EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1967.07.01. (26.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az Élet és Irodalom-ban olvastam
    Végsősoron

    Reflexió Réz Pál (ÉS, 1967/23.szám Vulgáris okfejtés) és Györe Imre (ÉS, 1967/25.szám Belemagyarázás?) Thomas Mann Faustjáról folytatott vitájára. „Milyen pihentető az az állítás, hogy minden polgári művész útja, »hacsak nem a szocializmus választja, végsősoron a fasizmusba torkollik.« […] A tétel tehát úgy hangzik, hogy a művész műve objektíve végsősoron vagy szocializmusé, vagy a fasizmusé.”

  • 1967.07.01. (4.szám) Filmkultúra, E.I.: Spencer Tracy

    Spencer Tracy halála kapcsán gondolatok a színészről. Pofonjelenete az Olajváros című filmjében. A Téboly, a Hetedik kereszt, és más filmjeiről.

    „Mint ahogy az egész Olajváros-nak, ennek a giccses és hazug romantikájú filmnek is ez ad különös értéket: megismerhetjük belőle, hogy egy nép milyennek szeretné látni magát, milyenek az eszményképei, milyen életstílust és élettempót becsül, milyen a nő- és a férfi-ideálja, és egyáltalán: mit tart érdekesnek és érdemesnek az életben.”

  • 1967.07.15. (28.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az Új Symposion-ban olvastam
    A pornográfiáról

    Az Új Symposionban megjelent pornográfiáról szóló írásokat elemzi. Várady Tibor tanulmányának kiemelése. A tabukról. Lehet reklámozni mindenfélét szép nőkkel, de ha egy erotikus vers jelenik meg, óriási felháborodás tör ki.


    Reagálás:

    • Magyar Szó, 1967.07.23. Budapesti írások – irodalmunkról

  • 1967.07.22. (29.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Valóság-ban olvastam
    A közönség nyomában

    Reflexió Kovács András Egy film drámája című tanulmányára, amely arról számolt be, hogy miként reagált közönségünk a Hideg napokra. Eörsit elszomorította az összkép, hogy saját erőnkből egyetlen forradalmunkat sem vívtuk végig. 

  • 1967.07.23. Magyar Szó, Budapesti írások – irodalmunkról

    A budapesti irodalmi lapok írásai a jugoszláviai magyar irodalomról. Az Élet és Irodalom július 15-i számában Eörsi István az Új Symposion cikkei kapcsán elmélkedik a pornográfiáról.


    Előzmény: 

    Élet és Irodalom, 1967.07.15. (28.szám) E.I.: Az Új Symposionban olvastam. A pornográfiáról

  • 1967.07.23.Magyar Szó, E.I.: A zsák

    (Vers)

  • 1967.07.29. (30.szám) Élet és Irodalom, E.I. Centenárium

    Marx A tőke című művét sokan elavultnak tartják, és az évfordulón nemigen olvassák, inkább csak beszélnek róla. Lukács esztétikájáról is hasonlóan gondolkodnak sokan. Marx elemzésének időszerűsége. „Amikor »A tőké«-t ünnepeljük, a realitásokhoz ragaszkodó elméleti gondolkodás előtt vesszük le a kalapunkat.”

  • 1967.07.29.Népszabadság, Tudósító: Karnevál a Parnasszuson

    (Háromrészes vidám író—olvasó találkozó.)

  • 1967.07.Nagyvilág, Gottfried Benn: Versek

    (Tristesse. Kelyhek. Eörsi István fordításai.)

  • 1967.08.05. (31.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Polóniusi tanácsok

    Búcsú Füst Milántól. Füst Milán egyetemi előadásairól. Shakespeare Hamlet-elemzései.

  • 1967.08.12. (32.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Nagyvilág-ban olvastam
    Tangó

    Reflexió; Mrožek: Tangó. „Egészséges irigységgel olvastam Mrožek mesterművét. Vajon mit szólna a kritika, ha nálunk születne ilyen darab? Mit olvasnának ki belőle, kik ismernének – olykor oktalanul is – magukra? Az újítástól félők tiltakoznának, pedig ők találták ki a legnagyobb újítást; a konfliktusmentes drámát.”

  • 1967.08.15. (16.szám) Filmvilág, E.I.: Tolvajcsere a moziban

    Filmkritika. Először Louis Malle A tolvaj című filmjét akarta megnézni Eörsi, végül Jean Chapot ugyanilyen című filmjét nézte meg, mivel a film „magyar keresztszülői” eltulajdonították egy híres film címét. Rövid véleménye a filmről: „mélylélektani giccs”.

    „»A tolvaj«-nak feltehetően sikere lesz, de én azért úgy éreztem, hogy megloptak.”

  • 1967.08.19. (33.szám) Élet és Irodalom, E.I. A Kortárs-ban olvastam
    Attila és Pista

    Reflexió; Gyertyán Ervin József Attiláról szóló írásáról. 

    Reagálás:

    • Kortárs, 1978.04.szám Stoll Béla: Az új József Attila-kiadásműhelyéből

  • 1967.08.26. (34.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Népművelés-ben olvastam
    Széljegyzet egy új műfajhoz

    Reflexió Révész László pol-beatről szóló cikkéhez. Eörsi szerint nálunk ez a műfaj csak import marad, mivel csak a külföldi visszásságokat énekli meg, pedig nálunk is van bőven téma: „nemcsak a már megénekelt karrierista, nemcsak a bürokrata, az álszent, a gyűjtögető életmódot folytató autó-várományos, hanem a beszélni is alig tudó szónok, az újtípusú »naccsasasszony«, a hivatásos fejbólintó, a botcsinálta főnök, a cigány- és zsidó-kérdés, az atavisztikus nemzeti elfogultságok vagy a bűnözés és szegénység tárgykörei.”


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1967.09.09. (36.szám) Maróthy János: A politikai dal témái

  • 1967.09.01. (206.szám) Kisalföld, Megjelent a Jelenkor szeptemberi száma

    A pécsi irodalmi és művészeti folyóirat lapszemléje. A lapban megjelent Eörsi István verse is.

  • 1967.09.02. (35.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Valóság-ban olvastam
    Robotgép és líra

    Reflexió; Andrej Voznyeszenszkij beszélgetése a New York Times munkatársával. Voznyeszenszkij félelmei. Az ő verseivel nem boldogult a beprogramozott gép.  

  • 1967.09.09. (36.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Csavarj a nyakadra sálat

    Vers.

  • 1967.09.09. (36.szám) Élet és Irodalom, Maróthy János: A politikai dal témái

    Hozzászólás Eörsi pol-beatről írt cikkéhez. Eörsivel ellentétben úgy gondolja, hogy a politikai sanszon-pályázaton elhangzott művek jelentős része szólt aktuális magyar témákról, és a szerzők nagyon is bátrak voltak.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1967.08.26. (34.szám) Eörsi István: A Népművelésben olvastam

  • 1967.09.16. (37.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Mini

    Egy miniszoknyás lány az autóbuszban és a nézőközönsége pillantásai, megjegyzései jellemzik a közéleti érdeklődést. „Elég egy rövidebb szoknya vagy hosszabb férfihaj, és máris csámcsog a nyárspolgári morál, mely a zöldbe vagy a kapualjakba vagy még rosszabb helyekre űzi a szeretőket, és makacs ájtatossággal gyanakszik a szépségre és általában a testre.” Eörsi egy Picasso-kiállításon találkozott hasonló hozzáállással. Ezek az emberek irigyek, ezért olyan mérgesek. 

  • 1967.09.30. (39.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Magyar Pszichológiai Szemlé-ben olvastam
    Az alkoholisták naplót írnak

     „Az intapusztai betegfoglalkoztató intézetben naplót iratnak az alkoholistákkal, hogy a betegek értelmesen töltsék el szabad idejüket, elgondolkodjanak életükön, és ily módon megközelíthetőbbé váljanak a lelki gyógyítás számára; ezenkívül adatokkal is segítik az orvost ahhoz, hogy jobban megismerje őket.”

    Reflexió Dr. Süle Ferenc és dr. Süle Ferencné cikkére, akik ismertetik és értékelik a naplókat.

  • 1967.09.Nagyvilág, Thomas Merton: Ének kemencékkel teli táborhelyeken tartandó körmenetekhez

    (Vers. Fordította Eörsi István.)

  • 1967.09.szám Híd, E.I.: Tanácstalanul

    Elbeszélés. A történet kezdete: Borsi János beszélgetése a kórházban egy orvossal. A börtön és a kórház hasonlósága.

    Reagálás:

    • Magyar Szó, 1967.11.19. Hornyik Miklós: Folyóiratszemle

  • 1967.09.szám Jelenkor, E.I.: „Extra Hungariam...”
    Mióta nem tudom...

    Versek.

  • 1967.09.Tiszatáj, E.I.: Ábránd. Folyónál.

    (Versek)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.