EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1968.02.04 (29.szám) Pest Megyei Hírlap, Nádas Péter: Jegyzetlap a Sírkő és kakaóról

    Színikritika a Thália Stúdióban bemutatott groteszkről, amelyben az öregasszony a hatalmat jelképezi.

    „Eörsi drámai groteszkje a hatalom általános jegyeit veszi szemügyre. […] Eörsi ugyanis egy pillanatra sem szakad el a konkrét történettől, a Piti-házaspár és az Öregasszony egyenlőtlen és furcsa harcának történetétől.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1968.02.04. (29.szám) Délmagyarország, Ökrös László: Pesti esték
    Eörsi István komédiája
    – Sándor György szerzői estje

    A Thália Színház Stúdiója a Magyar műhely sorozat 2. darabját, Eörsi István Sirkő és Kakaó című komédiáját adja elő. A darab az eddig költőként, tanulmányíróként és fordítóként ismert fiatal író első színpadra vitt alkotása. Rendező: Léner Péter.

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1968.02.10. (6.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Kettős kritika

    Könyvkritika Ungvári Tamás: Poétika című könyvéről.

    „…a könyv egyrészt úttörő-jellegű, gazdag és gondolatébresztő, másrészt hiányos, egyenetlen és olykor következetlen is. Egyrészt elfogulatlanul okos, másrészt eklektikusan gördülékeny.”

  • 1968.02.17. (7.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Levél egy módszerről

    Könyvkritika helyett levél a szerzőnek, Rónay Lászlónak Az ezüstkor nemzedéke című könyvéről. Eörsi ellenérzései. „…értékelnie kellett volna. Ehelyett sikerült egy olyan könyvet írnia, amelynek néhány ex-fajvédőn kívül mindenki örül.” Németh László Kisebbségben című könyvének tárgyalásakor nem derül ki, mik voltak Németh nézetei, miben különböztek másokétól, mi a szerző személyes véleménye? Eörsi szerint Rónay betegesen irtózik a véleménymondástól. Diószegi Andrásról, Kenyeres Imréről, Herczegh Ferencről, Ottlik Gézáról, Kolozsvári Grandpierre Emilről, Sőtér Istvánról.


    Reagálás:

    • Kritika, 1968. 04.szám Sőtér István: „Lektori jelentés”
    • Élet és Irodalom, 1968.04.20. (16.szám) Eörsi István: Az ember és a múltja
    • Társadalmi Szemle, 1969.09.szám Kovács Kálmán: A Kritika hatodik évfolyamáról

  • 1968.02.24. (8.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Szerepcsere

    Reflexió Csurka István: Lóverseny és erkölcs című tanulmányára (Valóság,’68.február). Csurka összehasonlítja az ügetőhajtót és az ügetőpályával szomszédos gumigyár dolgozóját. Eörsi a művészetet is bevonja fejtegetésébe. „A szerepcsere, a kiszolgáltatottság tudata kikezdi a mávészek – főként a fiatalok – erkölcsi ellenállását.” A kritika állapota, a védett személyek és a hamis hierarchiák. „Garai Gábor egészen biztosan nem tud arról, hogy egy költészet-elméleti tanulmányomat két évig azért adta vissza több »Vállalat« is, mert elmarasztalóan nyilatkoztam benne egyik verséről. Feltételezem, hogy ő maga is tiltakozott volna ez ellen…”

  • 1968.02.Színház, E.I.: Hordók. Groteszk játék 2 részben (drámamelléklet.)

  • 1968.02.Színház, Hermann István: Három magyar bemutató

    (Részlet. Színikritika. Eörsi István: Hordók - Pesti Színházban; rendező: Horvai István.)

  • 1968.02.Színház, Magyar szívátültetők

    (Minidráma-est az Irodalmi Színpadon.)

  • 1968.03.16. (11.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Tanulmány a naturalizmusról

    Könyvkritika Czine Mihály: A naturalizmus című könyvéről. Eörsi hiányolja, hogy Czine nem említette Lukács György azon elméletét, amely a modernista irányzatokat közvetlenül a naturalizmusból vezeti le.

  • 1968.03.17 (65.szám) Pest Megyei Hírlap, Nádas Péter: Aktuális interjú Eörsi Istvánnal

    Hogyan vélekedik saját korábbi verseiről, amiket 1951-ben Déry megdicsért? Világnézetéről, nosztalgiájáról, vitacikkeiről, publicisztikáiról, Lukács-fordításáról, a magyar szellemi életről, a Sírkő és kakaóról, annak kritikájáról, a groteszkről.

    „A Sírkő és kakaóban én nem azt a számomra is túl általános frázist akartam megírni, hogy minden hatalom rossz, hanem azt, hogy minden általam ismert hatalom hajlik a nyárspolgáriasodásra. […] A groteszk nem stílus, hanem szemléleti mód, amely a jó művész kezén a valóság groteszk elemeinek felismeréséből táplálkozik. […] Az a tény menthet meg talán a közutálattól, hogy minden héten megsértek ugyan két-három embert, de ennek ötven örül.”

    • Az Új Termés – Fiatal költők antológiája című kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1968.03.22. (6.szám) Köznevelés, Gábor István: Színházi Figyelő
    Thália-Stúdió

    A Thália-Stúdióban Eörsi István Sírkő és kakaó című darabjáról. „...a mostanában divatos irodalmi problémában, a hatalom és erkölcs viszonyában kíván újat mondani, vonzó, ám erősen vitatható és szkeptikus módon.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1968.03.30. (13.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Krokodilus és életmentés
    E.I.: Néhány szó a kompromisszumról
    Véleményünk szerint

    Glosszák.

    1/ Krokodilus és életmentés

    A Hétfői Hírek „Krokodilus mentette meg” című cikkben azt írták, hogy a Tana-folyóban krokodilus mentett meg egy tizennyolc éves lányt. Azonban a cikkből kiderült, hogy egy másik krokodil megtámadta azt a krokodilt, aki a lányt bekapta, így kénytelen volt őt elengedni, és ezért menekülhetett meg a lány.

    2/ Néhány szó a kompromisszumról

    Glossza Pándi Pál és Lengyel József Népszabadság-beli vitájáról, Gyurkó Elektrájáról, illetve a kompromisszumokról. „Csak Sztálin idejében vált divattá a szükséges kompromisszumok kritikátlan dicsőítése; így lett a különben szükséges szovjet-német egyezmény is egy ideig dicsőséges fegyvertény. […] A történésznek és írónak az a feladata, hogy egy adott kompromisszum esetleges szükségességének bemutatása közben ábrázolja veszélyes következményeit is…”

  • 1968.03.30. (13.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Nürnbergi séta

    G. M. Gilbert Nürnbergi napló és A. Poltorak Nürnbergi epilógus című művei a háborús főbűnösök nürnbergi peréről. Gilbert mindig felfigyel a „fenevadak” emberi indítékaira „…hiteles és gazdag arcképcsarnokot mutatva úgy tárja elénk a fasizmus természetrajzát, hogy közben pillanatra sem veszíthetjük el szem elől korunk mindenütt-égető morális kérdőjeleit”. Néhány példa – Göring példát akart mutatni hűségből, közben azzal védekezett, hogy semmit nem tudott a tömeggyilkosságokról, és soha nem vetemedett „árulásra”, soha nem árulta el Hitlert. Auschwitz parancsnoka szerint csak a legfelsőbb vezetés bűnös. Göring szerint Hoffmann fényképész nagyon sokat keresett a róla készített fényképekkel, amiket most terhelő bizonyítékként szolgáltat ellene. 

  • 1968.03.30. (13.szám) Film Színház Muzsika, Illés Jenő: Thália Stúdió
    Jegyzetek a magyar drámák kísérleti műhelyéről

    A Thália Stúdió sorozatában magyar drámákat mutat be, induló drámaíróknak nyújt színpadot. Eörsi István Sírkő és kakaó című drámája is a bemutatott darabok között van. A szerző a darab közéleti indulatát dicséri. Fotók a darabból.

    „Eörsi tudatosan kötődik Bertolt Brecht stiláris és szellemi világához. Eörsi a szituációk megkomponálásában, a songok alkalmazásával, hatásos keménységgel, példázatos szándékkal ábrázolja az öregasszony és Piti Lajosék harcát »az eltartási szerződés« körül. Költői erővel is bírja a jelenetek intellektuális kacskaringóit. S ebben valóban sikeres tanítványa Brechtnek. De abban már nem, hogy történetének társadalmi konzekvenciáit egyértelműen fogalmazná meg. A zsarnoki öregasszony figuráját — sokféle s nem mindig végiggondolt ötlettel — valami félreérthető erőszakjelképpé fogalmazza.”

    • Eörsi azonos című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1968.03.szám Életünk, Pomogáts Béla: Szép versek 1967
    Szemle

    Könyvkritika. Eörsi István említése, akinek két verse szerepel a kötetben (Eörsi István: Trilógia – 87. oldal; Amikor fölfele hullnak a tárgyak – 88. oldal.)

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1968.03.szám Jelenkor, E.I.: Ballada
    Éjjel, verandán

    Versek.

  • 1968.03.szám Jelenkor, Taxner-Tóth Ernő: Színházi levél Budapestről

    Részlet. A Thália Stúdióban Eörsi István Sírkő és kakaó című darabjáról – rendező: Léner Péter.

     „...még groteszk, torz elemei is hibátlan összhangban szolgálják az író mondanivalóját. […] Eörsi István egy bölcseleti problémát feszeget, a társadalom és a hatalom viszonyának kérdésével próbál szembe nézni.” 

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1968.03.szám Kortárs, E.I.: Ködben

    Vers.

  • 1968.03.szám Kritika, E.I.: A szatíra komolyságáért

    Kritika Moldova György Kettősverseny hegedűre és zongorára című szatírájáról. A mondanivalóval egyetért, de Moldova módszerével nem.

    Reagálás:

    • Egyenlítő, 2004.03.szám Szále László: Arcképvázlat, irodalmi háttérre

  • 1968.03.szám Nagyvilág, Lukács György: A tizenkilencedik század dicsérete

    Készült az ötvenéves Heinrich Böll tiszteletére Nyugat-Németországban kiadott tanulmánygyűjtemény számára. Fordította: Eörsi István.

  • 1968.03.Tiszatáj, Milan Rufus: Strófák

    (Vers. Fordító: Eörsi István.)

  • 1968.03.Valóság, E.I.: Jegyzetek a költészetről

    (Az elméleti líra.)

  • 1968.04.13. (15.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Üdvözlet a gépeknek

    Max Bense matematikus-filozófus komputer-alkotta költeményei magyarázatokkal, és négykötetes esztétikája eljárása igazolására. Egy antológia le is közölte ezeket a szerző és egy kritikus, Reinhard Döhl magyarázatával. Idézetek Bense verséből és a magyarázatokból. A Frankfurter Allgemeine Zeitungban Günter Pfeiffer tanulmánya Bense módszeréről. 

  • 1968.04.20. (16.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az ember és a múltja

    Rónay László: Az ezüstkor nemzedéke című tanulmányáról írt kritikájára reflektált Sőtér István a Kritika áprilisi számában. Sőtér a „Testvértelen nemzedék” című 1947-es tanulmányának védelmére vállalkozik. Erre válaszol Eörsi István, szerinte Sőtér egykori álláspontját stilizálja, Eörsi álláspontját a fasisztákéval azonosítja, s ezzel az ő mondatait is eltorzítja.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1968.02.17. (7.szám) Eörsi István: Levél egy módszerről.
    • Kritika, 1968. 04.szám Sőtér István: „Lektori jelentés”


    Reagálás:

    • Társadalmi Szemle, 1969.09.szám Kovács Kálmán: A Kritika hatodik évfolyamáról

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.