EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1968.12.20.Népszabadság, F. R.: Könyvszemle

    (Eörsi István: Változatok egy közhelyre c. kötetének kritikája.)

  • 1968.12.21. (51.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Barangolás Minotaurusz körül

    Az athéni áldozat a krétai király fiának, Minotaurusznak. Eörsi „részt vett” egy ilyen áldozaton, de csak most teszi közzé tapasztalatait, amikor megváltoztak a közerkölcsök, és végre prüdéria és elfogultság nélkül beszélhet az emberi dolgokról… 

  • 1968.12.22. Magyar Szó, Gerold László: Új színházi folyóirat

    Lapszemle. A Színház című új magyar folyóiratról. Főszerkesztő: Boldizsár Iván. Az első számban „Nagy Péter keresi a magyar dráma »karakterisztika specifikáját« [...] nagy újdonságnak tartja Örkény, Eörsi, Görgey darabjait...”

    Előzmény:

    • Színház, 1968.01.szám Nagy Péter: Újítók és szelídítők

  • 1968.12.28. (52.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Előítélet

    Az egykori futballista, Dr. H. régi szerelmi históriái egyikét mesélte el Eörsinek. Dr. H. egy állami ítéletvégrehajtó lányába habarodott bele. Miután az apa elárulta foglalkozását egy vacsora alkalmával, dr. H. elmenekült a helyszínről. „Különösen figyelemre méltónak találta, hogy az atyai közlés pillanatok alatt gyöngéd érzelmeit is kioltotta. Ebből a tényből messzemenő következtetéseket vont le a tudat, az érzelem és az ösztönök kapcsolataira vonatkozóan, kijelentette, hogy e szférák önállósítása burzsuá misztifikáció.” Eörsi megkérdezte, hogy mit válaszolt volna, ha egy hírhedt ügyész vagy vérbíró lett volna az apa…

  • 1968.12.szám Jelenkor, Taxner-Tóth Ernő: Színházi levél Budapestről

    Részlet. A drámai nyelv fontosságáról. Eörsi István Hordók című darabjának nyelvi megformálásáról. A tartalom és forma dialektikus viszonyáról a Hordók példáján bemutatva. Az intellektuális színház mibenléte.

    „Eörsi darabjával már nehezebb dolgunk van, mivel ő szándékosan mond le a mélységi hátterű történetről és jellemekről annak érdekében, hogy erkölcsi-bölcseleti problémáit minél kiélezettebb formában vethesse föl.”

  • 1968.12.szám Korunk, Tallózás
    Dózsa György — 1968.
    (Népszabadság, 1968. szeptember 22, 28, 29.)

    Vita Kósa Ferenc és Csoóri Sándor Ítélet című „filmvázlatáról”.

    Előzmény:

    • Új Írás, 1968.09.szám Kósa Ferenc – Csoóri Sándor: Ítélet – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1968.09.22. Rényi Péter: Ítélet, de ki felett? – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1968.09.28. E. I.: Fellebbezés
    • Népszabadság, 1968.09.28. Tóth Dezső: Forradalom – erőszak – humanizmus – Nincs a rendszerünkben

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1968.09.29. Rényi Péter: Az Ítélet és ítéletei
    • Magyar Hírlap, 1968.10.01. Papp Antal: Felnőtteknek, felnőttesen
    • Észak-Magyarország, 1968.10.06. (235.szám) Párkány László: Mennyit ér egy filmvázlat?
    • Észak-Magyarország, 1968.10.10. (238.szám) Párkány László: Mi lesz veled közönség?
    • Magyar Hírlap, 1968.10.10. Á.P.: A film forradalmasító szerepe és a Dózsa-vita
    • Csongrád Megyei Hírlap, 1968.10.13. Papp Zoltán: Ítélet – szélsőségesen
    • Zalai Hírlap, 1968.10.20. Török András: Forradalom és humanizmus
    • Magyar Ifjúság, 1988.05.06. (19.szám) Viták évszakai

  • 1968.12.szám Nagyvilág, Franz Kafka: Az odú

    Elbeszélés. Fordította: Eörsi István.

  • 1968.12.Színház, Magyar szívátültetők

    (Rövidhír a minidráma estről.)

  • 1968.45.Ország-Világ, Antal Gábor: ˝Hordók˝. Bemutató a Pesti Színházban

    (Színikritika. ˝Ez a darab nem kritikai dráma hordókról és magatartási lehetőségekről, ez egy drámai kritika, nem is annyira Gordon Ivánról, Barláról és Nyolcas úrról, mint inkább a ˝Hordók˝ című meg nem írt színműről.˝)

  • 1969.01.01. (1.szám) Filmkultúra, Trethon Judit: A fiatal nézők nevében

    Reflexió Kenedi, Eörsi és egy ismeretlen szignójú szerző (R) Népszabadságban megjelent, külföldi filmek átvételéről szóló cikkeire. A levélíró Kenedi és Eörsi érvelésével egyetért, de további filmek országunkba való behozatalát sürgeti.

    Előzmény:

    • Filmkultúra, 1968.09.01.(5.szám) Kenedi János: TÖPRENGÉSEK A FILMÁTVÉTEL GYAKORLATÁRÓL ÉS FILMMŰVELTSÉGÜNKRŐL – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1969.01.22. R: Akit ostornak rendelt a gondviselés
    • Élet és Irodalom, 1969.01.18. (3.szám) E.I.: A Filmkultúrában olvastam. Filmátvétel

    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 1969.02.08. (6.szám) E.I.: Még egyszer a filmátvételről

  • 1969.01.02. (1.szám) Határőr (A Hazáért), Kárpáti György: Üvöltés

    A Magyar Néphadsereg Művészegyüttese tánckara műsoráról.

    „Ennyi dicséret után némi kritika: Eörsi István kitűnő, epigramma rövidségű bevezető sorai egy-egy szám előtt érthetetlenek Bordás Gabi előadásában.”

  • 1969.01.03. Magyar Hírlap, Bogáti Péter: Öt verskötet
    KÖNYVSZEMLE

    Rövid könyvkritika öt most megjelent verseskötetről, köztük Eörsi István: Változatok egy közhelyre című kötetéről.

    • A könyv adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1969.01.04. (1.szám) Élet és Irodalom, Faragó Vilmos: Költők, futás közben

    Könyvkritika Eörsi István: Változatok egy közhelyre című kötetéről.


    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1969.01.11. (2.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Don Juan igaza

    A német és a francia színház összehasonlítása. A német színház többlete Brecht; ennek magyarázata. Benno Besson, a Deutsches Theater főrendezője Molière: Don Juan című darabját rendezte meg Berlinben brechti szellemben. 

  • 1969.01.18. (3.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Filmkultúrá-ban olvastam
    Filmátvétel

    A filmátvételi bizottság bírálata. Reagálás Kenedi János interjújára, melyet Bors Ferenccel, a Mokép igazgatójával készített a filmátvétel elvi és gyakorlati problémáiról. Rendben van, hogy könnyű, szórakoztató filmeket átvesznek, de a súlyos filmeket miért utasítják el? Vannak filmek, melyeket ideológiai okokból nem vesznek át, mert károsnak ítélik azokat. A meztelenség és a pornográfia közti különbség.

    „Semprun vagy Forman többet árt a magyar nép ízlésének és kultúrájának, mint az üzleti célból ömlesztett giccsek? […] a hivatali szemlélet nemcsak az igazság, hanem az erény birtokosának is képzeli magát.”

    Előzmény:

    • Filmkultúra, 1968.09.01.(5.szám) Kenedi János: TÖPRENGÉSEK A FILMÁTVÉTEL GYAKORLATÁRÓL ÉS FILMMŰVELTSÉGÜNKRŐL – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1969.01.22. R: Akit ostornak rendelt a gondviselés
    • Filmkultúra, 1969.01.01. (1.szám) Trethon Judit: A fiatal nézők nevében
    • Élet és Irodalom, 1969.02.08. (6.szám) Eörsi István: Még egyszer a filmátvételről

  • 1969.01.22.Népszabadság, R: Akit ostornak rendelt a gondviselés

    (Eörsi filmátvételi bizottságáról írt bírálatával száll vitába.)
    Előzmény:
    Élet és Irodalom, 1969.01.18. E.I.: A Filmkultúrában olvastam. Filmátvétel
    Reagálás:
    Élet és Irodalom, 1969.02.08. E.I.: Még egyszer a filmátvételről

  • 1969.01.25. (4.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az idő rostájában

    Emlékezés Ady Endrére az Ady-évfordulón. Vezér Erzsébet Arcok és vallomások sorozatban megjelenő Ady-könyvéről. A divatos Ady-ellenesség okairól. „Adynak elsősorban az intellektusa kényelmetlen.” Ady „Én-kultuszáról”, objektivitásáról. Az Idő rostájában című verséről.


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1969.03.01. (9.szám) Eörsi István: Muszáj-Herkules vagy kell-Toldi?

  • 1969.01.szám Dolgozók, Wolfgang Weyrauch: Monológ 3

    Részlet. Eörsi István fordítása.

  • 1969.01.szám Kritika, E.I.: Odúban

    Kafka utolsó, befejezetlen elbeszéléséről. 

  • 1969.01.szám Munka, Bernáth László: Új szellemi front a fasizmus ellen

    A megújuló antifasiszta irodalomról, színdarabokról. A példák felsorolásában Eörsi István Hordók című darabja is helyet kapott. Fotók

  • 1969.01.Valóság, Kovács András: A Valóság tíz éve

    (Részlet a Valóság című folyóiratról. A sok érdekes írás megtalálásában nagy segítséget nyújthatnának a napi- és hetilapok. ˝Nem száraz tartalomjegyzék közlésére gondolok, ilyen még akad, hanem olyasmire, amit egy időben az ÉSben Eörsi Istvántól olvashattunk, aki kiemelt egy-egy tanulmányt, részletesen elemzett, s ezzel kedvet csinált ahhoz, hogy az ember utánanézzen annak a folyóiratnak, amely különben ritkán kerül a kezébe.˝)

  • 1969.02.02. Hajdú-Bihari Napló, Simon Zoltán: Három költő, három világ
    Olvasónapló

    Három új verseskötet kritikája. Eörsi István Változatok egy közhelyre című verseskötetéről. „...a versek többsége fanyar, ironikus hangvételű, szkeptikus.” A másik két kötet: Ágh István: Rézerdő – Ratkó József: Fegyvertelenül.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 1969.02.07. (3.szám) Köznevelés, H. B.: Új folyóirat: a Színház

    A Színház című folyóirat első száma. Főszerkesztője: Boldizsár Iván.

    „...az új magyar dráma kitörési kísérleteiről és eredményeiről (Gyurkó, Eörsi, Örkény, Görgey, Hubay darabjai) szól.”

  • 1969.02.08. (6.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Még egyszer a filmátvételről

    Glossza. A filmátvételi bizottság bírálatáról szóló cikke miatt Eörsit a Népszabadságban R. „a magyar glosszaírás Attilájá”-nak nevezte. Eörsi tételesen reagál R. cikkében megfogalmazott gondolatokra, megismétli a filmátvételi bizottsággal kapcsolatos kifogásait. Eörsi úgy gondolja, hogy a támadás nem egyetlen cikkét, hanem egész publicisztikai tevékenységét illeti.

    Előzmény:

    • Filmkultúra, 1968.09.01.(5.szám) Kenedi János: TÖPRENGÉSEK A FILMÁTVÉTEL GYAKORLATÁRÓL ÉS FILMMŰVELTSÉGÜNKRŐL – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1969.01.18. (3.szám) E.I.: A Filmkultúrá-ban olvastam
    • Népszabadság, 1969.01.22. R: Akit ostornak rendelt a gondviselés

    Reagálás:

    • Filmkultúra, 1969.01.01. (1.szám) Trethon Judit: A fiatal nézők nevében

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.