Cikkek
-
2009.12.18. (51–52.szám) Élet és Irodalom, Esterházy Péter: „Esti Kornél”
Semmi Mátyás (2)Próza. Eörsi István említése.
Esterházy Péter: Esti című kötetének adatait és az Eörsi Istvánra vonatkozó részleteket megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
2009.12.24.Népszava, Farkasházy Tivadar: Egy szárszói diófa levele
(Mi minden történt az egykori, 1993-as szárszói vendégekkel, hogy az akkori összetartó csapatból mára semmi nem maradt.)
2009.12.26. litera.hu, Megtartott idő – Írónaptár I.
Burger Barna 2010-es portrénaptárának néhány lapja. Fotók: Fejtő Ferenc, Beney Zsuzsa, Eörsi István, Faludy György.
2009.12.26.nepszava.hu, Farkasházy Tivadar: Egy szárszói diófa levele
(Mit kell tenni ahhoz, hogy a magyar baloldal a közeljövőben ne szenvedjen történelminek mondható vereséget?)
2009.12.szám Filmvilág, Zalán Vince: Sem hazugság, sem utópia
Miloš Forman cseh tetralógiája – 4. részEsszé Miloš Forman Tűz van, babám! című filmjéről.
„Eörsi István Formanról szóló írásában remekül látja meg, hogy míg a Chaplin-figura már önmagában is elementáris humorforrás, addig Forman hősei – jóllehet a rendező nem mond le a jellem-komikumról – »mindig csak az adott szituációban humorosak... egy megállapodott rend visszásságainak humorát osztotta szét antiheroikus hősei közt«.”
Előzmény:
- Filmkultúra, 1968.07.01. (4.szám) E.I.: Milos Forman
2009.12.szám Jelenkor, Ágoston Zoltán: Följegyezni, megőrizni
Tüskés Tibor haláláraTüskés Tiborról. Eörsi István említése.
2009.12.szám Kritika, Kállai Katalin: Made in „Kaukázusi krétakör – Tatabánya”
Színikrititika. Egy Brecht-idézet Eörsi István fordításában.
2009.12.szám Mozgó Világ, Váradi Júlia: „Mint a cirkuszi ló, ha pattog az ostor”
Beszélgetés Molnár Piroskával a kaposvári csodáról, a tabudöntögetésekről.
„Nemcsak a színházi világ, hanem a különböző művészi ágak képviselői is kezdtek gyűlni a különleges Kaposvárillatra. Jöttek képzőművészek, írók, filmesek, zenészek, és egyszer csak azt vettük észre, hogy a színház büféjében egy kis Európa üldögél. Jött Pauer Gyula, és díszletet tervezett, megérkezett Eörsi István Berlinből, és nekünk is elkezdett darabot írni, és csak jöttek, egyre jöttek az értelmiségiek, mert úgy látták, hogy ez az ő helyük. Ez természetesen számunkra is nagyon sokat jelentett, mert nagyon be voltunk szorítva abba a kisvárosba.”
2009.13.szám Műút, Radics Viktória: Az én nemzedékem?
(Kemény István: Kedves Ismeretlen. Magvető, 2009)Könyvkritika.
„Most elővettem Allen Ginsberg verseskönyvét, A leples bitang, Orbán Ottó, Eörsi István és Györe Balázs fordították. Mekkora esemény volt, amikor ’84-ben megjelent magyarul! Újra fogom olvasni az Üvöltést, és más verseket is, meg Eörsi esszéit.”
- Allen Ginsberg: A leples bitang című könyvének adatait és fülszövegét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
2009.81.szám (tavasz) Eszmélet, Szűcs Katalin Ágnes: Rendszerváltás a színházban
Tanulmány. A rendszerváltással megváltoztak a művészettel szembeni elvárások, értelmét vesztette a színpadon a kódolás.
„A Katona József Színház már az 1990/91-es évadban bemutatta Zsámbéki Gábor rendezésében Brecht Turandot című drámáját, amelynek tárgya éppen az értelmiség társadalmi felelőssége. Az Eörsi István kaján aktuálpolitikai áthallásoktól sem mentes fordítását használó előadás (az egyik hordószónokot például Csu Pi-nak hívták) kíméletlenül szellemes ábrázolatát adta a rendszerváltó értelmiség és politikai elit hazug, köpönyegforgató szerepvállalásának.”
2010. (30.szám - Tavasz - Június) Berlini Híradó, Krónika
(2005. Március 6-án Az irodalom és a politika címmel előadást tartott Eörsi István.)
2010.01.07. (1.szám) 168 óra, Buják Attila: Pénz, plecsni, politika
A három P.
2010.01.10. 168ora.hu, Buják Attila: Pénz, plecsni, politika
A három P.Díjak az irodalom területén. A döntési mechanizmus a Kádár-korban: Aczél kidolgozta, Kádár jóváhagyta. Sokan csak a rendszerváltás után kaphattak kitüntetést. Az irodalmi és művészeti díjak újra "visszapártosodnak".)
„Eörsi csak halála előtt kaphatott kitüntetést.”
2010.01.07.Magyar Narancs, Szőnyei Tamás: A klerikális reakció dalnokai - Weöres, Pilinszky, Petri és az állambiztonsági szolgálat
(Részlet a szerző idén megjelenő könyvéből, amely az irodalmi élet 1956-1990 közötti állambiztonsági ellenőrzéséről szól.)
2010.01.07.nzz.ch (Neue Zürcher Zeitung), I.R.: Die Lehre der Donau
2010.01.08. (2.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, Ungvári Tamás: Talpra magyarok, hí a hazátok
Tárca Krassó Miklósról és Krassó Györgyről.
„A Krassó fiúk túlhabzó szexuális étvágya nem ismert határt. Eörsi István anekdotája szerint, amikor Krassó Miklós először találkozott Jugoszláviában az ő egyik barátnőjével, Rosa Luxemburgról tartott előadást a lánynak. Éjfélkor hagyott fel a magyarázatával a Mester, elbúcsúzott, majd fél óra múltán visszatért, mert eszébe jutott egy Luxemburg idézet. Magyarázat közben öntudatlan is vetkőzni kezdett, majd önfeledten odabújt a lány mellé.”
2010.01.09.nepszava.hu, Martos Gábor: Mozgókép(ző)művészet
(Részlet. "Más hangok, más szobák. Rekonstrukciós kísérlet(ek). A Balázs Béla Stúdió ötven éve. Kiállítás és vetítések" című rendezvénysorozata a Műcsarnokban. Najmányi László A császár üzenete című filmjét egyetlen vetítés után Aczél György betiltatta.)
2010.01.12.prae.hu, K.Kabai Lóránt: 1989(–1990), te csillag! (I.)
(Könyvkritika. Lieve Joris: A melankolikus forradalom.)
2010.01.25. Népszabadság, Hajba Ferenc: Az abdai tanú és az emlékezet
(Helyszíni riport Abdáról, ahol Radnótit egykor kivégezték. A 81 éves Sarmann Ferencné Szabó Magdolna Radnóti Miklós abdai kivégzésének helyszíne környékén tartózkodott épp a kivégzés időpontjában. Hogyan emlékezik meg az utókor?)
2010.01.29. (4.szám) Élet és Irodalom, Földes Anna: Hol a mi helyünk?
Utánközlés: mandiner.hu, 2010.02.07.Reagálás Martin József: A többség mi vagyunk című cikkére. (ÉS, 2009/50., dec. 11.) Vita Martin Józseffel a sajtóban folyó vitakultúráról, az egyértelmű állásfoglalás szükségességéről. Idézet Eörsi Istvántól: „csak akkor maradok független, ha merek politizálni”.
2010.01.bende3liza.5mp.eu, Bende Liza: "A tapintat nem írói erény" (Eörsi István)
(Az IRÓ Erzsébet Fannihoz címezett e-mailjeiből - 1998-2005. Válogatta és a szöveget magyarázza: Bende Liza.)
2010.01.Somogy, Komáromi Gabriella: Iránytűvel. "...én, Lázár Ervin itt vagyok!"
(Részlet. Milyen volt az irodalmi élet Lázár Ervin színre lépésekor?)
2010.01.szám Alföld, Tamás Attila: Visszatekintés
Életrajzi jegyzetekRészlet. Az Új Hang szerzői között említi Eörsi Istvánt is.
2010.01.szám Bárka, Orcsik Roland: Kalandozás a szerb, horvát, szlovén irodalomban
Tanulmány. Végel László a nemzet fogalmáról. Szerzők a délszláv—magyar kérdésekről. A szerb, horvát és szlovén irodalom magyar befogadástörténetének hagyománya. A Jelenkor Kiadó szerepe. Danilo Kišről, vele kapcsolatban Eörsi István említése.
2010.01.szám Létünk, Szilágyi Márton: Egy irodalomtörténeti legenda genezise és funkciója
Csokonai Vitéz Mihály és a nagyváradi temetésTanulmány. Megemlékezés Csokonai Vitéz Mihályra. Legenda Csokonainak Rhédey Lajosné Kácsándy Terézia nagyváradi temetésen elmondott beszédéről (Halotti versek), ahol nagyon hideg volt, és emiatt megfázott, majd hamarosan meghalt. Bár különböző források megerősítik, hogy Csokonai megjelenése a templomban történt, mégis ez a legenda született, így Csokonai a szegény, kirekesztett költő prototípusává válhatott, aki csak halála után szerzett elismerést. Mi az oka annak, hogy szárnyra kelt ez a legenda? Ellenérvek. Hogyan írtak erről az esetről életrajzírói? Csokonai hagyatékának gondozói.
„Megtaláljuk évtizedekkel később Eörsi István egyik évfordulós cikkében is: »Császári és királyi aranykulcsos kisrhédei Rhédey Lajos gróf feleségének temetésére másfél nap alatt megírt egy több mint ezer soros filozófiai költeményt, A lélek halhatatlanságá-t, és ezt 1804. április 15-én szakadó esőben, a kötelességszerűen összegyűlt gyásznép előtt könyörtelenül végig is mondta.«”
Előzmény:
- Élet és Irodalom, 1973.11.17. (46.szám) E.I.: A költő és közönsége
A három Eörsi
A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója
(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.