EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2012.07.17.efesasanisimasa.wordpress.com, asanisimasa: Kihallgatás (Przesluchanie, 1982)

    (Filmkritika Ryszard Bugajski: Kihallgatás című filmjéről. A film kapcsán Eörsi István Kihallgatás című darabja színpadra állításának nehézségeiről, történetéről.)

  • 2012.07.17.mzsk.hu, Trifonovné Karajz Borbála: Édes hazám: Kortárs közéleti versek

    (Könyvktritika. Összeállította: Bárány Tibor. – Bp., Magvető, 2012.)

  • 2012.07.25.nepszava.hu, Schweitzer Iván: Kik a nemzet nagyjai?

    (A Nyírő-vitában sokan azzal mentegetik a náci vezérek dicsőítőit, hogy egyes írók hasonló dicshimnuszokat zengtek annak idején Rákosiról vagy Sztálinról. De például Eörsi István az ötvenes évek közepétől szembefordult a rákosista diktatúrával, elítélte annak bűneit, sőt a rendszer következetes ellensége lett. Ezzel szemben Nyírő József semmit nem bánt meg.)

  • 2012.07.27. (30.szám) Élet és Irodalom, Bojtár Endre: Antiszemita vagy-e?

    Gerő András szerint Romsics Ignác antiszemita történész. A Rubicon aláírás-gyűjtési akciójában védte meg Romsicsot. A hozzászólók érvei.

    „…azt sem felejtem el Gerőnek, ahogy ugyancsak Schmidt Máriával vállvetve a tévé nyilvánossága előtt aljasul megrágalmazták barátomat, Eörsi Istvánt…”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2012.07.13. (28.szám) Kovács Zoltán: Mi más

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2012.08.03. (31.szám) Prof. Dr. Schmidt Mária: Közlemény

  • 2012.07.31. Fejér Megyei Hírlap, Kocsis Noémi: Könyvet a strandtáskába!
    OLVASNIVALÓ Lektűr, tényirodalom, album – utazásokhoz is

    Könyvajánló. Eörsi István említése az olvasnivaló szerzők között.

  • 2012.07.31.feol.hu, Kocsis Noémi: Könyvet a strandtáskába!

    (Székesfehérvári körkép a könyvpiacról.)

  • 2012.08.03. (31.szám) Élet és Irodalom, Prof. Dr. Schmidt Mária: Közlemény
    Tisztelt Főszerkesztő Úr!

    Schmidt visszautasítja Bojtár azon vádját, hogy az 56-os Intézet „elsorvasztásához” köze volt. Szerinte nem állja meg a helyét az a kijelentés sem, hogy ő rágalmazta meg Eörsi Istvánt. „...kizárólag mesterséges szellemi konstrukcióként értelmezhető, hiszen a rágalmazó fél az azóta elhunyt Eörsi István volt.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2003.06.20. (25.szám) Egy túlélő: A negyven másodperc
    • Élet és Irodalom, 2003.07.04. (27. szám) Schmidt Mária, Gerő András: Tisztelt Szerkesztőség!
    • Élet és Irodalom, 2003.07.11. (28.szám) Eörsi István: Furcsa pár
    • Élet és Irodalom, 2012.07.27. (30.szám) Bojtár Endre: Antiszemita vagy-e?


    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2003.07.11. (28.szám) Vásárhelyi Mária: A valószínűtlenség valószínűsítése
    • Magyar Demokrata, 2003.07.17. (29.szám) Seszták Ágnes: Tűzparancs Schmidt Máriára
    • Élet és Irodalom, 2003.07.18. (29.szám) Gerő András: Tisztelt Szerkesztőség! – Eörsi válasza
    • Élet és Irodalom, 2003.07.18. (29.szám) Szále László: Egy fontos mondathoz
    • Élet és Irodalom, 2003.07.25. (30.szám) Koltai Tamás: A Shylock-jelenség
    • Élet és Irodalom, 2003.07.25. (30.szám) Csizmadia Ervin: A gyűlöletbeszéd értelmezése – Tolerancia és/ vagy pluralizmus
    • Élet és Irodalom, 2003.07.25. (30.szám) Ernst Nolte: Állásfoglalás az Élet és Irodalom című hetilap fejtegetéseihez
    • 168 óra, 2003.07.31. (31.szám) Baranyi Ferencné: Negyven másodperc
    • Élet és Irodalom, 2003.08.01. (31.szám) Eörsi István: A gyűlöletbeszédről
    • Élet és Irodalom, 2003.08.01. (31.szám) Hanák András: Megjegyzések Ernst Nolte állásfoglalásához
    • Élet és Irodalom, 2003.08.01. (31.szám) Karsai László: Humánus tömeggyilkosok
    • Élet és Irodalom, 2003.08.08. (32.szám) Dr. Sik János, Dr. Pelle János: Nyilatkozat
    • Élet és Irodalom, 2003.08.08. (32.szám) Gusztos István: Bármit lehet mondani?
    • Élet és Irodalom, 2003.08.15. (33.szám) Ungváry Krisztián: Noltéról írni
    • Élet és Irodalom, 2003.08.29. (35.szám) E.I.: Ungváry Krisztián megvédi Ernst Noltét
    • Élet és Irodalom, 2003.09.05. (36.szám) Ungváry Krisztián: A „tanítvány” válaszol
    • Élet és Irodalom, 2003.09.12. (37.szám) Hahner Péter: Tessék inkább szépen, nyugodtan olvasgatni!
    • Élet és Irodalom, 2004.03.12. (11.szám) Eörsi István: Beperelt Schmidt Mária
    • gondola.hu, 2004.03.18. Személyiségi jogot sértett Eörsi
    • Népszava, 2004.03.19. Sz. T. I.: Eörsi elcsúszott a „züllöttségen”
    • Népszabadság, 2004.03.19. Schmidt részben nyert, részben vesztett Eörsi ellen
    • Magyar Hírlap, 2004.03.19. mti: Sajtóper
    • Magyar Nemzet, 2004.03.19. MTI: Röviden – Eörsi István pert vesztett
    • Népszabadság, 2004.03.23. Dr. Donáth Ferenc: Züllött-e a történelemhamisító?
    • 168 óra, 2004.03.25. (12.szám) Jolsvai András: Személyzeti ügyek
    • Élet és Irodalom, 2004.03.26. (13.szám) Eörsi István: Beperelt Schmidt Mária II.
    • Magyar Hírlap Online, 2004.03.30. dr. Fazekas Béláné: Nehéz a felfogásom
    • Fundamentum, 2004.04.szám Ítélet a Schmidt kontra Eörsi-perben
    • hocipo.hu, 2004.04.14. (8.szám) Farkasházy Tivadar: ORBÁNNAK JÖNNIE KELL. Nem értem
    • Élet és Irodalom, 2004.05.07. (19.szám) Donáth Ferenc: Történelem és joggyakorlás
    • Élet és Irodalom, 2004.05.21. (21.szám) Schmidt Mária: Kifogások – Doháth Ferenc válasza
    • Mozgó Világ, 2004.06.szám Pikó András: „Vegytisztaság csak a laboratóriumokban van”
    • Mozgó Világ, 2004.07.szám Eörsi István: Válasz hat pontban
    • Népszabadság, 2004.09.09. MTI: Schmidt Mária kontra Eörsi István: Schmidt nyert
    • Origo.hu, 2004.09.09. MTI: Eörsi pert vesztett Schmidt Mária ellen
    • hvg.hu, 2004.09.09. MTI: Eörsi István 300 ezret fizet, amiért züllöttnek nevezte Schmidt Máriát
    • gondola.hu, 2004.09.09. Pert vesztett Eörsi Schmidt Máriával szemben
    • Magyar Nemzet Online, 2004.09.09. MNO: Eörsi István pert vesztett Schmidt Máriával szemben
    • Magyar Hírlap, 2004.09.10. mti: Sajtóper
    • Magyar Nemzet, 2004.09.10.Munkatárs: Schmidt pert nyert Eörsi ellen
    • Népszabadság, 2004.09.10. Kunstár Csaba: Schmidt Mária pert nyert
    • osaarchivum.org, 2004.09.10. Polgári Körök Hírlevele 88. szám
    • Magyar Nemzet, 2004.09.16. Csontos János: A közszolgálat botránya
    • Élet és Irodalom, 2004.09.17. (38.szám) Ludassy Mária: Jogbiztonság
    • Népszabadság, 2004.09.18. Révész Sándor: A hamisíthatatlan történelem
    • Magyar Nemzet Online, 2004.09.20. MNO: Eörsi István (A nap idézete)
    • Népszava, 2004.09.20. Eörsi István: Pervesztés után
    • Magyar Hírlap Online, 2004.09.21. Kolláth György: Jóhírnév
    • litera.hu, 2004.09.22. Eörsi pert vesztett
    • Magyar Hírlap Online, 2004.09.24. Eörsi István: Az alkotmányjogász higgadtsága
    • Élet és Irodalom, 2004.09.24. (39.szám) Dr. Donáth Ferenc: Történelem a tárgyalóteremben
    • Élet és Irodalom, 2004.09.24. (39.szám) Eörsi István: A sajtó szabadsága
    • Élet és Irodalom, 2004.09.24. (39.szám) Kovács Zoltán: Élet
    • litera.hu, 2004.09.25. Horn Gabriella: Ítélet a Schmidt-Eörsi perben: nem bírálhatók korlátlanul a közszereplők
    • Magyar Nemzet, 2004.09.27. Bayer Zsolt: Új moralisták, farizeusok (36. rész)
    • Magyar Hírlap Online, 2004.09.28. Kolláth György: A torreádor és a bika
    • hocipo.hu, 2004.09.29. Farkasházy Tivadar: Nem értem – Üzletasszony
    • Élet és Irodalom, 2004.10.08. (41.szám) Gerő András: A szabadság szemete – Kovács Zoltán: Válasz
    • Élet és Irodalom, 2004.10.15. (42.szám) Varga László: A(z egyik) „háziszerz ő” belekotyog
    • Népszabadság, 2004.10.18. O. Cs.: Eldöntött menetek
    • Magyar Demokrata, 2004.10.28. (43.szám) K. J.: Média. Szemenszedett
    • Élet és Irodalom, 2004.11.05. Eörsi István: Még egyszer a gyűlöletről
    • Élet és Irodalom, 2004.11.12. (46.szám) Gerő András: A vörös köd
    • Élet és Irodalom, 2005.12.02. (48.szám) Vásárhelyi Mária: Nem így képzelte a Rendet
    • Élet és Irodalom, 2005.12.09. (49.szám) Gerő András: A publicista hazudik
    • Élet és Irodalom, 2005.12.16. (50.szám) Schiffer András: Vádak és a vita méltósága
    • Élet és Irodalom, 2005.12.16. (50.szám) Vásárhelyi Mária: Süketek párbeszéde?
    • Élet és Irodalom, 2004.12.17. (51.szám) Halmai Gábor: Becsületvédelem és sajtószabadság
    • Élet és Irodalom, 2007.02.09. (6.szám) E.L: Kiegészítés
    • Stop.hu, 2007.10.09. MTI: A Népszavának fájhat Eörsi indulata
    • Élet és Irodalom, 2007.10.12. (41.szám) Jogerős ítélet
    • Élet és Irodalom, 2007.10.12. (41.szám) Kovács Zoltán: Élet
    • Politikatudományi Tanulmányok, 2012.02. Pál Gábor: A gyűlöletbeszéd fogalma a politikai vitákban. Értelmezések és alkalmazások
    • Élet és Irodalom, 2012.07.13. (28.szám) Kovács Zoltán: Mi más

  • 2012.08.16. galamus.hu, Bolgár György: Megbeszéljük
    Bolgár György interjúi a Galamusban – 2012. augusztus 14.
    Miért a baloldali és liberális értelmiség felelős az antiszemitizmusért?
    Babarczy Eszter esszéista, műfordító, eszme- és művészettörténész

    Interjú Babarczy Eszterrel az Élet és Irodalomban zajló Gerő-Romsics-féle antiszemitizmus vitáról, amelyhez ő is hozzászólt. A liberális értelmiség azonosítása a zsidókkal. Az antiszemitizmust nem szabad politikai témaként kezelni. A Csoóri-cikkről és Csurkáról: „szerinte a zsidó értelmiség Magyarországon valamilyen erkölcsi és már megácsolt magas platform szemszögéből néz le a többiekre, és mondja meg, hogy mit kell csinálniuk. […] azok az emberek, mondjuk a Csurka meg az Eörsi Pista, akik együtt ittak még a hetvenes években az Eörsi Pista vidéki kunyhójában, azok elkezdtek egymásra mindenfélét mondani. Tehát ez egy hosszú folyamat volt, ami értelmiségi csoportoknak az egymással való versenyéből adódott.”

  • 2012.08.18. Magyar Nemzet, Hegyi Zoltán: Véres olvasás
    Infrakultúra

    A Szarajevó – Egy antológia című kötetről.

    „…a Soros Alapítvány támogatásával a Magyar Narancs adta ki 1994-ben, és még nem tűnt lehetetlennek, hogy Csoóri Sándor és Eörsi István egy kötetben szerepeljen. […] a szerzők még arra sem vették a fáradságot, hogy halálszagú párhuzamot vonjanak Szarajevó és Auschwitz között.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Szó, 1994.05.05. Szarajevó-antológia

  • 2012.08.20.Népszabadság, Gombár Csaba: Társadalmi traumák kibeszélése? Ugyan! Kentaurbeszéd

    (Részlet. Társasági élet Levendel László lakásán a rendszerváltás előtt.)

  • 2012.08.21.sonline.hu, Vas András: Fél évszázad az első mondattól az Örökös tagságig

    (Részlet. Tóth Béláról, a kaposvári Csiky Gergely Színház örökös tagjáról, aki kedvencének Eörsi István A kihallgatásában Horetzky Sándor elítélt figuráját tartja.)

  • 2012.08.27.hnsz.hu (Hunok Nagy Szövetsége), hnsz admin: Egy őrült család uralja a világot. Ez a család nem más mint a "Vatikán"!!!

    (Bizonyos "származásbeli sajátosságok"ról "a korábbi uralkodói családok, de az amerikai elnökök vonatkozásában" is; összefonódásukról. A szerző szerint színlelt demokrácia van az USA-ban. Idézetek David Icke The Biggest Secret" /A legnagyobb titok/ című könyvéből. A Vatikánról és a szabadkőművesekről; a B`nai B`rithról /a Szövetség fiai/, melynek magyarországi tagságát is felsorolja. A tagok között Eörsi István is szerepel. "Lényeg, hogy legyen némi zsidó származás."

  • 2012.08.29.pointernet.pds.hu, Kiss Endre: Változatok egy közhelyre

    (Eörsi István: Változatok egy közhelyre című verseskötetének kritikája.)

  • 2012.08.30. 7ora7.hu, Elhunyt Karácsony Tamás

    (A színész nekrológja. A Veszprémi TV-találkozó különdíját nyerte el Eörsi: Kihallgatás című drámájában nyújtott alakításért.)

  • 2012.08.31. (35.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, Varga László: A mi Amerikánk

    Tárca.

    Hegedűs Péter Az én Amerikám című filmjéről. A rendező nagyapja az egykori kommunista miniszterelnök, Hegedűs András. Az Eörsi István lakásán tartott ’56-os megemlékezésen is részt vett Hegedűs András.

    „Hegedűs egyáltalán nem véletlenül tévedt Eörsi lakásába, ő volt a maga generációjában a vezető politikusok közül az egyetlen, aki képes volt az önvizsgálatra, szembenézett bűneivel, civil foglalkozásra váltott, neves szociológus lett, majd ’68-ban a Szociológiai Kutató Csoportja igazgatójaként elsőként tiltakozott a csehszlovákiai bevonulás ellen, leváltották, belső ellenzékbe vonult, majd szakmai tudása és nem kevésbé politikai múltja okán a kádári rend egyik legveszélyesebb ellenfele lett.”

  • 2012.08.31.metropol.hu, veol.hu, MTI: Elhunyt Karácsony Tamás, a kaposvári színház színművésze

    (Nekrológ.)

  • 2012.08.31.tiszatajonline.hu, MTI: Elhunyt Karácsony Tamás, a kaposvári színház színművésze

  • 2012.08.mozgovilag.com, Takács Ferenc: Hálnak az utcán

    (Részlet a könyvkritikából. Édes hazám. Kortárs közéleti versek. Összeállította Bárány Tibor. Budapest, 2012, Magvető.)

  • 2012.08.szám Alföld, Tolnai Ottó: Karácsony Benő Debrecenben

    Az Ünnepi Könyvhét debreceni megnyitóbeszédének szerkesztett szövege.

    „Sosem felejtem el, amikor Mária-Róza barátnőm, megismerkedve Eörsivel, minden bevezető nélkül azt kérdezte tőle, olvasta-e Karácsony Benő Napos oldalát? Nem, mondta Eörsi. Nem is hallottam róla. Mire Mária-Róza barátnőm azt mondta, akkor nem beszélgetünk. Mire Eörsi megesküdött, ha hazaér első dolga lesz elolvasni. És én máris elképzeltem, ahogyan Eörsi ül az egyik pesti kávéházban, kezében halinával...”

  • 2012.08.szám Hitel, Vasy Géza: Két felemás évszázad – Két felemás évtized
    Népiesség, 1990–2010

    Részlet. A szerző a közelmúlt két évtizedét vizsgáló konferencián a népiesség témakörében tartott előadást. A népiesség fogalmának tisztázása, kapcsolata a népi írók mozgalmával. A magyarországi két ellenzéki csoport „Egyaránt a többpártrendszeren alapuló, polgári jellegű demokráciát és a független Magyarországot tartották céljuknak, ám taktikai elképzeléseik eltérők voltak. Ekkor ez még nem akadályozta azt, hogy 1986 novemberének végén, az írószövetség közgyűlésén egységesen lépjenek fel. Itt a vezető szerepet a népi szárny írói játszották, s a pártközpont különösen Albert Gábor, Csoóri Sándor, Csurka István, Fekete Gyula és Sánta Ferenc felszólalásait tartotta elutasítandónak. A »polgári radikális ellenzékiek« közül Eörsit ítélték szélsőségesnek, Konrádot és Mészölyt ellenben visszafogottnak, konstruktívnak.”

  • 2012.09–10. szám (szeptember-október) Kapu, Makray Imre: „Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántott” már jó ideje
    miért nem épülhetett még fel a „Trianon – a magyar Golgota” emlékhely?

    A Szerző megismétli ugyanazt, amit a Kapu 2009.11–12.számában írt. (Makray Imre: Trianon – a magyar Golgota)

    Ahogyan a zsidók a Siratófalat alakították ki, úgy mi a Budavárnál alakíthatnánk ki ugyanezt a szétszórt magyarság számára. Ez tilos, mert „Ezek a judeoliberálisok ma is »kettős mércével« mérnek. […] Eörsi István magyar zsidó író a következőképpen tájékoztatta az amúgy is magyarellenes információs maszlagokból töltekező nyugati olvasókat, a Tagesspiegel újság hasábjain keresztül: »Ebben az övezetben van egy olyan egészségtelen rivalizálás, amelyben Magyarország kulcsszerepet játszik. Az I. világháború után területének kétharmadát felosztották szomszédai között. [...] Azóta ezen országok bizalmatlanok (sic!) Magyarországgal szemben, ahol a nacionalisták (ó, hogy egyem meg Eörsi fejét) mindig arról ácsingóznak (sic!), hogy legalább azon területeket kapják vissza, amelyekre a magyar történelem nyomta rá bélyegét. E bizalmatlanság gyakorta a magyar kisebbség elnyomásához és reakcióként Magyarországon még sovinisztább áramlatokhoz vezetett.«”

    Előzmény:

    • Der Tagesspiegel, 2004.04.30. Der Istvan Eörsi: Ungarn
    • Magyar Nemzet Online, 2004.05.03. Keresztes Lajos: Eörsi és Trianon
    • Magyar Nemzet, 2004.05.04. Lovas István: Napi sajtószemle

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Demokrata, 2004.05.06. (18.szám) Lovas István: Szelektív stigmák
    • Kapu, 2009.11–12.szám (november-december) Makray Imre: „Trianon - a magyar Golgota”

  • 2012.09.04.lumnicernoverek.blogspot.hu, Gandalf: A kihallgatás

    (Eörsi István A kihallgatás című darabjáról. Idézetek a korabeli sajtó kritikáiból. Eörsi először 1965-ben, a Both Béla vezette Nemzeti Színházban jelentkezik darabjával, de nem mutatták be, mint ahogyan a Tháliában sem. 1975-ben Zsámbéki szerződést köt Eörsivel a darab bemutatására Kaposváron, de csak tizenhárom évvel később rendezi meg a Babarczy László és Mohácsi János rendezőpáros. Ezideig négyszer kérték a minisztériumtól a bemutató engedélyezését, de visszautasították. Más lett volna a darab hatása, ha akkor adták volna elő, amikor Eörsi megírta. A darab ősbemutatója 1984-ben volt - Nyugat-Berlinben.)

  • 2012.09.13.magyarszo.com, (kz): Sírkő és kakó

    (A topolyai Mara Amatőr Színáz újabb bemutatója. Eörsi István Sírkő és kakaó című színműve; Rendező: Kálló Béla.)

  • 2012.09.14. (37.szám) Élet és Irodalom, Gerold László: Ex Libris
    A 20. századi magyar színháztörténeti kánon alakulása
    Kiss Gabriella: A magyar színházi hagyomány nevető arca

    Részlet a könyvkritikából. Eörsi István említése.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.