A három Eörsi

1957.05.01.Népakarat, Május 6-án kezdik tárgyalni Eörsi István költő és társai bűnügyét

1957.05.01.Népszava, Május 6-én kezdik tárgyalni Eörsi István költő és társai bűnügyét

1957.05.06. (1.szám) Hétfői Hírek, B. K.: Szakértői vélemény az ellenforradalmárok lélektanáról. Hétfőn kezdődik a ˝feledékeny˝ Eörsi István költő bűnperének tárgyalása.

(˝Kelemen Endre, a bíróság orvosszakértője érdekesebbnél érdekesebb eseteket mond el arról, hogyan járult hozzá az orvosi szaktudás a bűnös leleplezéséhez, az igazság kiderítéséhez.˝ Szerinte Eörsi emlékezetkiesést akart színlelni kihallgatásakor.)

1957.05.07. (104.szám) Kisalföld, Megkezdődött Angyal István, Eörsi István és vádlott társainak tárgyalása

Tudósítás a tárgyalásról. A vád egy része: szovjetellenes, valamint kormányellenes röplapok szerkesztése.

1957.05.07. (5.szám) Pest Megyei Hírlap, Megkezdődött az Angyal-csoport bűnperének tárgyalása

(Tudósítás.)

1957.05.07. Esti Hírlap, Angyal István kihallgatásával ma megkezdődött Eörsi István és társai bűnügyének tárgyalása

A Budapesti Fővárosi Bíróságon megkezdődött a főtárgyalás, amelynek egyik vádlottja Eörsi István. Részletek Angyal István vallomásából: „— Október 23-án — folytatta vallomását —találkoztam Gálival, részt vettem a tüntetésben. A rádióhoz mentünk, itt találkoztam Eörsivel. Amikor a rádió közelébe értünk, a tömeg visszafelé nyomult. Felszólítottam a rádióban levő katonákat, hogy ne lőjenek ránk. Egy fa alá szorultunk Gálival és Eörsivel. Majd a sortűz elől a Kálvin térre menekültem. Sebesülteket támogattam, segítettem lőszert kirakni.”

1957.05.07.Népakarat, sz.t.: Megkezdődött Eörsi István költő és társai bűnperének tárgyalása

1957.05.07.Népszabadság, A Tűzoltó utcai felkelőparancsnok és az ellenforradalmi röplapok szerzői a bíróság előtt

1957.05.07.Népszava, sz.t.: Megkezdődött Eörsi István költő és társai bűnperének tárgyalása

(A vádirat szerint Angyal István "...kormány- és szovjetellenes, valamint sztrájkra uszító röpcédulákat szerkesztett és készített »Fegyveres forradalmi ifjúság« aláírással. Ebben a munkában nyújtott neki segítséget Eörsi István, aki »Szóba se állj vele« címmel izgató verset is írt. A röplapgyártó társaság a Péterfy Sándor utcai kórházban ütötte fel székhelyét, ahol a gépelési munkáikat dr. Káldor Veronika végezte, a többiek pedig a sokszorosító gép kezelésében és a terjesztésben segédkeztek tevékenyen.")

1957.05.08. Esti Hírlap, „Békesség” jelszóval, orvosi táskában szállították a lázító röpiratokat Angyalék

A Budapesti Fővárosi Bíróság ma folytatta Angyal István építésvezető, Eörsi István költő és társaik izgatási bűnügyének tárgyalását. Ma ismét Angyal tett vallomást. „...az első röpiratot, amelyet november 9-én készítettek és sztrájkra uszított, Nágel Gyula, egy volt zsáknagykereskedő fia fogalmazta a szöveget, Vékony László nevű barátjával ketten sokszorosították. Eörsi neki adta át »Szóba se állj vele!« című uszító versét.”

[Eörsi a Szóba se állj vele című verse születésének körülményeiről ír később, és elemzi is a 2000 című lap 3. számában.]

Kapcsolódó cikk:

2000, 2001.03.szám E.I.: Szóba se állj vele!

1957.05.08.Népakarat, (sz. t.): Az Angyal-csoport bűnperének keddi tárgyalásán kihallgatták Eörsi Istvánt

(Tudósítás. ˝Eörsi kijelentette: nem érzi magát bűnösnek, csak hibásnak, mert látnia kellett volna, hogy az adott helyzetben az illegális röplapok kiadása árt, mert gátolja a megnyugvást. [...] ma már tisztán látja, hogy nagy volt az ellenforradalmi veszély, amelyet tevékenységével fokozott. Erre a zárkában jött rá, amikor látta, hogy milyen gyülevész emberek vettek részt az októberi eseményekben.˝)

1957.05.08.Népszabadság, Eörsi István költő kihallgatása Angyal és társai bűnperében

(Eörsi, a per másodrendű vádlottja a "Szabad Kossuth Rádió" munkatársa lett. "Miután a szovjet csapatok megkezdték az ellenforradalom leverését, Eörsinek az volt a véleménye, hogy "passzív ellenállás"-ra van szükség. Véleménye szerint ezt a célt szolgálta a "Szóba se állj vele!" című verse. ... Eörsi elmondta, most már látja, hogy az ellenforradalmi veszélyt lebecsülte. A börtönzárkában olyan emberekkel találkozott, akik októberi és novemberi bűntetteikért vannak letartóztatásban és nyíltan ellenforradalmárok.")

1957.05.08.Népszava, sz.t.: Az Angyal-csoport bűnperének keddi tárgyalásán kihallgatták Eörsi Istvánt

(Eörsi kihallgatásán kijelentette, hogy "nem érzi magát bűnösnek, csak hibásnak, mert látnia kellett volna, hogy az adott helyzetben az illegális röplapok kiadása árt, mert gátolja a megnyugvást. ... az Írószövetség megbízásából felvette a kapcsolatot a budapesti munkástanáccsal és rendszeresen részt vett annak ülésein. ... Gálin keresztül november 26 táján a Művész Klubban megismerkedett Obersovszky Gyulával, akivel a munkástanács megindítandó lapjáról tárgyaltak. Ekkor »Munkások« címmel verset is írt. Később egyik ismerősük lakásán jöttek össze. Ekkor került szóba a december 4-i nőtüntetés megszervezése. ... Eörsi felajánlotta szolgálatait az »Élünk« című illegális lapnak és december 3-án a Faluszínház helyiségében ő gépelte stencilre az »Élünk« hatodik számát. Tagadta, hogy további számok készítésében részt vett volna."

1957.05.09.Népakarat, Radnóti - Tarai: A Budapesti Központi Munkástanács tündöklése és bukása

(A Munkástanács november 19-i megbeszéléséről. Rácz és Fazekas küldöttek párbeszéde a tanácskozáson, és ami utána történt. Kapcsolatuk az Élünk szerkesztőivel - köztük Eörsi Istvánnal -, akik elvállalták a munkástanács lapjának, a Munkásújságnak a szerkesztését, és megállapodtak annak illegális kiadásában.)

1957.05.09.Népszava, Radnóti - Tarai: A Budapesti Központi Munkástanács TÜNDÖKLÉSE és BUKáSA

(A központi munkástanács november 19-i megbeszélésének vitájáról, melynek témája a november 21-én létrehozandó országos tanácskozás egybehívása volt. "A magyar sajtó bojkottjával egyidőben megtalálták Sebestyénék az illegálisan megjelenő ellenforradalmi »Élünk« szerkesztőihez vezető utat. A Kertész utcai Művész-klubban tartózkodó Obersovszky Gyulát, Eörsi Istvánt, D. Szabó Lászlót és Dezső Sándort Sebestyén Miklós kereste fel, hogy megkérje őket: vállalják el a munkástanács lapjának, a »Munkásújság«—nak a szerkesztését. Elvállalták. Az első megbeszéléseken még feltétételesen szóltak a lapinditásról — »ha a kormány engedélyezi, akkor«. De mikor látták, hogy az engedély bizony késik, megállapodtak az illegális kiadásban. A Pátria Nyomdában ki is szedték a lap első számának cikkeit, riportjait.")

1957.05.10. Esti Hírlap, Fegyveres szervezkedésről, uszító röpiratokról vallott Angyal és Eörsi

Angyal István és társai bűnügyének tárgyalása a Fővárosi Bíróságon. Részletek Eörsi és Angyal vallomásából. „Elismerte, hogy ő adta oda Angyalnak a »Szóba se állj velük« című uszító verset.” Eörsi az Írószövetség nevében járt a munkástanács ülésére.

1957.05.10. Hajdú-Bihari Napló, Megkezdte tanácskozásait az országgyűlés
Kulturális életünk problémái

Részlet Kádár János beszámolójából az Országgyűlés új ülésszakán a forradalmi munkás-paraszt kormány eddigi munkájáról.

„Nem kevésbé nyugtalanító tünet, hogy a nehezen megszerezhető valutáért biztosított szűkös papírkészletünkből az illetékes kiadószerveink »ildomosnak« tartják kiadni az ellenforradalmi uszításért bírósági eljárás alá vont Eörsi István »Üsd az ördögöt« című verseskötetét.”

Eörsi István: Ütni az ördögöt című kötetének adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

Előzmény:

Élet és Irodalom, 1957.04.12. (3.szám) Imre Katalin: Ütni az eördögöt

Kapcsolódó cikkek:

Beszélő, 1996.08.szám (Folyóirat – november) Litván György: 1957
Beszélő online, 1996.09.szám (Folyóirat – november) Litván György: 1957
Élet és Irodalom, 2007.03.16. (11.szám) Standeisky Éva: A jelenség és az ok
Kortárs, 2013.07–08.szám Pomogáts Béla: A nyugati magyar irodalom a hatvanas években

Az alábbi kötetek Eörsi könyvével foglalkozó részleteit elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél:

Standeisky Éva: Az írók és a hatalom. /Alcím: 1956 - 1963/ (Második, javított kiadás) Bp. 1996. 1956-os Intézet, 481 p.
Cseh Gergő Bendegúz – Kalmár Melinda – Pór Edit: Zárt, bizalmas, számozott. Tájékoztatáspolitika és cenzúra 1956-1963 (dokumentumok). Osiris Kiadó, Budapest, 1999. 541.p.
Moldova György: A mocsári hajós. Minimák. Bp. 2000. Urbis, 594 p.
Moldova György: A rövid élet titka. Aforizmák magyarázattal. Ill.: Kaján Tibor. Bp. 1997. Dunakanyar 2000, 183 p.
Moldova György: Az utolsó töltény 3. Önéletrajzi töredékek. Bp. 2005. Urbis, 297 p.

1957.05.10. Népszabadság, Kádár János elvtárs beszámolója a kormány féléves tevékenységéről
Nem tűrjük sem a dogmatizmust, sem az ellene való harc leple alatt folytatott revizionista mételyezést

Részlet az országgyűlési beszédből; Eörsi István: Üsd az ördögöt [Ütni az ördögöt] című könyve kiadása ellen.

„Nem kevésbé nyugtalanító tünet, hogy a nehezen megszerezhető, valutáért biztosított szűkös papírkeretünkből illetékes kiadó szerveink »ildomosnak« tartják kiadni az ellenforradalmi uszításért bírósági eljárás alá vont Eörsi István Üsd az ördögöt című verseskötetét.”

Kapcsolódó cikkeket találhat a honlapon, ha a keresőmezőbe beírja az ÖRDÖGÖT szót.
Eörsi István: Ütni az ördögöt című kötetének adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

1957.05.10.Népszabadság,"Kárt okoztunk a lakosságnak" - vallotta Angyal István

(Beszámoló az Angyal István és társai "bűnperének" tárgyalásáról.)

1957.05.15.Népakarat, sz. t.: Befejeződött a vádlottak kihallgatása az Angyal-csoport bűnperében

(Tudósítás. Angyal ügyét elkülönítették, az ügyiratot átnevezték Eörsi István és társai bűnügyre.)

1957.05.15.Népszava, sz.t.: Befejeződött a vádlottak kihallgatása az Angyal-csoport bűnperében

(A bíróság Angyal István ügyét elkülönítette, mert "... feltehető, hogy Angyal a népi demokratikus államrend elleni bűncselekményt követett el mint a Tűzoltó utcai felkelők parancsnoka. ...")

1957.05.18. Esti Hírlap, Belelőtt a sebesültbe, dísztárgyakat lopott

Eörsi István és társai bűnügyének mai, folytatólagos főtárgyalásán Guttmann Alfréd, az Ajtósi Dürer sor 21. számú épület gondnoka tett vallomást.

1957.05.18.Népakarat, Perbeszédek és utolsó szó Eörsi István és társai bűnügyében

(˝A perbeszédek elhangzása után az utolsó szó jogán Eörsi István előadta, hogy azért nem izgathatott gyűlöletre a népi demokratikus állam ellen, mert benne sem élt gyűlölet, hiszen ő és családjai sokat kapott a szocialista társadalomtól.˝)

1957.05.18.Népszabadság, Csütörtökön hirdetnek ítéletet Eörsi István és társai bűnügyében.

(˝De mert megsértette a törvényeket, mert államrendünk ellen izgatott, neki is felelnie kell ezért, mint bármelyik más állampolgárnak. [...] Eörsi István kérte a bíróságot, hogy adjon módot neki, mielőbb bebizonyítsa: hasznos tagja lehet a társadalomnak.˝)

Cikkek