EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2018.03.17. ujegyenloseg.hu, Szalai Erzsébet: A rendszerváltás útelágazása: a Szabad Kezdeményezések Hálózata, 1988

    A Szabad Kezdeményezések Hálózatának felhívása 1988. március 17-én. A Szabad Kezdeményezések Hálózata kezdeti lépései, Eörsi István részvétele, a megalakulásuk után létrejött szervezetek, pártok (Fidesz, Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a Történelmi Igazságtétel Bizottság). A Szabad Demokraták Szövetsége megalakulása.

  • 2018.04.13. (15.szám) Élet és Irodalom, Kovács Zoltán: Nincs más út

    A Fidesz választási győzelméről az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Megfigyelési Missziójának vezetője, Douglas Wake jelentése szerint nem volt egyenlő a verseny a Fidesz médiatúlsúlya miatt. Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint a politikába beleszóló szervezeteket be kell zárni; a Stop Soros törvénycsomagjukról.

    „Eörsi István már nagy betegen, egy közös pervesztés után arra a kérdésre, hogy van-e ennek így értelme, azt írta sms-ben, mert számítógéphez már nem volt ereje odaülni: »Zoli, munkánk jellegéből adódik, hogy a praktikus eredmények nem befolyásolhatnak minket.«”

  • 2018.05.20. yuhar.hu, Eörsi István, Mileta Đonović
    Szép szó – Szabadkai Rádió, 1987. szeptember 13.

    A műsor tartalmából: Sava Babić: Eörsi István (Lantos László fordítása)

    Eörsi István: A tréfa (novella). Fotó (Rajk László, Petri György, Konrád György, Eörsi István).


    A szerbhorvát nyelven megjelenő szabadkai Rukovet folyóirat Eörsi István munkásságát bemutató tematikus számot jelentetett meg. 


  • 2018.05.szám 2000, Lengyel László: Hazabüszkeségről

    Cseres Tibor (az Írószövetség elnöke) és Eörsi István beszélgetése 1987-ben.


    Előzmény:

    • Beszélő 1988.23.szám (Szamizdat – 1988/1.), E.I.: Rendőrfutamok / A világosság udvarában
    • Népszava, 2008.12.24. Megkérdeztük: gondolta volna, hogy 1988 lesz az utolsó pártállami év? Milyen emlékei fűzik hozzá?

  • 2018.05.szám Filmvilág, Vágvölgyi B. András: Rebellis tekintet
    Cinéma ’68
    ’68 lázadói

    Esszé. A ’68-as események hatása a filmművészetre. Godard Week-end című filmje.

    „Eörsi írja: e film témája a civilizáció vége. »Vígjáték« – mondja, majd kedves Dürrenmattját idézi: »Egy történetet akkor gondolunk végig rendesen, ha lehetőségei közül a legrosszabb következik be«. A következetesen végiggondolt polgári világ vége a kannibalizmus. A társadalomból kivonulás nem megszentelt remetelét, aszkéta elvonulás, Zen, de paleolit-evolutioner-hobbesiánus létezés, persze, hogy a fitt és a kurva él túl, mindenki harcol mindenkivel, mindenki megeszi a szomszédját, férjét, gyermekét, még ha édes is a húsa. Pangloss és Candide visszafelé vándorol, ennyi tömegbaleset a világon nincs, a Week-end Eörsi István szerint »kalandfilm-paródia a köznapi létezés és a disztópia közötti senkiföldjén (...) A vásznon nem jelenik meg eszmény, de minden pillanatban érzem, mit kell választanom: a nem-gondolkodókkal szemben a gondolkodást, a nem-nevetőkkel szemben a nevetést, a közönyösökkel szemben a kétségbeesést vagy dühöt, a rossz állításokkal szemben a tagadást, és azt az örömöt, amit a ráció érez, miközben megmunkálja az akármilyen anyagot.«”

    Előzmény:

    • Filmkultúra, 1978.05.01. (3.szám) E.I.: A civilizáció vége. Godard: Weekend

  • 2018.06.13. belsokozles.hu (Klubrádió), Marton Éva: 184. adás: Eörsi Istvánról

    Vendég: Eörsi László, Saád Katalin. Közreműködött: Valcz Péter. Műsorvezető: Marton Éva. Szerkesztő: Pályi Márk. Eörsi István szerzői és közéleti életművének felidézése.

    Kapcsolódó cikk:

    • pilpul.net, 2014.06.29. Marton Éva: Elmondom az életedet albérletekben


    • A Tartalom ikonra, majd a dokumentum címére kattintva meghallgatható a beszélgetés.

  • 2018.06.20. nyugatijelen.com, Csillag E.: Lázasan készülnek a testvérvárosi produkcióra

    Az Aradi Kamaraszínház Tom Stoppard vígjátékát, a Rosencrantz és Guildenstern halott című darabját fogják bemutatni a Gyulai Várszínházban a Shakespeare Fesztivál keretén belül. A darabot Vas István, Eörsi István és Nótáros Lajos fordította.

  • 2018.06.22. (25.szám) Élet és Irodalom, Gadó Gábor: Kiből lehet hajléktalan?

    Az Alaptörvényt módosító törvényjavaslatról.

    „Ha tehetné, itt ülne a laptopja előtt, és szétnézve e nevetségesen kisszerű világban, cikket írna arról, hogy a kormány miként alakítja »nappali melegedővé« a Magyar Tudományos Akadémia egykor méltóságot és tekintélyt sugárzó épületét. Eörsi nem mulasztaná el megjegyezni, hogy a szabadság illúziója olykor áldozatot követel tőlünk, és a nyilvánosan megalázott akadémiai vezetőség jobban tenné, ha magától távozna, nem várva meg, amíg azt a rezsim valamelyik tisztviselője parancsba adja.”

  • 2018.06.22. (25.szám) Élet és Irodalom, Vásárhelyi Mária: Kik érted haltak...

    Hatvan évvel ezelőtt, kora hajnalban végezték ki a Nagy Imre-per halálra ítélt vádlottjait; Nagy Imre miniszterelnököt, Maléter Pál honvédelmi minisztert és Gimes Miklós újságírót. A kivégzés utáni események, az áldozatok titkos sírhelyekbe temetése. A rendszerváltás utáni kihantolás, majd az újratemetés. Később megkezdődött a harc 56 örökségéért, ami azóta egyre inkább eldurvult. Támadást indítottak a forradalom még élő, baloldali vezetői ellen (Eörsi István, Litván György, Vásárhelyi Miklós stb.). Az MTV újratemetésről szóló dokumentumfilmjében Orbán Viktor lett a főszereplő. A Pruck Pál – Dózsa László-ügy. A Schmidt Mária – Eörsi-per. 

  • 2018.06.szám Ellenfény, Sándor L. István: „Miért van az ember?”

    1977. december 10-én szombaton mutatta be a Lőrinc pap téri pincehelyiségben a STÚDIÓ „K" a WOYZECKet. Az előadás nemcsak az együttes életében, hanem a hazai Büchner- (és Woyzeck-)játszás történetében is fontos fordulópont. Sőt a magyar színházművészet egészében is kiemelkedő esemény. Részlet az elemzésből, Idézet Eörsi korabeli kritikájából.

    Előzmény:

    • Színház 1978.05.szám Eörsi István: Woyzeck egy pincében 

  • 2018.06.szám Kalligram, Ayhan Gökhan: „Nem műfajt teremtett, hanem azt mondta el, aminek megélte a világot”
    Ayhan Gökhan beszélgetése Gáli Józsefről Pályi Márkkal

    Beszélgetés a méltatlanul elfeledett szerzőről, Gáli Józsefről.

    „Három Pista volt a legjobb barátja: Angyal István, akit 1958-ban kivégeztek, Csurka István és Eörsi István.”

  • 2018.07–08. szám Criticai Lapok, Turbuly Lilla: EZ MÉG EGY SZABAD ORSZÁG?
    John Kander-Fred Ebb: Kabaré
    Miskolci Nemzeti Színház

    Színikritika a Miskolci Nemzeti Színház előadásáról. Rendező: Mohácsi János, fordító: Mohácsi István, dalszövegek: Mohácsi János és Eörsi István. Fotók

  • 2018.07–08.szám Kortárs, Gábor Sámuel: Egy túlélő számvetése
    Márványi Judit: Kapaszkodók

    Könyvkritika. Márványi Judit Kapaszkodók című kötete esszéket és visszaemlékezéseket tartalmaz.

    „Ezeken keresztül szól magyar irodalomról (Nemes Nagy Ágnes költészetéről, Szép Ernő prózájáról), magyar írókról (Eörsi Istvánról, Mándy Ivánról), a Kádár-kor kiadói gyakorlatáról, az 1940-es évek magyar történelméről (nyilas hatalomátvétel, Pest felszabadulása, háború utáni időszak), zsidóság és magyarság kapcsolatáról (Bibó István nyomán).”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2018.08.17. (33.szám) Élet és Irodalom, Reichert Gábor: A fiatal Juhász Ferenc és a „társadalmi megrendelés”
    A költő születésének 90. évfordulója alkalmából

    Könyvkritika. Juhász Ferenc: Vázlat a mindenségről. (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1970.) Viták, nézeteltérések, indulatok Juhász költészete kapcsán. Faragó Vilmos bírálta A szent tűzözön regéi című kötetet, amivel Eörsi István is egyetértett.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1969.04.26. (17.szám) Somlyó György: Az elolvashatatlan költeményekről nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1969.05.17. (20.szám) E.I.: Tézisek az olvashatatlan költészetről és Juhász Ferencről
    • Élet és Irodalom, 1969.05.24. (21.szám) Somlyó György: Eörsi tézisének bázisáról – E.I. válasza
    • Kapu, 2014.01.szám (január) Makray Imre: Ami késik nem múlik...
    • Élet és Irodalom, 2018.08.17. (33.szám) Reichert Gábor: A fiatal Juhász Ferenc és a „társadalmi megrendelés”
    • Irodalmi Szemle, 2019.07–08. szám Márton László: Egy recenzió története
    • Irodalmi Szemle, 2019.07–08. szám Pataky Adrienn: A „népi szürrealista” és az Újholdasok

  • 2018.08.24. (34.szám) Élet és Irodalom, Radnóti Sándor: Eörsi István

    A Kossuth- és Széchenyi-díjas írók, irodalmárok pódiumbeszélgetésének felidézése, amely a Petőfi Irodalmi Múzeumban zajlott. A „magyar kérdés” ENSZ-beli tárgyalása ellen tiltakozó, számos magyar író által aláírt 1957-es nyilatkozatról is beszélt Eörsi. „Mindenki aláírta, akit felkértek rá! Mindenki! – mondta. Kivéve egyet [...]: Tersánszky Józsi Jenő.” Saját Kossuth-díját Leukémia-díjnak nevezte. Eörsi Weöressel való beszélgetéséről. Börtönévei, a kiszabadulás utáni időszak, mesteréről, Lukácsról. Vas István, Nemes Nagy Ágnes, Orbán Ottó politikai magatartásáról igen rossz, s fennen hangoztatott véleménye volt. Sokak szerint Eörsi nem volt elég jó író.

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2018.09.14. (37.szám) Száday Rezső: Az alkotó minőségei
    • Élet és Irodalom, 2018.09.14. (37.szám) Tábor Ádám: Kivéve kettőt

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Szamizdat – 1986/1.), 1986.16.szám Radnóti Sándor: A „leküzdhetetlen öreg hang”
    • Magyar Hírlap, 1991.10.22. V. Bálint Éva: „A kollektív amnézia fátyla”
    • Magyar Hírlap, 1991.10.24. Kenedi János: Októberi rémálom
    • Magyar Hírlap, 1991.10.25. Eörsi István: Mit állít Kenedi János?
    • Magyar Hírlap, 1991.11.02. Bayer Zsolt: Elefes
    • Magyar Hírlap, 1991.11.09. Mihályi Gábor: „Hol zsarnokság van — ott zsarnokság van”
    • Magyar Hírlap, 1991.11.23. Faludy György: Jegyzetek a kor margójára 
    • Mozgó Világ, 1996.03.szám Révész Sándor: Illyés (és Aczél)
    • Kortárs, 2017.09.szám Márkus Béla: Röpiratok változatai 


  • 2018.08.24.Élet és Irodalom, Radnóti Sándor: Eörsi István

  • 2018.09.14. (37.szám) Élet és Irodalom, Száday Rezső: Az alkotó minőségei

    Reagálás Radnóti Sándor Eörsiről írt tárcájára. Értékeli ugyan Eörsi írásait, „de embernek nagyobb volt, mint írónak. […] akinek a véleményét egyszerűen nem lehetett figyelmen kívül hagyni.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2018.08.24. (34.szám) Radnóti Sándor: Eörsi István

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Szamizdat – 1986/1.), 1986.16.szám Radnóti Sándor: A „leküzdhetetlen öreg hang”
    • Magyar Hírlap, 1991.10.22. V. Bálint Éva: „A kollektív amnézia fátyla”
    • Magyar Hírlap, 1991.10.24. Kenedi János: Októberi rémálom
    • Magyar Hírlap, 1991.10.25. Eörsi István: Mit állít Kenedi János?
    • Magyar Hírlap, 1991.11.02. Bayer Zsolt: Elefes
    • Magyar Hírlap, 1991.11.09. Mihályi Gábor: „Hol zsarnokság van — ott zsarnokság van”
    • Magyar Hírlap, 1991.11.23. Faludy György: Jegyzetek a kor margójára 
    • Mozgó Világ, 1996.03.szám Révész Sándor: Illyés (és Aczél)
    • Kortárs, 2017.09.szám Márkus Béla: Röpiratok változatai
    • Élet és Irodalom, 2018.09.14. (37.szám) Tábor Ádám: Kivéve kettőt


  • 2018.09.14. (37.szám) Élet és Irodalom, Tábor Ádám: Kivéve kettőt

    Reagálás Radnóti Sándor Eörsiről írt tárcájára. Eörsi az egykori pódiumbeszélgetésen a „magyar kérdés” ENSZ-beli tárgyalása ellen tiltakozó, számos magyar író által aláírt 1957-es nyilatkozatról is beszélt. „Mindenki aláírta, akit felkértek rá! Mindenki! – mondta. Kivéve egyet [...]: Tersánszky Józsi Jenő.” Az aláírásról „Kenedi Jánossal vitázva – Eörsi már a 90-es évek elején felháborodottan írt az akkori Magyar Hírlapban.” Justus Pál sem írta alá a nyilatkozatot.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2018.08.24. (34.szám) Radnóti Sándor: Eörsi István

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Szamizdat – 1986/1.), 1986.16.szám Radnóti Sándor: A „leküzdhetetlen öreg hang”
    • Magyar Hírlap, 1991.10.22. V. Bálint Éva: „A kollektív amnézia fátyla”
    • Magyar Hírlap, 1991.10.24. Kenedi János: Októberi rémálom
    • Magyar Hírlap, 1991.10.25. Eörsi István: Mit állít Kenedi János?
    • Magyar Hírlap, 1991.11.02. Bayer Zsolt: Elefes
    • Magyar Hírlap, 1991.11.09. Mihályi Gábor: „Hol zsarnokság van — ott zsarnokság van”
    • Magyar Hírlap, 1991.11.23. Faludy György: Jegyzetek a kor margójára
    • Mozgó Világ, 1996.03.szám Révész Sándor: Illyés (és Aczél)
    • Kortárs, 2017.09.szám Márkus Béla: Röpiratok változatai
    • Élet és Irodalom, 2018.09.14. (37.szám) Száday Rezső: Az alkotó minőségei

  • 2018.09.14. Heti Világgazdaság (online kiadás), Csillag István: Hidegvérrel

    A Magyar Tudományos Akadémia és a kormány vitája. Az MTA Közgazdaságtudományi Intézete megszüntetésének veszélye.

    „Ahogy a Pénzügykutató 1987-es bezárásakor, úgy most is akad egy kisstílű végrehajtó. Zsarnokságokban talán még könnyebb kisstílű bérgyilkosokat találni, hogy ledöfjék a zsarnoknak útjában álló, ízlésének nem tetsző, vagy csupán még mindig ellenálló, önálló személyiségeket. […] A bérgyilkosok nem mindig a zsarnoknak nem tetszők életét oltják ki, előfordul, hogy csak a tollat, a nyilvánossághoz fordulás lehetőségét csavarják ki a kezükből (ld. Aczél György tette a Pistákkal: Eörsi Istvánnal, Csurka Istvánnal, Örkény Istvánnal).”

  • 2018.10.23. papageno.hu, Papageno: Hús-vér ’56 a színpadon

    Részlet. A forradalom ötvenedik évfordulójára megszületett két fontos dráma történelmi eseményekből táplálkozó fikció: 56 06 Őrült lélek, vert hadak - Kazamaták. Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című darabja az azonos című könyvéből készült.


    A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István/Kötetek/Magyar nyelvű résznél.

  • 2018.10.26. (43.szám) Hetek, Németh Ványi Klári – Sebestyén István: Az író, aki négyszer halt meg
    Gáli József, 1956 elfeledett hőse

    Beszélgetés Eörsi Lászlóval Gáli József íróról, aki az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik meghatározó szellemi alakja volt. Eörsi István fia, Eörsi László gyermekkori emlékei édesapja barátjáról, Gáli Józsefről. Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című memoárjában ír két jó barátjáról, Gáliról és Angyalról, akikkel együtt raboskodott a börtönben.

    „Apám Románc az ulti-csatatér lovagjairól című versében ennek a legendás barátságnak állított többek között emléket. [...] Angyal István a következő sorokat írta búcsúzóul Eörsi Istvánnak: »Feledjetek el, feledjetek el minket, ez hasznos. Az emlékezés köti a cselekvő kart, vagy ostoba, szertelen tettekre sarkallja. Ti éljetek, nevessetek teli szájjal, mert mi is így akartunk élni. Ne hagyjátok, hogy úrrá legyen rajtatok az emlékezés. Minden nap hosszú a halálig és minden nap rövid, amit élünk. Nagyon nehéz, de nem változtam, és így elviselhető. Emberebb lettem, talán annyira, hogy már elmehetek. Ha fáj, azért fáj, mert fájdalmat okoz azoknak, akik szerettek. Ölellek, Pistám, ég veled«.”

    • A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2018.11.09. (26.szám) Magyar Hang, Torkos Matild: Azt hitték, hogy a nép demokráciát követel – Harminc évvel ezelőtt alakult meg az SZDSZ

    Az SZDSZ megalakulásának története, a megalakításában való részvétel veszélyei. A sajtó tudósításai: MTI, SZER, Reuters, AP, DPA, The Times. Idézetek az állambiztonsági megfigyelések jelentéseiből – Eörsi István is a megfigyeltek között volt. Az ügynökök beépülése az új politikai szerveződésekbe. Idézet Horváth József rendőr vezérőrnagynak, a III/III csoportfőnökség vezetőjének „szigorúan titkos” jelentéséből. A „négyigenes” népszavazás. Az SZDSZ népszerűségének okai, majd elutasítottsága.

    Fotók:

    1) 1990, plakátok a budapesti Kálvin téren az első szabad magyar választásokkor

    2) Az SZDSZ megalapítása a Jurta Színházban. Az asztalnál balról Szilágyi Sándor, Petri György, Eörsi István, Solt Ottilia, Kőszeg Ferenc és Iványi Gábor

    3) Pető Iván, Rajk László és Magyar Bálint a Mexikói úton, az őket ábrázoló plakát alatt

  • 2018.11.21. (47.szám) Magyar Demokrata, Szalay Károly: Gyurkovics
    SZÓKIMONDÓ

    A tíz esztendeje halott Gyurkovics Tibor életművéről, és magáról az emberről.

    „Eörsi Istvánnal 1947-ben szűk körben műfordítói szemináriumon együtt voltunk Benedek Marcellnél. Politikai okokból 1990 után szétváltak útjaink, de mindig tudtunk egymásról, így értesülhettem arról, hogy Pista haldoklik. »Meglátogattad már? Fölhívtad?« kérdezte azonnal Gyurkovics. Szégyenszemre nemet kellett mondanom. Ő rögvest fölhívta, noha kemény politikai ellenfelek voltak. És Pistával közös múltunk csatornáiból tudtam meg, hogy utolsó óráit megszépítette Tibor mélységesen mély emberi gesztusa.”

    (Sz. V. megjegyzése) Erről így ír Kőrössi P. József Eörsivel közös könyvében (Eörsi István: Végjáték – Kőrössi P. József: Naplóromok):

    „Pista mondja, hogy valamelyik tévészereplése után felhívta Gyurkovics – ők sohasem voltak egymásról jó véleménnyel –, és azt mondta neki: »Hogy nézel ki, Pista, úgy le vagy fogyva. Te meg fogsz halni. Sokan mondták, de én nem hittem el, ne haragudj, őszintén sajnállak.« »Amíg beszélt – mondja Pista –, azt fogalmaztam magamban, hogy majd jól odamondok neki, elküldöm a picsába vagy valami hasonlóra vetemedek. De közben rájöttem, hogy éppen ezt akarja, a dühömet, az indulatomat. Ezért aztán, amikor befejezte, csak annyit mondtam, hogy köszönöm, Tibor, nagyon rendes tőled, hogy gondolsz rám, és együttérzel. A vonal túlsó oldalán hosszú, döbbent csend. Nem erre számított, hiszen ismer, de ezek szerint nem eléggé, mert nem értette, mi történik. Hosszú szünet után, miután már én sem szóltam bele többet, letette a telefont. Hosszú, hosszú szünet után.«”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Demokrata, 2011.12.14. (50.szám) Szalay Károly: Gyurkovics redivivus

  • 2018.11.29. index.hu, Dezső András: Orbán egy kipróbált emberre bízta a teljes médiát

    A Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány tulajdonába kerül szinte a teljes jobboldali média, melynek élére a Hírlapkiadó Vállalat egykori ügyvezető igazgatója, Liszkay Gábor került. Idézetek korábbi megnyilatkozásaiból és Eörsi reagálásaiból. Liszkay pályája, a Fidesz gazdasági holdudvarába kerülésének, Simicska Lajos üzlettársává válásának története. A Magyar Nemzet átállítása. Befolyásszerzés a Hír Tv-ben, majd a Lánchíd rádióban, ezek átalakítása lojális, alázatos médiumokká. A Simicska és Orbán között kitört háború idején Liszkay először Simicska, majd Orbán mellé állt, amit Simicska árulásként értékelt. Ekkor vált Orbán bizalmasává.

    „Amit akkor a Hírlapkiadó Vállalat vezetőjének szemére vetett [Eörsi], az – Liszkay életútját és sajtóhoz való hozzáállását ismerve – 26 év elteltével semmit sem veszített érvényéből. Ma szinte ugyanez zajlik, de legalább ma már tudjuk, ki a karmester: Orbán Viktor.”

    Előzmény:

    • 168 óra, 1992.03.03. (9.szám) E.I.: Cinizmus dupla csavarral

    Kapcsolódó cikk:

    • 168 óra, 1992.02.18. (7.szám) Farkas Zoltán: Sötétben dudorászó lapszerkesztők

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.