Cikkek
-
1957.05.10. Hajdú-Bihari Napló, Megkezdte tanácskozásait az országgyűlés
Kulturális életünk problémáiRészlet Kádár János beszámolójából az Országgyűlés új ülésszakán a forradalmi munkás-paraszt kormány eddigi munkájáról.
„Nem kevésbé nyugtalanító tünet, hogy a nehezen megszerezhető valutáért biztosított szűkös papírkészletünkből az illetékes kiadószerveink »ildomosnak« tartják kiadni az ellenforradalmi uszításért bírósági eljárás alá vont Eörsi István »Üsd az ördögöt« című verseskötetét.”
- Eörsi István: Ütni az ördögöt című kötetének adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
Előzmény:
- Élet és Irodalom, 1957.04.12. (3.szám) Imre Katalin: Ütni az eördögöt
Kapcsolódó cikkek:
- Beszélő, 1996.08.szám (Folyóirat – november) Litván György: 1957
- Beszélő online, 1996.09.szám (Folyóirat – november) Litván György: 1957
- Élet és Irodalom, 2007.03.16. (11.szám) Standeisky Éva: A jelenség és az ok
- Kortárs, 2013.07–08.szám Pomogáts Béla: A nyugati magyar irodalom a hatvanas években
Az alábbi kötetek Eörsi könyvével foglalkozó részleteit elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél:
- Standeisky Éva: Az írók és a hatalom. /Alcím: 1956 - 1963/ (Második, javított kiadás) Bp. 1996. 1956-os Intézet, 481 p.
- Cseh Gergő Bendegúz – Kalmár Melinda – Pór Edit: Zárt, bizalmas, számozott. Tájékoztatáspolitika és cenzúra 1956-1963 (dokumentumok). Osiris Kiadó, Budapest, 1999. 541.p.
- Moldova György: A mocsári hajós. Minimák. Bp. 2000. Urbis, 594 p.
- Moldova György: A rövid élet titka. Aforizmák magyarázattal. Ill.: Kaján Tibor. Bp. 1997. Dunakanyar 2000, 183 p.
- Moldova György: Az utolsó töltény 3. Önéletrajzi töredékek. Bp. 2005. Urbis, 297 p.
1957.05.10. Népszabadság, Kádár János elvtárs beszámolója a kormány féléves tevékenységéről
Nem tűrjük sem a dogmatizmust, sem az ellene való harc leple alatt folytatott revizionista mételyezéstRészlet az országgyűlési beszédből; Eörsi István: Üsd az ördögöt [Ütni az ördögöt] című könyve kiadása ellen.
„Nem kevésbé nyugtalanító tünet, hogy a nehezen megszerezhető, valutáért biztosított szűkös papírkeretünkből illetékes kiadó szerveink »ildomosnak« tartják kiadni az ellenforradalmi uszításért bírósági eljárás alá vont Eörsi István Üsd az ördögöt című verseskötetét.”
- Kapcsolódó cikkeket találhat a honlapon, ha a keresőmezőbe beírja az ÖRDÖGÖT szót.
- Eörsi István: Ütni az ördögöt című kötetének adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
1957.05.10.Népszabadság,"Kárt okoztunk a lakosságnak" - vallotta Angyal István
(Beszámoló az Angyal István és társai "bűnperének" tárgyalásáról.)
1957.05.15.Népakarat, sz. t.: Befejeződött a vádlottak kihallgatása az Angyal-csoport bűnperében
(Tudósítás. Angyal ügyét elkülönítették, az ügyiratot átnevezték Eörsi István és társai bűnügyre.)
1957.05.15.Népszava, sz.t.: Befejeződött a vádlottak kihallgatása az Angyal-csoport bűnperében
(A bíróság Angyal István ügyét elkülönítette, mert "... feltehető, hogy Angyal a népi demokratikus államrend elleni bűncselekményt követett el mint a Tűzoltó utcai felkelők parancsnoka. ...")
1957.05.18. Esti Hírlap, Belelőtt a sebesültbe, dísztárgyakat lopott
Eörsi István és társai bűnügyének mai, folytatólagos főtárgyalásán Guttmann Alfréd, az Ajtósi Dürer sor 21. számú épület gondnoka tett vallomást.
1957.05.18.Népakarat, Perbeszédek és utolsó szó Eörsi István és társai bűnügyében
(˝A perbeszédek elhangzása után az utolsó szó jogán Eörsi István előadta, hogy azért nem izgathatott gyűlöletre a népi demokratikus állam ellen, mert benne sem élt gyűlölet, hiszen ő és családjai sokat kapott a szocialista társadalomtól.˝)
1957.05.18.Népszabadság, Csütörtökön hirdetnek ítéletet Eörsi István és társai bűnügyében.
(˝De mert megsértette a törvényeket, mert államrendünk ellen izgatott, neki is felelnie kell ezért, mint bármelyik más állampolgárnak. [...] Eörsi István kérte a bíróságot, hogy adjon módot neki, mielőbb bebizonyítsa: hasznos tagja lehet a társadalomnak.˝)
1957.05.18.Népszava, Perbeszédek és utolsó szó Eörsi István és társai bűnügyében
(˝A perbeszédek elhangzása után az utolsó szó jogán Eörsi István előadta, hogy azért nem izgathatott gyűlöletre a népi demokratikus állam ellen, mert benne sem élt gyűlölet, hiszen ő és családja is sokat kapott a szocialista társadalomtól.˝)
1957.05.23.Népszava, sz: Ítélet Eörsi István és társai bűnperében
(A bíróság Eörsi Istvánt — az eredeti izgatási vádtól eltérően — a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvételben mondta ki bűnösnek, és ezért ötévi börtönre és kétezer forint vagyonelkobzásra ítélte, valamint a politikai jogok gyakorlásától öt évre eltiltotta.)
1957.05.24. (119.szám) Kisalföld, Kihirdették az ítéletet Eörsi István és társai bűnügyében
Tudósítás a nem jogerős ítéletről.
„Eőrsi Istvánt 5 évi börtönre, 5 évi jogvesztésre, s 2000 forint vagyonelkobzásra ítélték.”
1957.05.24. Esti Hírlap, Ítélet Eörsi István és társai bűnperében
„A bíróság bűnösnek mondotta ki Eörsi Istvánt, a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntettében és ezért ötévi börtönre, 2000 forint vagyonelkobzásra és ötévi jogvesztésre ítélte.” Az ítélet indoklása.
1957.05.24.Népakarat, (sz): Ítélet Eörsi István és társai bűnperében
1957.05.24.Népszabadság, Ítélet Eörsi István és társai bűnügyében
1957.05.30. (19.szám) Határőr, Kovács Jenő: Százezernyi röpcédula...
Határőrök az ellenforradalom tükrébenVisszaemlékezés 1956 november 4-ére. A határőr újságírók, politikai tisztek és híradó tisztek röplapkészítő akcióba kezdtek. 12 000 röpcédulát gyártottak, amiket önkéntes csoportok szórtak szét a városban. Néhány röpcédulájuk szövege. Másnap már 25 000 röplapot nyomtattak. Milyen volt a fogadtatás?
„November 4-én éjszaka volt. Ágyúk torkolattüze villogott s géppuskák kelepeltek a Duna mindkét oldalán. A szovjet harcosok hősi küzdelemben fegyverezték le az esztelenül ellenálló fegyveres csoportokat. […] November 7-én valaki újságot hozott. »Igazság« volt a neve. Eörsi István verse nyitotta meg a sort s öthasábos főcímmel üvöltötte a lap: »Az egész nép talpon! Veszélyben a haza!« S a lap minden sora a proletárhatalom mocskolásától bűzlött s uszított a szovjet csapatok elleni harcra.”
- Eörsi István az Emlékezés a régi szép időkre című könyvében írt róla. A kötetek (1. szamizdat kiadás – Katalizátor Iroda, 2. kiadás – Napra-forgó Kft, 3. javított kiadás – Noran) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
Kapcsolódó cikkek:
- Igazság, 1956.11.07.(12.szám) E.I.: Szomoru biztató
- Élet és Irodalom, 1957.04.12. (3.szám) Imre Katalin: Ütni az eördögöt (és az itt megjelölt cikkek)
- Képes 7, 1989.06.10. (23.szám) Seszták Ágnes: Kötél által halálra
- Magyar Hírlap, 1989.06.16. E.I.: Szomoru biztató
- Mai Nap, 1990.01.15. V. S.: Újra lesz igazság
- Magyar Sajtó, 1990.06.18. (11.szám) Zele Ferenc: Alapító főszerkesztő: Obersovszky Gyula. Június 16-án (újra) az IGAZSÁG
- Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, 1996.04.05. (14.szám) Egri György: Októberiek márciusról
- Magyar Nemzet, 2007.10.22. Kő András: „Fényképezzen csak, legalább látszik, hogy még létezünk”
1957.06. Új Hungária, M. L. – E. I.: Szóba se állj vele. Kőbálvánnyá válva
Bevezető sorok Eörsi két verse elé 1956-os tevékenysége miatt börtönbe zárása után. A két vers: E.I.: Szóba se állj vele; Kőbálvánnyá válva.
Kapcsolódó cikkek:
- Kapu, 1995.10–11.szám (október – november) Elek István: Vajon meddig mehet el az ember a komcsizásban?
- Folia Historica (A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Évkönyve. Folia Historica II. kötet, 2002.), 2002. Baják László: Az „Élünk" története
- Hadtörténeti Közlemények, 2006.03.szám Rákóczi Rozália: 1956-os röplapok annotált bibliográfiája
- Élet és Irodalom, 2013.10.11. (41.szám) E.L.: Eörsi István, 1956–57
- beszelo.c3.hu, 2013.11.18. Eörsi László: Eörsi István, 1956-57.
- Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekinthetik a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
1957.06.08. (135.szám) Amerikai Magyar Népszava, Pfeiffer Zoltán: A temető csendje…
Tragikus helyzetkép a Kádár kormány csizmája alatt vonagló MagyarországrólA forradalom leverése után a Kádár-kormány katonai szerződést kötött a Szovjettel. „Az újságok napról-napra hozzák a forradalmárok elleni büntetőtárgyalások riportjait. […] Eörsi István írót 5 évre ítélték forradalmi cikkeiért, még az ártatlan naplóírók sem mentesülnek. […] Most már csend van Magyarországon, a börtönök, az internálótáborok, a temető csendje, a besúgóktól, ÁVO-soktól, szovjet tankoktól kikényszerített csend.”
1957.07.07. Csongrád Megyei Hírlap, P. Z.: Szocialista kultúra vagy polgári kísértetjárás?
– JEGYZETEK KÖNYVKIADÁSUNKRÓL –A kulturális élet egyes jelenségei. „…az ellenforradalom, fegyveres erőinek leverése után, még mindig offenzívában van az irodalom és a kulturális élet területén. […] a magyar írók mai tárgyú könyveinek kiadásával se nagyon törték magukat kiadóvállalataink, de valószínűleg annál fontosabbnak tartották az időközben különböző ellenforradalmi cselekményekért börtönbüntetésre ítélt Eörsi István ifjú költő »Ütni az ördögöt« című verskötetének januárban való megjelentetését.” Megemlíti – elítélően – Abody Bélát és Déry Tibor „Befejezetlen mondat”-ának kiadását is. „Amennyi benne az üzlet, legalább annyi az ellenforradalmi, romboló, revizionista szándék. S nekünk ez ellen harcolnunk kell.” Kárhoztatja a kiadókat a nyugati irodalom egyes alkotásairól és alkotóiról megváltozott véleményük miatt. Passuth László és Szerb Antal kultuszáról.
- Eörsi István: Ütni az ördögöt című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
1957.07.26.Open Society Archives, The Hungarian Writers after the Revolution
1957.19.szám Magyarország, Simó Jenő: AZ IRODALMI EGYSÉG KÉRDÉSÉHEZ
Mitől függ irodalmunk jövője, fejlődésének egészséges vagy egészségtelen volta? Az egység politikai feltételei. Az egység célja és jellege. A kommunisták helye és szerepe.
„…ma is vannak kulturális és irodalmi életünkben olyan jelenségek, amelyek elvtelenségre mutatnak. Erre vall a Magvető Könyvkiadó leváltott vezetőinek kiadói politikája, Abódy Béla tanulmánykötetének, Tamási Lajos, Eörsi István verskötetének, Veres Péter Almáskerthez, Féja Géza Viharsarokhoz írott előszavának, Tersánszky Józsi Jenő A félbolond című könyvének kiadása. Ezek a kiadványok nem a megbékélés helyes politikájáról tanúskodnak, hanem a megalkuvás politikájáról.”
- Eörsi István Ütni az ördögöt című verseskötetére utal. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
Kapcsolódó cikkek:
- A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.
1958.01.18. (15.szám) Amerikai Magyar Népszava, Ilyenek is tudunk lenni?
Eörsi István verseVers. 1956. október 29-én közölte a forradalmi rádió.
1958.01.25. (21.szám) Amerikai Magyar Népszava, Tamási Áron vallomása
Másodrangú írókra támaszkodik a Kádár rendszerRészlet. „Legdurvábban Kádárék fordultak szembe az írókkal. Az egykor kommunista táborba tartozó Déry, Háy, Zelk, Eörsi és társainak bebörtönzésével nem ért véget az írók elleni hajsza. Az Irodalmi Újságot betiltották. De a kimenekült írók Londonban újból kiadták és a már második évfolyamába fordult irodalmi emigráns-újság külföldön folytatja otthon megszakadt működését.” Az új irodalmi lapban, az Élet és Irodalomban megjelent, Tamási Áron Szellemi tisztesség című cikkének kiemelése: „…tiszteletreméltó őszinteséggel és bátorsággal tört lándzsát, az írói szabadság mellett.”
1959.06.szám Új Látóhatár, Molnár Miklós: Magyar versek 1953–1956
Könyvkritika a verses antológiáról, melyben Eörsi versi is helyet kaptak (Mondhatod nekem – 219. o., Szóba se állj vele – 220. o.).
- A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
1959.09.23.Open Society Archives, Reorganization of Hungarian Writers` Association
A három Eörsi
A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója
(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.