EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2008.03.29. Népszabadság, Révész Sándor: A múlt köde
    2004. március

    2004 márciusa a lapok tükrében – idézetekkel.

    Fotók: Orbán és Medgyessy a nyílt színen – Parti Nagy Lajos – a kilépéskezdeményező – Döbrentei Kornél – az alternatívKossuth-díjas – Madridban március11-én egyidőben három elővárosi vonatot robbantottak fel.

    „»Örülnünk kellene a szétesésnek« – nyilatkozta Eörsi a Berliner Zeitungban (2004. március 16.). S hogy mennyire igaza volt, azt a Jobbik is megerősítette nyilatkozatban üdvözölvén, hogy végre megkezdődött az Írószövetség »megtisztulása«.”

    Előzmény:

    • Berliner Zeitung, 2004.03.16. Istvan Eörsi: Keine Zeile gelesen Im Streit um Antisemitismus löst sich Ungarns Schriftstellerverband auf. Umso besser!

    Kapcsolódó cikkek:

    • gondola.hu, 2004.03.16. MTI: Eörsi István lefasisztázta az írószövetség egy részét
    • Népszabadság, 2004.03.16. Bihari László – MTI: Eörsi szerint örülni kellene az írószövetség felbomlásának
    • Magyar Nemzet Online, 2004.03.16. Eörsi szerint a jobboldal a múlt kísérteteivel szövetkezik
    • Magyar Hírlap, 2004.03.17. Tóth Tamás: Egyre durvuló irodalmi kiszorítósdi
    • Magyar Nemzet, 2004.03.17. Pósa Zoltán + MTI: Billenékeny az írókerekasztal
    • Magyar Szó, 2004.03.17. MTI: Vélemények és ellenvélemények
    • Magyar Nemzet, 2004.03.18. Lovas István: Napi sajtószemle
    • litera.hu, 2004.03.19. Írószövetségi kilépések: külföldi kommentárok
    • Magyar Nemzet, 2004.03.23. Csontos János: Kurzivált irodalom
    • hirtv.hu, 2004.03.24. Eörsi István: Fasiszta Írószövetség, majdnem szélsőjobb Orbán – Berliner Zeitung by Istvan Eörsi
    • Hídlap, 2004.03.26. (61.szám) Kovács Árpád: Eörsi István elemzése a Berliner Zeitungban – egy hivatalból fasisztázó
    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a DÖBRENTEI szót.

  • 2008.03.31. hirszerzo.hu, Hont András: Végezetül ennyit kívánok mondani Bayer Zsoltnak

    Bencze B. György, Deutsch Tamás, Bayer Zsolt és a szerző beszélgetése egy kocsmaasztalnál G. Nagyné dr. Maczó Ágnes róthmanózásáról, a családi nevek magyarosításáról. A szerző undora a zsidózástól, véleménye a holokausztról, a jobboldali sajtó hozzáállásáról, a baloldal véleményéről, az Imre Kertészezésről, Bayer erről szóló írásairól. Ki, miért tartozik, és miért nem tartozik a nemzethez... Az MSZP–SZDSZ koalícióról, a Fidesz lefasisztázásáról, a szélsőjobb holokauszttal kapcsolatos állításairól. Bayert szembesíti mondataival, majd cáfolja azokat.

    „Olyanokat fecsegsz továbbá, hogy a »társadalom önbecsülése eltűnt már akkor, amikor a rendszerváltás hajnalán eltűrtük Spiró György ezen mondatát: ’Jönnek a mélymagyarok, jönnek a szarból megint…’«. Miért, mit kellett volna tenni? Beverni az orrát egy szívlapáttal? Ne viccelj, akkor úgy nézne ki, mint Széles Gábor, abból meg egy is sok. Tájékoztatlak, hogy nincs itt eltűrve semmi, az általad előrángatott szövegek az elmúlt egy-két évtized legtöbbet citált mondatai. Ennél nagyobb hatást írással nemigen lehet kiváltani, ezért is tartottam őrjítően felelőtlennek Eörsi, Kornis, Spiró számtalan megnyilvánulását.”

    Előzmény:

    • Magyar Nemzet, 2003.05.24. Bayer Zsolt: Új moralisták, farizeusok 22. rész
    • Magyar Hírlap, 2008.03.26. Bayer Zsolt: Még egyszer a medencéről 

  • 2008.03.szám Kortárs, N. Pál József: Ady – az irodalmi modernség s a progresszió viszonya
    (I. rész)

    Fejezet a szerző „Modernség, progresszió, Ady Endre és az Ady-Rákosi vita” címmel készülő Ady-könyvéből.

    „Lásd Eörsi István: Ady időszerűsége. Népszabadság, 1991. május 18., 23. Eörsi itt – teljes nyíltsággal az akkor zajló ideológiai-politikai vitákban való állásfoglalásként – a nacionalizmust s a klérust megvető, a »kozmopolitákban« pedig az országépítés egyetlen lehetőségét látó fiatal Adyt idézte rendre.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1991.05.18. E.I.: Ady időszerűsége

    Kapcsolódó cikk:

    • Fejér Megyei Hírlap, 1991.06.01. (hell): A feltámadás szomorúsága

  • 2008.04–05.Ellenfény, Sándor L. István: A gömb, amit magunk előtt látunk
    Rusznyák Gáborral beszélget Sándor L. István

    Rendezéseiről, az Úri muriról, az egykori legendás Marat/Sade-ról, a szakmáról, a politikai irányításról, a kaposvári társulat lehetséges jövőjéről, a társulat igazgatóválasztás utáni hangulatáról.

    „Újranéztem/tük Ács János előadását, ami most is kifejezetten erős színháznak tűnt, sőt (ők Eörsivel elég rendesen belenyúltak a szövegbe is, hál istennek). Azt meg külön jó volt látni, hogy nemcsak a politikai töltetéből fakadóan legendás az előadás. Bár ahogy mesélik, ha ez nem lett volna körülötte, akkor talán csendben lement volna, mint egy vidéki bérletes darab.”

  • 2008.04–05.szám Ellenfény, Sebők Bori: Zárt-osztály
    avagy mit ér a forradalom, ha nincsen benne általános bujálkodás Marat Taram – Kaposvár Egyetem Művészeti Főiskolai Kar

    Színikritika. Rendező: Rusznyák Gábor. Az előd: az 1981-es legendás Marat/Sade előadás, Ács János rendezésében.

    „Szabadon játszik a szöveggel az előadás, rengeteg a vendégszöveg (Richard Peaslee, de Sade, Eörsi István, Görgey Gábor és mások) és az improvizációs »beszólás«.”

  • 2008.04.10. 168ora.hu Sztankay Ádám: Túltermelték a bohócokat
    2008.04.10. (15.szám) 168 óra, Sztankay Ádám: A bohóc illemtana

    Vági Zsuzsa visszatért az emberibb tréfák világába.

    „A társulat olykor vidéki táborozás közben készült újabb produkciókra. Egy alkalommal Eörsi István Huligán Antigonéját próbálták kies erdei tisztáson, amikor KISZ-es fiatalemberek — annak mondták magukat — bukkantak elő a fák közül. Kérdezgették a »pincés« gyerekeket, mit mond nekik a darab. Vállukat vonogatták: az Antigoné — az az Antigoné. A színház vezetői, hogy óvják társulatukat, elhallgatták előttük az Eörsi-mű ’56-os áthallásait.” 

    • A Huligán Antigoné a Különremény című kötetben jelent meg. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: HULIGÁN ANTIGONÉ

  • 2008.04.11. (15.szám) Élet és Irodalom, Széky János: Churchill dacos

    Könyvkritika Molnár István: A kiadványtervezés alapjai című kötetéről.

    „És igaz, hogy Horváth Dávid díjnyertes fotója egy szakmai babona – arcképet nem szabad megvágni – ellenpéldájaként szerepel, a századelő légkörét kevés látvány fejezi ki drámaibban, mint a mély szemgödréből ránk meredő, ősz borostás, halálos beteg Eörsi István.”

  • 2008.04.18.emasa.hu, Farkas Károly: "Az olvasót sosem szabad lebecsülni"

    (Beszélgetés Paul Lendvaival, aki a Népszabadság lapombudsmanja lett. Részlet.)

  • 2008.04.24. (17.szám) 168 óra, Sztankay Ádám: Összjáték
    Párhuzamos szereposztás

    Részlet. Az élet tanítható címmel jelent meg kötet a 20. század egyik legjelentősebb drámapedagógusáról, Mezei Éváról. Az emlékezők között van Csoóri Sándor, Eörsi István, Fodor Tamás, Halász Péter, Jancsó Miklós, Molnár Gál Péter, Sándor György.


    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2008.04.25. (17.szám) Élet és Irodalom, Bauer Tamás: Mi lesz? Mi van? Mi legyen?

    Mi történik, ha a Fidesz nagy arányban megnyeri a következő választásokat? „…akkor nem fog habozni, és felépíti a maga tekintélyelvű, keresztény-nemzeti, Eörsi István kifejezésével újhorthysta Magyarországát.”

  • 2008.04.25. Magyar Nemzet Online, Népszabadság: Kőszeg: Az előre hozott választás lenne az ország érdeke

    Kőszeg Ferenc – aki már az 1994-es koalíciókötést is ellenezte – az SZDSZ koalíciós szakításáról nyilatkozott a Népszabadságnak.

    „…1990-ben az antikommunista érzelmek emelték az SZDSZ-t 21 százalékos párttá. »Akkor az SZDSZ egyszerre volt a következetes rendszerváltás és a modernizáció pártja. Ebben csalódtak a választók, amikor összeálltunk az akkori MSZP-vel, amelynek frakciójában, ahogy Eörsi István írta, nyolc futballcsapatnyi kádárista funkcionárius foglalt helyet.«”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2008.04.25. Nyusztay Máté: „Attól tartok, most már késő”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2008.09.26. (39.szám) Kőszeg Ferenc: Sakk! Matt?
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az Élet és Irodalom, 2008.09.26. (39.szám) Kőszeg Ferenc: Sakk! Matt? című cikk felsorolásánál.

  • 2008.04.25. Népszabadság, Nyusztay Máté: „Attól tartok, most már késő”
    Kőszeg Ferenc úgy véli, nincsen tartalék egy új pártvezetés létrehozásához

    Interjú Kőszeg Ferenccel, az SZDSZ alapítójával. Fotó

    „– Horn Gábor szerint nincs több liberális az országban öt-tíz százaléknál. Egyetért ezzel?

    –  Szerintem nincs igaza. Ő azt is mondta, hogy 1990-ben az antikommunista érzelmek emelték az SZDSZ-t 21 százalékos párttá. 1990-ben Vas és Győr-Sopron megyében volt a SZDSZ a legsikeresebb, vagyis az ország leginkább nyugatias részén. Akkor az SZDSZ egyszerre volt a következetes rendszerváltás és a modernizáció pártja. Ebben csalódtak a választók, amikor összeálltunk az akkori MSZP-vel, amelynek frakciójában, ahogy Eörsi István írta, nyolc futballcsapatnyi kádárista funkcionárius foglalt helyet. A Tocsik-ügyből aztán az derült ki, hogy az SZDSZ zsebe nem átlátszóbb, a keze nem tisztább, mint a joggal bírált MDF-é és a Fideszé.”

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet Online, 2008.04.25. Népszabadság: Kőszeg: az előre hozott választás lenne az ország érdeke

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2008.09.26. (39.szám) Kőszeg Ferenc: Sakk! Matt?
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az Élet és Irodalom, 2008.09.26. (39.szám) Kőszeg Ferenc: Sakk! Matt? című cikk felsorolásánál.

  • 2008.04.szám Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok), Rácz Attila: AZ "ALTERNATÍV SZERVEZETEK" BUDAPESTEN 1988-1989-BEN

    Részlet. A Párizsban megjelent „Magyar Füzetek” a magyar szamizdatokat tartalmazta. A szerkesztőség által kezdeményezett Bibó-emlékkötet szerkesztői közé tartozott Eörsi István is.

  • 2008.04.szám Múlt és Jövő, Gömöri György: Levelek Komlós Aladártól

    Levelezés kommentárral. Gömörit Komlós – aki akkor a Berzsenyi gimnáziumban tanított – beajánlotta a Fiatal írók Munkaközösségébe. Később is megmaradt a kapcsolatuk, 1969-ben írta neki Komlós első levelét, a másodikat 1970-ben, a harmadikat 1973-ban. A levelek közlése – az emlékek felidézése.

    „Visszatérve a FIM-re, itt mindjárt az első vagy második alkalommal kellemes meglepetés ért, odajött hozzám egy barna bőrű, értelmes arcú fiatalember, nagyon barátságosan üdvözölt és bemutatkozott: Csoóri Sándornak hívták. A továbbiakban megismertem Eörsi Istvánt is, de kezdettől fogva idegesített Eörsi kissé pökhendi magabiztossága és erőszakossága — bizonyos esztétikai-politikai nézeteltérésekről nem is beszélve.”

  • 2008.05.15. Népszabadság, Fodor Gábor: Nyissuk ki az SZDSZ-t!

    Az SZDSZ támogatottsága rohamos csökkenésének okai, a párt megerősítésének esélyei.

    „Az írott szónál is többet mond a korai SZDSZ aktív politikusainak névsora: ebben a pártban összefért – az akkor konzervatív – Tamás Gáspár Miklós, a szociálliberális Eörsi István, a jobboldali Tölgyessy Péter és a szegények támogatásáért mindenhol kiálló Solt Ottilia is. Mi hozta össze ezeket a nagyszerű embereket egy politikai otthonba egykoron? A pártállami múlttal való szembenálláson túl alapvetően az ország problémáit tisztán látó és ezekre józan, racionális válaszokat adó, az ország felemelkedését és nem az egyéni érdekeiket szem előtt tartó hozzáállás.”

  • 2008.05.19.metropol.hu, MTI: Egy hét múlva Budapesten koncertezik Nick Cave

    (Nick Cave-ről lemezbemutató turnéja alkalmából. Dalszövegei fordítói közt: Eörsi István.)

  • 2008.05.27. (46.szám) Beton, Marco Čudić: Nastavljanje nenastavljivog

    A folytathatatlan folytatása avagy az anyaországba emigrált kissebségi irodalom

    Az Ex Symposion folyóiratról. Eörsi István is a szerzők között volt.

  • 2008.05.28. Heti Világgazdaság (online kiadás), Zádori Zsolt: Akik lukat fúrtak a koponyákba, és akik fúrattak
    KÁDÁRÉK POLITIKAI RENDŐRSÉGE

    A politikai rendőrség politikai megrendelésre dolgozott nemcsak az ötvenes években, de a Kádár-korszakban is, és bár nem mondott le a társadalom totális ellenőrzéséről, eszközei finomodtak. Tabajdi Gábor és Ungváry Krisztián történészek monográfiában dolgozták fel a pártállam biztonsági szervének működését és felépítését. Egyben arcokat is adtak a láthatatlan légiónak: most először megtudhatjuk, kik is irányították a Céget. Kérdéseinkre Ungváry válaszol.

    „[Hollós Ervin] Eörsi Istvánnak például nem tudta megbocsátani, és ezért megakadályozta szabadon bocsátását, hogy a forradalom napjaiban nem volt hajlandó szóba állni vele, ráadásul versben örökítette meg Hollós alakját: „Lukat fúrnál a koponyámba, / hogy titkaimat mind kitudjad, / s gyanútlan agyamba zilálna / borzongó izgalommal ujjad” – írta 1955-ben Eörsi, pedig Hollós akkor még csak DISZ-titkár volt. Államvédelmi osztályvezetői állásából a sztálinista káderek 1962-es tisztogatás során távolították el.”

    Szabadi Vera megjegyzése: Eörsi István: Egy gyanakvónak című verséről van szó.

    • A vers megjelent Eörsi István: Ütni az ördögöt című kötetében. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Tabajdi Gábor – Ungváry Krisztián: Elhallgatott múlt című kötetből az Eörsi Istvánról szóló részletet és Eörsi versét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 2001.01.19. (3.szám) E.I.: Igaz mértékkel

  • 2008.05.29. (22.szám) 168 óra, Sztankay Ádám: Politikai próbaidő

    Beszélgetés Mohácsi Jánossal, a kaposvári Csiky Gergely Színház vezető rendezőjével (Znamenák István ig.) egyéves megbízásukról, a színház élén várható változásokról, az utódlás körüli csatározásokról. Schwajda pályázatából: „Rombolni nem színházat építeni szívesen jönnék Kaposvárra.” A „Kaposvár-jelenségről”, a színház és a közönség kapcsolatáról.

  • 2008.05.szám 2000, Kálnoky László: Shakespeare: XIX. Henrik
    (műfordítás-paródia)

    Részlet. Eörsi István említése.

  • 2008.05.szám Kortárs, Petrik Béla: Összeomlás
    Szabó Dezső életművének fogadtatástörténete 1945-től a monográfiák megszületéséig

    A tanulmány 2. része.

    „…hogyan intézte el véglegesen a maga számára a Rákosi-, majd a Kádár-rendszer a Szabó Dezső-kérdést, s mindez hogyan függött össze a nemzeti függetlenség és a parlamenti demokrácia eszméire építkező, úgynevezett harmadik út gondolatát képviselő személyek és mozgalmak, elsősorban a népi mozgalom adminisztratív és büntetőjogi kezelésével, és az »eszmei tisztázás« során milyen lépéseket tettek a harmadik út és a népi mozgalom centrumának és jobboldalának, szellemi hátországának felszámolására.” A Magvetőnél „hibás, sőt káros könyvek is megjelentek (Eörsi István, Tamási Lajos verseskötetei, Veres Péter Almáskertjéhez írt bevezető, Szabó Dezső Feltámadás Makucskán című kötet egyes részei stb...)”.

  • 2008.05.szám Kritika, Ménesi Gábor: Nem kell még rendet csinálni
    Beszélgetés Nádasdy Ádámmal

    A Shakespeare-drámák fordítása.

    „És ne feledjük: nemcsak Shakespeare-rel kell megbirkóznom, hanem az előttem járó magyar fordítókkal is: Arannyal, Babitscsal, Mészöllyel, Eörsivel és a többiekkel. Jobbat, vagy legalábbis mást kell adnom, mint ők – ha jobbat nem is mindig tudok, legalább eléggé mást adjak ahhoz, hogy keletje legyen az én verziómnak is.”

  • 2008.05.szám Mozgó Világ, Ripp Zoltán: Gyűlöletpolitika Magyarországon

    Tanulmány a rendszerváltás óta terjedő gyűlöletpolitikáról.

    „A kompromittáló tények puszta fölemlegetése is gyűlöletkeltésként jelenik meg a magukat ártatlannak, áldozatnak vallók szemében, hát még egy valóságos »vádirat« milyen ellenérzést kelt. Ilyenkor mit sem használnak az olyasfajta érvek, mint amilyennel a gyűlöletbeszéddel megvádolt Eörsi István élt: »ami gyűlöletet érdemel, azt gyűlölni kell«, hiszen hová vezetne, ha nem tennénk különbséget a gyűlölködő fasiszták és a fasisztákat gyűlölők között?!”

    Előzmény:

    • Mozgó Világ, 2004.07.szám Eörsi István: Válasz hat pontban (és az itt megjelölt cikkek)

  • 2008.05.Színház, Kutszegi Csaba: Mindent tudott a színpadon
    (Búcsú ifj. Nagy Zoltántól.)
    Előzmény:
    Élet és Irodalom, 2005.08.12. (32.szám) Eörsi István: Betegségemről.


A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.