EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2013.11.23.nepszava.hu, Sebes György, Simon Zoltán: Erősebb a rend, a biztonság iránti vágy

    (Részlet. Beszélgetés Ungváry Rudolffal az Orbán-kormány jobboldali választói tartalékáról, az erős baloldali egyéniségek hiányáról, az Európa fogalom összetevőiről, a baloldaliság kompromittáltságáról. Példák igazán az erős baloldali egyéniségekről - ilyen volt Eörsi István is.)

  • 2013.11.27.hetivalasz.hu, Osztovits Ágnes - Sümegi Noémi: Vert nemzedék. "Elnézést, de most egy buddhista, buzeráns zsidó versét játsszuk"

    (A Ludwig Múzeum tárlata. Mit mond ma a beatnemzedék? Allen Ginsberg Leples bitangja Földes László Hobo provokatív felvezetésével. Kikkel tartott kapcsolatot Ginsberg Budapesten?)

  • 2013.11.28. (48.szám) Heti Válasz, Osztovits Ágnes – Sümegi Noémi: Vert nemzedék
    Allen Ginsberg és társai a Ludwig Múzeumban

    A Ludwig Múzeum tárlata a beatnemzedékről – Allen Ginsbergről és társairól. Az Üvöltés című antológiáról. A kiállítás a korabeli performanszokat, felolvasásokat, interjúkat mutatja be. A szerzők szerint „…leginkább e szubkultúra ultrabaloldali vonulatát (kozmopolita tiltakozás a kapitalizmus, a Pentagon, a Wall Street vagy a nukleáris ipar ellen) és az egyéni szabadságjogokat (homoszexualitás, drogok, spiritualizmus) extrém módon hangsúlyozó liberalizmusát domborítja ki.” Mit mond minderről Fabényi Júlia, a múzeum igazgatója?

    „Nem véletlen, hogy mások mellett az 1956 után börtönviselt Eörsi István vagy Orbán Ottó is Ginsberget fordított. Eörsire talán élete végéig hatott a beatnemzedék, Orbán – bár sosem tagadta, hogy sokat köszönhet Ginsberg felszabadító erejének – a hetvenes évek végére más irányba fordult.”

    Fotók: Allen Ginsberg New Yorkban (1960), Jack Kerouac Manhattanben (1953), Allen Ginsberg és társai feltartóztatnak egy hasadóanyagot szállító vonatot (1978), Csoóri Sándor és Allen Ginsberg 1980-ban Budapesten.

    • Allen Ginsberg: Üvöltés című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • Az Üvöltés és a Lábjegyzet az üvöltéshez című verseket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Versfordítások résznél.

  • 2013.11.szám Alföld, Gömöri György: Ügyeim Gombrowicz-csal

    Witold Gombrowiczról. Utalás Eörsi Időm Gombrowiczcsal című kötetére. A kaposvári Esküvő című darab fordításának bonyodalmai, Eörsi elutasító válaszlevele. Az ő fordítása helyett Spiró szövegével ment a darab. Később Gömöri kritikát írt Eörsi Gombrowicz-kötetéről az ÉS-ben.


    Eörsi István: Időm Gombrowiczcsal című kötete adatai és tartalomjegyzéke megtekinthető a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.


    Gömöri György: Egy szigetlakó feljegyzéseiből című kötetének Eörsi Istvánra vonatkozó részletét és a kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1995.03.03. (9.szám) Gömöri György: Eörsi, Eörsi, Eörsi, meg ez a Gombrowicz


  • 2013.11.szám Alföld, Tőzsér Árpád: Létfeledés
    NAPLÓJEGYZETEK 2005-BŐL

    Részlet. A Kossuth-díjról. Eörsi István említése.

  • 2013.11.szám Hitel, Tüskés Anna: Ma is irányadó
    Illyés Gyuláról Alföldy Jenővel Tüskés Anna beszélgetett

    Az interjú 2012. június 23-án készült. Alföldy személyes emlékei Illyésről, barátairól, pályaválasztásáról, Illyéssel való megismerkedéséről, versírói próbálkozásairól, a Jelenkorban és a Kortársban megjelent verseiről. Az Élet és Irodalomban megjelent kritikáiról, azok fogadtatásáról. Illyéssel való levelezéséről kritikái kapcsán. Bírálói szerint „nacionalista” volt. Az 1979-es lakiteleki összejövetelen találkoztak először személyesen. Illyés előadása a lakiteleki találkozón. Eörsi István említése.

    „Feljegyezgették, hogy mit beszélnek a megfigyelt alanyok, de úgyis tudták, mert a telefonokat is lehallgatták. Például Eörsi István szinte sportot űzött abból, hogy ha az ember felhívta, akkor a vélt lehallgatónak szánt csúnya mondattal kezdte a beszélgetést, majd bocsánatot kért, mondván, ez másnak szólt. Ez a vagányság megvolt az urbánus és a népi oldalon egyaránt.”

  • 2013.12.04. galamus.hu, Mihancsik Zsófia: Hát ezért tartanak bennünket náci országnak
    Szemle

    Gaudi-Nagy Tamás kérdése egy tárgyaláson: „A bírónőnek zsidónak tetszik lenni?” Grespik László ügyvéd hasonló kérdést tett fel korábban, szintén egy tárgyaláson a neonácik ellen folytatott perben. A bírónő válaszolt… A politikusok ugyan elhatárolódtak Grespiktől, de mit ér Orbán elhatárolódása, miközben „hónapok óta együtt sétálnak azokkal, akiktől naponta kéne hasonló módon elhatárolódni [Seres László].” Milyen következménye volt az ügyvédi kamarához benyújtott panaszoknak? Fotók a neonáci csoportok gyűléseiről.

    „Ahogy Eörsi István a korabeli Magyar Hírlapban írta (2003. december 1.): »A különféle jogászi testületek, amelyek most eljárásjogi, perrendtartási és egyéb formai indokokra hivatkozva nem hördülnek fel, amiért Grespik megsértette őket, és készen talált jogászi formulákat hangoztatnak, hogy még csak állást se kelljen foglalniuk, felkeltik azt az iszonyatos, és alig kimondható gyanút, hogy talán csakugyan nem demokraták.«”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 2003.12.01. E.I.: Ki a sértett?

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2013.12.05.tagesspiegel.de, Gregor Dotzauer: Die Entgrenzung der Welt. Zum 50. des Berliner Künstlerprogramms

  • 2013.12.07.nepszava.hu, Balogh Gyula: Kaposvár bombázása

    (Részlet. Eörsi László legújabb kötete, a "Megbombáztuk Kaposvárt". A szerző édesapja, Eörsi István íróként és dramaturgként is szorosan kötődött a kaposvári színházhoz.)

  • 2013.12.13.sonline.hu, Balassa Tamás: Koltai, Lukáts 70: komikus mélység, drámai vétség

    (Részlet. A két 70 éves színész születésnapi ajándéka a kaposvári közönségnek.)

  • 2013.12.szám Hitel, Papp Endre – Temesi László Attila: „Soha nem vonom vissza!”
    Papp Endre és Temesi László Attila kérdéseire a nyolcvanéves Pozsgay Imre válaszol

    Részlet az interjúból. Pályakezdéséről, politikai szerepvállalásáról. A Társadalmi Szemlénél betöltött szerepéről, Bacsó Péter Tanú című filmjéről. Aczél Györgyről.

    „A »Charta 77« aláírását Eörsi István szervezte, Csoóri is aláírta. Nagy László pedig megbírálta Csoórit. Állítólag később elismerte, hogy mégiscsak meg kellett tenni. Illyés nem írta alá, azt mondta, hogy ő olyasmihez, ahol csehek szerepelnek, a nevét soha nem adja. Azt tartotta róluk, hogy Trianonban rondábbak voltak a románoknál. Aczél ennek kapcsán behívatta Csoórit. Neki szegezte a kérdést: hova tette maga az eszét? Maga egy rendes parasztgyerek, és ezekkel a belvárosi zsidókkal adja össze magát? Majd behívta Eörsit: hova tette maga az eszét? Ilyen repedtsarkú, büdös lábú parasztokkal akar együttpolitizálni? Körülbelül ennyit Aczél magatartásáról.”

  • 2013.12.szám Jelenkor, K. Horváth Zsolt: Keselyű az URH-sávban
    Gál Éva: Lejáratás és bomlasztás. Tudósok, tanárok a titkosrendőrség látókörében

    Könyvkritika.

    • A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2002.11.22. (47.szám) E.I.: A besúgójelentés mint kultúrtörténeti forrásmunka

    Kapcsolódó cikkek:

    • gondola.hu, 2002.12.01. gondola – CPG: gondola sorozat 14. rész: Hány napja rejtegetik a média érintettjeit?
    • Élet és Irodalom, 2002.12.13. (50.szám) Peternák Miklós: Hétköznapi művészettörténet III
    • Élet és Irodalom, 2002.12.13. (50.szám) E.I.: Válasz Peternák Miklósnak
    • Holmi, 2004.10.szám Havasréti József: Széteső Dichotómiák
    • Műút, 2020.12.08. Szolláth Dávid: Az ablakmosó és az ablakmosó-botrány

  • 2013.3–4.szám, Új Dunatáj, Veres András: „Szeretném, ha szeretnének”:
    Az Ady-kultusz jelentése és jelentősége

    Az Ady magyarsága és modernsége című konferencián 2013. november 21-én elhangzott előadás javított és bővített változata. Eörsi István sajátos különvéleménye Adyról.

    Kapcsolódó cikk:

    • Kritika, 2014.01–02. Veres András: „Szeretném, ha szeretnének”: az Ady-kultusz jelentése és jelentősége

  • 2014. (június) Átalvető, Harc a ZDF Aspekte-Kulturmagazin 1993.12.17-i adásával kapcsolatban

    Beszámoló az Erdélyi Világszövetség Németországi Szervezete működéséről, az egyesület fennállásának 15 éves évfordulója alkalmából.

    Stuttgart, 2002. december 13-án. „Konrád György és Eörsi István nyilatkozatait a sajtószabadság beszűkítéséről teljesen valótlannak, az egész adást céltudatosan hamisnak ítéltük meg.” Konthur Bertalan és Spaller Árpád dokumentumai.


    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1994.01.13. E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága

    Kapcsolódó cikkek:

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

  • 2014.01-02.szám Criticai Lapok, Földes Anna: Elment Berényi Gábor
    Búcsú egy színházcsináló jóbaráttól

    Nekrológ. Eörsi Lukács-drámájának említése.

  • 2014.01–02.szám Kritika, Veres András: „Szeretném, ha szeretnének”:
    az Ady-kultusz jelentése és jelentősége

    Részlet az Ady magyarsága és modernsége című konferencián, a Politikatörténeti Intézetben, 2013. november 21-én elhangzott előadás javított és bővített változatából. Eörsi István sajátos különvéleménye Adyról.

    Kapcsolódó cikk:

    • Új Dunatáj, 2013.3–4.szám, Veres András: „Szeretném, ha szeretnének”: Az Ady-kultusz jelentése és jelentősége

  • 2014.01.03. (1.szám) Élet és Irodalom, György Péter: Ginsberg Budapesten
    (Beat-nemzedék/Allen Ginsberg. Ludwig Múzeum, január 12-ig.)

    Kritika. A két elmaradt programról: Nagyítás – a 60-as évek; Off modern, Az ésszerűség szakadárai. „Volt Slam Poetry bemutató, de attól tartok, hogy pár divatos költő fellépése a Hommage à Ginsberg esten nem helyettesíti azt a nemzeti kultúránk szempontjából egyszerűen magyarázhatatlan tényt, hogy ezen a kiállításon nem szerepel sem Eörsi István, sem Orbán Ottó neve.”

  • 2014.01.03.nol.hu, Horváth András Dezső: Cetlik az égen. PáROS INTERJÚ: Varga Noémi–Richly Zsolt

    (Részlet. Richly Zsol felidézi, hogyan cenzúrázták egykori rajzfilmtervét, melyben egy Eörsi-novellát akart feldolgozni.)

  • 2014.01.08. (2.szám) Heti Világgazdaság, HVG: Vásárhelyi Mária: Méltóság és szabadság
    KÖNYV + SZOMORÚAN DÜHÍTŐ

    Könyvkritika. Utalás az Eörsi-Schmidt-perre.

    „»Nem így képzelte a rendet« – adta önvallomásként is olvasható 2005-ös írása címéül a szociológus szerző, amikor felidézte a mindig vigyori Eörsi István végső fricskáját. A perbe fogott író utolsó tárgyalásán ugyanis igazolt hiányzást »jelentett be«: hamvait épp aznap szórták szét az Óbudai temetőben. Ez a faramuci képtelenség ihlette Vásárhelyi szabálytalan nekrológját, melynek középpontjába a »züllött« szó került, merthogy az írót – emlékszik még valaki az Eörsi kontra Schmidt Mária perre? – épp ennek a telibe találó jelzőnek a használatától tiltotta el a bíróság.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2005.12.02. (48.szám) Vásárhelyi Mária: Nem így képzelte a Rendet
    • Élet és Irodalom, 2005.12.09. (49.szám) Gerő András: A publicista hazudik
    • Élet és Irodalom, 2005.12.16. (50.szám) Schiffer András: Vádak és a vita méltósága

    A további kapcsolódó cikkeket elolvashatja, ha a kereső mezőbe beírja a Nem így képzelte a Rendet mondatot.

  • 2014.01.15. Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, Sírkő és kakaó

    A szegedi Pinceszínház előadásáról, Eörsi István Sírkő és kakaó című darabjáról. Eörsi István: „Szerelmi bánat ellen öngyógyítás céljából írtam 1965-ben a Sírkő és kakaót. A fekete kétségbeesésből a fekete humorba menekültem. Született egy játék miről is? A zsarnokság mindent átfogó hatalmáról, az elnyomottak szolgává zülléséről, a lázadások kilátástalanságáról, az emberi együttélés képtelenségéről.”

  • 2014.01.15. Népszabadság, 2014.01.18.nol.hu, 2013. 11/12. Kritika, Bartha Eszter: Itt népirtásról van szó!

    (Részlet. 2013 márciusában jelent meg Krausz Tamás és Varga Éva Mária szerkesztésében a Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban: Levéltári dokumentumok 1941-1947 c. kötet, amely heves vitákat váltott ki a szakmában és azon kívül. Beszélgetés Krausz Tamással a kötetről és a vita hátteréről. A liberálisok baloldallal kapcsolatos tévedései.)

  • 2014.01.15.kanadaihirlap.com, Krausz Tamás: Az újfasizmus feltámadása Kelet-Európában: okok és következmények

    (Okok keresése a rendszerváltozástól kezdődően.)

  • 2014.01.18. nol.hu, Kritika, 2013.11/12. Agárdi Péter: Pándi Pál Kritikája és a Kritika Pándija

    (Részlet. A Pándi Pál szerkesztette Kritika c. folyóiratról, a lapban lezajlott "korjellemző eszmecserékről.")

  • 2014.01.29. Hajdú-Bihari Napló, Keresztrejtvény

    Megfejtendő: Vedd példának… Eörsi István gondolata.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.