EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1966.06.Nagyvilág, Három svájci német elbeszélő

    (Peter Bichsel: Blumné voltaképpen szívesen megismerné a tejesembert című kötetéből 6 novella. Fordította: Eörsi István.)

  • 1966.07.09. (28.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Emberélet
    Napló

    A szomszédasszonyáról, aki meghalt a kórházban, és akivel a köszönésen kívül nem beszélgettek semmiről, idegenként éltek egymás mellett, mivel nem volt közös az érdeklődési körük. Haláláért nem lehet senkit felelősségre vonni, pedig egyszerűbb volna és „máris helyreállna a tökéletes erkölcsi világrend, amelyet az alamuszi véletlenek mindig összezavarnak.” 

  • 1966.07.23. (30.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Kompon
    Napló

    Elmélkedés a henyeségről annak kapcsán, hogy a komp késve indult el, és hogy egy hullát találtak a Dunában.

  • 1966.07/08.Híd, E.I.: Költői levél (***-nek); Türelem; Kritika helyett

    (Versek)

  • 1966.08.13. (33.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Bolond az autóbuszon
    Napló

    Egy autóbuszra felszálló bolond viselkedése kapcsán azokról a bolondokról, akik utólag mindig nagyon okosak. „…életünkben és irodalmunkban a bolondokat évtizedek óta a kötelező szánalom cinkos varázsa lengi körül. Egyezményes bizonyossága ez annak, hogy lámcsak, mi nem vagyunk olyanok, mi tudunk viselkedni, nem vagyunk nevetségesek.”

  • 1966.08.20. (34.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Ki költi a racionalista lírát
    Lapokban olvastuk

    Kanyó Zoltán A racionalista líra lehetőségei és korlátai című cikkében Brecht költészetéről írt a Tiszatájban. Kanyó tévedésének kiemelése. A brechti racionalizmusról és a materialista szemléletmódról. 

  • 1966.08.27. (35.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Orpheusz

    Orpheusz talányos alakjáról. Az alvilág őrei beengedték: „Örök időkre bebizonyították, hogy a rosszindulatú híresztelésekkel ellentétben a hatóságok szíve sincs kőből, az igazi tehetség előbb-utóbb feltétlenül utat tör magának.” Hádesz megengedte Eurüdikének, hogy hazamenjen, de Orpheusz a tilalom ellenére visszanézett. Vajon miért? Eörsi Elutasítja Cox György „Görög regék” című könyvében leírt magyarázatát. Eörsi rájött a magyarázatra, úgy, hogy Orpheusz helyébe képzelte magát: „ha meg lehet állni, hogy ne forduljunk vissza, és ne nézzük meg Eurüdikét, akkor nem is érdemes a Hádeszbe utazni érte.”

  • 1966.08.Kortárs, E.I: Egymás mellett. A kispolgár szonettjeiből.

    (Versek)

  • 1966.08.Nagyvilág, E.I.: Brecht a líráról — és Brecht lírája

    (Bertolt Brecht: Über Lyrik. Aufbau Verlag, Berlin—Weimar.
    Eörsi Brecht líráról való nézeteit veti össze költői gyakorlatával.)

  • 1966.08.Nagyvilág, Siegfried Lenz: A szemkötő

    (Fordította: Eörsi István.)

  • 1966.08.Tiszatáj, E.I.: A szarvas

    (Prózavers.)

  • 1966.09.10. (37.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Rádióztam a Népstadionban
    Rádió

    Vajon igazat mondanak-e a rádióban? Eörsi a Népstadionban, miközben nézte az atlétikai Európabajnokság eseményeit, rádión hallgatta az erről szóló tudósításokat (Szepesi György és Gulyás Gyula). A két riporter jól vizsgázott.

  • 1966.09.17. (38.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Húszas Stúdió
    Rádió

    Rádiókritika az Ifjúsági Rádió hangos újságjáról. „Mintha érzelmi világunk lassan-lassan forradalmasodna, de gondolkodásunk nem akarna kibújni a jól megszokott sablonokból.” Mindössze két figyelemre méltó prózai műsorszámra bukkant Eörsi

  • 1966.09.17. (38.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Én és a természet

    Miért nem ír Eörsi a természetről? A cserkészek parancsáról: „A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz, és kíméli a növényeket.” Eörsinek az irodalom sem segít. Felidézi a természethez fűződő élményeit, de még csak eszébe se ötlött, hogy erről írni is lehetne. 

  • 1966.09.24. (39.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A békakirály
    Rádió

    Rádiókritika a meséről.

    A Kádár-korszak központi dilemmájáról: befogadjuk-e az ágyunkba a békát, annak reményében, hogy királyfi, vagy ne.

    „A gyermekmeséknek azt kellene sugallniuk, hogy a békákat ki kell, sőt mi több: ki is lehet hajigálni az ágyból, ahogy az agyból is ki kell hajigálni a bárgyú, merev parancsokat és tilalmakat…”


    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 1996.05.31. (22.szám) Mihancsik Zsófia: Az ötlábú bárány. Eörsi Istvánnal beszélget Mihancsik Zsófia


  • 1966.10.01. (40.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Oblomovok
    Rádió

    Rádiókritika. Tertinszky Edit Oblomovjai (Anyegin, Pecsorin, Dobroljubov).

  • 1966.10.08. (41.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Hogyan lesz az ember maradi
    Rádió

    Rádiókritika Horváth Zsigmond jegyzetéről. 

  • 1966.10.08. (41.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Lesznai Anna 1885-1966

    Nekrológ.

  • 1966.10.15. (42.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Műélvezet
    Rádió

    Rádiókritika. Eörsi István saját Brecht-fordításai. Előadó: Szakáts Miklós.

  • 1966.10.22. (43.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Különös büszkeség

    Beszélgetés a Balaton-parton két munkással, amiről Eörsinek egy egyetemi tanár jutott eszébe, aki az ifjú Marxból egyetlen kukkot sem értett, ráadásul örült is ennek. Az ötvenes években Hegelt vagy Lukácsot nem értették sokan.

  • 1966.10.29. (44.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Beszélgetés
    Rádió

    Rádiókritika. A beszélgetések újabban monológok, az abban résztvevők nem törődnek azzal, mit mondott a beszélgetőtársuk. Béládi Miklós, Bodnár György és Koczkás Sándor hasonlóképpen „beszélgettek” Nagy László költészetéről. „Mindhárman elmondták a véleményüket Nagy László költészetéről, egymás után, sőt egymásra hivatkozva, többször is átadva egymásnak a szót, de eszükbe sem jutott, hogy fülbeötlő nézeteltéréseiket tisztázzák.”

    Eörsi szándékosan nem szól hozzá a tárgyhoz, Nagy László költészetéhez, csak a beszélgetésről beszél. 

  • 1966.10.Jelenkor, E.I.: Mint kimondhatatlan veszélyt. Varjú és repülőgép

    (Versek)

  • 1966.11-12.Híd, E. I.: Lukács György és a líra elmélete

    (Tanulmány.)

  • 1966.11.05. (45.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A szivárvány halála
    Rádió

    Rádiókritika. Az Iskolarádió Ady: A szivárvány halála című versét elemző műsoráról. Az elemző: Földessy Gyula.


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1966.11.19. (47.szám) Keserű István – Eörsi István: Mit tudnak a nyolcadikosok?

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.