EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1962.03.Valóság, E.I.: Brecht lírája és az intellektuális költészet

    (Brecht lírája néhány verse tükrében.)

  • 1962.06.26. Népszabadság, Megjelent a Valóság legújabb száma

    Lapszemle. Eörsi István cikke Brecht lírájáról és az intellektuális költészet problémájáról.

    Előzmény:

    • Valóság, 1962.03.szám E.I.: Brecht lírája és az intellektuális költészet

  • 1962.07.15. Népszabadság, Megjelent az Új Írás júliusi száma

    Lapszemle. Eörsi István cikke az intellektuális költészetről.

    Előzmény:

    • Új Írás, 1962.07.szám E.I.: Költészet és gondolat

  • 1962.07.Új Írás, E.I.: Költészet és gondolat

    (A költészet és a gondolatiság szembeállításáról. Miként jelentkezhet a gondolatiság a versben?)

  • 1962.08.01. (8.szám) Könyvtáros, L – y: Faust-könyvek

    A Magyar Helikon sorozata. A fausti téma és Goethe. A Faust-irodalom írói és fordításai. Heine Doktor Faustja, megírásának története. Lenau Faustja.

    „Lenau remekművének nyelvi virtuozitása nehéz próbára tette a fordítót, Vidor Miklóst; kitűnően megoldotta feladatát, akárcsak Eörsi István, Heine tolmácsolója.”

    • Heinrich Heine– Nikolaus Lenau: Doktor Faust/Faust című kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél. 

  • 1962.09.szám Nagyvilág, E.I.: A műfordításról

    Az angol nyelvű műfordítás gyakorlati és elvi problémáiról az On Translation tanulmánykötet megjelenése kapcsán.

  • 1962.11.02. Népszabadság, Megjelent a Nagyvilág novemberi száma

    Lapszemle. Eörsi István versfordításai.

    Előzmény:

    • Nagyvilág, 1962.11.szám Jevgenyij Jevtusenko: Titok 

  • 1962.11.szám Nagyvilág, Hans Mayer: Dürrenmatt és Brecht, avagy a visszavétel

    Dürrenmatt színházi műveiről, hangsúlyozva a gondolkodás felelősségét egy felelőtlennek tűnő korszakban. Szembeállítja Brecht nézeteit, feltárja a tudósok szerepeit, és rávilágít a hősök és a társadalom közötti feszültségre. Dürrenmatt darabjai az emberi kapcsolatokra és a társadalmi modellekre reflektálnak, különös tekintettel Svájcra. A szereplők a tudományos felelősség következményeivel küszködnek a társadalmi felelőtlenség közepette. Brecht hatása azt sugallja, hogy a hősök iránti igény a társadalmi hiányosságokat jelzi. Eörsi István fordítása.

  • 1962.11.szám Nagyvilág, Jevgenyij Jevtusenko: Titok

    Vers. Eörsi István fordítása.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1962.11.02. Megjelent a Nagyvilág novemberi száma
    • Szabad Sajtó, 1962.12.13. (50.szám) Fiatal magyar irók kapcsolatai az uj szovjet költészettel

  • 1962.12.13. (50.szám) Szabad Sajtó, Fiatal magyar irók kapcsolatai az uj szovjet költészettel

    A magyar irodalmi lapok egy éve közlik fordításokban a fiatal orosz költők verseit, akik harcban állnak a hivatalos irodalommal.

    „Gergely Sándor, az 1945-ben Moszkvából hazatért pártiró, a »lázadó« szovjet irodalom termékeinek közlése miatt megtámadta a magyar irodalmi folyóiratokat, azt állítva, hogy azok egyoldalúan tájékoztatják a magyar olvasókat a mai szovjet irodalomról. Ám a Nagyvilág novemberi száma először hoz valóságos kis antológiát a szovjet fiatal költők verseiből, kiváló magyar költőknek Illyés Gyulának, Weörös Sándornak, Fodor Andrásnak, Jobbágy Károlynak, Rónai Györgynek, Képes Gézának, Eörsi Istvánnak és másoknak tolmácsolásában.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Nagyvilág, 1962.11.szám Jevgenyij Jevtusenko: Titok

  • 1962.12.szám Népművelés, E.I.: Illyés Gyula: NEM VOLT ELÉG
    (Válogatott versek)

    Könyvkritika.

    „…a Horthy-korszak nekem már többé-kevésbé történelem, és így az ekkor létrejött értékeket is történelmieknek látom. Úgy lehetek csak úrrá ezen az érzéki csalódáson, ha megpróbálom megkeresni az illyési költészet egészére jellemző közös jegyeket.”

  • 1962.12.Új Írás, E.I.: A művészi forma nyomában (Ernst Fischer: A nélkülözhetetlen művészet.)

    (Könyvkritika))

  • 1963.01.25. Népszabadság, Megjelent a Világosság januári száma

    Lapszemle. Heinrich Heine „megtérésének” történetét tárja fel Eörsi István.

    Előzmény:

    • Világosság, 1963.01.szám E.I.: Heinrich Heine és „megtérése”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál. 

  • 1963.03.30. (13.szám) Film Színház Muzsika, Zs. O.: Új Könyvek
    Hugo Hartung: Csodagyerekek

    Könyvkritika. Fordító: Eörsi István.

    A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításköteteknél.

  • 1963.04.13. Népszava, H. M.: Könyvjelző

    Könyvkritika Hugo Hartung: Csodagyerekek című könyvéről.

    „A rendkívül eredeti, szerkezetileg is ötletesen felépített könyvet Eörsi István élvezetes fordításában adták ki.”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításköteteknél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1963.05.01. (5.szám) Magyar Híradó, Eugen Géza Pogány: Az amnesztia után

    Beszámoló az országgyűlési választásokról, ahol csak a Hazafias Népfront listáján szereplő jelöltekre szavazhattak. A gazdasági és a kulturális élet fejlődéséről, a káderpolitikáról, a külpolitikáról. Mindszenty József bíboros hercegprímás ügye még nyitott kérdés. Kommunisták száma a világon.

    „A mostani kormánynyilatkozat ama fejlődésnek végét jelenti, amelynek az volt a vágya, hogy ott kezdje, ahol 1956 november 4-én a teljes stagnálás beállt. […] Kádár országgyűlési nyilatkozatában az amnesztia bejelentése a legfontosabb rész. […] Becslések szerint a mostani amnesztia is több bebörtönzött sorsát érinti, köztük van Bibó István, a Nagy Imre-kormány egyik minisztere, Eörsi, Gáli és Obersovszky írók, Rácz és Bali, a budapesti munkástanács volt két vezetője, valamint Kopácsy, Budapest forradalmi rendőrségének vezetője.”

  • 1963.06.szám Kortárs, E.I.: Elvágyódás

    Vers.

  • 1963.09.szám Nagyvilág, Hans Mayer: Ionesco és az ideológiák

    Eugène Ionesco abszurd dialógusokat használ fel darabjaiban. Művei ismétlődőek és olykor monotonok. Részletezi az egyéniség és a társadalmi konformitás küzdelmét, illusztrálva, hogy az olyan szereplők, mint Bérenger, hogyan küzdenek meg a félelemmel, az erkölcsösséggel és azzal a vággyal, hogy embernek maradjanak a hatalmas társadalmi nyomások közepette. Ionesco párbeszédstílusa gyakran hasonlít abszurd traktátusokra, ami a társadalmi konformitást és az egyéni félelmet tükrözi. Az olyan karakterek, mint Bérenger, az emberiség megőrzése és a társadalmi normáknak való behódolás küzdelmét szimbolizálják. A gyermekkor témája befolyásolja a félelmet és az erkölcsi kihívásokat Ionesco drámai művében. Eörsi István fordítása.

  • 1963.10.01. (10.szám) Könyvtáros, Lékay Ottó: Hugo Hartung CSODAGYEREKEK

    Könyvkritika.

    „(Eörsi István egyébként néhány nagyon jó fordítói ötlettel tudja feledtetni, hogy az igazi szellemesség mindig világos, csattanós, és nem olyan körülményes fogalmazású, amilyen Hartungé helyenként.)”


    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításköteknél.

  • 1963.10.05. (40.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A zsák

    Vers.

  • 1963.10.szám Jelenkor, E.I.: A Híd
    Ábránd

    Versek.

  • 1963.10.szám Kortárs, E.I.: Tizenhat óra emlékeiből

    Vers.

  • 1963.11.10. (263.szám) Kisalföld, h. i.: Ötéves a Jelenkor

    A pécsi folyóirat ünnepéről, ötévi terméséről. Legújabb számában jubileumi írások, visszaemlékezések, köztük Eörsi István verse.

  • 1963.12.14. (50.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A szökőkút

    Vers.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.