Cikkek
-
1968.03.30. (13.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Krokodilus és életmentés
E.I.: Néhány szó a kompromisszumról
Véleményünk szerintGlosszák.
1/ Krokodilus és életmentés
A Hétfői Hírek „Krokodilus mentette meg” című cikkben azt írták, hogy a Tana-folyóban krokodilus mentett meg egy tizennyolc éves lányt. Azonban a cikkből kiderült, hogy egy másik krokodil megtámadta azt a krokodilt, aki a lányt bekapta, így kénytelen volt őt elengedni, és ezért menekülhetett meg a lány.
2/ Néhány szó a kompromisszumról
Glossza Pándi Pál és Lengyel József Népszabadság-beli vitájáról, Gyurkó Elektrájáról, illetve a kompromisszumokról. „Csak Sztálin idejében vált divattá a szükséges kompromisszumok kritikátlan dicsőítése; így lett a különben szükséges szovjet-német egyezmény is egy ideig dicsőséges fegyvertény. […] A történésznek és írónak az a feladata, hogy egy adott kompromisszum esetleges szükségességének bemutatása közben ábrázolja veszélyes következményeit is…”
1968.03.30. (13.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Nürnbergi séta
G. M. Gilbert Nürnbergi napló és A. Poltorak Nürnbergi epilógus című művei a háborús főbűnösök nürnbergi peréről. Gilbert mindig felfigyel a „fenevadak” emberi indítékaira „…hiteles és gazdag arcképcsarnokot mutatva úgy tárja elénk a fasizmus természetrajzát, hogy közben pillanatra sem veszíthetjük el szem elől korunk mindenütt-égető morális kérdőjeleit”. Néhány példa – Göring példát akart mutatni hűségből, közben azzal védekezett, hogy semmit nem tudott a tömeggyilkosságokról, és soha nem vetemedett „árulásra”, soha nem árulta el Hitlert. Auschwitz parancsnoka szerint csak a legfelsőbb vezetés bűnös. Göring szerint Hoffmann fényképész nagyon sokat keresett a róla készített fényképekkel, amiket most terhelő bizonyítékként szolgáltat ellene.
1968.03.30. (13.szám) Film Színház Muzsika, Illés Jenő: Thália Stúdió
Jegyzetek a magyar drámák kísérleti műhelyérőlA Thália Stúdió sorozatában magyar drámákat mutat be, induló drámaíróknak nyújt színpadot. Eörsi István Sírkő és kakaó című drámája is a bemutatott darabok között van. A szerző a darab közéleti indulatát dicséri. Fotók a darabból.
„Eörsi tudatosan kötődik Bertolt Brecht stiláris és szellemi világához. Eörsi a szituációk megkomponálásában, a songok alkalmazásával, hatásos keménységgel, példázatos szándékkal ábrázolja az öregasszony és Piti Lajosék harcát »az eltartási szerződés« körül. Költői erővel is bírja a jelenetek intellektuális kacskaringóit. S ebben valóban sikeres tanítványa Brechtnek. De abban már nem, hogy történetének társadalmi konzekvenciáit egyértelműen fogalmazná meg. A zsarnoki öregasszony figuráját — sokféle s nem mindig végiggondolt ötlettel — valami félreérthető erőszakjelképpé fogalmazza.”
- Eörsi azonos című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
- A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.
1968.03.szám Életünk, Pomogáts Béla: Szép versek 1967
SzemleKönyvkritika. Eörsi István említése, akinek két verse szerepel a kötetben (Eörsi István: Trilógia – 87. oldal; Amikor fölfele hullnak a tárgyak – 88. oldal.)
- A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
1968.03.szám Jelenkor, E.I.: Ballada
Éjjel, verandánVersek.
1968.03.szám Jelenkor, Taxner-Tóth Ernő: Színházi levél Budapestről
Részlet. A Thália Stúdióban Eörsi István Sírkő és kakaó című darabjáról – rendező: Léner Péter.
„...még groteszk, torz elemei is hibátlan összhangban szolgálják az író mondanivalóját. […] Eörsi István egy bölcseleti problémát feszeget, a társadalom és a hatalom viszonyának kérdésével próbál szembe nézni.”
- Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
- A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.
1968.03.szám Kortárs, E.I.: Ködben
Vers.
1968.03.szám Kritika, E.I.: A szatíra komolyságáért
Kritika Moldova György Kettősverseny hegedűre és zongorára című szatírájáról. A mondanivalóval egyetért, de Moldova módszerével nem.
Reagálás:
- Egyenlítő, 2004.03.szám Szále László: Arcképvázlat, irodalmi háttérre
1968.03.szám Nagyvilág, Lukács György: A tizenkilencedik század dicsérete
Készült az ötvenéves Heinrich Böll tiszteletére Nyugat-Németországban kiadott tanulmánygyűjtemény számára. Fordította: Eörsi István.
1968.04.13. (15.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Üdvözlet a gépeknek
Max Bense matematikus-filozófus komputer-alkotta költeményei magyarázatokkal, és négykötetes esztétikája eljárása igazolására. Egy antológia le is közölte ezeket a szerző és egy kritikus, Reinhard Döhl magyarázatával. Idézetek Bense verséből és a magyarázatokból. A Frankfurter Allgemeine Zeitungban Günter Pfeiffer tanulmánya Bense módszeréről.
1968.04.20. (16.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az ember és a múltja
Rónay László: Az ezüstkor nemzedéke című tanulmányáról írt kritikájára reflektált Sőtér István a Kritika áprilisi számában. Sőtér a „Testvértelen nemzedék” című 1947-es tanulmányának védelmére vállalkozik. Erre válaszol Eörsi István, szerinte Sőtér egykori álláspontját stilizálja, Eörsi álláspontját a fasisztákéval azonosítja, s ezzel az ő mondatait is eltorzítja.
Előzmény:
- Élet és Irodalom, 1968.02.17. (7.szám) Eörsi István: Levél egy módszerről.
- Kritika, 1968. 04.szám Sőtér István: „Lektori jelentés”
Reagálás:
- Társadalmi Szemle, 1969.09.szám Kovács Kálmán: A Kritika hatodik évfolyamáról
1968.04.27. (17.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Kockázat, szabadság, testvériség
Elmélkedés a rutin és az ihlet dialektikájának szükségességéről síelés közben.
1968.04.szám Budapesti KISZ Élet, E.I.: Pacsirtaszó és fajfenntartás
„A Nagyvilág „Trágárság és irodalom” című ankétjén Veres Péter illő undorral és megvetéssel beszélt azokról a művészekről, akik a siker és az üzlet reményében ízléstelenül erotikus, trágár, pornográf alkotásokat dobnak a piacra.”
Veres Péter hozzászólásának elemzése, dogmatikus egyházi álláspontjának kritizálása.
1968.04.szám Kritika, Sőtér István: „Lektori jelentés”
Rónay László tanulmánya az Ezüstkor nemzedékéről (Az ezüstkor nemzedéke). A 30-as évek derekától a felszabadulásig eltelt magyar irodalmi korszak – központi kérdése: a fasizmus, a fasizmussal való szembenállás. A népi-urbánus dilemma.
„…a Rónay László könyvét bíráló Eörsi István átveszi az akkor hangoztatott vádat. Szándéka nem lehet rokon a fasisztákéval, s valószínűleg a régi szólamok hangzatossága vezette félre. Eörsi még leckét is kíván adni nekünk a felelősségvállalásból. Ezt a leckét pedig egy idézet-vágási trükkel támasztja alá, mellyel egyik mondatomat célzatosan kiforgatja az értelméből.”
Kapcsolódó cikkek:
- Élet és Irodalom, 1968.02.17. (7.szám) Eörsi István: Levél egy módszerről
- Élet és Irodalom, 1968.04.20. (16.szám) Eörsi István: Az ember és a múltja
- Kritika, 1968.09.szám Eörsi István: Felelősség és konszolidáció
- Társadalmi Szemle, 1969.09.szám Kovács Kálmán: A Kritika hatodik évfolyamáról
1968.04.szám Magyarország, Bános Tibor: Csibe utazik
Címszereplő: Stromfeld Aurél
A színházi évad nyitányaA Thália Színház Móricz Zsigmond Csibe című színjátékával és Örkény István Tóték című előadásaival lépnek fel Romániában. Ugyanekkor a kolozsvári Állami Magyar Színház együttese vendégszerepel nálunk. Beszámoló arról, hogy milyen évadra számíthatunk. Eörsi István említése.
1968.05.04. (18.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az ember és a költő
Könyvkritika Gera György Baudelaire című kötetéről. Megengedhető-e a költő és az ember szétválasztása? Gottfried Benn példája, aki „egész elméletet dolgozott ki a maga »kettős élet«-éről: eszerint a véletlenszerű Gottfried Benn állampolgár tapsolt ugyan Hitlernek, de ez még csak el sem hatolt a másik, az igazi Gottfried Benn füléig, aki jellegtelen névrokonától függetlenül élte le a benső életét.”
1968.05.04. Esti Hírlap, Széles a skála, nagy a választék
Bérletek, drámák, tervekA következő évad színházi bemutatóiról. Színre kerül Eörsi István Hordók című darabja is.
1968.05.18. (20.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A fiatal költők közérzete
Az Első ének című antológia szerzői nem érzik túl jól magukat. „A új nemzedékek elégedetlensége üdvös törvényszerűség […] A fiatalok türelmetlenek és elégedetlenek – csak az a kérdés, hogy mivel?” Tandori Dezső, Börcsök Mária, Éliás Péter és Dobai Péter költeményeiről.
1968.05.31. Csongrád Megyei Hírlap, Mit ígér a jövő évi műsor?
Befejezéshez közeledik a színházi évadA jövő évadban mutatják be többek közt Eörsi István Hordók című darabját.
1968.05.Tiszatáj, i.m.: A Petőfi Irodalmi Múzeum új sorozata. Emlékezések 1
(Könyvkritika. Az Emlékezések 1 című első kötet Vezér Erzsébet gondozásában jelent meg; többnyire a Nyugat munkatársaival való beszélgetések magnetofonra mondott szövegeiből áll. Legizgalmasabbnak a Lukács Györggyel folytatott beszélgetését tartja, amit Vezér Eörsi Istvánnal közösen készített.)
1968.05.Valóság, Bata Imre: Ungvári Tamás Poétikája
(Recenzió Ungvári Tamás Poétika című kötetéről. Eörsi István bírálata, szatírával kapcsolatos kifogásai.)
1968.06.08. (23.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A fasizmus üzenete
A Robert Kennedy elleni merénylet kapcsán az Egyesült Államok fasizálódásáról. „A fasizálódáshoz nem feltétlenül szükséges egy fasiszta jellegű párt: a banditizmus nemzeti hagyományai más utakat, módokat nyitnak meg az iparkodók előtt. Ehhez járul, hogy az erőszakos cselekményeknek óriási, szenzációéhes publikuma van a televízióan, a rádióban, a tumultusos helyszíneken: bármilyen becsavarodott fickó eszközzé válhat a megnevezhetetlenek kezében, és világháború lehet, csak egy ravaszt kell meghúznia.” Ez nem csak amerikai ügy – világjelenség.
A három Eörsi
A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója
(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.
