Cikkek
-
1969.04.szám Színház, Mihályi Gábor: Abszurd dráma magyar módra
Kísérletek és eredményekTanulmány. Az abszurd dráma története külföldön és Magyarországon. Eörsi: Sírkő és kakaó; Hordók.
„Az abszurd dráma hazai elterjedésének történetéhez tartozik a Művelődésügyi Minisztérium 1967-es pályázata, amely színpadra segítette két fiatal szerző abszurd komédiáját, Görgey Gábor Rokokó háborúját és Eörsi István Sírkő és kakaóját. […] Eörsi István eretnek gondolatokkal kacérkodó abszurd komédiája, a Sírkő és kakaó is a néptől idegen vagy elidegenült hatalom mai természetrajzához szolgáltat adalékokat. […] Eörsi újabb komédiája, a Hordók gondolatilag problematikusabb, formailag, technikailag megoldatlanabb, mint a Sírkő és kakaó volt. Ám — ez a színházi világ paradoxonja — a Hordók mégis jelentős előrelépés Eörsi drámaírói pályáján. A fiatal költő és esszéíró első drámaírói jelentkezését még tartózkodás, bizalmatlanság fogadta. […] Holott, ha jóhiszeműek vagyunk, látnunk kell, hogy Örkény, Eörsi, Görgey a hatalommal való visszaélésnek olyan megnyilvánulásait támadják, amelyek távol állnak a szocializmus eszméjétől. Az, hogy ezek a művek megíródtak, színpadra kerültek, jelzi társadalmi és kulturális életünk egészséges fejlődését.”
- Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
- Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
Reagálás:
- Magyar Nemzet, 1969.05.16. A. G.: Folyóiratszemle
- Színház, 1969.06.szám Pályi András: Abszurd színház – magyar módra?
Kapcsolódó cikkek:
- Színház (Drámamelléklet), 1968.02.szám E.I.: Hordók. Groteszk játék 2 részben (és az itt megjelölt cikkek)
- Színház (Drámamelléklet), 1969.04.szám E.I.: Jegyzetek Az óriáscsecsemőről
- Iskolakultúra, 1997.01.szám Tarján Tamás: Az ember „fordított” tragédiája
- A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darabok címét.
1969.04.szám, Nagyvilág, Beat költők versei
Lawrence Ferlinghetti: EufóriaVersfordító: Eörsi István.
1969.05.01. (3.szám) Filmkultúra, E.I.: A kötéltánc dicsérete
Jiri Menzel három filmjeMenzel Szeszélyes nyár, a Bűntény a mulatóban és a Szigorúan ellenőrzött vonatok című filmjeiről.
Fotó: Jiří Menzel és filmjelenetek.
Reagálás:
- Beszélő, 1994.06.23. (Hetilap – 25.szám) Glauziusz Tamás: A macska mozija
1969.05.03. Népszabadság, B. É.: A világ teremtése
A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének új bemutatójaIhletői a mitológia és Jean Effel karikatúrái voltak. Alapanyaga I. V. Stok komédiája. Átdolgozta és rendezte Balogh Géza. Eörsi István gunyoros-ötletes dalszövegei.
Kapcsolódó cikkek:
- Esti Hírlap, 1969.04.26. A világ teremtése
- Ország-Világ, 1969.05.21. (21. szám) N. Gy.: A „Világ teremtése”. 20 ÉV UTÁN
1969.05.10. (19.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Japán császárfa
Glossza. Per egy japán császárfa kerítésen átlógó ágáról – birtokháborítás. Védettséget kapott a növény, mivel dédapját Széchenyi István honosította meg. „Helyes volna, ha a japán császárfa ügyével foglalatoskodó bírák, ügyvédek, szakértők, mindenféle-fajta hivatali és jogi személyek ezzel a perrel együtt megoldanák a többi ilyen jellegű problémát is: a japán császárfa védettségének újbóli kinyilvánításával egyidőben kimondanák a fogorvosi ház védettségét, és ha e két védettség ellentmondásba kerül egymással, akkor az ellentmondásnak is védettséget biztosítanának.”
1969.05.10. (19.szám) Élet és Irodalom, Eörsi István új versei
Csak kulcsok és virágok; Szokásaim közé...; Laci és Fodor
Kapcsolódó tartalom:
- Pest Megyei Hírlap, 1981.07.16. (165.szám) G. Z.: A gesztenyefa halálára
- Kurír (reggeli kiadás), 1992.04.11. E.I.: Laci és Fodor
- Magyar Nemzet, 2001.05.09. Berényi Szabolcs: Laci és Fodor
1969.05.16. Magyar Nemzet, A. G.: Folyóiratszemle
Figaro és Tót úr
SzínházA Színház című lap legutóbbi számának szemléje. Mihályi Gábor az abszurd drámákról írt.
„Mihályi — miután elemzi Eörsi István »Sírkő és kakaó« című játékát — megállapítja, hogy Görgey is, Eörsi »túlságosan is következetesen alkalmazzák a brechti elidegenítés effektusát...«”
- Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
Előzmény:
- Színház, 1969.04.szám Mihályi Gábor: Abszurd dráma magyar módra
Kapcsolódó cikkek:
- Színház, 1969.06.szám Pályi András: Abszurd színház – magyar módra?
- Iskolakultúra, 1997.01.szám Tarján Tamás: Az ember „fordított” tragédiája
- A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.
1969.05.17. (20.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Tézisek az olvashatatlan költészetről és Juhász Ferencről
Könyvkritika. Juhász Ferenc: Vázlat a mindenségről. (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1970.) Viták, nézeteltérések, indulatok Juhász költészete kapcsán. Faragó Vilmos bírálta A szent tűzözön regéi című kötetet, amivel Eörsi István is egyetértett.
Kapcsolódó cikkek:
- Élet és Irodalom, 1969.04.26. (17.szám) Somlyó György: Az elolvashatatlan költeményekről nincs a rendszerünkben
- Élet és Irodalom, 1969.05.24. (21.szám) Somlyó György: Eörsi tézisének bázisáról – E.I. válasza
- Híd, 1971.03.szám Dér Zoltán: A személyiség expanziója
- Magyar Hírlap, 1980.11.23. Szerdahelyi István: Juhász Ferenc versprózái – Nincs a rendszerünkben
- Ezredvég, 1996.09.szám Szerdahelyi István: Üldözöttek vetélkedője
- Parnasszus, 2007.06.01. (2.szám) Borsik Miklós: Juhász Ferenc és a kisforma
- Kapu, 2014.01.szám (január) Makray Imre: Ami késik nem múlik...
- Élet és Irodalom, 2018.08.17. (33.szám) Reichert Gábor: A fiatal Juhász Ferenc és a „társadalmi megrendelés”
- Irodalmi Szemle, 2019.07–08. szám Márton László: Egy recenzió története
- Irodalmi Szemle, 2019.07–08. szám Pataky Adrienn: A „népi szürrealista” és az Újholdasok
1969.05.21. (21. szám) Ország-Világ, N. Gy.: A „Világ teremtése”
20 ÉV UTÁNA Magyar Néphadsereg Művészegyüttese méltatása fennállásának huszadik évfordulóján. Fotók
„A huszadik születésnap alkalmából a művészegyüttes jubileumi hetet rendezett, melynek során újra bemutatták az utóbbi évek legsikeresebb műsorszámait. Ez alkalommal került sor a Néphadsereg Központi klubjában rendezett gálaestre. s a »Világ teremtése« című zenés színpadi játék bemutatójára, amelyet I. V. Stok komédiája, valamint Jean Effel rajzai nyomán Balogh Géza alkalmazott magyar színpadra, s ő az ötletgazdag, szellemes játék rendezője is. A versek Eörsi István alkotásai, a zene Decsényi János munkáját dicséri.”
Kapcsolódó cikkek:
- Esti Hírlap, 1969.04.26. A világ teremtése
- Népszabadság, 1969.05.03. B. É.: A világ teremtése. A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének új bemutatója
1969.05.24. (21.szám) Élet és Irodalom, Somlyó György: Eörsi téziseinek bázisáról
E.I. válaszaKönyvkritika. Juhász Ferenc: Vázlat a mindenségről. (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1970.) Viták, nézeteltérések, indulatok Juhász költészete kapcsán. Faragó Vilmos bírálta A szent tűzözön regéi című kötetet, amivel Eörsi István is egyetértett.
Kapcsolódó cikkek:
- Élet és Irodalom, 1969.04.26. (17.szám) Somlyó György: Az elolvashatatlan költeményekről nincs a rendszerünkben
- Élet és Irodalom, 1969.05.17. (20.szám) E.I.: Tézisek az olvashatatlan költészetről és Juhász Ferencről
- Híd, 1971.03.szám Dér Zoltán: A személyiség expanziója
- Magyar Hírlap, 1980.11.23. Szerdahelyi István: Juhász Ferenc versprózái – Nincs a rendszerünkben
- Ezredvég, 1996.09.szám Szerdahelyi István: Üldözöttek vetélkedője
- Parnasszus, 2007.06.01. (2.szám) Borsik Miklós: Juhász Ferenc és a kisforma
- Kapu, 2014.01.szám (január) Makray Imre: Ami késik nem múlik...
- Élet és Irodalom, 2018.08.17. (33.szám) Reichert Gábor: A fiatal Juhász Ferenc és a „társadalmi megrendelés”
- Irodalmi Szemle, 2019.07–08. szám Márton László: Egy recenzió története
- Irodalmi Szemle, 2019.07–08. szám Pataky Adrienn: A „népi szürrealista” és az Újholdasok
1969.05.31. (22.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A szakértelem dicsérete
Könyvkritika Molnár Gábor Péter: Olvasópróba című könyvéről.
1969.05.31. (22.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Mibe kerül egy regény?
Glossza. Székely András Népszabadságban megjelent cikkéről, melyben elpanaszolja, hogy a képzőművészeknek gyakran meg kell alkudniuk a kereslettel. A képzőművészek gondjainak szembeállítása az írókéval.
1969.05.szám Kritika, E.I.: Árnyékbokszolás
Vita. A Magyar Filozófiai Szemle, 1969.januári számában Vas Ida bírálja Heller Ágnes filozófus morális küldetéséről szóló tanulmányát. Eörsi István ellenérvei.
„Magam sem értek mindig egyet Heller esztétikai felfogásával, Vajda Mihálynak pedig éppen a szóban forgó tanulmányát bíráltam meg tavalyelőtt az Ésben, Mi nem lesz a kommunizmusban? című írásomban. Csakhogy a »vita« szó eredetileg ellentétes nézetek összecsapását jelentette. A vitázók ilyetén csoportosítása módosította a szó jelentését: ezentúl a vita csoportos árnyékbokszolást jelent, varázslatos, rituális mutatványt, amelyben egymás mellé sorakozó sportolók csépelik jórészt képzeletbeli ellenfeleiket. Ennek a számnak a szerkesztői éppoly merészen változtatták meg a nyelvi valóságot, mint Vas Ida azt a szöveget, amelyet megsemmisített.”
Előzmény:
- Magyar Filozófiai Szemle, 1967.02.szám Vajda Mihály: Objektív természetkép és társadalmi praxis – Nincs a rendszerünkben
- Élet és Irodalom, 1967.05.27. (23.szám) E.I.: A Magyar Filozófiai Szemlé-ben olvastam. Mi nem lesz a kommunizmusban?
- Magyar Filozófiai Szemle, 1969.01.szám Vas Ida: A filozófus morális küldetéséről – Nincs a rendszerünkben
1969.05.szám Színház, K.T.: Egy színházi műhely modellje
Raffai Sarolta Diplomások című drámája KecskemétenSzínikritika a kecskeméti Katona József Színház előadásáról. A rendező: Pethes György. Eörsi István említése.
1969.05.szám Új Látóhatár, hírek
Részlet. A Nemzetközi PEN Club Mentonban tartott kongresszuson részt vett a turistaként Franciaországban tartózkodó Eörsi István is.
1969.06.12. Magyar Hírlap, Lukácsy András: a Vígszínház befejeződő és következő szezonjáról
Beszélgetés az igazgatóvalBeszélgetés Lenkei Lajossal, a színház igazgatójával a most zárult szezonról és a jövő évi szezon terveiről. Az új fiatal generációra – köztük Eörsi Istvánra – is szeretnének építeni a jövőben.
1969.06.14. (24.szám) Élet és Irodalom, E.I. Egy műfordító naplójából
Eörsi a műfordítás nehézségeiről ír, annak kapcsán, hogy milyen indokokkal utasítják el, illetve jelentetik meg műfordításait.
1969.06.18. Esti Hírlap, Fencsik Flóra: Vállaljuk, hogy tömegszínház vagyunk!
Évad végi beszélgetések 1.Beszélgetés Lenkei Lajossal, a Vígszínház igazgatójával profilról, kockázatról, sikerről, bukásról, fiatalításról. Eörsi István darabjának említése.
1969.06.21. (25.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Miért tékozlunk?
Könyvkritika Tamkó Sirató Károly: A Vízöntő-kor hajnalán című verseskötetéről.
1969.06.28. (26.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Veszélyek
A képtelen, a szerencsés, a humanizmus-születe és a köznapi veszélyhelyzetekről, ahol már nem fenyegetnek az előző veszélyek, csak éppen mi cserélődtünk ki. „Bekap ez a veszély, eszünkbe sem jut, hogy védekezhetnénk, egészben csúszunk le a nyelőcsövön, gyomrát belülről nem emésztőgödörnek látjuk, hanem vörös kártyaszobának, helyet foglalunk benne, és eljátsszuk életünket.”
1969.06.szám Budapest, Gábor István: Színházi évad és új gazdasági mechanizmus
A berlini Theater der Zeit márciusi számában Martin Linzer beszámolója a budapesti színházi műsorokról, a mai magyar drámáról. „A Brecht-hatás elsősorban Eörsi groteszk komédiáiban érződik.” Örkény Tótékjáról.
„Dicséri Eörsi István »Hordók« című komédiáját is. [...] Visszatér Eörsi korábbi művére, a »Sírkő és kakaó«-ra is, hangsúlyozza, hogy ennél az írónál a groteszk alkalmazása nem jelenti a divat olcsó követését, hanem erőteljes társadalmi elkötelezettség kifejeződése, amelyet nem kísér semmiféle kétértelműség.”
- Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
- Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
Kapcsolódó cikkek:
- A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darabok címét.
1969.06.szám Nagyvilág, Krónika
Berlini folyóirat magyar színházakrólA berlini Theater der Zeit márciusi számában Martin Linzer beszámolója a budapesti színházi műsorokról, a mai magyar drámáról. „A Brecht-hatás elsősorban Eörsi groteszk komédiáiban érződik.” Örkény Tótékjáról.
„Dicséri Eörsi István »Hordók« című komédiáját is. [...] Visszatér Eörsi korábbi művére, a »Sírkő és kakaó«-ra is, hangsúlyozza, hogy ennél az írónál a groteszk alkalmazása nem jelenti a divat olcsó követését, hanem erőteljes társadalmi elkötelezettség kifejeződése, amelyet nem kísér semmiféle kétértelműség.”
- Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
- Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
Kapcsolódó cikkek:
- A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darabok címét.
1969.06.szám Színház, Pályi András: Abszurd színház – magyar módra?
A „magyar abszurd színházról”. Vita Mihályi Gáborral és Eörsi Istvánnal.
„Ami most voltaképp szólásra bír, az a SZÍNHÁZ áprilisi számának vezető helyen közölt két cikke, Mihályi Gábor Kísérletek és eredmények és Eörsi István Jegyzetek Az óriáscsecsemőröl című írása. Mindketten a »magyar abszurd« kérdését feszegetik. […] Vajon Csurka István Ki lesz a bálanya? című darabjáról miért nem bizonyítjuk be, hogy »abszurd«? Sarkadi és Örkény után ez sem lenne különösebben nehéz feladat. S ez már utalás arra is, hogy a két fiatal, tehetséges »abszurd« drámaírónkat miért nem érzem abszurdnak. Mert Görgey Gábor és Eörsi István esetében is hasonló jelenségről van szó, mint Örkénynél. Élnek a lehetőséggel, hogy abszurd szituációkat alkalmazhassanak a színpadon.”
Előzmény:
- Színház, 1969.04.szám Mihályi Gábor: Abszurd dráma magyar módra. Kísérletek és eredmények
- Színház, 1969.04.szám E.I.: Jegyzetek Az óriáscsecsemőről
Kapcsolódó cikkek:
- Magyar Nemzet, 1969.05.16. A. G.: Folyóiratszemle
- Iskolakultúra, 1997.01.szám Tarján Tamás: Az ember „fordított” tragédiája
1969.06.szám Tiszatáj, Mi van a fiókban?
Két flekk Simai MihállyalBeszélgetés Simai Mihállyal életéről, irodalmi próbálkozásairól, szegedi íróvá válásáról, a Tiszatájjal való kapcsolatáról, versesköteteiről. Az Új Hangban „...az 1950-es évek közepén Eörsi István bemutató kritikában foglalkozott írásaimmal.”
Kapcsolódó cikk:
- Új Hang, 1953.07–08.szám (augusztus) E.I.: Bírálat
A három Eörsi
A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója
(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.
