A három Eörsi

1968.10.13. Csongrád Megyei Hírlap, Papp Zoltán: Ítélet – szélsőségesen
Egy filmnovella, négy cikk, valamint az ötödik

Kósa Ferenc és Csoóri Sándor Ítélet című filmnovellájának főhőse Dózsa György. Az írás olyan kérdéseket, problémákat vetett fel, amelyeken ma is vitatkoznak, és ettől aktuális. A vitatkozó felek között van Rényi Péter is, elítéli a szerzők Dózsa-képét. „Mondjuk ki nyíltan: a közvélemény egy része még napjainkban is attól fél, hogy a vita után a vitatott filmnovellából nem lesz film — tehát adminisztratív intézkedésektől. S noha e feltételes reflex működését mind kevesebb jelenség szorgalmazza, a beidegződöttség azért még ma is hat, szinte automatikusan. Pedig nincs ebben a vitában semmi rossz (Eörsi István néhány bújtatott célzásától eltekintve).”

Kapcsolódó cikkek:

Népszabadság, 1968.09.28. E. I.: Fellebbezés
Népszabadság, 1968.09.29. Rényi Péter: Az Ítélet és ítéletei
Magyar Hírlap, 1968.10.01. Papp Antal: Felnőtteknek, felnőttesen
Észak-Magyarország, 1968.10.06. (235. szám) Párkány László: Mennyit ér egy filmvázlat?
Észak-Magyarország, 1968.10.10. (238. szám) Párkány László: Mi lesz veled közönség?
Magyar Hírlap, 1968.10.10. Á.P.: A film forradalmasító szerepe és a Dózsa-vita
Zalai Hírlap, 1968.10.20. Török András: Forradalom és humanizmus
Korunk,1968.12.szám Tallózás – Dózsa György — 1968.
Magyar Ifjúság, 1988.05.06. (19.szám) Viták évszakai

1968.10.13.Magyar Nemzet, Bor Ambrus: Hordók

(Színikritika)

1968.10.13.Magyar Szó, E.I.: József Attila

(Vers)

1968.10.14. Esti Hírlap, Fencsik Flóra: Hordók a Váci utcában
Eörsi István darabja

Színikritika. Eörsi István Hordók című abszurd drámája a Pesti Színház színpadán. „A dráma ereje a pengeélességű dialógokban rejlik, ennek a filozofikus drámaiságnak alig van hagyománya a magyar drámatörténetben.” Rendezte: Horvai István.

1968.10.15. (42.szám) Tükör, Jósfay György: Hordók. Hallottuk Olvastuk Láttuk

(Színikritika Eörsi István új darabjáról, a Hordókról. Pesti Színház . A szerző szerint íróink a történelmi drámák helyett korunkból is meríthetnének.)

1968.10.19. (42.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Júlia és az erény

Glossza. Szendrey Júlia esete Horváth Árpáddal. Petőfi özvegyét sokan elítélik, amiért eldobta az özvegyi fátylat, és újra férjhez ment. Dernői Kocsis László védelmébe vette Júliát a Magyar Nemzetben, Eörsi elismeréssel szól róla, viszont vitatkozik is néhány érvével.

Reagálás:

Magyar Szó, 1968.10.27. Gál László: Böngésző

1968.10.19. (42.szám) Élet és Irodalom, Létay Vera: Tokbabújt emberek

Színikritika Eörsi István: Hordók című darabjáról, melyet a Pesti Színházban mutattak be. Rendező: Horvai István.

1968.10.20. Zalai Hírlap, Török András: Forradalom és humanizmus

(Rényi Péter, Tóth Dezső és Eörsi István vitája Kósa Ferenc — Csoóri Sándor Ítélet című filmvázlata kapcsán.)
Előzmény:
Népszabadság, 1968.09.28. Eörsi István: Fellebbezés
Népszabadság, 1968.09.29. Rényi Péter: Az ítélet ítéletei

1968.10.20.Népszava, Szombathelyi Ervin: Hordók

(Színikritika.)

1968.10.23.Népszabadság, Koltai Tamás: Hordók. Eörsi István színműve a Pesti Színházban.

(Színikritika. Groteszk tragédia kegyetlenség nélkül.)

1968.10.27.Magyar Szó, Gál László: Böngésző

(Szendrey Júliáról, aki Petőfi eltűnése után férjhez ment Horváth Árpádhoz, a ˝púpos gnóm˝-hoz. ˝Olvasom, hogy most azzal ˝védi˝ valaki Júlia emlékét, hogy ˝lagzi nem volt, még nászéjszaka sem˝. Az „És” vitázója (Eörsi István) megállapítja, hogy négy gyerek született e nászból. Valami talán mégiscsak történt a púpos gnóm és Julis között.˝)
Előzmény:
Élet és Irodalom, 1968.10.19. E. I.: Júlia és az erény

1968.10.szám Kortárs, E.I.: Utóhangok egy szerelemhez
Szégyen

Versek.

1968.11.02. (44.szám) Élet és Irodalom, E.I. Utazás egy font hús körül

Könyvkritika Hegedűs Géza: Kentaur és angyal című könyvéről.

1968.11.02. (44.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Szerény kérdés

Glossza. Gálos Tibor az ÉS-vitában a magyar tagozatú osztályok bevezetése ellen foglalt állást. Eörsi idéz Gálos írásából, majd megjegyzi, hogy „vajon nem fogalmazna a nyelvi kulturáltság magasabb fokán, ha magyar tagozatú osztályba járt volna?”.

1968.11.09. (45.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Légyott

Vers.

1968.11.09. (45.szám) Film Színház Muzsika, Matisse modorában

Az Eörsi Hordók című darabjában feltűnő egyik Matisse-képről kérdezi egy olvasó, hogy eredeti, vagy reprodukció volt-e. Szinte Gábor díszlettervező elmondja, hogy a képet ő festette Eörsi elmondása szerint. Fotó.

1968.11.16. (46.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Baleset

A Szlovén Nemzeti Színház két pesti előadásának egyikéről. Harold Pinter darabja közben a nézők a fülhallgatón keresztül csak zörejeket és zúgást hallottak. Eörsi Megpróbálta kitalálni a színpadon zajló eseményeket. „És hirtelen belémötlött: hátha egymást sem értik azok odafent? Hátha három különböző halandzsa-nyelven akarják meggyőzni egymást valami olyan igazságról, amelyre egyáltalán nincs nyelv?”

1968.11.22. (22.szám) Köznevelés, Gábor István: Színházi Figyelő
A KRIMITŐL SHAKESPEARE- IG

Színikritika. Eörsi István A hordók című darabja a Vígszínházban.

„Túlságosan elvont és általánosító, a történelmi helyzetet az indokoltnál is jobban elrajzoló színművében Eörsi nem birkózik meg teljesen vállalt feladatával. Ám jelez és bírál egy magatartást; és ahhoz képest, hogy manapság sok nyugati és hazai darab ennek a befeléfordulásnak, ennek a hordószemléletnek inkább az apoteózisát zengedezi, igazán csak megbecsülés illetheti Eörsit a téma érdekes fölvázolásáért.”

1968.11.25.Magyar Szó, Fehér Ferenc: A szép szó aranykapui

(Az általános iskolások jugoszláviai magyar olvasókönyveiről. Ki mindenki kap helyet a régiek mellett az újak közül? Többek között Eörsi István is.)

1968.11.30. (48.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Siker

Széppróza. Egy énekes lemondta az esti fellépését az Operaházban, mert berekedt. Az Operaház igazgatója azonban nem tágított, az énekesnek este fel kellett lépnie. Egy hang sem jött ki a torkán, de eljátszotta a szerepét, helyette a kulisszák mögül egy főiskolás énekelt, és a csalást senki sem vette észre, a siker óriási volt. „…senki sem pótolhatatlan. De azért ne bízzuk el magunkat. Igaz ugyan, hogy a presztizs fontosabb, mint a teljesítmény, de tátogni azért tudni kell.”

Kapcsolódó cikk:

Csongrád Megyei Hírlap, 1971.03.21. E.I.: A siker

1968.11.Színház, Nagy Péter: Újítók és szelídítők

(Az 1967-es színházi évadról, mely a magyar dráma szempontjából nagyon jó volt. A magyar dráma nemzeti sajátosságáról, folyamatosságának kérdéséről. A magyar dráma morális érzékenysége, az "epikus színház" magyar változatai, az "abszurd színház" magyar színpadra ültetése - Örkény, Eörsi és Görgey darabjai. Az antik analógia a drámában - Hubay és Gyurkó.)

1968.12.07. (49.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Régi jótanácsok

Könyvkritika. Bacon: Esszék. Fordító: Julow Viktor. „Bacon legfőbb érdeme – ha jól értem – az, hogy elfogulatlan könyörtelenséggel rombolta gondolkodásunk bálványait.”

1968.12.14. (50.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Hol van Tolsztoj?

Könyvkritika. Radomir Konstantinovic tanulmányáról, mely A csönd elemei, Mai jugoszláv esszék (Danilo Kiš válogatásában) című kötetről szól. Konstantinovic önmagával vitázik: „Az irodalom ott kezdődik, amikor készek vagyunk fejjel menni a falnak, legmélyebb realitása pedig kezdettől fogva ennek az illuzionizmusnak köszönheti létét.”

1968.12.18.(51. szám)Lobogó, K. Gy.: A tánc nyelvén

(A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének Üvöltés című produkciójáról, melynek alcíme: Táncos furcsaságok
két részben. Rendező: Novák Ferenc.
˝S végül, de nem utolsó sorban hadd említsem meg az ismert költő, Eörsi István nevét is, az ő versei vezetik be az egyes számokat.˝)

Cikkek

1968.10.13. Csongrád Megyei Hírlap, Papp Zoltán: Ítélet – szélsőségesen Egy filmnovella, négy cikk, valamint az ötödik