EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1968.03.szám Életünk, Pomogáts Béla: Szép versek 1967
    Szemle

    Könyvkritika. Eörsi István említése, akinek két verse szerepel a kötetben (Eörsi István: Trilógia – 87. oldal; Amikor fölfele hullnak a tárgyak – 88. oldal.)

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1968.03.szám Jelenkor, E.I.: Ballada
    Éjjel, verandán

    Versek.

  • 1968.03.szám Jelenkor, Taxner-Tóth Ernő: Színházi levél Budapestről

    Részlet. A Thália Stúdióban Eörsi István Sírkő és kakaó című darabjáról – rendező: Léner Péter.

     „...még groteszk, torz elemei is hibátlan összhangban szolgálják az író mondanivalóját. […] Eörsi István egy bölcseleti problémát feszeget, a társadalom és a hatalom viszonyának kérdésével próbál szembe nézni.” 

  • 1968.03.szám Kortárs, E.I.: Ködben

    Vers.

  • 1968.03.szám Kritika, E.I.: A szatíra komolyságáért

    Kritika Moldova György Kettősverseny hegedűre és zongorára című szatírájáról. A mondanivalóval egyetért, de Moldova módszerével nem.

    Reagálás:

    • Egyenlítő, 2004.03.szám Szále László: Arcképvázlat, irodalmi háttérre

  • 1968.03.Tiszatáj, Milan Rufus: Strófák

    (Vers. Fordító: Eörsi István.)

  • 1968.03.Valóság, E.I.: Jegyzetek a költészetről

    (Az elméleti líra.)

  • 1968.04.13. (15.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Üdvözlet a gépeknek

    Max Bense matematikus-filozófus komputer-alkotta költeményei magyarázatokkal, és négykötetes esztétikája eljárása igazolására. Egy antológia le is közölte ezeket a szerző és egy kritikus, Reinhard Döhl magyarázatával. Idézetek Bense verséből és a magyarázatokból. A Frankfurter Allgemeine Zeitungban Günter Pfeiffer tanulmánya Bense módszeréről. 

  • 1968.04.20. (16.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az ember és a múltja

    Rónay László: Az ezüstkor nemzedéke című tanulmányáról írt kritikájára reflektált Sőtér István a Kritika áprilisi számában. Sőtér a „Testvértelen nemzedék” című 1947-es tanulmányának védelmére vállalkozik. Erre válaszol Eörsi István, szerinte Sőtér egykori álláspontját stilizálja, Eörsi álláspontját a fasisztákéval azonosítja, s ezzel az ő mondatait is eltorzítja.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1968.02.17. (7.szám) Eörsi István: Levél egy módszerről.
    • Kritika, 1968. 04.szám Sőtér István: „Lektori jelentés”


    Reagálás:

    • Társadalmi Szemle, 1969.09.szám Kovács Kálmán: A Kritika hatodik évfolyamáról

  • 1968.04.27. (17.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Kockázat, szabadság, testvériség

    Elmélkedés a rutin és az ihlet dialektikájának szükségességéről síelés közben.

  • 1968.04.szám Budapesti KISZ Élet, E.I.: Pacsirtaszó és fajfenntartás

    „A Nagyvilág „Trágárság és irodalom” című ankétjén Veres Péter illő undorral és megvetéssel beszélt azokról a művészekről, akik a siker és az üzlet reményében ízléstelenül erotikus, trágár, pornográf alkotásokat dobnak a piacra.”

    Veres Péter hozzászólásának elemzése, dogmatikus egyházi álláspontjának kritizálása. 

  • 1968.04.szám Kritika, Sőtér István: „Lektori jelentés”

    Rónay László tanulmánya az Ezüstkor nemzedékéről (Az ezüstkor nemzedéke). A 30-as évek derekától a felszabadulásig eltelt magyar irodalmi korszak – központi kérdése: a fasizmus, a fasizmussal való szembenállás. A népi-urbánus dilemma.

    „…a Rónay László könyvét bíráló Eörsi István átveszi az akkor hangoztatott vádat. Szándéka nem lehet rokon a fasisztákéval, s valószínűleg a régi szólamok hangzatossága vezette félre. Eörsi még leckét is kíván adni nekünk a felelősségvállalásból. Ezt a leckét pedig egy idézet-vágási trükkel támasztja alá, mellyel egyik mondatomat célzatosan kiforgatja az értelméből.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1968.02.17. (7.szám) Eörsi István: Levél egy módszerről
    • Élet és Irodalom, 1968.04.20. (16.szám) Eörsi István: Az ember és a múltja
    • Kritika, 1968.09.szám Eörsi István: Felelősség és konszolidáció
    • Társadalmi Szemle, 1969.09.szám Kovács Kálmán: A Kritika hatodik évfolyamáról

  • 1968.05.04. (18.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az ember és a költő

    Könyvkritika Gera György Baudelaire című kötetéről. Megengedhető-e a költő és az ember szétválasztása? Gottfried Benn példája, aki „egész elméletet dolgozott ki a maga »kettős élet«-éről: eszerint a véletlenszerű Gottfried Benn állampolgár tapsolt ugyan Hitlernek, de ez még csak el sem hatolt a másik, az igazi Gottfried Benn füléig, aki jellegtelen névrokonától függetlenül élte le a benső életét.”

  • 1968.05.04. Esti Hírlap, Széles a skála, nagy a választék
    Bérletek, drámák, tervek

    A következő évad színházi bemutatóiról. Színre kerül Eörsi István Hordók című darabja is.

  • 1968.05.18. (20.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A fiatal költők közérzete

    Az Első ének című antológia szerzői nem érzik túl jól magukat. „A új nemzedékek elégedetlensége üdvös törvényszerűség […] A fiatalok türelmetlenek és elégedetlenek – csak az a kérdés, hogy mivel?” Tandori Dezső, Börcsök Mária, Éliás Péter és Dobai Péter költeményeiről. 

  • 1968.05.31. Csongrád Megyei Hírlap, Mit ígér a jövő évi műsor?
    Befejezéshez közeledik a színházi évad

    A jövő évadban mutatják be többek közt Eörsi István Hordók című darabját. 

  • 1968.05.Tiszatáj, i.m.: A Petőfi Irodalmi Múzeum új sorozata. Emlékezések 1

    (Könyvkritika. Az Emlékezések 1 című első kötet Vezér Erzsébet gondozásában jelent meg; többnyire a Nyugat munkatársaival való beszélgetések magnetofonra mondott szövegeiből áll. Legizgalmasabbnak a Lukács Györggyel folytatott beszélgetését tartja, amit Vezér Eörsi Istvánnal közösen készített.)

  • 1968.05.Valóság, Bata Imre: Ungvári Tamás Poétikája

    (Recenzió Ungvári Tamás Poétika című kötetéről. Eörsi István bírálata, szatírával kapcsolatos kifogásai.)

  • 1968.06.08. (23.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A fasizmus üzenete

    A Robert Kennedy elleni merénylet kapcsán az Egyesült Államok fasizálódásáról. „A fasizálódáshoz nem feltétlenül szükséges egy fasiszta jellegű párt: a banditizmus nemzeti hagyományai más utakat, módokat nyitnak meg az iparkodók előtt. Ehhez járul, hogy az erőszakos cselekményeknek óriási, szenzációéhes publikuma van a televízióan, a rádióban, a tumultusos helyszíneken: bármilyen becsavarodott fickó eszközzé válhat a megnevezhetetlenek kezében, és világháború lehet, csak egy ravaszt kell meghúznia.” Ez nem csak amerikai ügy – világjelenség. 

  • 1968.06.08. (23.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Nagy László zenepalotája

    Könyvkritika Nagy László Darázskirály című, műfordításait tartalmazó kötetéről. „Nagy László bölcs csellel úgy kerüli meg a költői eredetiség és a fordítói alázat dilemmáját, hogy olyan szerzőket és műveket választ ki, amelyekkel alázat nélkül azonosulhat.” 

  • 1968.06.18. Esti Hírlap, Jön a jeges, Arzén és levendula
    Jugoszláviai vendégjáték
    A Vígszínház tervei

    A Vígszínház tervei az új évadra. Bemutatják Eörsi István Hordók című darabját is.

  • 1968.06.19.Magyar Hírlap, Új magyar darabok a Vígszínház őszi műsorán

    (Sajtótájékoztató az 1968 —1969-es évadban bemutatandó darabokról. A Pesti Színház műsortervében szerepel Eörsi István: Hordók című új darabja is.)

  • 1968.06.19.Népszabadság, Érdekes újdonságok és felújítások a Vígszínház és a Pesti Színház jövő évadi tervében

    (A Pesti Színház első újdonságaként szeptember végén Eörsi István Hordó című színműve kerül a közönség elé.)

  • 1968.06.19.Népszava, v.: Készülődés az új évadra.

    (Eörsi István: Hordók c. művének készülő bemutatója a Pesti Színházban.)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.