EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1968.10.13. Magyar Nemzet, Bor Ambrus: Hordók
    Eörsi István színműve a Pesti Színházban

    Színikritika az új darabról. A rendező: Horvai István.

    „Gondolatok vívnak a színpadán gondolatokkal, érv-ellenérv csattan egymásnak. Szikrázva. Értéke a tézis-tisztázó szándékú absztrakció és ez a szikrázás.”

  • 1968.10.13. Magyar Szó, E.I.: József Attila

    Vers.

  • 1968.10.14. Esti Hírlap, Fencsik Flóra: Hordók a Váci utcában
    Eörsi István darabja

    Színikritika. Eörsi István Hordók című abszurd drámája a Pesti Színház színpadán. „A dráma ereje a pengeélességű dialógokban rejlik, ennek a filozofikus drámaiságnak alig van hagyománya a magyar drámatörténetben.” Rendezte: Horvai István.

  • 1968.10.15. (42.szám) Tükör, Jósfay György: Hordók. Hallottuk Olvastuk Láttuk

    (Színikritika Eörsi István új darabjáról, a Hordókról. Pesti Színház . A szerző szerint íróink a történelmi drámák helyett korunkból is meríthetnének.)

  • 1968.10.19. (42.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Júlia és az erény

    Glossza. Szendrey Júlia esete Horváth Árpáddal. Petőfi özvegyét sokan elítélik, amiért eldobta az özvegyi fátylat, és újra férjhez ment. Dernői Kocsis László védelmébe vette Júliát a Magyar Nemzetben, Eörsi elismeréssel szól róla, viszont vitatkozik is néhány érvével.


    Reagálás:

    • Magyar Szó, 1968.10.27. Gál László: Böngésző

  • 1968.10.19. (42.szám) Élet és Irodalom, Létay Vera: Tokbabújt emberek

    Színikritika Eörsi István: Hordók című darabjáról, melyet a Pesti Színházban mutattak be. Rendező: Horvai István. 

  • 1968.10.20. Zalai Hírlap, Török András: Forradalom és humanizmus

    (Rényi Péter, Tóth Dezső és Eörsi István vitája Kósa Ferenc — Csoóri Sándor Ítélet című filmvázlata kapcsán.)
    Előzmény:
    Népszabadság, 1968.09.28. Eörsi István: Fellebbezés
    Népszabadság, 1968.09.29. Rényi Péter: Az ítélet ítéletei

  • 1968.10.20.Népszava, Szombathelyi Ervin: Hordók

    (Színikritika.)

  • 1968.10.23.Népszabadság, Koltai Tamás: Hordók. Eörsi István színműve a Pesti Színházban.

    (Színikritika. Groteszk tragédia kegyetlenség nélkül.)

  • 1968.10.27. Magyar Szó, Gál László: Böngésző
    JACQUELYNE-RŐL

    Szendrey Júliáról, aki Petőfi eltűnése után férjhez ment Horváth Árpádhoz, a „púpos gnóm”-hoz.

    „Olvasom, hogy most azzal »védi« valaki Júlia emlékét, hogy »lagzi nem volt, még nászéjszaka sem«. Az »És« vitázója (Eörsi István) megállapítja, hogy négy gyerek született e nászból. Valami talán mégiscsak történt a púpos gnóm és Julis között.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1968.10.19. (42.szám) E. I.: Júlia és az erény

  • 1968.10.szám Kortárs, E.I.: Utóhangok egy szerelemhez
    Szégyen

    Versek.

    Kapcsolódó cikk (vers):

    • Dolgozók, 1978.05.szám E.I.: Utóhangok egy szerelemhez

  • 1968.11.02. (44.szám) Élet és Irodalom, E.I. Utazás egy font hús körül

    Könyvkritika Hegedűs Géza: Kentaur és angyal című könyvéről. 

  • 1968.11.02. (44.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Szerény kérdés

    Glossza. Gálos Tibor az ÉS-vitában a magyar tagozatú osztályok bevezetése ellen foglalt állást. Eörsi idéz Gálos írásából, majd megjegyzi, hogy „vajon nem fogalmazna a nyelvi kulturáltság magasabb fokán, ha magyar tagozatú osztályba járt volna?”.

  • 1968.11.09. (45.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Légyott

    Vers.

  • 1968.11.09. (45.szám) Film Színház Muzsika, Matisse modorában

    Az Eörsi Hordók című darabjában feltűnő egyik Matisse-képről kérdezi egy olvasó, hogy eredeti, vagy reprodukció volt-e. Szinte Gábor díszlettervező elmondja, hogy a képet ő festette Eörsi elmondása szerint. Fotó.

  • 1968.11.16. (46.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Baleset

    A Szlovén Nemzeti Színház két pesti előadásának egyikéről. Harold Pinter darabja közben a nézők a fülhallgatón keresztül csak zörejeket és zúgást hallottak. Eörsi Megpróbálta kitalálni a színpadon zajló eseményeket. „És hirtelen belémötlött: hátha egymást sem értik azok odafent? Hátha három különböző halandzsa-nyelven akarják meggyőzni egymást valami olyan igazságról, amelyre egyáltalán nincs nyelv?”

  • 1968.11.22. (22.szám) Köznevelés, Gábor István: Színházi Figyelő
    A KRIMITŐL SHAKESPEARE- IG

    Színikritika. Eörsi István A hordók című darabja a Vígszínházban.

    „Túlságosan elvont és általánosító, a történelmi helyzetet az indokoltnál is jobban elrajzoló színművében Eörsi nem birkózik meg teljesen vállalt feladatával. Ám jelez és bírál egy magatartást; és ahhoz képest, hogy manapság sok nyugati és hazai darab ennek a befeléfordulásnak, ennek a hordószemléletnek inkább az apoteózisát zengedezi, igazán csak megbecsülés illetheti Eörsit a téma érdekes fölvázolásáért.”

  • 1968.11.23. Magyar Hírlap, A Néphadsereg Művészegyüttesének új műsora

    A Néphadsereg Művészegyüttese Tánckarának új – Üvöltés című – műsorában Eörsi István versei.

  • 1968.11.25. Magyar Szó, Fehér Ferenc: A szép szó aranykapui

    Az általános iskolások jugoszláviai magyar olvasókönyveiről. Ki mindenki kap helyet a régiek mellett az újak közül? Többek között Eörsi István.

  • 1968.11.30. (48.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Siker

    Széppróza. Egy énekes lemondta az esti fellépését az Operaházban, mert berekedt. Az Operaház igazgatója azonban nem tágított, az énekesnek este fel kellett lépnie. Egy hang sem jött ki a torkán, de eljátszotta a szerepét, helyette a kulisszák mögül egy főiskolás énekelt, és a csalást senki sem vette észre, a siker óriási volt. „…senki sem pótolhatatlan. De azért ne bízzuk el magunkat. Igaz ugyan, hogy a presztizs fontosabb, mint a teljesítmény, de tátogni azért tudni kell.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Csongrád Megyei Hírlap, 1971.03.21. E.I.: A siker

  • 1968.11.Színház, Nagy Péter: Újítók és szelídítők

    (Az 1967-es színházi évadról, mely a magyar dráma szempontjából nagyon jó volt. A magyar dráma nemzeti sajátosságáról, folyamatosságának kérdéséről. A magyar dráma morális érzékenysége, az "epikus színház" magyar változatai, az "abszurd színház" magyar színpadra ültetése - Örkény, Eörsi és Görgey darabjai. Az antik analógia a drámában - Hubay és Gyurkó.)

  • 1968.12.07. (49.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Régi jótanácsok

    Könyvkritika. Bacon: Esszék. Fordító: Julow Viktor. „Bacon legfőbb érdeme – ha jól értem – az, hogy elfogulatlan könyörtelenséggel rombolta gondolkodásunk bálványait.”

  • 1968.12.14. (50.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Hol van Tolsztoj?

    Könyvkritika. Radomir Konstantinovic tanulmányáról, mely A csönd elemei, Mai jugoszláv esszék (Danilo Kiš válogatásában) című kötetről szól. Konstantinovic önmagával vitázik: „Az irodalom ott kezdődik, amikor készek vagyunk fejjel menni a falnak, legmélyebb realitása pedig kezdettől fogva ennek az illuzionizmusnak köszönheti létét.”

  • 1968.12.18.(51. szám)Lobogó, K. Gy.: A tánc nyelvén

    (A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének Üvöltés című produkciójáról, melynek alcíme: Táncos furcsaságok
    két részben. Rendező: Novák Ferenc.
    ˝S végül, de nem utolsó sorban hadd említsem meg az ismert költő, Eörsi István nevét is, az ő versei vezetik be az egyes számokat.˝)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.