EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2010.12.04.erlauer6.nolblog.hu, erlauer (Hell István): Cenzúrát!

    (A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete a cenzúra bevezetését követeli. Eörsi István az Írószövetség 1981-es közgyűlésén már javasolta a bevezetését.)

  • 2010.12.06.nepszava.hu, Avar János: Damoklész kardja

    (Az új médiatörvényről. Egykor az Írószövetségben Eörsi István, vetette fel, hogy legyen inkább cenzúra, mint öncenzúra, mert az előbbit legalább van esély kijátszani.)

  • 2010.12.11.hunhir.hu, Hunhír.info: Fasisztázó erdélyi zsidó lesz az RMDSZ-főnök?

    (Az RMDSZ elnöki posztjára esélyes az "erdélyi zsidó Eckstein-Kovács, a gyűlöletbohóc Eörsi István nagy barátja".)

  • 2010.12.14.nemenyi.net, Szégyen és gyalázat: Nyirő Józsefnek, Tormay Cécile-nek, Wass Albertnek még a nevét sem ismerik akadémiai körökben!

    (Könyvkritika. A Gintli Tibor ELTE-adjunktus nemrég megjelent kötetéből (Magyar irodalom)kimaradt klasszikusok.)

  • 2010.12.17. (50.szám) Élet és Irodalom, Rádai Eszter: Zsidókról
    Konrád Györggyel Rádai Eszter készített interjút

    Részlet a beszélgetésből. Konrád György: Zsidókról című esszékötetéről. Eörsi István említése.

  • 2010.12.18. Magyar Nemzet, Lőcsei Gabriella: Kegyetlen kísérlet
    Az ötvenhatos mártír, Tóth Ilona Magyar Örökség díja

    Tóth Ilona tragikus története. Kiss Réka és M. Kiss Sándor kutatásai e témában.

    „Az orvostanhallgató-nővel együtt perbe fogott fiúk ugyanis még az olyan megbízható cellatársak előtt sem állították magukról, hogy ártatlanok, mint amilyen Eörsi István volt. Azokat, akik Tóth Ilonára ma is gyilkost kiáltanak, nem foglalkoztatja igazán az a tömérdek ellentmondás és »elszólás«, ami az 1957 februárjában indított per anyagát jellemzi.”

  • 2010.12.21. Heti Világgazdaság (online kiadás), Polgár Gyula: Egy volt háromperhármas füstölgése
    porhintés a köbön

    Rétvári Bence államtitkár bejelentéséről, hogy a III/III-as titkosszolgálati jelentések eredeti példányát odaadják az érintetteknek, „azoknak, akiket besúgtak”.

    „Egyébként is lidércnyomás lenne az eredeti dokumentumok kiadása. Képzeljék el, hogy egy jelentésen, egy oldalon szerepel Csoóri Sándor, Eörsi István, Csurka István és Konrád György. Most akkor kinek adják ki az eredeti jelentést?”

  • 2010.12.22. irodalmijelen.hu, Onagy Zoltán: PETRI GYÖRGY
    (1943. december 22.–2000. július 16.)

    Emlékezés Petri Györgyre. Az írótársak, köztük Eörsi István anekdotái Petriről.

  • 2010.12.23. hetek.hu, Konrád György: Mi ez már megint?
    Ez a szerkesztett naplójegyzet az 1980-as években keletkezett.

    Részlet egy 1980-as években íródott naplójegyzet szerkesztett változatából. Eörsi István említése.

  • 2010.12.24. Magyar Szó, Szabó Palócz Attila: Történelmi énszarvas
    VISSZAPÖRGETÉS

    Allen Ginsberg nem közölt verseiről. Ginsberg európai turnéja Eörsi István kíséretében. Az újvidéki Gisberg-estről, amelyen részt vett többek közt Eörsi István és Végel László. Ginsberg Bombázás című verse lefordításának és közzétételének története.

  • 2010.12.28. Magyar Nemzet, Ludwig Emil: Tizenhét év

    A ZDF 1993. decemberében politikai összeállítást sugárzott Magyarországról. Eörsi a kommunisták legnagyobb bűnének azt nevezte, hogy „nem söpörték el az utolsó szálig azt a fasiszta csőcseléket, amelyik most egyenruhában masíroz a magyar fővárosban”. Konrád György most ismét nyilatkozik a Berliner Zeitungnak a sajtószabadság ügyében, és a szélsőjobb veszélyére hívja fel a figyelmet.

    Előzmény:

    • Pesti Hírlap, 1993.12.28. Ludwig Emil: A reálkommunisták felületes kegyelméből

    Reagálás:

    • viszavzsodor.blogspot.hu, 2013.09.15. Varga Domokos György: Törzsi trilógia Ötödik könyv. II. rész

    Kapcsolódó cikkek:

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

  • 2010.12.28.xmagazin.hu, Csaba László: Média, te drága!

    (Gondolatok az új médiatörvény kapcsán. A szerzőnek a jelenlegi helyzet a kb. 20 évvel ezelőtti állapotokat juttatja eszébe, amikor náci-veszélytől volt hangos a sajtó, Eörsi és Konrád szerepe.)

  • 2010.12.budapestbabszinhaz.hu, Christian Morgenstern: Gallows Songs ropedance with puppets in one act

    (Christian Morgenstern: Akasztófadalok - bábjáték egy felvonásban. A fordítók közt: Eörsi István.)

  • 2010.12.feszek.muveszklub.hu, Decemberi program

    (Részlet a Fészek Művészklub decemberi programjából.Szélkötő Kalamona /mesemusical/. Írta: Litvai Nelli, versek: Eörsi István, zene: Darvas Ferenc.)

  • 2010.12.pecsinemzetiszinhaz.hu, Candide

    (A Kaposvári Csiky Gergely Színház vendégjátéka.)

  • 2010.12.szám Egyenlítő, Alekszandr Sztikalin: Lukács György egy életmű forrásai és tanulságai 2. rész

    Utalás Lukács György: „Megélt gondolkodás. Életrajz magnószalagon” című kötetre. Az interjúkat készítette: Eörsi István és Vezér Erzsébet.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél. 

  • 2010.14.Pesti Műsor Online, Dercsényi Dávid: Kolorádó Kid

    (Vágvölgyi B. András első filmjéről, melyet Eörsi Istvánnak dedikált.)

  • 2010.16.Pesti Műsor Online, Kaláka Bábszínház

    (A Kaláka együttes a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színházzal közösen hozta létre a bábjátékot. Eörsi István Az ördögfióka és a tündér című megzenésített verse nyomán Török Ágnes és Szívós Károly írta a történetet.)

  • 2010.19.szám Műút, Krupp József: Kritika és világnézet
    (Radnóti Sándor: Az Egy és a Sok.
    Bírálatok és méltatások. Jelenkor, 2010)

    Könyvkritika Radnóti Sándor: Az Egy és a Sok című kötetéről. A könyvben Eörsi Istvánról szóló fejezet is szerepel.

    • A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2010.19.szám Műút, Vári György: Sok magyar kérdés
    (Radnóti Sándor: Az Egy és a Sok.
    Bírálatok és méltatások. Jelenkor, 2010)

    Könyvkritika Radnóti Sándor: Az Egy és a Sok című kötetéről.

    „Ami a karakterekben, portrékban és nekrológokban lenyűgözi, az a szellemi elevenség, mely szükségszerűen nonkonformista. Eörsi legfontosabb tulajdonságainak egyike is »az örökös kívülmaradás a közmegegyezésen«; Tamás Gáspár Miklós, ahogy Eörsi is mindig, minden korszakában kívül állt egyfajta standard liberalizmus közmegegyezésén; Könczöl Csaba figurájának is meghatározó vonása a nonkonformizmus, stb.”

    • A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2010.78.szám (ősz) Magyar Lettre Internationale, Márton László: A spandaui hóstát
    Berlini jegyzetek
    OSZT VESZT

    Magyar írók Berlinben, és a fordítások.

    „Eörsi István, aki Berlin egyik legjobb magyar ismerője volt, még a Bleibtreustrassét is lefordította »Maradjhű utcá«-nak (és milyen jó kötetcím lett belőle!), holott Carl Bleibtreu egy első világháború előtti drámaíró volt.”

  • 2010.dunatv.hu, Kaiser Ottó: Csodavadászat. Heti gondolat. Berlin, 2005. október

    (Látogatóban Terézia Moranál, az "Eörsi-asztalról", ahol tort ültek Eörsi halálára. Fotó Eörsiről.)

  • 2011. 7ora7.hu, Nyulassy Attila: Amikor koppan a kör

    (Színikritika. Bertolt Brecht: A kaukázusi krétakör - Budapesti Operettszínház - a `92-es kaposvári verzió stúdióváltozata - Somogyi Szilárd rendezése.)

  • 2011.01.01. (1.szám) Napút, Szalay Károly: A Gyurkovics

    Gyurkovics Tibor költői nagyságáról, baráti köréről, könyveiről, a szerzővel való kapcsolatáról. A köpönyegforgató volt barátokról azt mondta, „hiszteroliberális”. Az Élet és Irodalomban ellene végrehajtott támadásokról. A Lyukasóráról.

    „Amikor köztudottá vált, hogy Eörsi Pista súlyos beteg, elmeséltem neki, hogy az 1950-es évek legelején igen jó kollegiális viszonyban, majdhogynem barátságban voltunk Benedek Marcell műfordítás-szemináriumában. A voltaképpeni kulturált kapcsolatunk azután sem szűnt meg, annak ellenére sem, hogy az ő útjai messze vezettek egyetemista korunkétól. Egyik nap azután, amikor közös ismerőseinktől megtudtam, hogy Eörsi Pista sokat szenved és haldoklik, mondtam Tibornak. Pár nap múlva kettesben ültünk a Lyukasóra szerkesztőségében, és akkor azt mondta: – Fölhívtam Eörsi Pistát. Ellentétben veletek, mi durván összevesztünk. Én pedig nem tudtam elviselni, hogy úgy távozzon a másvilágra, hogy a tüskét, amit én hagyhattam benne netán, ne húzzam ki belőle. A hangjából úgy éreztem, örült a hívásomnak.”

    (Szabadi Vera megjegyzése) Erről így ír Kőrössi P. József Eörsivel közös könyvében (Eörsi István: Végjáték – Kőrössi P. József: Naplóromok):

    „Pista mondja, hogy valamelyik tévészereplése után felhívta Gyurkovics – ők sohasem voltak egymásról jó véleménnyel –, és azt mondta neki: »Hogy nézel ki, Pista, úgy le vagy fogyva. Te meg fogsz halni. Sokan mondták, de én nem hittem el, ne haragudj, őszintén sajnállak.« »Amíg beszélt – mondja Pista –, azt fogalmaztam magamban, hogy majd jól odamondok neki, elküldöm a picsába vagy valami hasonlóra vetemedek. De közben rájöttem, hogy éppen ezt akarja, a dühömet, az indulatomat. Ezért aztán, amikor befejezte, csak annyit mondtam, hogy köszönöm, Tibor, nagyon rendes tőled, hogy gondolsz rám, és együttérzel. A vonal túlsó oldalán hosszú, döbbent csend. Nem erre számított, hiszen ismer, de ezek szerint nem eléggé, mert nem értette, mi történik. Hosszú szünet után, miután már én sem szóltam bele többet, letette a telefont. Hosszú, hosszú szünet után.«”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Demokrata, 2008.12.23. (52.szám) Magyar Demokrata, Szalay Károly: A Bazilikában
    • Magyar Demokrata, 2011.12.14. (50.szám) Szalay Károly: Gyurkovics redivivus
    • Magyar Demokrata, 2018.11.21. (47.szám) Szalay Károly: Gyurkovics

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.