EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2019.06.06. litera.hu, Az Előhívásban: „Berlin, drágám. Csukja be, kérem, a szemét.”

    A Nyitott Műhelyben 2019. május 8-án, szerdán, 19 órakor kezdődő beszélgetésen a „Berlin, drágám. Csukja be, kérem, a szemét.” című antológiáról beszélgetnek a résztvevők, Tóth-Czifra Júlia, Reményi József Tamás, Németh Gábor és Jánossy Lajos. A kötetben szerepel többek között Eörsi István írása.

    • A kötet adatait és a benne szereplő Eörsi-írást (Eörsi István: A Maradjhűutcában) elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2019.06.szám Jelenkor, Pandur Petra: Dokumentum és személyesség 1956 színreviteleiben
    PanoDráma: Keserű boldogság; Pali; Exodus ’56

    Az 1956-os eseményekhez kapcsolódó értelmezések sokfélesége az azt feldolgozó drámai és színpadi művekben is megmutatkozik (pl. Ács János Marat/Sade rendezése).

    „Ehhez a vonulathoz csatlakozik továbbá az Örkény Színház Eörsi István börtönmemoárját színpadra állító Emlékezés a régi szép időkre című előadása is Polgár Csaba rendezésében. Habár az utóbbi előadás csupán egyetlen nézőpontot, Eörsi Istvánét érvényesíti, az általa elmesélt történetekkel és a benne megjelenő figurák nézőpontjának felvillantásával maga is reflektál az ’56-os események megítélésében megmutatkozó eltérésekre.”

    • A kötet adatai és tartalomjegyzéke megtekinthető a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2016.11.04. (44.szám) Herczog Noémi: A mítoszleszámoló 

  • 2019.07–08. szám Irodalmi Szemle, Márton László: Egy recenzió története

    Esszé. A szerző 1989-ben írt egy recenziót Juhász Ferenc A tízmilliárd éves szív című művéről (Márton László: A mennyiség nyüzsgése. Adalék a költői materializmushoz, Holmi, 1989/11). Milyen visszhangja volt ennek a recenziónak, az ügy tanulságai. Véleménye megváltozása Juhász költészetéről. Későbbi kapcsolata Juhásszal. Utalás Eörsi Juhászról írt cikkére.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1969.04.26. (17.szám) Somlyó György: Az elolvashatatlan költeményekről – nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1969.05.17. (20.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Tézisek az olvashatatlan költészetről és Juhász Ferencről

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1969.05.24. (21.szám) Somlyó György + Eörsi István: Eörsi tézisének bázisáról
    • Híd, 1971.03.szám Dér Zoltán: A személyiség expanziója
    • Kapu, 2014.01.szám (január) Makray Imre: Ami késik nem múlik...
    • Élet és Irodalom, 2018.08.17. (33.szám) Reichert Gábor: A fiatal Juhász Ferenc és a „társadalmi megrendelés”
    • Irodalmi Szemle, 2019.07–08. szám Pataky Adrienn: A „népi szürrealista” és az Újholdasok

    E. I.: A szabadság titokzatos bája című kötete, melynek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2019.07–08. szám Irodalmi Szemle, Pataky Adrienn: A „népi szürrealista” és az Újholdasok
    Juhász Ferenc kanonizációja

    Tanulmány. A Baumgarten-díj és néhány antológia az ötvenes-hatvanas évekből. Az irodalomtörténet kanonizáló gesztusai: A Magyar Irodalmi Lexikon (1965) és egyéb reflexiók a hatvanas-hetvenes évekből. Díjak és díjazó kuratóriumok – a Graves-bizottság 1977-es esete. A népiek és az Újholdasok találkozásaiból – nyitás a nyolcvanas években.

    „Legalább Eörsi István 1969-es cikke óta folyik a vita, kimerült vagy értékálló, mai, modern-e ez a versnyelv. Eörsi velős, kétoldalas cikkében – Tézisek az olvashatatlan költészetről és Juhász Ferencről – tizenegy pontban fogalmazta meg az olvashatatlanság okait és írta körül jellemzőit. Juhászról azt állította, hogy »költészetét a gondolatok elvont általánossága és szűkössége, illetve a képek konkrét egyedisége és bősége jellemzi. Ez a diszkrepancia már olyan zsarnoki, hogy az adott témáktól is eloldotta magát. Ugyanazt a szöveget írja Juhász, akár kritikát közöl valamely költőtársáról, akár költeményt a világégésről. Nemcsak a versein belül szűntek meg a részletek, hanem immár egyes műveinek sincs részönállóságuk. Mindegy, hol ütjük fel, mennyit és milyen sorrendben olvasunk belőlük. [...] költészetét – és általában a modern művészetet – némelyek azért vetik el, mert értéktelennek vélik. [...] legtöbb új versének azonban nem az a baja, hogy érthetetlen, hanem hogy kevés benne az értenivaló.«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1969.05.24. (21.szám) Somlyó György + Eörsi István: Eörsi tézisének bázisáról
    • Híd, 1971.03.szám Dér Zoltán: A személyiség expanziója
    • Kapu, 2014.01.szám (január) Makray Imre: Ami késik nem múlik...
    • Élet és Irodalom, 2018.08.17. (33.szám) Reichert Gábor: A fiatal Juhász Ferenc és a „társadalmi megrendelés”
    • Irodalmi Szemle, 2019.07–08. szám Márton László: Egy recenzió története

    E. I.: A szabadság titokzatos bája című kötete, melynek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2019.07.03. (27.szám) Magyar Demokrata, Ágoston Balázs: Helyreigazító irodalomtörténet
    HIÁNYPÓTLÓ NEMZETI, KONZERVATÍV SZEMLÉLETŰ SZINTÉZIS KÉSZÜL

    Beszélgetés a magyar irodalom története 1956-tól napjainkig tartó időszakának bemutatásán dolgozó Domonkos László íróval. A népi-urbánus ellentétekről.

    „Ez csak az 1980-as években kezdett ismét fölerősödni, többek között az említett Spiró-verssel, vagy Petri György Apokrif című alpári költeményével, amelyek nyíltan kitették a maguk irányjelzőjét. De akkor még az úgynevezett urbánusok közül többen, például Eörsi István vagy Mészöly Miklós nem állt oda melléjük.”

  • 2019.07.19. hirklikk.hu, Vásárhelyi Mária: ˝Hálásak lehetünk Schmidt Máriának, hogy beperelte Eörsi Istvánt˝

    "Mert ha nem tette volna, akkor talán méltatlanul a feledés homályába merül Eörsi hajszálpontos jellemrajza Schmidtről: »történelemhamisításra specializálódott üzletasszony«, »bizniszértelmiségi«, »politikai közéletünk legzüllöttebb alakja«."

  • 2019.07.26. (30.szám) Élet és Irodalom, Kardos András: Lukács kísértetei
    Weiss János: Lukács György és tanítványai. Áron Kiadó, Budapest, 2018, 268 oldal, 2840 Ft

    Könyvkritika Weiss János tanulmánykötetéről. A Lukács-tanulmányok mellett a tanítványok életműveivel is számot vet, de hiányolja Bence György, Radnóti Sándor és Ludassy Mária műveinek értelmezését. „Weiss megidézi és elemzi is Eörsi István Az interjú című darabját, melyben Eörsi az általa készített interjú segítségével megidézi mesterét, Lukácsot: »A darabban Lukács utoljára még meg akarja menteni életének értelmét, Eörsi István nevezetű tanítványa pedig emancipálódni akar tőle. De úgy, hogy közben megőrizhesse iránta érzett szeretetét és hűségét« – írja Eörsi a darabhoz fűzött kommentárjában.”

  • 2019.07.30. (714.szám) Vademecum Hírlevél, Török András: Kőrössi P. József: Naplóromok (Ücsörgünk a kávéházban Réz Palinál)

    Könyvkritika Kőrössi P. József Naplóromok (Ücsörgünk a kávéházban Réz Palinál) című könyvéről.

    „Ahogy a könyv vége felé Réz egyszer el is mondja, hogy ő azt várja a könyvektől, hogy olyanok legyenek, mint a lórúgás, és nem talál ilyeneket. Hát ez a könyv nem is egy lórúgás, hanem inkább »lórugdalózás«. Mindeddig ez zárt (karám)ajtók mögött zajlott. [...] Mintha egy spanyolfal mögött guggolva kihallgatnánk a nagy ember néha bölcs, néha trágár kinyilatkoztatásait. Különössé és zavarba ejtővé a nyomtatott forma teszi, meg a kvázi egyidejűség. Ez a könyv mintegy 50 évvel hamarabb jelent meg, mint illendő lett volna.”

    • A kötet adatait, előszavát, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • litera.hu, 2019.09.28. Kardos András: Nem értem Nádas Pétert
    • litera.hu, 2019.10.09. Eörsi László: A spanyolfal mögött
    • litera.hu, 2023.09.22. Merülés 6 – Vendég: Kőrössi P. József

  • 2019.09.28. litera.hu, Kardos András: Nem értem Nádas Pétert

    Könyvkritika Kőrössi P. József Naplóromok (Ücsörgünk a kávéházban Réz Palinál) című könyvéről. A könyv borítóján Nádas Péter és Várady Szabolcs levélrészletét olvashatjuk, ezekből is idéz Kardos. Várady örül, hogy nem neki kell eldöntenie, megjelenjen-e a könyv. „Én magam továbbmentem volna, mint Várady Szabolcs, és kifejezetten azt az álláspontot képviseltem volna, hogy ez a könyv ne jelenjen meg.” Kardos részletesen megindokolja, miért nem jelentette volna meg a könyvet. Csoóri leparasztozása visszaüt „Rézre is, Kőrössire is, a könyvre is, és az igazságra is.” Kertész Imre Nobel-díjáról és a Sorstalanságról. „A poén, hogy Kertész biztosan jobban érezte magát Auschwitzban, mint a svéd királynővel táncolva, kettejük szerint nyilván baromi szellemes, hisz »Cinkosan röhögünk.« Hát, nem. Ironikusnak, szellemesnek, slusszpoénnak szánt zárlat, engem pedig elborzaszt. Hát, tényleg nincs annyi ízlése Kőrössinek, hogy ilyen »abszurd viccet« Kertész Nobel-díja kapcsán nem szabad leírni?!” Kocsis Zoltánról és a feleségéről bulvár szintjén mesélt Réz. A Szabó Lőrincről mesélt története sem nyomdaképes. Eörsi István – akit Réz nem szeret, Kőrössi igen – és felesége, Pártos Vera magánéleti történeteiről. „…ezeket a belső történéseket esztétikai érvekként használni Eörsi írói minősítésére, egyfelől hálószobaesztétika, másfelől egészen biztosan nem tartoznak másra, mint akinek mindezt Réz Pál elmesélte. De ezt könyvben kiadni?!”

    • A kötet adatait, előszavát, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Reagálás:

    • litera.hu, 2019.10.09. Eörsi László: A spanyolfal mögött

    Kapcsolódó cikkek:

    • Vademecum Hírlevél, 2019.07.30. (714.szám) Török András: Kőrössi P. József: Naplóromok (Ücsörgünk a kávéházban Réz Palinál)
    • litera.hu, 2023.09.22. Merülés 6 – Vendég: Kőrössi P. József

  • 2019.10.09. litera.hu, Eörsi László: A spanyolfal mögött

    Kőrössi P. József kötete, a Naplóromok (Ücsörgünk a kávéházban Réz Palinál, Kossuth Kiadó) az irodalmi élet közelmúltban elhunyt nagyjainak a magánéletébe enged betekintést. Ennek módját több kritikus kifogásolta, miként Eörsi László is, aki csak az Eörsi Istvánhoz tartozó részekről tette meg észrevételeit. A kötetben található beszélgetésből nem derül ki, hogy Réz miért tartotta rossz írónak Eörsit. Utalás Eörsi Emlékezés a régi szép időkre című kötetére, amelyben börtönéveiről írt. Eörsi kiszabadulás előtti (1959-60) magánéletéről: „…gyakoriak tévedések, a hibák.” A hibák felsorolása, kiigazítása.

    • A kötet adatait, előszavát, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • litera.hu, 2019.09.28. Kardos András: Nem értem Nádas Pétert

    Kapcsolódó cikkek:

    • Vademecum Hírlevél, 2019.07.30. (714.szám) Török András: Kőrössi P. József: Naplóromok (Ücsörgünk a kávéházban Réz Palinál)
    • litera.hu, 2023.09.22. Merülés 6 – Vendég: Kőrössi P. József

  • 2019.10.10. (19.szám) Helikon, Papp Attila Zsolt: Ebédlőasztal a túlvilágon

    Az eltávozott írók testtartása, és nem csak az… Eörsi István említése.

  • 2019.10.szám Jelenkor, Sándor Iván: „Hányféle szégyen és képzelt dicsőség...” (2.)
    A Nappali holdról évtizedek múltán

    Visszaemlékezés a Nappali holdról és Csoóri Sándorral való kapcsolatáról. Eörsi István említése.

  • 2019.11.szám Jelenkor, Weiss János: Fordítói jegyzet

    Rainer Werner Fassbinder: A vendégmunkás című darabjának Weiss János fordításához írt fordítói jegyzet.

    „Fassbinder egy 1973-as interjúban ezt nyilatkozta róla: »Nem szeretem különösebben ezt a filmet, de egy színházi darab megfilmesítése mindenképpen nagyon jó, tiszta és tisztességes eljárás. A darab Eörsi István fordításában megjelent magyarul A digó címmel a Nagyvilág 1981/5. számában, ám e szöveg mára gyakorlatilag hozzáférhetetlen.«”

    Előzmény:

    • Nagyvilág, 1981.05.szám Rainer Werner Fassbinder: A digó

  • 2019.11.szám Látó, György Péter: Gyász és ünnep között
    A láthatóvá tett múlt, az emlékezet kiürült nyelve
    Hommage à Ilyés Zoltán (1968-2015)
    SÉTATÉR

    Tanulmány.

    „Az új látogatóközpont termének falán olvasható felirat – Hol sírjaink homorultak – Eörsi Istvánnak egy 1985-ben az illegális Beszélőben megjelent írásában szereplő idézet múlt idejű változata. Abban az írásban a Műegyetem vízépítési tanszékének munkatársa, az első fokon halálra ítélt, végül 1963-ban amnesztiával szabadult Széll Sándor mondja Eörsinek a 300–301-es parcella láttán: Hol sírjaink homorulnak. Ez a szójáték a 301-es parcella feltárásakor a régészek, antropológusok által használt süppedik akaratlan megfelelője.”

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1985/3.) 1985.15.szám E.I.: Halottak napján
    • Beszélő, (Folyóirat – november) 2005. 11.szám E.I.: Halottak napján

  • 2019.12.04. (49.szám) Magyar Demokrata, Szalay Károly: Brutális minőségzuhanás
    SZÓKIMONDÓ

    A régi és a mai ellenzék összehasonlítása, főbb irányzatai, minőségromlása. Eörsi István említése.

    „A legszomorúbb azonban az, hogy a baloldali vagy álliberális média is lealacsonyodik hozzájuk.”

  • 2019.12.04. dunszt.sk, Németh Ványi Klári: Lányok géppisztollyal

    Beszélgetés Eörsi László történésszel Pesti lányok, 1956 című új kötetéről.


    "Amikor 1960-ban Eörsi István szabadult, Ön ötéves volt. Mikor beszélt először édesapjával a forradalomról? Miatta kezdte el ilyen intenzíven foglalkoztatni ez a téma? [...] Eörsi István visszaemlékezéseit is erős forráskritikával kezeli. Nem hisz a személyes történelem hitelességében?

    Igen, amióta Eörsi István perével foglalkozom, még kritikusabbá váltam az elbeszélt történetek hitelességével kapcsolatban, különösen az évtizedekkel későbbi memóriaalapú rekonstrukciós próbálkozásokkal. Ugyanis Eörsi – Oidipusz király módjára – pontosan akarta megismerni a múltját, és nem rajta múlott, hogy nem jutott hozzá a levéltári forrásokhoz. Így tehát az ő esetében kizárható, hogy szándékában állt bármilyen emléket is megszépíteni. Ennek ellenére memoárjában jó néhányszor tévedett, ráadásul rendre a saját előnyére."


    A kötet borítóját és rövid leírását megtekintheti a honlapon az Eörsi László/Kötetek résznél.

  • 2020.01.09. (1–2.szám) 168 óra, D. Magyari Imre: Kezdettől fogva van bennem rezignáció
    Radnóti Sándor nem ír memoárt, de vannak történetei

    Beszélgetés Radnóti Sándorral Sosem fogok memoárt írni című, most megjelent kötete kapcsán, amelyben harminchat régi barátját, ismerősét idézi. Közülük csak Soros György az egyetlen élő szereplő. Eörsiről azt írta, hogy offenzív volt, harcias, s nem állt távol tőle, hogy megszégyenítse, akit opportunistának vagy gyávának tartott. Eörsi ’56-os története Gáli Józsefről, aki bár félt, nem szaladt el egy tűz alatt tartott területről. Az Eörsi-portréban többek közt ezt írta: „…az bizonyos, hogy a nyílt politikai ellenzékiség magatartásformájánál jóval szélesebb volt a független és erkölcsös szellemi magatartásformák lehetősége”.

  • 2020.01.14. belsokozles.blog.hu (Klubrádió), Sugár Ágnes: Klasszikus és már nem élő költők versei

    Szabó Lőrinc fordításában William Shakespeare LXXV. szonettjét, majd József Attilától az Eszméletet, valamint Faludy György, Eörsi István, Petri György és Gregory Corso verseit hallgathattuk meg fiatal színművészek előadásában.

    • A Tartalom ikonra, majd a dokumentum címére kattintva meghallgatható a beszélgetés.

    Eörsi István Ma húsz éve és Románc az ulti-csatatér lovagjairól című versei 29:52 percnél hallhatók.

  • 2020.02.07. orientpress.hu, Jubileumi évre készül Hobo

    Részlet. Földes László Hobo idén ünnepli 75. születésnapját. A jeles jubileum kapcsán országos és erdélyi turnéra indul, amely 2020. március 20-án, a debreceni Lovardában kezdődik. A turné utolsó állomása 2020. december 28-án, a Papp László Budapest Sportarénában lesz, ahol vendékkel, meglepetésekkel és ahogyan Hobo fogalmazott, egy igazi bulival várja a közönséget. Eddigi munkáinak felsorolása, amiben Eörsi István is szerepet kapott.

  • 2020.02.szám Tánctudományi Közlemények, E.I.: Kedvesemről, kedvesemnek

    Vers (1953-ból).

  • 2020.03.04. (10.szám) Szalay Károly: A lakitelki sátor IV.
    SZÓKIMONDÓ

    A lakitelki sátorról szóló sorozat IV. része. Visszaemlékezés az 1985-ös októberi eseményekre.

    „Az 1956-os forradalomra nem csak Lakiteleken emlékeztek. Október 15–17. között rendezték volna meg az »alternatív kulturális fórumot« a Duna Intercontinental Szálló különtermében. Amelyet azonban a szervezők külügyminisztériumi nyomásra kénytelenek voltak áthelyezni. Előbb Eörsi István, majd Jeles András lakásán megtartani 80–150 fő részvételével.”

  • 2020.04.27. klubradio.hu, Pályi Márk: Eörsi István: Románc az ulti-csatatér lovagjairól

    A Klubrádió Belső közlés című irodalmi műsora Eörsiről, a közéleti költőről. Gáli Józsefről, Angyal Istvánról, Csongovai Per Olafról. Versében 1956-os szabadságharcos társait, egykori legjobb barátait, Angyal Istvánt és Gáli Józsefet is megidézi.

    Eörsi István versét Valcz Péter színművész előadásában hallgathatjuk meg.

    • A Tartalom ikonra, majd a dokumentumban található linkre kattintva meghallgatható a vers.

  • 2020.05.14. (20.szám) 168 óra, Bóta Gábor: Rendőrkordon a színház előtt
    A kaposvári teátrum fénykora

    A kaposvári Csiky Gergely Színház pesti vendégjátéka, az Állami áruház felidézése (Vígszínházban), és az előadás után következő, szűnni nem akaró vastaps. Rendező: Ascher Tamás. Peter Weiss darabjára, a Marat halálára buszokkal jöttek az ország minden tájáról (rendező: Ács János, dramaturg és versszövegíró: Eörsi István). A kaposvári színház kiugró színvonalának titka. Fotók

  • 2020.06.16. magazin.libri.hu, Irodalmi Hírmondó: 89 éve született Eörsi István

    Rövid megemlékezés, fotó.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.