Cikkek
-
1966.02.16. (7.szám) Ország-Világ, Antal Gábor: TÖRTÉNELEM A SZÍNPADON
PETER WEISS DRÁMÁI BUDAPESTENKét színikritika a Nemzeti Színházban bemutatott Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása című darabról. Szerzője Peter Weiss, rendezője Marton Endre, fordítója Görgey Gábor. Fotók
A második Peter Weiss A vizsgálat című oratórium-drámája a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese bemutatásában.
„A Török Tamás rendezte előadás — Eörsi István jó fordításának felhasználásával — az oratórium-jelleghez alkalmazkodott, a látomást szavakkal fölidéző szövegmondásra épült.”
1966.02.18. (7.szám) Film Színház Muzsika, Földes Anna: „Jegyzőkönyv-költészet” a színpadon
Peter Weiss „A vizsgálat” című drámájának bemutatójárólSzínikritika. A magyar néphadsereg művészegyüttese bemutatója a Magyar Néphadsereg Klubjában. A szöveg nagy részét Eörsi István fordította. Rendező: Török Tamás.
„A dráma szövegének jelentős részét — Eörsi István szép, érthető fordításában — közölte a Nagyvilág. És a Magyar Néphadsereg Klubjában tartott bemutató mégis megrázó, új élmény.”
Előzmény:
- Nagyvilág, 1966.01.szám Peter Weiss: A vizsgálat. Jelenetek a drámából
Kapcsolódó cikk:
- Film Színház Muzsika,1966.02.25. (8.szám) Hibaigazítás (»Eörsi István szép, érthető fordításában« sorunk helyesen így szól: »Eörsi István szép, értő fordításában:«)
1966.02.szám Nagyvilág, Günther Herburger: Egyhangú tájék
Elbeszélés. Eörsi István fordítása.
1966.03.szám Jelenkor, Angyal Endre: Jiři Wolker: Vendég áll a házhoz
Válogatott versekKönyvkritika. A fordítások színvonala nem egyenletes, „néha Eörsi Istvánnál is rutinszerűséget érzünk”.
- A kötet adatait és Eörsi István fordításainak jegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
1966.03.szám Kortárs, E.I.: Az „Éjszakai jegyzetek”-ből
(Dongó az üvegpohárban)1966.04.szám Nagyvilág, Lay Béla: Thomas Mann levelei
Könyvkritika. Thomas Mann: Levelek. Válogatta: Domokos Mátyás és Réz Pál. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1965. A kötet fordítói: Doromby Károly, Eörsi István és Réz Pál.
„A kötet fordítói: Doromby Károly, Eörsi István és Réz Pál derekas munkát végeztek, hiszen Thomas Mann prózája leveleiben semmivel sem igénytelenebb, mint műveiben.”
- A kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
Kapcsolódó cikk:
- Neue Zeitung, 1965.09.24. (39.szám) Éva Bozóky: Die Bekenntnisse des Privatmannes Thomas Mann
1966.05.01 (3.szám) Filmkultúra, E.I.: Még egyszer a Vörös sivatag-ról
Filmkritika Michelangelo Antonioni Vörös sivatag című filmjéről. Az eddigi filmkritikák igen eltérően ítélték meg a filmet, mivel magában a filmben van ellentmondás. Idéz Antonioni gondolataiból, elemzi azokat.
„a Vörös sivatag nem azt javasolja az emberiségnek, hogy változzon madárrá, hanem azt, hogy — kiki a maga módján — próbáljon összhangba kerülni külvilágával, ne maradjon le reménytelenül annak rohamos és feltartóztathatatlan fejlődése mögött.”
1966.05.28. (22.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Mindig új Tróják
Vers.
1966.05.szám Új Látóhatár, Gosztonyi Péter: Szovjet katonák Magyarországon 1956-ban
Részlet a tanulmányból.
„A szovjet hadsereg a Kádár-kormány konszolidációjában is közreműködött. [...] A magyarok elkeseredettek és ingerültek voltak. Az oroszban, kivétel nélkül, ellenséget láttak. Megszállókat, akiket azért küldtek hozzájuk, hogy leverjék, erőszakkal eltiporják forradalmukat. A hangulatot — Eörsi István »Szóba se állj vele« című, röplapokon terjesztett híres versén kívül — talán legjobban egy vidéki újságíró, Géczi Gyula cikke érzékeltette...”
- [Eörsi a Szóba se állj vele című verse születésének körülményeiről ír később, és elemzi is a 2000 című lap 3. számában. (2000, 2001.03.szám E.I.: Szóba se állj vele!)]
- Ez a verse megjelent a Magyar versek 1953–1956 című antológiában. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
Kapcsolódó cikkek:
- A vershez kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a verse (SZÓBA SE ÁLLJ VELE!) címét.
1966.06.szám Nagyvilág, Három svájci német elbeszélő
Peter Bichsel: Blumné voltaképpen szívesen megismerné a tejesembert című kötetéből hat novella.
Fordította: Eörsi István.
1966.07–08.szám Híd, E.I.: Költői levél (***-nek). Türelem. Kritika helyett
Versek.
1966.07.09. (28.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Emberélet
NaplóA szomszédasszonyáról, aki meghalt a kórházban, és akivel a köszönésen kívül nem beszélgettek semmiről, idegenként éltek egymás mellett, mivel nem volt közös az érdeklődési körük. Haláláért nem lehet senkit felelősségre vonni, pedig egyszerűbb volna és „máris helyreállna a tökéletes erkölcsi világrend, amelyet az alamuszi véletlenek mindig összezavarnak.”
1966.07.23. (30.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Kompon
NaplóElmélkedés a henyeségről annak kapcsán, hogy a komp késve indult el, és hogy egy hullát találtak a Dunában.
1966.08.13. (33.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Bolond az autóbuszon
NaplóEgy autóbuszra felszálló bolond viselkedése kapcsán azokról a bolondokról, akik utólag mindig nagyon okosak. „…életünkben és irodalmunkban a bolondokat évtizedek óta a kötelező szánalom cinkos varázsa lengi körül. Egyezményes bizonyossága ez annak, hogy lámcsak, mi nem vagyunk olyanok, mi tudunk viselkedni, nem vagyunk nevetségesek.”
1966.08.20. (34.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Ki költi a racionalista lírát
Lapokban olvastukKanyó Zoltán A racionalista líra lehetőségei és korlátai című cikkében Brecht költészetéről írt a Tiszatájban. Kanyó tévedésének kiemelése. A brechti racionalizmusról és a materialista szemléletmódról.
1966.08.27. (35.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Orpheusz
Orpheusz talányos alakjáról. Az alvilág őrei beengedték: „Örök időkre bebizonyították, hogy a rosszindulatú híresztelésekkel ellentétben a hatóságok szíve sincs kőből, az igazi tehetség előbb-utóbb feltétlenül utat tör magának.” Hádesz megengedte Eurüdikének, hogy hazamenjen, de Orpheusz a tilalom ellenére visszanézett. Vajon miért? Eörsi Elutasítja Cox György „Görög regék” című könyvében leírt magyarázatát. Eörsi rájött a magyarázatra, úgy, hogy Orpheusz helyébe képzelte magát: „ha meg lehet állni, hogy ne forduljunk vissza, és ne nézzük meg Eurüdikét, akkor nem is érdemes a Hádeszbe utazni érte.”
1966.08.szám Kortárs, E.I: Egymás mellett
A kispolgár szonettjeiből1966.08.szám Nagyvilág, E.I.: Brecht a líráról — és Brecht lírája
(Bertolt Brecht: Über Lyrik. Aufbau Verlag, Berlin—Weimar)
Eörsi Brecht líráról való nézeteit veti össze költői gyakorlatával.
1966.08.szám Nagyvilág, Siegfried Lenz: A szemkötő
1966.09.10. (37.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Rádióztam a Népstadionban
RádióVajon igazat mondanak-e a rádióban? Eörsi a Népstadionban, miközben nézte az atlétikai Európabajnokság eseményeit, rádión hallgatta az erről szóló tudósításokat (Szepesi György és Gulyás Gyula). A két riporter jól vizsgázott.
1966.09.17. (38.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Húszas Stúdió
RádióRádiókritika az Ifjúsági Rádió hangos újságjáról. „Mintha érzelmi világunk lassan-lassan forradalmasodna, de gondolkodásunk nem akarna kibújni a jól megszokott sablonokból.” Mindössze két figyelemre méltó prózai műsorszámra bukkant Eörsi.
1966.09.17. (38.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Én és a természet
Miért nem ír Eörsi a természetről? A cserkészek parancsáról: „A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz, és kíméli a növényeket.” Eörsinek az irodalom sem segít. Felidézi a természethez fűződő élményeit, de még csak eszébe se ötlött, hogy erről írni is lehetne.
1966.09.24. (39.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A békakirály
RádióRádiókritika a meséről.
A Kádár-korszak központi dilemmájáról: befogadjuk-e az ágyunkba a békát, annak reményében, hogy királyfi, vagy ne.
„A gyermekmeséknek azt kellene sugallniuk, hogy a békákat ki kell, sőt mi több: ki is lehet hajigálni az ágyból, ahogy az agyból is ki kell hajigálni a bárgyú, merev parancsokat és tilalmakat…”
Kapcsolódó cikk:
- Élet és Irodalom, 1996.05.31. (22.szám) Mihancsik Zsófia: Az ötlábú bárány. Eörsi Istvánnal beszélget Mihancsik Zsófia
A három Eörsi
A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója
(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.
