Cikkek
-
1963.09.szám Nagyvilág, Hans Mayer: Ionesco és az ideológiák
Eugène Ionesco abszurd dialógusokat használ fel darabjaiban. Művei ismétlődőek és olykor monotonok. Részletezi az egyéniség és a társadalmi konformitás küzdelmét, illusztrálva, hogy az olyan szereplők, mint Bérenger, hogyan küzdenek meg a félelemmel, az erkölcsösséggel és azzal a vággyal, hogy embernek maradjanak a hatalmas társadalmi nyomások közepette. Ionesco párbeszédstílusa gyakran hasonlít abszurd traktátusokra, ami a társadalmi konformitást és az egyéni félelmet tükrözi. Az olyan karakterek, mint Bérenger, az emberiség megőrzése és a társadalmi normáknak való behódolás küzdelmét szimbolizálják. A gyermekkor témája befolyásolja a félelmet és az erkölcsi kihívásokat Ionesco drámai művében. Eörsi István fordítása.
1963.10.01. (10.szám) Könyvtáros, Lékay Ottó: Hugo Hartung CSODAGYEREKEK
Könyvkritika.
„(Eörsi István egyébként néhány nagyon jó fordítói ötlettel tudja feledtetni, hogy az igazi szellemesség mindig világos, csattanós, és nem olyan körülményes fogalmazású, amilyen Hartungé helyenként.)”
- A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításköteknél.
1963.10.05. (40.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A zsák
Vers.
1963.10.szám Jelenkor, E.I.: A Híd
ÁbrándVersek.
1963.10.szám Kortárs, E.I.: Tizenhat óra emlékeiből
Vers.
1963.11.10. (263.szám) Kisalföld, h. i.: Ötéves a Jelenkor
A pécsi folyóirat ünnepéről, ötévi terméséről. Legújabb számában jubileumi írások, visszaemlékezések, köztük Eörsi István verse.
1963.12.14. (50.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A szökőkút
Vers.
1963.12.szám Kortárs, E.I.: Lupaszigeti improvizációk
Vers.
1964.(04.szám) Valóság, E.I.: Az intencionalitásról
Hozzászólás László Ervin tanulmányához.
Reagálás:
- Valóság, 1964.(5.szám) Vajda Mihály: Intencionalitás és visszatükrözés
1964.(04.szám) Valóság, E.I.: Az intencionalitásról1964.(05.szám) Kritika, Vajda György Mihály: Műfordítás
Századunk osztrák lírájaAz antológia kritikája. Eörsi István Fried- és Rilke fordításának megemlítése.
Európa Könyvkiadó, 1963. Válogatta, szerkesztette és a jegyzeteket írta: Hajnal Gábor. Az előszót írta: Ernst Fischer.
- A könyv adatait és tartalomjegyzéket elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek /Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
1964.(05.szám) Kritika, Vajda György Mihály: Századunk osztrák lírája Műfordítás1964.(05.szám) Valóság, Vajda Mihály: Intencionalitás és visszatükrözés. Fórum
Vita az esztétikáról.
Előzmény:
- Valóság, 1964.(4.szám) E.I.: Az intencionalitásról (Hozzászólás László Ervin tanulmányához.)
1964.(05.szám) Valóság, Vajda Mihály: Intencionalitás és visszatükrözés. Fórum1964.(09.szám) Kritika, Paulinyi Zoltán: Lukács György esztétikája – németül
Az esztétika filozófiai alapvetése
TájékozódásRészlet. Eörsi István fordítása.
(Georg Lukács: Asthetik, Teil I – Die Eigenart des Asthetischen. Halbband 1 und 2. 851 und 887 s; Luchterhand Verlag, Neuwied am Rhein, 1963.)
- A könyv adatait elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
1964. (09.szám) Kritika, Paulinyi Zoltán: Lukács György esztétikája - németül1964.(09.szám) Új Írás, E.I.: A hegyen
1964.(11.szám) Valóság, E.I.: A költői világszemléletről (Orbán Ottó kalandozásainak ürügyén) Fórum
Reagálás:
- Kritika, 1965.04. E. Fehér Pál: Világszemlélet? - Világnézet!
1964.(11.szám) Valóság, E.I.: A költői világszemléletről (Orbán Ottó kalandozásainak ürügyén) Fórum1964.02.11. Népszabadság, Garai Gábor: A MEGHONOSODOTT LORCA
Federico García Lorca válogatott műveiről, Európa Kiadó, 1963Federico García Lorca költészetéről új kötete megjelenése apropóján. A versfordítók között találjuk Eörsi Istvánt.
- A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
1964.02.szám Nagyvilág, E.I.: Interjú Lessinggel
Egy elképzelt beszélgetés Lessinggel abból az alkalomból, hogy az Akadémiai Kiadó Tímár Ilona és Vajda György Mihály fordításában megjelentette Lessing esztétikai főműveit, a Laokoónt és a Hamburgi dramaturgiát. A drámai szerkezet és hatás evolúciója az arisztotelészitől a modern epikus színházig. A narrátor és a közönség szerepének szembeállítása. Mind a klasszikus, mind a modern művek inkább gondolatokat és elkötelezettséget idéznek elő, mint puszta érzelmi katarzist. A modern dráma az arisztotelészi elvekből fejlődött ki, a gondolkodást és a kritikát hangsúlyozta.
1964.(02.szám) Nagyvilág, E.I.: Interjú Lessinggel1964.03.szám Kortárs, E.I.: Bizonyosság
1964.03.szám Nagyvilág, Bertolt Brecht: Gaumer és Irk
Brecht 1938 körül írhatta ezt a kis elbeszélést, 1962-ben került először nyomtatásba. Fordította: Eörsi István.
Kapcsolódó cikk:
- Dolgozók, 1972.38.szám Bertolt Brecht: GAUMER és IRK
1964.(03.szám) Nagyvilág, Bertolt Brecht: Gaumer és Irk1964.05.szám Kortárs, Lukács György: Minna von Barnhelm
IRODALOM ÉS MŰVÉSZETTanulmány. Fordította: Eörsi István.
1964.06.szám Kortárs, E.I.: A nemek és az igenek...
A kispolgár szonettje1964.06.szám Népművelés, E.I.: Benjámin László: VILÁG FÜSTJE
Könyvkritika Benjámin László Világ füstje című verseskötetéről.
„Benjámin László összegyűjtött verseiből mindenekelőtt a magatartásnak és a műnek ez a hagyományos, esztétikán túlnövő, politikai-erkölcsi egysége tagadja meg az olvasót.”
1964.07.01. (7.szám) Könyvtáros, – cs –: Alekszandr Puskin VÁLOGATOTT KÖLTŐI MŰVEI
Könyvkritika. Eörsi István is a kiemelt fordítók között van.
- A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
1964.08.12. (32.szám) Határőr (A Hazáért), Nazim Hikmet: Japán halászok dala
Vers. Fordította: Eörsi István.
1964.10.szám Nagyvilág, Giorgio Caproni: Divertimento
A három Eörsi
A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója
(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.
