Cikkek
-
1966.07–08.szám Híd, E.I.: Költői levél (***-nek). Türelem. Kritika helyett
Versek.
1966.07.09. (28.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Emberélet
NaplóA szomszédasszonyáról, aki meghalt a kórházban, és akivel a köszönésen kívül nem beszélgettek semmiről, idegenként éltek egymás mellett, mivel nem volt közös az érdeklődési körük. Haláláért nem lehet senkit felelősségre vonni, pedig egyszerűbb volna és „máris helyreállna a tökéletes erkölcsi világrend, amelyet az alamuszi véletlenek mindig összezavarnak.”
1966.07.23. (30.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Kompon
NaplóElmélkedés a henyeségről annak kapcsán, hogy a komp késve indult el, és hogy egy hullát találtak a Dunában.
1966.08.13. (33.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Bolond az autóbuszon
NaplóEgy autóbuszra felszálló bolond viselkedése kapcsán azokról a bolondokról, akik utólag mindig nagyon okosak. „…életünkben és irodalmunkban a bolondokat évtizedek óta a kötelező szánalom cinkos varázsa lengi körül. Egyezményes bizonyossága ez annak, hogy lámcsak, mi nem vagyunk olyanok, mi tudunk viselkedni, nem vagyunk nevetségesek.”
1966.08.20. (34.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Ki költi a racionalista lírát
Lapokban olvastukKanyó Zoltán A racionalista líra lehetőségei és korlátai című cikkében Brecht költészetéről írt a Tiszatájban. Kanyó tévedésének kiemelése. A brechti racionalizmusról és a materialista szemléletmódról.
1966.08.27. (35.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Orpheusz
Orpheusz talányos alakjáról. Az alvilág őrei beengedték: „Örök időkre bebizonyították, hogy a rosszindulatú híresztelésekkel ellentétben a hatóságok szíve sincs kőből, az igazi tehetség előbb-utóbb feltétlenül utat tör magának.” Hádesz megengedte Eurüdikének, hogy hazamenjen, de Orpheusz a tilalom ellenére visszanézett. Vajon miért? Eörsi Elutasítja Cox György „Görög regék” című könyvében leírt magyarázatát. Eörsi rájött a magyarázatra, úgy, hogy Orpheusz helyébe képzelte magát: „ha meg lehet állni, hogy ne forduljunk vissza, és ne nézzük meg Eurüdikét, akkor nem is érdemes a Hádeszbe utazni érte.”
1966.08.Nagyvilág, E.I.: Brecht a líráról — és Brecht lírája
(Bertolt Brecht: Über Lyrik. Aufbau Verlag, Berlin—Weimar.
Eörsi Brecht líráról való nézeteit veti össze költői gyakorlatával.)1966.08.szám Kortárs, E.I: Egymás mellett
A kispolgár szonettjeibőlVersek.
1966.09.10. (37.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Rádióztam a Népstadionban
RádióVajon igazat mondanak-e a rádióban? Eörsi a Népstadionban, miközben nézte az atlétikai Európabajnokság eseményeit, rádión hallgatta az erről szóló tudósításokat (Szepesi György és Gulyás Gyula). A két riporter jól vizsgázott.
1966.09.17. (38.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Húszas Stúdió
RádióRádiókritika az Ifjúsági Rádió hangos újságjáról. „Mintha érzelmi világunk lassan-lassan forradalmasodna, de gondolkodásunk nem akarna kibújni a jól megszokott sablonokból.” Mindössze két figyelemre méltó prózai műsorszámra bukkant Eörsi.
1966.09.17. (38.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Én és a természet
Miért nem ír Eörsi a természetről? A cserkészek parancsáról: „A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz, és kíméli a növényeket.” Eörsinek az irodalom sem segít. Felidézi a természethez fűződő élményeit, de még csak eszébe se ötlött, hogy erről írni is lehetne.
1966.09.24. (39.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A békakirály
RádióRádiókritika a meséről.
A Kádár-korszak központi dilemmájáról: befogadjuk-e az ágyunkba a békát, annak reményében, hogy királyfi, vagy ne.
„A gyermekmeséknek azt kellene sugallniuk, hogy a békákat ki kell, sőt mi több: ki is lehet hajigálni az ágyból, ahogy az agyból is ki kell hajigálni a bárgyú, merev parancsokat és tilalmakat…”
Kapcsolódó cikk:
- Élet és Irodalom, 1996.05.31. (22.szám) Mihancsik Zsófia: Az ötlábú bárány. Eörsi Istvánnal beszélget Mihancsik Zsófia
1966.10.01. (40.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Oblomovok
RádióRádiókritika. Tertinszky Edit Oblomovjai (Anyegin, Pecsorin, Dobroljubov).
1966.10.08. (41.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Hogyan lesz az ember maradi
RádióRádiókritika Horváth Zsigmond jegyzetéről.
1966.10.08. (41.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Lesznai Anna 1885-1966
Nekrológ.
1966.10.15. (42.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Műélvezet
RádióRádiókritika. Eörsi István saját Brecht-fordításai. Előadó: Szakáts Miklós.
1966.10.22. (43.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Különös büszkeség
Beszélgetés a Balaton-parton két munkással, amiről Eörsinek egy egyetemi tanár jutott eszébe, aki az ifjú Marxból egyetlen kukkot sem értett, ráadásul örült is ennek. Az ötvenes években Hegelt vagy Lukácsot nem értették sokan.
1966.10.29. (44.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Beszélgetés
RádióRádiókritika. A beszélgetések újabban monológok, az abban résztvevők nem törődnek azzal, mit mondott a beszélgetőtársuk. Béládi Miklós, Bodnár György és Koczkás Sándor hasonlóképpen „beszélgettek” Nagy László költészetéről. „Mindhárman elmondták a véleményüket Nagy László költészetéről, egymás után, sőt egymásra hivatkozva, többször is átadva egymásnak a szót, de eszükbe sem jutott, hogy fülbeötlő nézeteltéréseiket tisztázzák.”
Eörsi szándékosan nem szól hozzá a tárgyhoz, Nagy László költészetéhez, csak a beszélgetésről beszél.
1966.10.szám Jelenkor, E.I.: Mint kimondhatatlan veszélyt
Varjú és repülőgépVersek.
1966.10.szám Kritika, E. Fehér Pál: Nezval: Az éjszaka költeményei
Könyvkritika a verseskötetről. A fordítók között van Eörsi István is.
- A kötet adatait és az Eörsi által fordított versek jegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
Kapcsolódó cikk:
- Irodalmi Szemle, 1967.10.szám Jaroslava Pašiaková: Vítězslav Nezval: Az éjszaka költeményei
1966.11–12. szám Híd, E. I.: Lukács György és a líra elmélete
Tanulmány.
Reagálás:
- Magyar Szó, 1967.01.15. Hornyik Miklós: A Híd kettősszáma
- Híd, 1967.02–03.szám Tamás Attila: Néhány szó a műelemzésről, valamint a „művészi állandó” és a „művészi változó” problémáiról
1966.11.01. (11.szám) Könyvtáros, Lukácsy Sándor: KLASSZIKUS OROSZ KÖLTŐK
Könyvkritika. A „maradandó értékű” fordítások között – többek közt – Eörsi István említése.
- A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
A három Eörsi
A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója
(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.