EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1957.05.23. Népakarat (Népszava), sz: Ítélet Eörsi István és társai bűnperében

    Az ítélet nem jogerős.

    „A bíróság Eörsi Istvánt — az eredeti izgatási vádtól eltérően — a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvételben mondta ki bűnösnek, és ezért ötévi börtönre és kétezer forint vagyonelkobzásra ítélte, valamint a politikai jogok gyakorlásától öt évre eltiltotta.”

  • 1957.05.24. (119.szám) Kisalföld, Kihirdették az ítéletet Eörsi István és társai bűnügyében

    Tudósítás a nem jogerős ítéletről.

    „Eőrsi Istvánt 5 évi börtönre, 5 évi jogvesztésre, s 2000 forint vagyonelkobzásra ítélték.”

  • 1957.05.24. Esti Hírlap, Ítélet Eörsi István és társai bűnperében

    „A bíróság bűnösnek mondotta ki Eörsi Istvánt, a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntettében és ezért ötévi börtönre, 2000 forint vagyonelkobzásra és ötévi jogvesztésre ítélte.” Az ítélet indoklása.

  • 1957.05.24. Népszabadság, Ítélet Eörsi István és társai bűnügyében

    „A bíróság Eörsi Istvánt a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésen való tevékeny részvétel bűntettében mondotta ki bűnösnek és ezért öt évi börtönre, egyes jogainak öt évi felfüggesztésére és 2000 forint vagyonelkobzásra ítélte.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a VÁDIRAT szót.

  • 1957.05.28. (36.szám) Szabad Magyarság, Megkezdődött a harmadik felvonás...

    A Magyarországot elborító terrorról, a bebörtönzésekről, kivégzésekről, az állami hivatalokban bekövetkezett tisztogatási akciókról.

    „Eőrsi István költőt, akinek még október előtt illegálisan nyomott versei közkézen forogtak, öt évi börtönre ítélték.”

  • 1957.05.30. (19.szám) Határőr, Kovács Jenő: Százezernyi röpcédula...
    Határőrök az ellenforradalom tükrében

    Visszaemlékezés 1956 november 4-ére. A határőr újságírók, politikai tisztek és híradó tisztek röplapkészítő akcióba kezdtek. 12 000 röpcédulát gyártottak, amiket önkéntes csoportok szórtak szét a városban. Néhány röpcédulájuk szövege. Másnap már 25 000 röplapot nyomtattak. Milyen volt a fogadtatás?

    „November 4-én éjszaka volt. Ágyúk torkolattüze villogott s géppuskák kelepeltek a Duna mindkét oldalán. A szovjet harcosok hősi küzdelemben fegyverezték le az esztelenül ellenálló fegyveres csoportokat. […] November 7-én valaki újságot hozott. »Igazság« volt a neve. Eörsi István verse nyitotta meg a sort s öthasábos főcímmel üvöltötte a lap: »Az egész nép talpon! Veszélyben a haza!« S a lap minden sora a proletárhatalom mocskolásától bűzlött s uszított a szovjet csapatok elleni harcra.”

    • Eörsi István az Emlékezés a régi szép időkre című könyvében írt róla. A kötetek (1. szamizdat kiadás – Katalizátor Iroda, 2. kiadás – Napra-forgó Kft, 3. javított kiadás – Noran) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Igazság, 1956.11.07.(12.szám) E.I.: Szomoru biztató
    • Élet és Irodalom, 1957.04.12. (3.szám) Imre Katalin: Ütni az eördögöt (és az itt megjelölt cikkek)
    • Képes 7, 1989.06.10. (23.szám) Seszták Ágnes: Kötél által halálra
    • Magyar Hírlap, 1989.06.16. E.I.: Szomoru biztató
    • Mai Nap, 1990.01.15. V. S.: Újra lesz igazság
    • Magyar Sajtó, 1990.06.18. (11.szám) Zele Ferenc: Alapító főszerkesztő: Obersovszky Gyula. Június 16-án (újra) az IGAZSÁG
    • Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, 1996.04.05. (14.szám) Egri György: Októberiek márciusról
    • Magyar Nemzet, 2007.10.22. Kő András: „Fényképezzen csak, legalább látszik, hogy még létezünk”

  • 1957.06. Új Hungária, M. L. – E. I.: Szóba se állj vele. Kőbálvánnyá válva

    Bevezető sorok Eörsi két verse elé 1956-os tevékenysége miatt börtönbe zárása után. A két vers: E.I.: Szóba se állj vele; Kőbálvánnyá válva.

    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekinthetik a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kapu, 1995.10–11.szám (október – november) Elek István: Vajon meddig mehet el az ember a komcsizásban?
    • Folia Historica (A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Évkönyve. Folia Historica II. kötet, 2002.), 2002. Baják László: Az „Élünk" története
    • Hadtörténeti Közlemények, 2006.03.szám Rákóczi Rozália: 1956-os röplapok annotált bibliográfiája
    • Élet és Irodalom, 2013.10.11. (41.szám) E.L.: Eörsi István, 1956–57
    • beszelo.c3.hu, 2013.11.18. Eörsi László: Eörsi István, 1956-57.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja verse (SZÓBA SE ÁLLJ VELE!) címét.


  • 1957.06.08. (135.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, Pfeiffer Zoltán: A temető csendje…
    Tragikus helyzetkép a Kádár kormány csizmája alatt vonagló Magyarországról

    A forradalom leverése után a Kádár-kormány katonai szerződést kötött a Szovjettel.

    „Az újságok napról-napra hozzák a forradalmárok elleni büntetőtárgyalások riportjait. […] Eörsi István írót 5 évre ítélték forradalmi cikkeiért, még az ártatlan naplóírók sem mentesülnek. […] Most már csend van Magyarországon, a börtönök, az internálótáborok, a temető csendje, a besúgóktól, ÁVO-soktól, szovjet tankoktól kikényszerített csend.”

  • 1957.07.07. Csongrád Megyei Hírlap, P. Z.: Szocialista kultúra vagy polgári kísértetjárás?
    – JEGYZETEK KÖNYVKIADÁSUNKRÓL –

    A kulturális élet egyes jelenségei. „…az ellenforradalom, fegyveres erőinek leverése után, még mindig offenzívában van az irodalom és a kulturális élet területén. […] a magyar írók mai tárgyú könyveinek kiadásával se nagyon törték magukat kiadóvállalataink, de valószínűleg annál fontosabbnak tartották az időközben különböző ellenforradalmi cselekményekért börtönbüntetésre ítélt Eörsi István ifjú költő »Ütni az ördögöt« című verskötetének januárban való megjelentetését.” Megemlíti – elítélően – Abody Bélát és Déry Tibor „Befejezetlen mondat”-ának kiadását is. „Amennyi benne az üzlet, legalább annyi az ellenforradalmi, romboló, revizionista szándék. S nekünk ez ellen harcolnunk kell.” Kárhoztatja a kiadókat a nyugati irodalom egyes alkotásairól és alkotóiról megváltozott véleményük miatt. Passuth László és Szerb Antal kultuszáról. 

    • Eörsi István: Ütni az ördögöt című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1957.07.26.Open Society Archives, The Hungarian Writers after the Revolution

  • 1957.09.13. (14. szám) Élet és Irodalom, A magyar írók tiltakozása az ENSZ ötös-bizottsági jelentés közgyűlési tárgyalása ellen

    A nyilatkozat teljes szövege az aláírók listájával.

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: ENSZ-NYILATKOZAT.

  • 1957.19.szám Magyarország, Simó Jenő: AZ IRODALMI EGYSÉG KÉRDÉSÉHEZ

    Mitől függ irodalmunk jövője, fejlődésének egészséges vagy egészségtelen volta? Az egység politikai feltételei.  Az egység célja és jellege. A kommunisták helye és szerepe.

    „…ma is vannak kulturális és irodalmi életünkben olyan jelenségek, amelyek elvtelenségre mutatnak. Erre vall a Magvető Könyvkiadó leváltott vezetőinek kiadói politikája, Abódy Béla tanulmánykötetének, Tamási Lajos, Eörsi István verskötetének, Veres Péter Almáskerthez, Féja Géza Viharsarokhoz írott előszavának, Tersánszky Józsi Jenő A félbolond című könyvének kiadása. Ezek a kiadványok nem a megbékélés helyes politikájáról tanúskodnak, hanem a megalkuvás politikájáról.”

    • Eörsi István Ütni az ördögöt című verseskötetére utal. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1958.01.18. (15.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, E.I.: Ilyenek is tudunk lenni?

    Vers. 1956. október 29-én közölte a forradalmi rádió.

  • 1958.01.25. (21.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, Tamási Áron vallomása
    Másodrangú írókra támaszkodik a Kádár rendszer

    Részlet.

    „Legdurvábban Kádárék fordultak szembe az írókkal. Az egykor kommunista táborba tartozó Déry, Háy, Zelk, Eörsi és társainak bebörtönzésével nem ért véget az írók elleni hajsza. Az Irodalmi Újságot betiltották. De a kimenekült írók Londonban újból kiadták és a már második évfolyamába fordult irodalmi emigráns-újság külföldön folytatja otthon megszakadt működését.”

    Az új irodalmi lapban, az Élet és Irodalomban megjelent, Tamási Áron Szellemi tisztesség című cikkének kiemelése: „…tiszteletreméltó őszinteséggel és bátorsággal tört lándzsát, az írói szabadság mellett.”

  • 1958.07.27. (18.szám) Szabad Magyarság, Szabadságharcosok a mártiromság utján
    656 bebörtönzött vagy halálraítélt, kivégzett magyar névsora
    A hóhér dicsekszik

    A cikkíró Kádár Jánost főhóhérnak nevezi, aki „Kézcsókra járult Kruscsevhez a kelet-berilni kommunista kongresszuson, s volt bőr a képén ahhoz is, hogy dicsekedjék árulásával, hóhérlásával.” A berlini munkások viszont nem ünnepelték, válogatott mondatokat kiabáltak neki – idézetek. A Népszabadság július 13-i száma másképp tájékoztatott erről. Idézetek Kádár kongresszuson elmondott beszédéből. Névsor a bebörtönzöttek és kivégzettekről. A listában találjuk Eörsi Istvánt. Bujdosó Bálint: Az éneklő börtön című versének közlése.

    „A rengeteg eltűnt, bebörtönzött, halálraítélt, s kivégzett szabadságharcos névsorából csak egy részt adtak ki a sajtó számára. De a magyarországi vörös bérsajtóban, vagy néhány külföldi lapban megjelent nevek is 656-ot tesznek ki, — miként ezt szorgalmas gyűjtés és a forrást jelentő lapok idézésével az időszerű dokumentumok közt a bécsi Magyar Híradó közölte, azzal a megjegyzéssel, hogy ezek valódi száma többezer.”

  • 1959.06.szám Új Látóhatár, Molnár Miklós: Magyar versek 1953–1956

    Könyvkritika a verses antológiáról, melyben Eörsi versi is helyet kaptak (Mondhatod nekem – 219. o., Szóba se állj vele – 220. o.).

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • [Eörsi a Szóba se állj vele című verse születésének körülményeiről ír később, és elemzi is a 2000 című lap 3. számában. (2000, 2001.03.szám E.I.: Szóba se állj vele!)]

    Kapcsolódó cikkek:

    • A vershez kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a verse (SZÓBA SE ÁLLJ VELE!) címét.

  • 1959.09.23.Open Society Archives, Reorganization of Hungarian Writers` Association

  • 1961.01.szám Valóság, E.I.: Lázadás és menekülés
    AZ ÚJ AMERIKAI KÖLTÉSZET, 1945-60. GROVE PRESS, NEW YORK, 1960.

    Könyvkritika a verses antológiáról.


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1970.05.16. (20.szám) E.I.: Az igazságok sokféleségéről

  • 1961.04.Új Írás, E.I.: Müncheni keservek

    (1958-ban kultúrkritikai kongresszus volt Münchenben. A referátumokat és hozzászólásokat később ˝Pusztulás vagy átmenet˝ /Untergang oder Übergang/ címen könyvalakban is kiadták. A kongresszus elemzése. A gépek hatása az emberre, a kultúrára. A kultúra és a tömegek. A civilizációs betegségek. Az írótípusok jellemzése. Optimista és pesszimista felszólalók.)

  • 1961.09.Új Írás, -r - s (E.I.): Settembrini szelleme? (Hermann Kesten: A nyugtalanság szelleme /Der Geist der Unruhe/

    (Kesten gondolatainak, filozófiájának elemzése.)

  • 1961.10.10.osaarchuvum.org, Situation Report - hungary. Parliament in Session; Tardos - Eörsi

  • 1961.10.szám Nagyvilág, Bertolt Brecht: Versek

    A weimari alkotmány három paragrafusa. Az ulmi szabó. A jutányos lirikus dala.

    Eörsi István fordításai.

  • 1962.01.06. Magyar Nemzet, Sós Endre: Sevcsenko, Plautus, Terentius, Heine
    IRODALMI FIGYELŐ

    Irodalmi figyelő az újonnan megjelent kötetekről. Heine válogatott versei új kötetében Eörsi István is megjelent új fordítóként.

    „Eörsi István a Május átültetésével olyan Heine-költeményt szólaltat meg, amely a régebbi nagy gyűjteményben nem szerepel.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1962.03.17. (11.szám) Élet és Irodalom, Eörsi István: Olvastuk
    A salamancai diák
    Iose de Esproceda elbeszélő költeménye

    Könyvkritikia. Berczeli A. Károly fordításának kiemelése. Benyhe János utószavának dicsérete.


    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 1996.05.31. (22.szám) Mihancsik Zsófia: Az ötlábú bárány – Eörsi Istvánnal beszélget Mihancsik Zsófia

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.