Cikkek
-
1958.01.25. (21.szám) Amerikai Magyar Népszava, Tamási Áron vallomása
Másodrangú írókra támaszkodik a Kádár rendszerRészlet. „Legdurvábban Kádárék fordultak szembe az írókkal. Az egykor kommunista táborba tartozó Déry, Háy, Zelk, Eörsi és társainak bebörtönzésével nem ért véget az írók elleni hajsza. Az Irodalmi Újságot betiltották. De a kimenekült írók Londonban újból kiadták és a már második évfolyamába fordult irodalmi emigráns-újság külföldön folytatja otthon megszakadt működését.” Az új irodalmi lapban, az Élet és Irodalomban megjelent, Tamási Áron Szellemi tisztesség című cikkének kiemelése: „…tiszteletreméltó őszinteséggel és bátorsággal tört lándzsát, az írói szabadság mellett.”
1959.06.szám Új Látóhatár, Molnár Miklós: Magyar versek 1953–1956
Könyvkritika a verses antológiáról, melyben Eörsi versi is helyet kaptak (Mondhatod nekem – 219. o., Szóba se állj vele – 220. o.).
- A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
- [Eörsi a Szóba se állj vele című verse születésének körülményeiről ír később, és elemzi is a 2000 című lap 3. számában. (2000, 2001.03.szám E.I.: Szóba se állj vele!)]
Kapcsolódó cikkek:
- A vershez kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a verse (SZÓBA SE ÁLLJ VELE!) címét.
1959.09.23.Open Society Archives, Reorganization of Hungarian Writers` Association
1961.01.szám Valóság, E.I.: Lázadás és menekülés
AZ ÚJ AMERIKAI KÖLTÉSZET, 1945-60. GROVE PRESS, NEW YORK, 1960.Könyvkritika a verses antológiáról.
Reagálás:
- Élet és Irodalom, 1970.05.16. (20.szám) E.I.: Az igazságok sokféleségéről
1961.04.Új Írás, E.I.: Müncheni keservek
(1958-ban kultúrkritikai kongresszus volt Münchenben. A referátumokat és hozzászólásokat később ˝Pusztulás vagy átmenet˝ /Untergang oder Übergang/ címen könyvalakban is kiadták. A kongresszus elemzése. A gépek hatása az emberre, a kultúrára. A kultúra és a tömegek. A civilizációs betegségek. Az írótípusok jellemzése. Optimista és pesszimista felszólalók.)
1961.09.Új Írás, -r - s (E.I.): Settembrini szelleme? (Hermann Kesten: A nyugtalanság szelleme /Der Geist der Unruhe/
(Kesten gondolatainak, filozófiájának elemzése.)
1961.10.10.osaarchuvum.org, Situation Report - hungary. Parliament in Session; Tardos - Eörsi
1961.10.szám Nagyvilág, Bertolt Brecht: Versek
A weimari alkotmány három paragrafusa. Az ulmi szabó. A jutányos lirikus dala.
Eörsi István fordításai.
1962.01.06. Magyar Nemzet, Sós Endre: Sevcsenko, Plautus, Terentius, Heine
IRODALMI FIGYELŐIrodalmi figyelő az újonnan megjelent kötetekről. Heine válogatott versei új kötetében Eörsi István is megjelent új fordítóként.
„Eörsi István a Május átültetésével olyan Heine-költeményt szólaltat meg, amely a régebbi nagy gyűjteményben nem szerepel.”
- A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
1962.03.17. (11.szám) Élet és Irodalom, Eörsi István: Olvastuk
A salamancai diák
Iose de Esproceda elbeszélő költeményeKönyvkritikia. Berczeli A. Károly fordításának kiemelése. Benyhe János utószavának dicsérete.
Kapcsolódó cikk:
- Élet és Irodalom, 1996.05.31. (22.szám) Mihancsik Zsófia: Az ötlábú bárány – Eörsi Istvánnal beszélget Mihancsik Zsófia
1962.03.Valóság, E.I.: Brecht lírája és az intellektuális költészet
(Brecht lírája néhány verse tükrében.)
1962.06.26.Népszabadság, Megjelent a Valóság legújabb száma
(Eörsi István cikke Brecht lírájáról és az intellektuális költészet problémájáról.)
1962.07.15.Népszabadság, Megjelent az Új Írás júliusi száma
(Eörsi István cikke az intellektuális költészetről.)
1962.07.Új Írás, E.I.: Költészet és gondolat
(A költészet és a gondolatiság szembeállításáról. Miként jelentkezhet a gondolatiság a versben?)
1962.08.01. (8.szám) Könyvtáros, L – y: Faust-könyvek
A Magyar Helikon sorozata. A fausti téma és Goethe. A Faust-irodalom írói és fordításai. Heine Doktor Faustja, megírásának története. Lenau Faustja.
„Lenau remekművének nyelvi virtuozitása nehéz próbára tette a fordítót, Vidor Miklóst; kitűnően megoldotta feladatát, akárcsak Eörsi István, Heine tolmácsolója.”
- Heinrich Heine– Nikolaus Lenau: Doktor Faust/Faust című kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
1962.09.szám Nagyvilág, E.I.: A műfordításról
Az angol nyelvű műfordítás gyakorlati és elvi problémáiról az On Translation tanulmánykötet megjelenése kapcsán.
1962.11.szám Nagyvilág, Hans Mayer: Dürrenmatt és Brecht, avagy a visszavétel
Dürrenmatt színházi műveiről, hangsúlyozva a gondolkodás felelősségét egy felelőtlennek tűnő korszakban. Szembeállítja Brecht nézeteit, feltárja a tudósok szerepeit, és rávilágít a hősök és a társadalom közötti feszültségre. Dürrenmatt darabjai az emberi kapcsolatokra és a társadalmi modellekre reflektálnak, különös tekintettel Svájcra. A szereplők a tudományos felelősség következményeivel küszködnek a társadalmi felelőtlenség közepette. Brecht hatása azt sugallja, hogy a hősök iránti igény a társadalmi hiányosságokat jelzi. Eörsi István fordítása.
1962.11.szám Nagyvilág, Jevgenyij Jevtusenko: Titok
Vers. Eörsi István fordítása.
Kapcsolódó cikk:
- Népszabadság, 1962.11.02. Megjelent a Nagyvilág novemberi száma
1962.12.Új Írás, E.I.: A művészi forma nyomában (Ernst Fischer: A nélkülözhetetlen művészet.)
(Könyvkritika))
1963.01.25.Népszabadság, Megjelent a Világosság januári száma
(Heinrich Heine ˝megtérésének˝ történetét tárja fel Eörsi István.)
1963.03.30. (13.szám) Film Színház Muzsika, Zs. O.: Új Könyvek
Hugo Hartung: CsodagyerekekKönyvkritika. Fordító: Eörsi István.
A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításköteteknél.
1963.04.13.Népszava, H.M.: Könyvjelző
(Hugo Hartung: Csodagyerekek című könyve Eörsi István fordításában.)
A három Eörsi
A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója
(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.