EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1968.11.16. (46.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Baleset

    A Szlovén Nemzeti Színház két pesti előadásának egyikéről. Harold Pinter darabja közben a nézők a fülhallgatón keresztül csak zörejeket és zúgást hallottak. Eörsi Megpróbálta kitalálni a színpadon zajló eseményeket. „És hirtelen belémötlött: hátha egymást sem értik azok odafent? Hátha három különböző halandzsa-nyelven akarják meggyőzni egymást valami olyan igazságról, amelyre egyáltalán nincs nyelv?”

  • 1968.11.22. (22.szám) Köznevelés, Gábor István: Színházi Figyelő
    A KRIMITŐL SHAKESPEARE- IG

    Színikritika. Eörsi István A hordók című darabja a Vígszínházban.

    „Túlságosan elvont és általánosító, a történelmi helyzetet az indokoltnál is jobban elrajzoló színművében Eörsi nem birkózik meg teljesen vállalt feladatával. Ám jelez és bírál egy magatartást; és ahhoz képest, hogy manapság sok nyugati és hazai darab ennek a befeléfordulásnak, ennek a hordószemléletnek inkább az apoteózisát zengedezi, igazán csak megbecsülés illetheti Eörsit a téma érdekes fölvázolásáért.”

  • 1968.11.23. Magyar Hírlap, A Néphadsereg Művészegyüttesének új műsora

    A Néphadsereg Művészegyüttese Tánckarának új – Üvöltés című – műsorában Eörsi István versei.

  • 1968.11.25. Magyar Szó, Fehér Ferenc: A szép szó aranykapui

    Az általános iskolások jugoszláviai magyar olvasókönyveiről. Ki mindenki kap helyet a régiek mellett az újak közül? Többek között Eörsi István.

  • 1968.11.30. (48.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Siker

    Széppróza. Egy énekes lemondta az esti fellépését az Operaházban, mert berekedt. Az Operaház igazgatója azonban nem tágított, az énekesnek este fel kellett lépnie. Egy hang sem jött ki a torkán, de eljátszotta a szerepét, helyette a kulisszák mögül egy főiskolás énekelt, és a csalást senki sem vette észre, a siker óriási volt.

    „…senki sem pótolhatatlan. De azért ne bízzuk el magunkat. Igaz ugyan, hogy a presztizs fontosabb, mint a teljesítmény, de tátogni azért tudni kell.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1968.11.30. (48.szám) E.I.: Siker
    • (Veszprémi) Napló, 1971.03.20. E.I.: A siker
    • Pest Megyei Hírlap, 1971.03.28. (74.szám) E.I.: A siker

  • 1968.11.Színház, Nagy Péter: Újítók és szelídítők

    (Az 1967-es színházi évadról, mely a magyar dráma szempontjából nagyon jó volt. A magyar dráma nemzeti sajátosságáról, folyamatosságának kérdéséről. A magyar dráma morális érzékenysége, az "epikus színház" magyar változatai, az "abszurd színház" magyar színpadra ültetése - Örkény, Eörsi és Görgey darabjai. Az antik analógia a drámában - Hubay és Gyurkó.)

  • 1968.12.07. (49.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Régi jótanácsok

    Könyvkritika. Bacon: Esszék. Fordító: Julow Viktor. „Bacon legfőbb érdeme – ha jól értem – az, hogy elfogulatlan könyörtelenséggel rombolta gondolkodásunk bálványait.”

  • 1968.12.14. (50.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Hol van Tolsztoj?

    Könyvkritika. Radomir Konstantinovic tanulmányáról, mely A csönd elemei, Mai jugoszláv esszék (Danilo Kiš válogatásában) című kötetről szól. Konstantinovic önmagával vitázik: „Az irodalom ott kezdődik, amikor készek vagyunk fejjel menni a falnak, legmélyebb realitása pedig kezdettől fogva ennek az illuzionizmusnak köszönheti létét.”

  • 1968.12.18.(51. szám)Lobogó, K. Gy.: A tánc nyelvén

    (A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének Üvöltés című produkciójáról, melynek alcíme: Táncos furcsaságok
    két részben. Rendező: Novák Ferenc.
    ˝S végül, de nem utolsó sorban hadd említsem meg az ismert költő, Eörsi István nevét is, az ő versei vezetik be az egyes számokat.˝)

  • 1968.12.20. Népszabadság, F. R.: Könyvszemle

    Eörsi István: Változatok egy közhelyre című kötetének kritikája.

    „…közhely vagy közhelyek megverselése csak nagy ritkán avatott költővé bárkit is, s ez nemcsak a címadó vers keserűen tépelődő alapötletére (hogy tudniillik Meghalni mindig ráér az ember) értendő, hanem a kötet elején álló versek egy részére is. Ott érződik igazán a múzsai ihlet, amikor a gyötrődés, a világgal és önmagával való szembenézés (mint az Alkonyi táj, bolondokkal, vagy Trilógia című versében, amelyeket a könyv megkapóan szép értékei közé sorolnék), a gondolkodás dialektikája és az érzelmi hányódás az asszociációk és a már-már bizarrul vad képek sorát bocsátja szabadon.”

    • A könyv adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Híd, 1965.02.szám Eörsi István versei. VÁLTOZATOK EGY KÖZHELYRE
    • Magyar Hírlap, 1969.01.03. Bogáti Péter: Öt verskötet
    • Hajdú-Bihari Napló, 1969.02.02. Simon Zoltán: Három költő, három világ
    • Új Könyvpiac, 2000.10.01. (10.szám) Tandori Dezső olvasta. Összegyűjtött szögek
    • Népszabadság, 2001.02.06. Tandori Dezső: Eörsi István dalszövegezései
    • Népszabadság, 2001.08.10. Tandori Dezső: Azt igen

  • 1968.12.21. (51.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Barangolás Minotaurusz körül

    Az athéni áldozat a krétai király fiának, Minotaurusznak. Eörsi „részt vett” egy ilyen áldozaton, de csak most teszi közzé tapasztalatait, amikor megváltoztak a közerkölcsök, és végre prüdéria és elfogultság nélkül beszélhet az emberi dolgokról… 

  • 1968.12.22. Magyar Szó, Gerold László: Új színházi folyóirat

    Lapszemle. A Színház című új magyar folyóiratról. Főszerkesztő: Boldizsár Iván. Az első számban „Nagy Péter keresi a magyar dráma »karakterisztika specifikáját« [...] nagy újdonságnak tartja Örkény, Eörsi, Görgey darabjait...”

    Előzmény:

    • Színház, 1968.01.szám Nagy Péter: Újítók és szelídítők

  • 1968.12.28. (52.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Előítélet

    Az egykori futballista, Dr. H. régi szerelmi históriái egyikét mesélte el Eörsinek. Dr. H. egy állami ítéletvégrehajtó lányába habarodott bele. Miután az apa elárulta foglalkozását egy vacsora alkalmával, dr. H. elmenekült a helyszínről. „Különösen figyelemre méltónak találta, hogy az atyai közlés pillanatok alatt gyöngéd érzelmeit is kioltotta. Ebből a tényből messzemenő következtetéseket vont le a tudat, az érzelem és az ösztönök kapcsolataira vonatkozóan, kijelentette, hogy e szférák önállósítása burzsuá misztifikáció.” Eörsi megkérdezte, hogy mit válaszolt volna, ha egy hírhedt ügyész vagy vérbíró lett volna az apa…

  • 1968.12.szám Jelenkor, Taxner-Tóth Ernő: Színházi levél Budapestről

    Részlet. A drámai nyelv fontosságáról. Eörsi István Hordók című darabjának nyelvi megformálásáról. A tartalom és forma dialektikus viszonyáról a Hordók példáján bemutatva. Az intellektuális színház mibenléte.

    „Eörsi darabjával már nehezebb dolgunk van, mivel ő szándékosan mond le a mélységi hátterű történetről és jellemekről annak érdekében, hogy erkölcsi-bölcseleti problémáit minél kiélezettebb formában vethesse föl.”

  • 1968.12.szám Korunk, Tallózás
    Dózsa György — 1968.
    (Népszabadság, 1968. szeptember 22, 28, 29.)

    Vita Kósa Ferenc és Csoóri Sándor Ítélet című „filmvázlatáról”.

    Előzmény:

    • Új Írás, 1968.09.szám Kósa Ferenc – Csoóri Sándor: Ítélet – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1968.09.22. Rényi Péter: Ítélet, de ki felett? – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1968.09.28. E. I.: Fellebbezés
    • Népszabadság, 1968.09.28. Tóth Dezső: Forradalom – erőszak – humanizmus – Nincs a rendszerünkben

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1968.09.29. Rényi Péter: Az Ítélet és ítéletei
    • Magyar Hírlap, 1968.10.01. Papp Antal: Felnőtteknek, felnőttesen
    • Észak-Magyarország, 1968.10.06. (235.szám) Párkány László: Mennyit ér egy filmvázlat?
    • Észak-Magyarország, 1968.10.10. (238.szám) Párkány László: Mi lesz veled közönség?
    • Magyar Hírlap, 1968.10.10. Á.P.: A film forradalmasító szerepe és a Dózsa-vita
    • Csongrád Megyei Hírlap, 1968.10.13. Papp Zoltán: Ítélet – szélsőségesen
    • Zalai Hírlap, 1968.10.20. Török András: Forradalom és humanizmus
    • Magyar Ifjúság, 1988.05.06. (19.szám) Viták évszakai

  • 1968.12.szám Nagyvilág, Franz Kafka: Az odú

    Elbeszélés. Fordította: Eörsi István.

  • 1968.12.Színház, Magyar szívátültetők

    (Rövidhír a minidráma estről.)

  • 1969.01.01. (1.szám) Filmkultúra, Trethon Judit: A fiatal nézők nevében

    Reflexió Kenedi, Eörsi és egy ismeretlen szignójú szerző (R) Népszabadságban megjelent, külföldi filmek átvételéről szóló cikkeire. A levélíró Kenedi és Eörsi érvelésével egyetért, de további filmek országunkba való behozatalát sürgeti.

    Előzmény:

    • Filmkultúra, 1968.09.01.(5.szám) Kenedi János: TÖPRENGÉSEK A FILMÁTVÉTEL GYAKORLATÁRÓL ÉS FILMMŰVELTSÉGÜNKRŐL – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1969.01.22. R: Akit ostornak rendelt a gondviselés
    • Élet és Irodalom, 1969.01.18. (3.szám) E.I.: A Filmkultúrában olvastam. Filmátvétel

    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 1969.02.08. (6.szám) E.I.: Még egyszer a filmátvételről

  • 1969.01.02. (1.szám) Határőr (A Hazáért), Kárpáti György: Üvöltés

    A Magyar Néphadsereg Művészegyüttese tánckara műsoráról.

    „Ennyi dicséret után némi kritika: Eörsi István kitűnő, epigramma rövidségű bevezető sorai egy-egy szám előtt érthetetlenek Bordás Gabi előadásában.”

  • 1969.01.03. Magyar Hírlap, Bogáti Péter: Öt verskötet
    KÖNYVSZEMLE

    Rövid könyvkritika öt most megjelent verseskötetről, köztük Eörsi István: Változatok egy közhelyre című kötetéről.

    • A könyv adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Híd, 1965.02.szám Eörsi István versei. VÁLTOZATOK EGY KÖZHELYRE
    • Népszabadság, 1968.12.20. F. R. Könyvszemle
    • Hajdú-Bihari Napló, 1969.02.02. (27.szám) Simon Zoltán: Három költő, három világ
    • Új Könyvpiac, 2000.10.01. (10.szám) Tandori Dezső olvasta. Összegyűjtött szögek
    • Népszabadság, 2001.02.06. Tandori Dezső: Eörsi István dalszövegezései
    • Népszabadság, 2001.08.10. Tandori Dezső: Azt igen? 

  • 1969.01.04. (1.szám) Élet és Irodalom, Faragó Vilmos: Költők, futás közben

    Könyvkritika Eörsi István: Változatok egy közhelyre című kötetéről.


    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1969.01.11. (2.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Don Juan igaza

    A német és a francia színház összehasonlítása. A német színház többlete Brecht; ennek magyarázata. Benno Besson, a Deutsches Theater főrendezője Molière: Don Juan című darabját rendezte meg Berlinben brechti szellemben. 

  • 1969.01.18. (3.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Filmkultúrá-ban olvastam
    Filmátvétel

    A filmátvételi bizottság bírálata. Reagálás Kenedi János interjújára, melyet Bors Ferenccel, a Mokép igazgatójával készített a filmátvétel elvi és gyakorlati problémáiról. Rendben van, hogy könnyű, szórakoztató filmeket átvesznek, de a súlyos filmeket miért utasítják el? Vannak filmek, melyeket ideológiai okokból nem vesznek át, mert károsnak ítélik azokat. A meztelenség és a pornográfia közti különbség.

    „Semprun vagy Forman többet árt a magyar nép ízlésének és kultúrájának, mint az üzleti célból ömlesztett giccsek? […] a hivatali szemlélet nemcsak az igazság, hanem az erény birtokosának is képzeli magát.”

    Előzmény:

    • Filmkultúra, 1968.09.01.(5.szám) Kenedi János: TÖPRENGÉSEK A FILMÁTVÉTEL GYAKORLATÁRÓL ÉS FILMMŰVELTSÉGÜNKRŐL – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1969.01.22. R: Akit ostornak rendelt a gondviselés
    • Filmkultúra, 1969.01.01. (1.szám) Trethon Judit: A fiatal nézők nevében
    • Élet és Irodalom, 1969.02.08. (6.szám) Eörsi István: Még egyszer a filmátvételről

  • 1969.01.22. Népszabadság, R: Akit ostornak rendelt a gondviselés

    Eörsi és Kenedi János filmátvételi bizottságról írt bírálatával száll vitába. Kenedi interjúja Bors Ferenccel, a MOKÉP igazgatójával a Filmkultúrában. A szerző Eörsit a „magyar glosszaírás Attilájá”nak nevezi.

    „Nem azért van baj — így Eörsi — a magyar filmátvétellel, mert ezt vagy azt rosszul csinálják, hanem mert hivatalnokok csinálják, akik persze »jórészt kinevezett művészeti szakemberek«, akik tehát nem is érthetnek a művészethez. A »hivatali szemlélet« az, amelyből a prüdéria következik, a »hivatali ablakokból« tűnik minden hamisnak stb. […] Hogy van-e elég ilyen hivatalnokunk? Biztos nincs. De hogy van sok, aki jobban ismeri a helyzetet, mint Kenedi és Eörsi, akinek művészi és ideológiai ítélete is megalapozottabb, mint az övéké, az bizonyos.”

    Előzmény:

    • Filmkultúra, 1968.09.01.(5.szám) Kenedi János: TÖPRENGÉSEK A FILMÁTVÉTEL GYAKORLATÁRÓL ÉS FILMMŰVELTSÉGÜNKRŐL – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1969.01.18. (3.szám) E.I.: A Filmkultúrában olvastam

    Reagálás:

    • Filmkultúra, 1969.01.01. (1.szám) Trethon Judit: A fiatal nézők nevében
    • Élet és Irodalom, 1969.02.08. (6.szám) E.I.: Még egyszer a filmátvételről

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.