.11.02. Megjelent a Nagyvilág novemberi száma
    • Szabad Sajtó, 1962.12.13. (50.szám) Fiatal magyar irók kapcsolatai az uj szovjet költészettel

  • 1962.12.13. (50.szám) Szabad Sajtó, Fiatal magyar irók kapcsolatai az uj szovjet költészettel

    A magyar irodalmi lapok egy éve közlik fordításokban a fiatal orosz költők verseit, akik harcban állnak a hivatalos irodalommal.

    „Gergely Sándor, az 1945-ben Moszkvából hazatért pártiró, a »lázadó« szovjet irodalom termékeinek közlése miatt megtámadta a magyar irodalmi folyóiratokat, azt állítva, hogy azok egyoldalúan tájékoztatják a magyar olvasókat a mai szovjet irodalomról. Ám a Nagyvilág novemberi száma először hoz valóságos kis antológiát a szovjet fiatal költők verseiből, kiváló magyar költőknek Illyés Gyulának, Weörös Sándornak, Fodor Andrásnak, Jobbágy Károlynak, Rónai Györgynek, Képes Gézának, Eörsi Istvánnak és másoknak tolmácsolásában.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Nagyvilág, 1962.11.szám Jevgenyij Jevtusenko: Titok

  • 1962.12.szám Népművelés, E.I.: Illyés Gyula: NEM VOLT ELÉG
    (Válogatott versek)

    Könyvkritika.

    „…a Horthy-korszak nekem már többé-kevésbé történelem, és így az ekkor létrejött értékeket is történelmieknek látom. Úgy lehetek csak úrrá ezen az érzéki csalódáson, ha megpróbálom megkeresni az illyési költészet egészére jellemző közös jegyeket.”

  • 1962.12.Új Írás, E.I.: A művészi forma nyomában (Ernst Fischer: A nélkülözhetetlen művészet.)

    (Könyvkritika))

  • 1963.01.25. Népszabadság, Megjelent a Világosság januári száma

    Lapszemle. Heinrich Heine „megtérésének” történetét tárja fel Eörsi István.

    Előzmény:

    • Világosság, 1963.01.szám E.I.: Heinrich Heine és „megtérése”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál. 

  • 1963.03.30. (13.szám) Film Színház Muzsika, Zs. O.: Új Könyvek
    Hugo Hartung: Csodagyerekek

    Könyvkritika. Fordító: Eörsi István.

    A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításköteteknél.

  • 1963.04.13. Népszava, H. M.: Könyvjelző

    Könyvkritika Hugo Hartung: Csodagyerekek című könyvéről.

    „A rendkívül eredeti, szerkezetileg is ötletesen felépített könyvet Eörsi István élvezetes fordításában adták ki.”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításköteteknél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1963.05.01. (5.szám) Magyar Híradó, Eugen Géza Pogány: Az amnesztia után

    Beszámoló az országgyűlési választásokról, ahol csak a Hazafias Népfront listáján szereplő jelöltekre szavazhattak. A gazdasági és a kulturális élet fejlődéséről, a káderpolitikáról, a külpolitikáról. Mindszenty József bíboros hercegprímás ügye még nyitott kérdés. Kommunisták száma a világon.

    „A mostani kormánynyilatkozat ama fejlődésnek végét jelenti, amelynek az volt a vágya, hogy ott kezdje, ahol 1956 november 4-én a teljes stagnálás beállt. […] Kádár országgyűlési nyilatkozatában az amnesztia bejelentése a legfontosabb rész. […] Becslések szerint a mostani amnesztia is több bebörtönzött sorsát érinti, köztük van Bibó István, a Nagy Imre-kormány egyik minisztere, Eörsi, Gáli és Obersovszky írók, Rácz és Bali, a budapesti munkástanács volt két vezetője, valamint Kopácsy, Budapest forradalmi rendőrségének vezetője.”

  • 1963.06.szám Kortárs, E.I.: Elvágyódás

    Vers.

  • 1963.09.szám Nagyvilág, Hans Mayer: Ionesco és az ideológiák

    Eugène Ionesco abszurd dialógusokat használ fel darabjaiban. Művei ismétlődőek és olykor monotonok. Részletezi az egyéniség és a társadalmi konformitás küzdelmét, illusztrálva, hogy az olyan szereplők, mint Bérenger, hogyan küzdenek meg a félelemmel, az erkölcsösséggel és azzal a vággyal, hogy embernek maradjanak a hatalmas társadalmi nyomások közepette. Ionesco párbeszédstílusa gyakran hasonlít abszurd traktátusokra, ami a társadalmi konformitást és az egyéni félelmet tükrözi. Az olyan karakterek, mint Bérenger, az emberiség megőrzése és a társadalmi normáknak való behódolás küzdelmét szimbolizálják. A gyermekkor témája befolyásolja a félelmet és az erkölcsi kihívásokat Ionesco drámai művében. Eörsi István fordítása.

  • 1963.10.01. (10.szám) Könyvtáros, Lékay Ottó: Hugo Hartung CSODAGYEREKEK

    Könyvkritika.

    „(Eörsi István egyébként néhány nagyon jó fordítói ötlettel tudja feledtetni, hogy az igazi szellemesség mindig világos, csattanós, és nem olyan körülményes fogalmazású, amilyen Hartungé helyenként.)”


    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításköteknél.

  • 1963.10.05. (40.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A zsák

    Vers.

  • 1963.10.szám Jelenkor, E.I.: A Híd
    Ábránd

    A pécsi folyóirat ünnepéről, ötévi terméséről. Legújabb számában jubileumi írások, visszaemlékezések, köztük Eörsi István versei.

    Kapcsolódó tartalmak:

    • Jelenkor, 1963.10.szám E.I.: A Híd. Ábránd
    • Tolna Megyei Népújság, 1963.11.07. Csányi László: Ötéves a Jelenkor


  • 1963.10.szám Kortárs, E.I.: Tizenhat óra emlékeiből

    Vers.

  • 1963.11.07. Tolna Megyei Népújság, Csányi László: Ötéves a Jelenkor

    A cikk a Jelenkor című folyóirat indulásának ötödik évfordulóját ünnepli, és áttekinti Pécs gazdag irodalmi múltját. A szerző hangsúlyozza, hogy a város mindig is fontos irodalomszervező központ volt, amelynek hagyományait a Sorsunk megszűnése után a Jelenkor vitte tovább. A visszaemlékezésekben megszólalnak korábbi szerkesztők és irodalmi szereplők (pl. Várkonyi Nándor, Katkó István, Szántó Tibor, Lovász Pál), akik felidézik a pécsi irodalmi élet meghatározó időszakait. A lap küldetése kezdettől fogva az volt, hogy szellemi műhelyt és mozgalmat teremtsen, és túllépjen a „vidékiség” korlátain. A cikk szerint a Jelenkor öt év alatt a legjobb magyar folyóiratok közé emelkedett, és jelentős szerepet játszik a Dunántúl és az ország irodalmi életében.

    „Az ünnepi visszaemlékezések után (kár, hogy kimaradt a 30-as évek Minerva-Társasága, amelynek folyóiratában a fiatal Szerb Antal közölte tanulmányait), a Jelenkorban gazdag irodalmi anyagot talál az olvasó. Fodor András, Berda József, Eörsi István, Bencze József, Bokros János, Németh Ferenc, Tóth Endre, Nádor Tamás, Demény Ottó, Albert Zsuzsa, Hunyadi István, Paál Lajos versekkel szerepel…”

    Kapcsolódó tartalom:

    • Jelenkor, 1963.10.szám E.I.: A Híd. Ábránd
    • Kisalföld, 1963.11.10. (263.szám) h. i.: Ötéves a Jelenkor

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.