EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2013.10.04. (40.szám) Élet és Irodalom, Vásárhelyi Mária: „Zacsekból narancsot” 1

    Részlet. A Soros Alapítvány szerepe a rendszerváltás idején. A Fidesz ma lejáratókampányt folytat Soros és intézményhálózata ellen. Ehhez „az ideológiai muníciót Csurka István és szellemi holdudvara szolgáltatja.” Csurka 2012-es visszaemlékezésében elmeséli, hogy Eörsi István kezdeményezésére már 1984-ben találkozott Sorossal egy vacsorán, ahol arról beszélgettek, hogy hogyan tudná támogatni az alapítvány a határon túl élő magyar kisebbségeket és a többek között Csurka személyével fémjelzett népi írókat.”

  • 2013.10.09. (41.szám) Heti világgazdaság, HVG: Gál Éva: Lejáratás és bomlasztás
    KÖNYV + KÖZMÚLT

    Könyvkrtitika. Kutatás az az állambiztonság levéltárában; egykori ügynökök. A kádári politikai rendőrség működésének tükre. Eörsi István említése.

    • A kötet adatait és az Eörsiről szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2013.10.09.delmagyar.hu, Munkatárs: Szegedi Pinceszínház: évadkezdés a Sírkő és kakaóval

    (Programajánló.)

  • 2013.10.10. Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, A Sírkő és kakaóval indul az évad

    Beszámoló a szegedi Pinceszínház új évadjáról, mely Eörsi István Sírkő és kakaó című darabjával indul. 

  • 2013.10.11. (41.szám) Élet és Irodalom, E.L.: Eörsi István, 1956–57
    Az iratok odüsszeiája
    Lásd még: beszelo.c3.hu, 2013.11.18. Eörsi László: Eörsi István, 1956–57.

    Tanulmány. Eörsi 1956-os és 1957-es emlékeinek kiegészítése, esetenként korrekciója a levéltári dokumentumok felhasználásával. Eörsi István ’56 –’57-es tevékenységéről, a börtönről, szabadulásáról. Eörsi István és társai periratának elkeveredése, majd váratlan előkerülése. Emlékezés a régi szép időkre című memoárjának kiegészítése azokkal a dokumentumokkal, amelyekhez Eörsi nem férhetett hozzá. Új adatok Eörsi tevékenységéről az „olvadás” időszakából, a forradalom forgatagából, perének körülményeiről, fogságáról.


    A Hát ilyenek is tudunk lenni mi?, az Esik, a Szomorú bíztató, a Felszabadultunk (nem jelent meg), a Kőbálvánnyá válva, a Szóba se állj vele, a Munkásokhoz, a Nincs anyád? című versei.

    • Eörsi István: „Emlékezés a régi szép időkre” című kötetének adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Hungária, 1957.06. M. L. – E. I.: Szóba se állj vele. Kőbálvánnyá válva
    • Kapu, 1995.10–11.szám (október – november) Elek István: Vajon meddig mehet el az ember a komcsizásban?
    • Hadtörténeti Közlemények, 2006.03.szám Rákóczi Rozália: 1956-os röplapok annotált bibliográfiája
    • Hadtörténeti Közlemények, 2007.04.szám Rákóczy Rozália: Militaria Hungarica
    • beszelo.c3.hu, 2013.11.18. Eörsi László: Eörsi István, 1956-57.
    • Folia Historica, (A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Évkönyve. Folia Historica II. kötet, 2002.) 2002. Baják László: Az „Élünk" története

  • 2013.10.19.nol.hu, Kácsor Zsolt: Puha fedelű,fegyvernek látszó tárgy

    (Részlet a könyvkritikából. Uladzimir Nyakljajeu: Kandúr a zsákban.)

  • 2013.10.21.szinhaz.hu, MTI: ő meg ő - Szabó Győző és Nagy Enikő a Szegedi Pinceszínházban

    (Októberben Szegeden mutatják be Eörsi István Sírkő és kakaó című végjátékát, amelyet májusban mutatott be a Pinceszínház.)

  • 2013.10.22. Magyar Hírlap, Stefka István: Ötvenhat elé

    Az ötvenhatosok keserűségéről, csalódottságáról. Erkölcsi megítélésükben, ’56 történelmi értékelésében alig történt fordulat. A balliberálisok kárhoztatása.

    „A balliberálisok máig nem tudnak mit kezdeni ötvenhattal, és nem is akarják megérteni. […] Ilonának nem ez fájt a legjobban, hanem az, hogy Eörsi István egyik könyvében a harcoló lányokat nemes egyszerűséggel utcalányoknak nevezte. [Tollasi Ilona]

  • 2013.10.22.gepnarancs.hu, Gusztos István: Elzabrált ország, elzabrált ünnepek

    (Az 1956-os forradalom mai megünneplésének anomáliáiról. Idézet Eörsi István írásából, mely 1985-ben, a szamizdatos Beszélőben jelent meg.
    Előzmény:
    Beszélő 1985.15.(Szamizdat - 1985 - 3.) és Beszélő 2005.11.(Folyóirat), E.I.: Halottak napján.)

  • 2013.10.23. Heti Világgazdaság (online kiadás), Roman István: Létezik-e az a bizonyos „nagy 56-os film”?

    Részlet. Vágvölgyi B. András 2009-ben készült filmjéről, a Kolorádó Kidről.

    „A Koloradó Kid többek között Eörsi István börtönélményei alapján készült”

  • 2013.10.23.magyarinfo.blog.hu (Kettős Mérce), Papp Gazsi: Egy elfelejtett forradalmár: Angyal István. A vélemény a miénk, a döntés a tiétek!

    (Emlékezés Angyal Istvánra. Idézetek Eörsi Istvántól.)

  • 2013.10.26.nepszava.hu, Balogh Gyula: Az élet másolja a színházat?

    (Részlet. Beszélgetés Mohácsi Jánossal A csillagos ég - Avagy, a nemzetközi sikerre való tekintet című új darabjukról. "Eörsi Istvántól tanultam, hogy amíg tudsz vigyorogni, az azt jelenti, hogy még életben vagy.")

  • 2013.11–12.szám Kritika, Bartha Eszter: Itt népirtásról van szó!
    Beszélgetés Krausz Tamással

    „2013 márciusában jelent meg Krausz Tamás és Varga Éva Mária szerkesztésében a Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban. Levéltári dokumentumok 1941-1947című kötet, amely heves vitákat váltott ki a szakmában és azon kívül. A kötetről és a vita hátteréről Krausz Tamással beszélgettünk.”

    „…Eörsi István, aki nem gondolta azt, hogy Lukács György és Sztálin az egy, meg Lukács György és az ávéhások ugyanazt a szellemi-kulturális jelenséget képviselik, de hát azért Eörsi csak a jéghegy csúcsa, sok liberális barátom van., aki ezt nem így gondolta, és ma sem így gondolja.”

  • 2013.11.17.nol.hu, Révész Sándor: A Nyugat eljövetele. Huszonöt évvel ezelőtt alakult meg a Szabad Demokraták Szövetsége

    (Részlet. A Fidesznek köszönhetik, hogy "Szabad" Demokrata Szövetség lett a nevük.)

  • 2013.11.18. beszelo.c3.hu, Eörsi László: Eörsi István, 1956-57.
    Az iratok odüsszeiája
    Lásd még: Élet és Irodalom, 2013.10.11. (41.szám) E.L.: Eörsi István, 1956-57

    Tanulmány. Eörsi 1956-os és 1957-es emlékeinek kiegészítése, esetenként korrekciója a levéltári dokumentumok felhasználásával. Eörsi István ’56-’57-es tevékenységéről, a börtönről, szabadulásáról. Eörsi István és társai periratának elkeveredése, majd váratlan előkerülése. Emlékezés a régi szép időkre című memoárjának kiegészítése azokkal a dokumentumokkal, amelyekhez Eörsi nem férhetett hozzá. Új adatok Eörsi tevékenységéről az „olvadás” időszakából, a forradalom forgatagából, perének körülményeiről, fogságáról.

    A Hát ilyenek is tudunk lenni mi?, az Esik, a Szomorú bíztató, a Felszabadultunk (nem jelent meg), a Kőbálvánnyá válva, a Szóba se állj vele, a Munkásokhoz, a Nincs anyád? című versei.

    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekinthetik a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Hungária, 1957.06. M. L. – E. I.: Szóba se állj vele. Kőbálvánnyá válva
    • Kapu, 1995.10–11.szám (október – november) Elek István: Vajon meddig mehet el az ember a komcsizásban?
    • Folia Historica, (A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Évkönyve. Folia Historica II. kötet, 2002.) 2002. Baják László: Az „Élünk" története
    • Hadtörténeti Közlemények, 2006.03.szám Rákóczi Rozália: 1956-os röplapok annotált bibliográfiája
    • Hadtörténeti Közlemények, 2007.04.szám Rákóczy Rozália: Militaria Hungarica
    • Élet és Irodalom, 2013.10.11. (41.szám) E.L.: Eörsi István, 1956–57

  • 2013.11.23. galamus.hu, Tagesspiegel: Magyar írók a berlini Művészeti Akadémián
    Szemle

    Írók beszélgetése a berlini Művészeti Akadémián. Az Édes hazám című versantológiáról. „Némethnek [Gábor] ehhez eszébe jut Eörsi István kilencvenes évek elejéről származó javaslata, hogy végre vezessék be újra a cenzúrát. Akkor az ember legalább tudja, hányadán áll. A mostani játék sokkal-sokkal bonyolultabb – mondják. Ide tartozik az is, hogy a sokféle államférfiúi megnyilvánulásban lobogó jobboldali konzervatív retorikából hiányzik a szubsztancia.”

    • Az Édes hazám című antológia adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek/ Antológiák, társszerző, -fordító résznél. 

  • 2013.11.23.nepszava.hu, Sebes György, Simon Zoltán: Erősebb a rend, a biztonság iránti vágy

    (Részlet. Beszélgetés Ungváry Rudolffal az Orbán-kormány jobboldali választói tartalékáról, az erős baloldali egyéniségek hiányáról, az Európa fogalom összetevőiről, a baloldaliság kompromittáltságáról. Példák igazán az erős baloldali egyéniségekről - ilyen volt Eörsi István is.)

  • 2013.11.27.hetivalasz.hu, Osztovits Ágnes - Sümegi Noémi: Vert nemzedék. "Elnézést, de most egy buddhista, buzeráns zsidó versét játsszuk"

    (A Ludwig Múzeum tárlata. Mit mond ma a beatnemzedék? Allen Ginsberg Leples bitangja Földes László Hobo provokatív felvezetésével. Kikkel tartott kapcsolatot Ginsberg Budapesten?)

  • 2013.11.28. (48.szám) Heti Válasz, Osztovits Ágnes – Sümegi Noémi: Vert nemzedék
    Allen Ginsberg és társai a Ludwig Múzeumban

    A Ludwig Múzeum tárlata a beatnemzedékről – Allen Ginsbergről és társairól. Az Üvöltés című antológiáról. A kiállítás a korabeli performanszokat, felolvasásokat, interjúkat mutatja be. A szerzők szerint „…leginkább e szubkultúra ultrabaloldali vonulatát (kozmopolita tiltakozás a kapitalizmus, a Pentagon, a Wall Street vagy a nukleáris ipar ellen) és az egyéni szabadságjogokat (homoszexualitás, drogok, spiritualizmus) extrém módon hangsúlyozó liberalizmusát domborítja ki.” Mit mond minderről Fabényi Júlia, a múzeum igazgatója?

    „Nem véletlen, hogy mások mellett az 1956 után börtönviselt Eörsi István vagy Orbán Ottó is Ginsberget fordított. Eörsire talán élete végéig hatott a beatnemzedék, Orbán – bár sosem tagadta, hogy sokat köszönhet Ginsberg felszabadító erejének – a hetvenes évek végére más irányba fordult.”

    Fotók: Allen Ginsberg New Yorkban (1960), Jack Kerouac Manhattanben (1953), Allen Ginsberg és társai feltartóztatnak egy hasadóanyagot szállító vonatot (1978), Csoóri Sándor és Allen Ginsberg 1980-ban Budapesten.

    • Allen Ginsberg: Üvöltés című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • Az Üvöltés és a Lábjegyzet az üvöltéshez című verseket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Versfordítások résznél.

  • 2013.11.szám Alföld, Gömöri György: Ügyeim Gombrowicz-csal

    Witold Gombrowiczról. Utalás Eörsi Időm Gombrowiczcsal című kötetére. A kaposvári Esküvő című darab fordításának bonyodalmai, Eörsi elutasító válaszlevele. Az ő fordítása helyett Spiró szövegével ment a darab. Később Gömöri kritikát írt Eörsi Gombrowicz-kötetéről az ÉS-ben.


    Eörsi István: Időm Gombrowiczcsal című kötete adatai és tartalomjegyzéke megtekinthető a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.


    Gömöri György: Egy szigetlakó feljegyzéseiből című kötetének Eörsi Istvánra vonatkozó részletét és a kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1995.03.03. (9.szám) Gömöri György: Eörsi, Eörsi, Eörsi, meg ez a Gombrowicz


  • 2013.11.szám Alföld, Tőzsér Árpád: Létfeledés
    NAPLÓJEGYZETEK 2005-BŐL

    Részlet. A Kossuth-díjról. Eörsi István említése.

  • 2013.11.szám Hitel, Tüskés Anna: Ma is irányadó
    Illyés Gyuláról Alföldy Jenővel Tüskés Anna beszélgetett

    Az interjú 2012. június 23-án készült. Alföldy személyes emlékei Illyésről, barátairól, pályaválasztásáról, Illyéssel való megismerkedéséről, versírói próbálkozásairól, a Jelenkorban és a Kortársban megjelent verseiről. Az Élet és Irodalomban megjelent kritikáiról, azok fogadtatásáról. Illyéssel való levelezéséről kritikái kapcsán. Bírálói szerint „nacionalista” volt. Az 1979-es lakiteleki összejövetelen találkoztak először személyesen. Illyés előadása a lakiteleki találkozón. Eörsi István említése.

    „Feljegyezgették, hogy mit beszélnek a megfigyelt alanyok, de úgyis tudták, mert a telefonokat is lehallgatták. Például Eörsi István szinte sportot űzött abból, hogy ha az ember felhívta, akkor a vélt lehallgatónak szánt csúnya mondattal kezdte a beszélgetést, majd bocsánatot kért, mondván, ez másnak szólt. Ez a vagányság megvolt az urbánus és a népi oldalon egyaránt.”

  • 2013.12.04. galamus.hu, Mihancsik Zsófia: Hát ezért tartanak bennünket náci országnak
    Szemle

    Gaudi-Nagy Tamás kérdése egy tárgyaláson: „A bírónőnek zsidónak tetszik lenni?” Grespik László ügyvéd hasonló kérdést tett fel korábban, szintén egy tárgyaláson a neonácik ellen folytatott perben. A bírónő válaszolt… A politikusok ugyan elhatárolódtak Grespiktől, de mit ér Orbán elhatárolódása, miközben „hónapok óta együtt sétálnak azokkal, akiktől naponta kéne hasonló módon elhatárolódni [Seres László].” Milyen következménye volt az ügyvédi kamarához benyújtott panaszoknak? Fotók a neonáci csoportok gyűléseiről.

    „Ahogy Eörsi István a korabeli Magyar Hírlapban írta (2003. december 1.): »A különféle jogászi testületek, amelyek most eljárásjogi, perrendtartási és egyéb formai indokokra hivatkozva nem hördülnek fel, amiért Grespik megsértette őket, és készen talált jogászi formulákat hangoztatnak, hogy még csak állást se kelljen foglalniuk, felkeltik azt az iszonyatos, és alig kimondható gyanút, hogy talán csakugyan nem demokraták.«”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 2003.12.01. E.I.: Ki a sértett?

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2013.12.05.tagesspiegel.de, Gregor Dotzauer: Die Entgrenzung der Welt. Zum 50. des Berliner Künstlerprogramms

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.