EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2006.guenterposch.de, Ernst Köhler: Pathos gespickt mit Ironie. Über den Roman "Im geschlossenen Raum" von István Eörsi

  • 2006.perlentaucher.de, István Eörsi: Im geschlossenen Raum (Roman.)

    (Rezensionsnotiz zu Neue Zürcher Zeitung, 31.10.2006; Rezensionsnotiz zu Frankfurter Allgemeine Zeitung, 30.10.2006; Rezensionsnotiz zu Die Tageszeitung, 24.07.2006; Rezensionsnotiz zu Süddeutsche Zeitung, 04.07.2006; Rezensionsnotiz zu Die Zeit, 01.06.2006.)

  • 2006.projekt-bipolar.net, A beszélgetés - Színházi trilógia az ideológiai elkötelezettségről

    (Az 1953. június 17-ei berlini felkelés és az 1956-os magyar forradalom évfordulóján a két ország jelenlegi helyzete.
    Hogyan jelenik meg Lukács György és Bertolt Brecht életében az elhivatottság kérdése, valamint az esztétika és a politika összekapcsolása a történelmi eseményekkel a háttérben? Hogyan alakul a hitvallás megítélése ideológiamentes, forradalmak utáni korunkban? Eörsi István: Az interjú. Programok, események.)

  • 2006.projekt-bipolar.net, Das Gespräch - Theatertrilogie über das ideologische Engagement

  • 2007. (16.évfolyam - Tavasz) Partium, Molnár Attila Benedek: "Drame immobile" - a mozdulatlan színház

    (Részlet.)

  • 2007. Napút-füzetek 13. Szepes Erika: Requiem egy halálra ítélt ars poeticáért
    Szerzők neve az előfordulások sorrendjében

    A felsorolt szerzők közt van Eörsi István.

  • 2007.01–02.szám Nagyvilág, Szele Bálint: „A Shakespeare-fordítók legyenek bátrabbak”

    Interjú Kállay Gézával a magyar Shakespeare-fordításokról.

    „Azért a mai fordító sincs »egyedül«. Eörsi darabjain Géher István végigment és javaslatokat is tett. Ezekből a javaslatokból Eörsi sokat megfogadott. Nem tudom, hogy amikor először öt kis füzetecskében jelentek meg a fordításai, akkor benne voltak-e a javítások, de amikor az öt fordítása egyben megjelent, akkor egészen biztos, hogy Géher István kontrollszerkesztette a fordításokat. Azt hiszem, az ő esetükben nagyon gyümölcsöző volt az együttműködés. […] Eörsi bátor fordító és nagyon ügyesen megold sok mindent szép és érthető magyar nyelven úgy, hogy azért a metaforikus hálókat is igyekszik következetesen megtartani.”

    • Eörsi Shakespeare fordításköteteinek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

  • 2007.01.04. (1.szám) Magyar Fórum, Medveczky Attila: E jelben győzni fogsz

    Részlet a cikkből. Orbán Viktor politikai pályafutása. Orbán békülékeny hangja az egyházakkal szemben. Balog Zoltán, református tiszteletes, fideszes képviselő Fideszt védő magyarázata. A Magyar Narancs „Pápa-cápa” különszáma. Fotó: Orbán Viktor

    „Orbán azonnal felmérte, hogy ez komoly károkat okozhat a Fidesznek, és minden erejét latba vetve betiltatta a szóban forgó lapszám terjesztését. Orbánt és Kövért különösen Eörsi István blaszfemikus gúnyversei bosszantották, s azt üzenték neki, hogy legyen szíves, ne a más lapjával verje a csalánt, hanem legközelebb a Beszélőben publikálja hasonló műremekeit.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt

  • 2007.01.04.sonline.hu, Takács Zoltán: Darabot mentett a beugrás

    (Részlet a Znamenák Istvánnal folytatott beszélgetésből. Beugrása a kaposvári Csiky Gergely Színház Három nővér című előadásában Ferapont szerepébe.)

  • 2007.01.06. hirszerzo.hu, Varró Szilvia: „A kommunisták ahhoz szoktak hozzá, hogy úgyse tartják be a törvényeket”
    HARMINC ÉVE ALAKULT A CSEHSZLOVÁK CHARTA ’77

    Míg a poszthatvannyolcas sokkban szenvedő csehszlovák nép alámerült a sör-Skoda-knédli szentháromságban, Karel Gott pedig egy szebb szocializmust épített, tiltakozók százai újra nekimentek a kommunista rendszernek. A ma harminc éve alakult a Charta ’77 története. Fotók

    „Budapesten 1977. január 9-én szolidaritási nyilatkozat született a kinti chartásokkal, melyet 250-en írtak alá. Ahogy a csehek a kereszténydemokratáktól a liberálisokig világnézetre való tekintet nélkül írtak alá, a magyar lista is színes volt: Petri Györgytől kezdve Eörsi Istvánon át Duray Miklós is aláírta azt.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: CHARTA ’77

  • 2007.01.06. Magyar Nemzet, Csontos János: Félretolt hegyek
    Alföldy Jenő a rendszerváltozás hibáiról, a baloldaliságról és az aszimmetrikus templomokról

    Beszélgetés Alföldy Jenő irodalomtörténésszel. Első könyvkritikája Eörsi István Változatok egy közhelyre című verseskönyvéről szólt.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Kortárs, 1969.08.szám Alföldy Jenő: Eörsi István: Változatok egy közhelyre

  • 2007.01.18. Népszava, Donáth Ferenc: Identitás a forradalom tükrében

    Publicisztika. Sólyom László ’56 kapcsán kifejtett véleménye aránytalan. Az erkölcsi válságról, mindkét oldal identitásválságáról. A jobboldal és a szélsőségek (Fidesz–MIÉP) összefonódásáról. Az 56-os forradalom Fidesz általi kisajátítása.

    „Az Orbán Viktor, Kövér László, Schmitt Pál, Szűrös Mátyás, Pozsgay Imre által fémjelzett politikai képződmény elitje, amíg Magyarország a szovjet birodalom csatlósa volt, az apparátusi rangjából vagy ahhoz fűződő kapcsolatából teremtett egzisztenciát, majd a birodalom hanyatlása és bukása óta az antikommunizmusából élt meg. […] A forradalom hungarista narratívját egy maroknyi idős ember élő tanúként ma is megcáfolja. Ahogy emiatt korábban Vásárhelyi Miklós, Litván György, Eörsi István, Mécs Imre személyét és szavát járatták le, úgy az 50. évfordulón Kosáry Domokos hangját kellett a kormánybuktatóknak elnyomni, akár motorberregtetéssel is.”

  • 2007.01.18.atv.hu - Friderikusz Most, D. Julcsi: Kedves Friderikusz úr!

    (Nézői reakciók a 2007. január 18-i műsorral kapcsolatban, ahol Gerő András megvédte Schmidt Máriát Eörsi Istvánnal szemben.)

  • 2007.01.26. (4.szám) Élet és Irodalom, vm [Vásárhelyi Mária]: Értelmisé-gi kiválók

    Glossza a Friderikusz Most című műsorban elhangzottakról. Schmidt Máriát azzal vádolták a Magyar Nemzetben, hogy dúsgazdag üzletasszony. Ezt „nemtelen támadás”-ként értékelték. Aztán a szélsőjobboldal stílusáról elmélkedtek. Szerintük a balliberális értelmiség körében éppen olyan gyakori a gyűlöletbeszéd, mint a hungarista, neonáci fórumokon. A több mint egy éve halott és ezért vitára vagy védekezésre végképp képtelen Eörsi István nevét is belekeverték; a baloldali gyűlöletbeszéd apostolaként emlegetve őt. Egyenlőségjelet téve Eörsi István és a neonácik közé.


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2007.02.02. (5.szám) Gerő András: Tisztelt Olvasók és Szerkesztőség!
    • Élet és Irodalom, 2007.02.09. (6.szám) Eörsi László: Kiegészítés 

  • 2007.01.30. Magyar Nemzet, Kristóf Attila: Én nem tudom... (hulljunk egymás keblére...)

    Publicisztika a békességről és a békétlenségről, a hazugságokról. A szerző visszatekintése „Én nem tudom…” című írásaira, amivel „…azt kívánom elsősorban bizonyítani, hogy a békétlenségnek és a gyűlöletnek nem a jelenlegi, polgárinak nevezett politikai elit az előidézője. Ami ma van, az következmény, […] A kereszténységgel, egyáltalán a vallásossággal kapcsolatos nézetek tisztázása érdekében tekintsünk vissza a kilencvenes évek elejére, amikor is II. János Pál magyarországi látogatása alkalmából Eörsi István papírra vetette halhatatlan sorait: »Wojtyla úr, az most a gondom, hogy ön miatt drágább a kondom…«”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt

  • 2007.01.szám (január) Kapu, Tóbiás Áron: Ahol a forradalom megszületett
    Kiűzetve a Műegyetem Aulájából az 50. évfordulón
    Dr. Vajna Zoltán professzor archívumából
    1956 koszorúi

    Az 1956-os forradalom és előzménye. Dr. Vajna Zoltán professzor, akadémikus, „A Műegyetem 1956” Alapítvány kuratóriumának elnöke mesél életéről, a Műegyetem 1956 Alapítvány emlékkötetéről, az Ötvenhat Műegyetemistái – Ének a lyukas zászlóról című könyvről. A Műegyetem aulájában 2005. október 22-én megtartott ünnepségről, melyen Bozóki András kulturális miniszter mondott ünnepi beszédet. Részletek Bozóki beszédének videófelvételéből:

     „...............passzív beszédhallgatás

    Bozóki:…A kritika a szabad ember joga.

    ..............passzív beszédhallgatás

    Bozóki:…Ebből a válságból születtek néhányan újjá, mint pl. Eörsi István, a lélekben szabad emberek. Eörsi nevének említésére felzúgás.”

  • 2007.01.szám Beszélő (Folyóirat – január), Ádám Zoltán – Révész Sándor: „Mi még nem vagyunk átcímkézve”
    Léderer Andrással, az SZDSZ – Új Generáció elnökével Ádám Zoltán és Révész Sándor beszélgetett

    Részlet a beszélgetésből. Eörsi István említése az Országos Tanáccsal kapcsolatban.

  • 2007.01.szám Beszélő (Folyóirat – január), Kis János: Emberi jogok egykor és most

    Részlet a cikkből. Eörsi István említése.

  • 2007.01.szám Beszélő (Folyóirat – január), Litván György: 1956 emlékének szerepe a rendszerváltásban

    A 2006. szeptember 23–25-én rendezett, 1956-ról szóló akadémiai konferencián tartott előadásának szövege. Eörsi István említése.

  • 2007.01.szám Betekintő, Orbán-Schwarczkopf Balázs: 1986. október: a harmincadik évforduló

    Részlet. Válogatás az 1986. évi 208. számú összefoglaló jelentésből (Napi Operatív Információs Jelentés). Az 1986. október 24-i jelentésben Eörsi István neve is szerepel.

  • 2007.01.szám Egyenlítő, Mohai V. Lajos: Balassa Péter emlékének
    „Ha negyven évig fal mellett éltünk”
    (Adalékok az irodalom Kádári mennyországához)
    Jelentés a Kádár-korszakról

    Balassa Péter 1987-es évbeszámolója a Beszélőben. Kiemeli az In memoriam Kardos György című antológiát. Milyennek látszik most a kádárizmus irodalmi világa? „…a kilencvenes évek elején nem volt sikk Aczél György egykori barátságával dicsekedni; igaz, ezzel viszonylag kevesek élhettek volna.” Az írók szembenézése a kádárista múlttal. Betiltások és szamizdat. „Van-e szégyenkeznivalója az irodalomnak amiatt, hogy az alkotók többsége elfogadta a kádári konszolidáció játékszabályait? […] Él még ma is a szóbeszéd, hogy a politikailag kicentizett kiadási terv volt az ára annak, hogy valódi értékek ne maradhassanak az asztalfiókok mélyén. Ezzel szemben legfeljebb a kádárista legendáriumot dekorálhatta efféle monda, egyensúlyt azonban nem teremtett, mivel – ezt a Ligetkönyvek egyik 1988-as dokumentum-kötetében olvasható tanulságos levélpárbaj két író, Eörsi István és Nádas Péter valamint Kardos György között fehéren-feketén megmutatja – hazugságra épült.”

    Előzmény:

    • Horgas Béla – Levendel Júlia (összeállították): Leveles könyv (Liget könyvek). EGY KORSZAK TÖREDÉKEI 1956-88. A kötet adatait és az Eörsi–Kardos levelezést megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél. 

    Kapcsolódó cikkek:

    • 168 óra, 1989.09.12. (20.szám) Győrffy Miklós: Lenyűgöző verőlegény volt (és az itt felsorolt cikkek)
    • Reform, 1989.11.10. (44.szám) Kardos Györgyné: Hej, más ez a szerelem, Eörsi pajtás
    • Magyar Nemzet, 1990.03.19. Murányi Gábor: Ki kit leplez le?
    • Magyar Napló, 1991.05.17. (2.szám) Marno János: Szorongások és indulatok között
    • Magyar Nemzet, 2001.11.17. Lovas István: Göncz és a fuvolázó Eörsi
    • Magyar Demokrata, 2001.11.22. (47.szám) Szalay Károly: Kardos György
    • Lyukasóra, 2004.02.szám Szalay Károly: Az ezredes
    • Lyukasóra, 2004.03.szám Szalay Károly: Az ezredes
    • Magyar Nemzet, 2008.07.12. Szalay Károly: Keletről nyugatra
    • Mozgó Világ, 2008.09.szám Dalos György: Aczél, Kardos és egy albán atomfizikus
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: KARDOS GYÖRGY.

  • 2007.01.szám Humánpolitika, Himmer Péter: Címszavak –etikához
    (szemelvények két évtized megoldatlan hordalékaiból)

    Részlet. Az etika Lukács felfogásában. Utalás Lukács György: Életrajz magnószalagon című kötetre. Az interjúkat készítette Eörsi István és Vezér Erzsébet.

    • A Kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél (Lukács György: Megélt gondolkodás / Életrajz magnószalagon)

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2005.06.10. (23.szám) E.I.: Két tétova kérdés

    Kapcsolódó cikk:

    • Beszélő, 2005. 08.szám (Folyóirat – augusztus) Révész Sándor: Egyrésztek és másrésztek között

  • 2007.01.szám Kortárs, Szigethy Gábor: Látlelet XIV.
    Kortársalgó

    Gyurcsány Ferenc őszödi beszédéről, s az írókról, akik ezt „retorikai csúcsteljesítménynek tekintik”. A szerző értetlenkedését fejezi ki. Az egykori A Új Hang 1953-as cikkeiből idéz a „bolsevik vakságra” utalva, egyben párhuzamot von a mai helyzettel. Eörsi István, a „pártkegyelt költő” Sztálint sirató verséről, aki később „az új időkről új dalt énekel”. Értetlenségét fejezi ki, amiért Eörsi a pártnak hitt, és nem annak, ami a valóság volt. Ez 1956-tól megváltozott. Bízik benne, hogy a mai értelmiségiek is „föleszmélnek, és elkiáltják magukat: A király meztelen!”. Idézetek Eörsi több, 1953-as verséből.

    • Eörsi István Sztálin című verse az Agitatív antológiaköltészet Magyarországon, 1945–1956 című kötetben is megjelent. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin (és az itt felsorolt cikkek)


  • 2007.02.01. (5.szám) Magyar Demokrata, Bándy Péter: Mindent a hatalomért

    Beszélgetés Tóth Gy. László politológussal Gyurcsány Ferencről, az MSZP mögött álló gazdasági érdekkörről és értelmiségi holdudvarról, akik, ha úgy látják, hogy vele már nem lehet választást nyerni, félreállítják, és a médiatúlsúlyukat kihasználva elkezdenek felépíteni valaki mást.

    „Az SZDSZ magatartása az október huszonharmadikán történtekkel kapcsolatban nyilvánvalóvá tette, hogy ez a párt néhány nem túl tehetséges megélhetési politikus vállalkozása. Eörsi István megfogalmazásával élve: a Szabad Demokraták Szövetsége elmagyarbálintosodott...”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.