EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1962.11.02. Népszabadság, Megjelent a Nagyvilág novemberi száma

    Lapszemle. Eörsi István versfordításai.

    Előzmény:

    • Nagyvilág, 1962.11.szám Jevgenyij Jevtusenko: Titok 

  • 1962.11.szám Nagyvilág, Hans Mayer: Dürrenmatt és Brecht, avagy a visszavétel

    Dürrenmatt színházi műveiről, hangsúlyozva a gondolkodás felelősségét egy felelőtlennek tűnő korszakban. Szembeállítja Brecht nézeteit, feltárja a tudósok szerepeit, és rávilágít a hősök és a társadalom közötti feszültségre. Dürrenmatt darabjai az emberi kapcsolatokra és a társadalmi modellekre reflektálnak, különös tekintettel Svájcra. A szereplők a tudományos felelősség következményeivel küszködnek a társadalmi felelőtlenség közepette. Brecht hatása azt sugallja, hogy a hősök iránti igény a társadalmi hiányosságokat jelzi. Eörsi István fordítása.

  • 1962.11.szám Nagyvilág, Jevgenyij Jevtusenko: Titok

    Vers. Eörsi István fordítása.

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 1962.11.02. Megjelent a Nagyvilág novemberi száma

  • 1962.12.szám Népművelés, E.I.: Illyés Gyula: NEM VOLT ELÉG
    (Válogatott versek)

    Könyvkritika.

    „…a Horthy-korszak nekem már többé-kevésbé történelem, és így az ekkor létrejött értékeket is történelmieknek látom. Úgy lehetek csak úrrá ezen az érzéki csalódáson, ha megpróbálom megkeresni az illyési költészet egészére jellemző közös jegyeket.”

  • 1962.12.Új Írás, E.I.: A művészi forma nyomában (Ernst Fischer: A nélkülözhetetlen művészet.)

    (Könyvkritika))

  • 1963.01.25. Népszabadság, Megjelent a Világosság januári száma

    Lapszemle. Heinrich Heine „megtérésének” történetét tárja fel Eörsi István.

    Előzmény:

    • Világosság, 1963.01.szám E.I.: Heinrich Heine és „megtérése”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál. 

  • 1963.03.30. (13.szám) Film Színház Muzsika, Zs. O.: Új Könyvek
    Hugo Hartung: Csodagyerekek

    Könyvkritika. Fordító: Eörsi István.

    A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításköteteknél.

  • 1963.04.13. Népszava, H. M.: Könyvjelző

    Könyvkritika Hugo Hartung: Csodagyerekek című könyvéről.

    „A rendkívül eredeti, szerkezetileg is ötletesen felépített könyvet Eörsi István élvezetes fordításában adták ki.”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításköteteknél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1963.05.01. (5.szám) Magyar Híradó, Eugen Géza Pogány: Az amnesztia után

    Beszámoló az országgyűlési választásokról, ahol csak a Hazafias Népfront listáján szereplő jelöltekre szavazhattak. A gazdasági és a kulturális élet fejlődéséről, a káderpolitikáról, a külpolitikáról. Mindszenty József bíboros hercegprímás ügye még nyitott kérdés. Kommunisták száma a világon.

    „A mostani kormánynyilatkozat ama fejlődésnek végét jelenti, amelynek az volt a vágya, hogy ott kezdje, ahol 1956 november 4-én a teljes stagnálás beállt. […] Kádár országgyűlési nyilatkozatában az amnesztia bejelentése a legfontosabb rész. […] Becslések szerint a mostani amnesztia is több bebörtönzött sorsát érinti, köztük van Bibó István, a Nagy Imre-kormány egyik minisztere, Eörsi, Gáli és Obersovszky írók, Rácz és Bali, a budapesti munkástanács volt két vezetője, valamint Kopácsy, Budapest forradalmi rendőrségének vezetője.”

  • 1963.06.szám Kortárs, E.I.: Elvágyódás

    Vers.

  • 1963.09.szám Nagyvilág, Hans Mayer: Ionesco és az ideológiák

    Eugène Ionesco abszurd dialógusokat használ fel darabjaiban. Művei ismétlődőek és olykor monotonok. Részletezi az egyéniség és a társadalmi konformitás küzdelmét, illusztrálva, hogy az olyan szereplők, mint Bérenger, hogyan küzdenek meg a félelemmel, az erkölcsösséggel és azzal a vággyal, hogy embernek maradjanak a hatalmas társadalmi nyomások közepette. Ionesco párbeszédstílusa gyakran hasonlít abszurd traktátusokra, ami a társadalmi konformitást és az egyéni félelmet tükrözi. Az olyan karakterek, mint Bérenger, az emberiség megőrzése és a társadalmi normáknak való behódolás küzdelmét szimbolizálják. A gyermekkor témája befolyásolja a félelmet és az erkölcsi kihívásokat Ionesco drámai művében. Eörsi István fordítása.

  • 1963.10.01. (10.szám) Könyvtáros, Lékay Ottó: Hugo Hartung CSODAGYEREKEK

    Könyvkritika.

    „(Eörsi István egyébként néhány nagyon jó fordítói ötlettel tudja feledtetni, hogy az igazi szellemesség mindig világos, csattanós, és nem olyan körülményes fogalmazású, amilyen Hartungé helyenként.)”


    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításköteknél.

  • 1963.10.05. (40.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A zsák

    Vers.

  • 1963.10.szám Jelenkor, E.I.: A Híd
    Ábránd

    Versek.

  • 1963.10.szám Kortárs, E.I.: Tizenhat óra emlékeiből

    Vers.

  • 1963.11.10. (263.szám) Kisalföld, h. i.: Ötéves a Jelenkor

    A pécsi folyóirat ünnepéről, ötévi terméséről. Legújabb számában jubileumi írások, visszaemlékezések, köztük Eörsi István verse.

  • 1963.12.14. (50.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A szökőkút

    Vers.

  • 1963.12.szám Kortárs, E.I.: Lupaszigeti improvizációk

    Vers.

  • 1964.(04.szám) Valóság, E.I.: Az intencionalitásról

    Hozzászólás László Ervin tanulmányához.


    Reagálás:

    • Valóság, 1964.(5.szám) Vajda Mihály: Intencionalitás és visszatükrözés

    1964.(04.szám) Valóság, E.I.: Az intencionalitásról

  • 1964.(05.szám) Kritika, Vajda György Mihály: Műfordítás
    Századunk osztrák lírája

    Az antológia kritikája. Eörsi István Fried- és Rilke fordításának megemlítése.

    Európa Könyvkiadó, 1963. Válogatta, szerkesztette és a jegyzeteket írta: Hajnal Gábor. Az előszót írta: Ernst Fischer.

    • A könyv adatait és tartalomjegyzéket elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek /Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    1964.(05.szám) Kritika, Vajda György Mihály: Századunk osztrák lírája Műfordítás

  • 1964.(05.szám) Valóság, Vajda Mihály: Intencionalitás és visszatükrözés. Fórum

    Vita az esztétikáról.


    Előzmény:

    • Valóság, 1964.(4.szám) E.I.: Az intencionalitásról (Hozzászólás László Ervin tanulmányához.)


    1964.(05.szám) Valóság, Vajda Mihály: Intencionalitás és visszatükrözés. Fórum

  • 1964.(09.szám) Kritika, Paulinyi Zoltán: Lukács György esztétikája – németül
    Az esztétika filozófiai alapvetése
    Tájékozódás

    Részlet. Eörsi István fordítása.

    (Georg Lukács: Asthetik, Teil I – Die Eigenart des Asthetischen. Halbband 1 und 2. 851 und 887 s; Luchterhand Verlag, Neuwied am Rhein, 1963.)

    • A könyv adatait elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

    1964. (09.szám) Kritika, Paulinyi Zoltán: Lukács György esztétikája - németül

  • 1964.(09.szám) Új Írás, E.I.: A hegyen

    Vers

    1964.(09.szám) Új Írás, E.I.: A hegyen

  • 1964.(11.szám) Valóság, E.I.: A költői világszemléletről (Orbán Ottó kalandozásainak ürügyén) Fórum

    Reagálás:

    • Kritika, 1965.04. E. Fehér Pál: Világszemlélet? - Világnézet!


    1964.(11.szám) Valóság, E.I.: A költői világszemléletről (Orbán Ottó kalandozásainak ürügyén) Fórum

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.