A három Eörsi

1968.01.01. (1.szám) Filmkultúra, E.I.: Forradalmi álmok és divatok
Pasolini — Godard — Mekas
LÁTÓHATÁR

Gideon Bachmann amerikai újságíró „Emberi álmok, emberi viszonyok” című beszélgetései a világ nagy filmrendezőivel, melyeket a nyugatnémet Film közli. Az interjúk részletei, elemzése. Részletek a három filmrendezővel készült beszélgetésekből.

„A legtöbb irigységet és iróniát a rendkívül rokonszenves Mekas szövegei váltották ki belőlem. Mekas roppantul bízik az amerikai ifjúság egyre erősbödő, spontán mozgalmaiban, és ugyanakkor egyáltalán nem tudja, mit várhat tőlük. […] Véleménye szerint minden csak jobb lehet, mint ami van; és jelenleg minden világhatalom hamis alternatívát kínál. […] Mekas ideológia-várása ötletes és bámulatraméltó aktivitással egyesül. Mozgalmat indított, melynek az a célja, hogy elvegyék az ipartól a filmet.”

Kapcsolódó cikk:

Magyar Hírlap, 1994.09.30. Gervai András: Godard, Weir és Depardieu

1968.01.02. Esti Hírlap, (fencsik): Piti és Pitiné

A Thália Stúdió színpadán Eörsi István Sírkő és kakaó című komédiája. Ez Eörsi harmadik színpadi munkája, melyről az író azt mondja, groteszk. Léner Péter a rendező, és Lendvay Kamilló, a szongok megzenésítője. Rövid beszélgetés a szerzővel.

1968.01.04. Esti Hírlap, Bernáth László: Sírkő és kakaó
Bemutató a Thália Studióban

Színikritika. Eörsi István tragikomédiájáról. Rendező: Léner Péter.

1968.01.06. (1.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Nem haragszom…
E.I.: Tétényi „tumultus” 1766-ban
Véleményünk szerint

Glosszák.

1/ Nem haragszom…

Az Esti Hírlapban olvasta Eörsi, hogy Fodor Imolát az MTA ajánlására felvették az Egyesült Izzóba pszichológusnak, és javára írták, hogy végzett orvosnő, miközben még egyik diplomát sem szerezte meg. Aztán egy másik gyár laboratóriumának vezetője lett, egy másiknak meg a tudományos munkatársa. Az orvosszakértők megállapították, hogy kóros pszichopatás egyéniség. Eörsi nem rá haragszik.

2/ Tétényi „tumultus” 1766-ban

Glossza Kosáry Domokos tanulmányáról, mely a Tanulmányok Budapest múltjából legújabb kötetében jelent meg. A tétényi jobbágyok 1766. május 20-i zendülésének okaira, lefolyására és következeményeire derített fényt.

1968.01.13. (2.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Kegyelet

A „Halottakról jót vagy semmit” konvencióról. Vannak, akik nem törődnek ezzel a szabállyal, őket cinikusoknak nevezik, vagy mert tényleg azok, vagy mert őszinték. A két nézet érvei.

„De ha a harag erősebb az illemnél, vagy ha nyomós okok késztetik a túlélőt arra, hogy ne ássa el a csatabárdot, akkor is küzdjünk tisztességes eszközökkel, elfogulatlanul.”

1968.01.13. (2.szám) Élet és Irodalom, Létay Vera: Szokratész és a macska

Színikritika Eörsi István: Sírkő és kakaó című darabjáról, melyet a Thália Színház stúdiójában mutattak be. Rendező: Léner Péter.

„Eörsi az abszurdoktól a régiekig minden komédiafogást ismer, rendkívüli stílusérzékkel játszogat az anyaggal, mindent kigúnyol, mindent befogad és mindent eldob. Nem lehet tudni pontosan, hol veszi komolyan a maga választotta groteszk műfajt és hol parodizálja. […] A nyárspolgári piti és bóvli-lét szánalomra méltó és visszataszító természetrajza bontakozik ki előttünk, a megalkuvás és szolgalelkűség tragédiája, mely nem tud mit kezdeni elnyert szabadságával.”

1968.01.16.Népszabadság, Koltai Tamás: Sirkő és kakaó

(Eörsi István komédiája a Thália Stúdióban. Színikritika.)

1968.01.20. (3.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Filmkutúra-ban olvastam
Forradalom és művészet

Az összeállítás a szovjet művészet első korszakával foglalkozik. Sztanyiszlavszkij, Meryerhold, Tairov, Lunacsarszkij, Malevics művészete, programjaik, vitáik.

1968.01.27. (4.szám) Élet és Irodalom, Eörsi István új versei

Tanácsok

Fohász

Álom és ájulás

Kapcsolódó cikk:

Magyar Hírlap, 2003.10.27. Skultéty Tamás: Hitel

1968.02.03. (5.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Hová lesznek nyáron a ruhatárosnők?

Elmélkedés a címben leírt témáról.

1968.02.04. (29.szám) Délmagyarország, Ökrös László: Pesti esték
Eörsi István komédiája
– Sándor György szerzői estje

A Thália Színház Stúdiója a Magyar műhely sorozat 2. darabját, Eörsi István Sirkő és Kakaó című komédiáját adja elő. A darab az eddig költőként, tanulmányíróként és fordítóként ismert fiatal író első színpadra vitt alkotása. Rendező: Léner Péter.

1968.02.10. (6.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Kettős kritika

Könyvkritika Ungvári Tamás: Poétika című könyvéről.

„…a könyv egyrészt úttörő-jellegű, gazdag és gondolatébresztő, másrészt hiányos, egyenetlen és olykor következetlen is. Egyrészt elfogulatlanul okos, másrészt eklektikusan gördülékeny.”

1968.02.17. (7.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Levél egy módszerről

Könyvkritika helyett levél a szerzőnek, Rónay Lászlónak Az ezüstkor nemzedéke című könyvéről. Eörsi ellenérzései. „…értékelnie kellett volna. Ehelyett sikerült egy olyan könyvet írnia, amelynek néhány ex-fajvédőn kívül mindenki örül.” Németh László Kisebbségben című könyvének tárgyalásakor nem derül ki, mik voltak Németh nézetei, miben különböztek másokétól, mi a szerző személyes véleménye? Eörsi szerint Rónay betegesen irtózik a véleménymondástól. Diószegi Andrásról, Kenyeres Imréről, Herczegh Ferencről, Ottlik Gézáról, Kolozsvári Grandpierre Emilről, Sőtér Istvánról.

Reagálás:

Kritika, 1968. 04.szám Sőtér István: „Lektori jelentés”
Élet és Irodalom, 1968.04.20. (16.szám) Eörsi István: Az ember és a múltja
Társadalmi Szemle, 1969.09.szám Kovács Kálmán: A Kritika hatodik évfolyamáról

1968.02.24. (8.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Szerepcsere

Reflexió Csurka István: Lóverseny és erkölcs című tanulmányára (Valóság,’68.február). Csurka összehasonlítja az ügetőhajtót és az ügetőpályával szomszédos gumigyár dolgozóját. Eörsi a művészetet is bevonja fejtegetésébe. „A szerepcsere, a kiszolgáltatottság tudata kikezdi a mávészek – főként a fiatalok – erkölcsi ellenállását.” A kritika állapota, a védett személyek és a hamis hierarchiák. „Garai Gábor egészen biztosan nem tud arról, hogy egy költészet-elméleti tanulmányomat két évig azért adta vissza több »Vállalat« is, mert elmarasztalóan nyilatkoztam benne egyik verséről. Feltételezem, hogy ő maga is tiltakozott volna ez ellen…”

1968.02.Színház, E.I.: Hordók. Groteszk játék 2 részben (drámamelléklet.)

1968.02.Színház, Hermann István: Három magyar bemutató

(Részlet. Színikritika. Eörsi István: Hordók - Pesti Színházban; rendező: Horvai István.)

1968.02.Színház, Magyar szívátültetők

(Minidráma-est az Irodalmi Színpadon.)

1968.03.16. (11.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Tanulmány a naturalizmusról

Könyvkritika Czine Mihály: A naturalizmus című könyvéről. Eörsi hiányolja, hogy Czine nem említette Lukács György azon elméletét, amely a modernista irányzatokat közvetlenül a naturalizmusból vezeti le.

1968.03.17 (65.szám) Pest Megyei Hírlap, Nádas Péter: Aktuális interjú Eörsi Istvánnal

(Hogyan vélekedik saját korábbi verseiről, amiket 1951-ben Déry megdicsért? Világnézetéről, nosztalgiájáról, vitacikkeiről, publicisztikáiról, Lukács-fordításáról, a magyar szellemi életről, a Sírkő és kakaóról, annak kritikájáról, a groteszkről.)

1968.03.22. (6.szám) Köznevelés, Gábor István: Színházi Figyelő
Thália-Stúdió

A Thália-Stúdióban Eörsi István Sírkő és kakaó című darabjáról. „...a mostanában divatos irodalmi problémában, a hatalom és erkölcs viszonyában kíván újat mondani, vonzó, ám erősen vitatható és szkeptikus módon.”

1968.03.30. (13.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Krokodilus és életmentés
E.I.: Néhány szó a kompromisszumról
Véleményünk szerint

Glosszák.

1/ Krokodilus és életmentés

A Hétfői Hírek „Krokodilus mentette meg” című cikkben azt írták, hogy a Tana-folyóban krokodilus mentett meg egy tizennyolc éves lányt. Azonban a cikkből kiderült, hogy egy másik krokodil megtámadta azt a krokodilt, aki a lányt bekapta, így kénytelen volt őt elengedni, és ezért menekülhetett meg a lány.

2/ Néhány szó a kompromisszumról

Glossza Pándi Pál és Lengyel József Népszabadság-beli vitájáról, Gyurkó Elektrájáról, illetve a kompromisszumokról. „Csak Sztálin idejében vált divattá a szükséges kompromisszumok kritikátlan dicsőítése; így lett a különben szükséges szovjet-német egyezmény is egy ideig dicsőséges fegyvertény. […] A történésznek és írónak az a feladata, hogy egy adott kompromisszum esetleges szükségességének bemutatása közben ábrázolja veszélyes következményeit is…”

1968.03.30. (13.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Nürnbergi séta

G. M. Gilbert Nürnbergi napló és A. Poltorak Nürnbergi epilógus című művei a háborús főbűnösök nürnbergi peréről. Gilbert mindig felfigyel a „fenevadak” emberi indítékaira „…hiteles és gazdag arcképcsarnokot mutatva úgy tárja elénk a fasizmus természetrajzát, hogy közben pillanatra sem veszíthetjük el szem elől korunk mindenütt-égető morális kérdőjeleit”. Néhány példa – Göring példát akart mutatni hűségből, közben azzal védekezett, hogy semmit nem tudott a tömeggyilkosságokról, és soha nem vetemedett „árulásra”, soha nem árulta el Hitlert. Auschwitz parancsnoka szerint csak a legfelsőbb vezetés bűnös. Göring szerint Hoffmann fényképész nagyon sokat keresett a róla készített fényképekkel, amiket most terhelő bizonyítékként szolgáltat ellene.

1968.03.30. (13.szám) Film Színház Muzsika, Illés Jenő: Thália Stúdió
Jegyzetek a magyar drámák kísérleti műhelyéről

A Thália Stúdió sorozatában magyar drámákat mutat be, induló drámaíróknak nyújt színpadot. Eörsi István Sírkő és kakaó című drámája is a bemutatott darabok között van. A szerző a darab közéleti indulatát dicséri. Fotók a darabból.

„Eörsi tudatosan kötődik Bertolt Brecht stiláris és szellemi világához. Eörsi a szituációk megkomponálásában, a songok alkalmazásával, hatásos keménységgel, példázatos szándékkal ábrázolja az öregasszony és Piti Lajosék harcát »az eltartási szerződés« körül. Költői erővel is bírja a jelenetek intellektuális kacskaringóit. S ebben valóban sikeres tanítványa Brechtnek. De abban már nem, hogy történetének társadalmi konzekvenciáit egyértelműen fogalmazná meg. A zsarnoki öregasszony figuráját — sokféle s nem mindig végiggondolt ötlettel — valami félreérthető erőszakjelképpé fogalmazza.”

1968.03.Nagyvilág, Lukács György: A tizenkilencedik század dicsérete

(Fordította: Eörsi István.)

Cikkek

1968.01.01. (1.szám) Filmkultúra, E.I.: Forradalmi álmok és divatok Pasolini — Godard — Mekas LÁTÓHATÁR