EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2012.01.06. (1.szám) Élet és Irodalom, Varga László: A mi Amerikánk
    Egy filmről másként

    Részlet Hegedűs Péter: Az én Amerikám című filmjének kritikájából. Az Eörsi István lakásán megtartott ’56-os megemlékezés említése.

  • 2012.01.20. (3.szám) Élet és Irodalom, Perecz László: Társadalom-lélektan, pró és kontra
    A Bibó–Lukács-vitáról

    Részlet. Eörsi István gondolatának említése.

  • 2012.02. Politikatudományi Tanulmányok, Pál Gábor: A gyűlöletbeszéd fogalma a politikai vitákban
    Értelmezések és alkalmazások

    Tanulmány. Idézetek Eörsi írásaiból is.

    Előzmény: 

    • Élet és Irodalom, 2003.08.01. Eörsi István: A gyűlöletbeszédről
    • Népszabadság, 2003.11.21. Eörsi István: A tekintély feltételei

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 2003.11.27. Szalai Erzsébet: Sajnos...
    • Népszabadság, 2003.12.02.Eörsi István: Osztályok és pártok
    • Népszabadság, 2003.12.16. Szalai Erzsébet: Tőkelogika és hamis tudat
    • gondola.hu, 2005.06.15. Varga Domokos György: Sólyom László és a gyűlölettelenítés – II. rész
    • viszavzsodor.blogspot.hu, 2013.09.15. Varga Domokos György: Törzsi trilógia Ötödik könyv. II. rész

  • 2012.02.01. litera.hu, Radnóti Sándor: Ha én szerkeszteném ezt a lapot…
    Netnapló

    A Holmi folyóirat naplója Radnóti Sándortól. Szerkesztőségi életképek, fotók.

    „Az ötlet gazdája Kenedi János volt, s az első szerkesztőségnek ő is, Eörsi István is tagja volt. Centripetális és centrifugális erők kezdtek el működni, s mivel megegyeztünk az egy ember-egy szavazat elvében, egy idő múltán Kenedi is, Eörsi is azt tapasztalta, hogy folyamatosan leszavazzuk őket. [...] Levonták a konzekvenciát, és távoztak a szerkesztőségből.”

    Reagálás:

    • folyometer.blog.hu, 2012.02.03. Szántó Domingo: Holmis netnaplók – 

  • 2012.02.03. folyometer.blog.hu, Szántó Domingo: Holmis netnaplók
    Folyóméter – folyóiratfigyelgető
    Mit ír az újság – avagy minden, amit tudni akarunk az irodalomtól

    A Holmi szerkesztői írták a Litera netnaplóját – ennek elemzése.

    „Radnóti Sándor. Nagyon informatív, például az indulásról, Kenedi és Eörsi kezdeti

    szerepéről (az utóbbié nekem újdonság volt), illetve Domokos Mátyás visszavonulásáról.”

    Előzmény:

    • litera.hu, 2012.02.01. Radnóti Sándor: Ha én szerkeszteném ezt a lapot...



  • 2012.02.07.nol.hu, Böcskei Balázs: In memoriam Kádár-rendszer. Csurka István halálára.

    (Részlet.)

  • 2012.02.09. (6.szám) Heti Válasz, Pröhle Gergely: Ami megmaradt – Csurka István halálára

    A szerző felidézi egy 2000-es, Csurkánál tett látogatását (ekkor berlini nagykövet volt). Csurka nagy politikai színjátéknak tartotta a parlamenti képviselőséget. Fotó: Csurka István Budapest, 1972. február 19., a József Attila-díjas író otthonában

    „Bevallom, kicsit tartottam is a beszélgetéstől, hiszen az előző évi Frankfurti Könyvvásáron, ahol Magyarország volt a fővendég, a hivatalos program folyamatosan a két István – Csurka és Eörsi – támadásának volt kitéve, amiből persze akár arra is következtethettünk, hogy jól állítottuk össze a bemutatandó könyvek listáját.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1999.02.05. E.I.: Prőhle a Mélyvízben
    • Havi Magyar Fórum, 1999.08.01. (8.szám) Csurka István: A frankfurti zsarnokság
    • Élet és Irodalom, 1999.09.17. (37.szám) Darvasi László: Szigliget-napló
    • Magyar Hírlap, 1999.09.22. V. Bálint Éva: A frankfurti listáról nem húztak ki senkit
    • Magyar Nemzet, 1999.10.12. Méltó módon jelenünk meg
    • Magyar Demokrata, 1999.10.14. (41.szám) Lovas István: Írók, menekülések, támogatások

  • 2012.02.19.prae.hu, Falcsik Mari: Kívüle vs benne `52- Rabok legyünk. Vagy szabadok.

    (Pilinszky János: A SZERELEM SIVATAGA és Eörsi István:ANYáM /Mikor a Párt tagjelöltje lett/ című verse. Eörsi magyarázata a a diktátordicsőítő énekek keletkezésének okairól.)

  • 2012.02.24. magyarhirlap.hu, Mátyás Sándor: Emlékezzünk az áldozatokra!

    Részlet. Marinetti és Majakovszkij munkásságának összehasonlítása – a fasiszta és a kommunista mozgalom közötti hasonlóság. Majakovszkij Beszélgetés az adófelügyelővel a költészetről című verséből idéz – fordítója: Eörsi István.

  • 2012.02.24.magyari.transindex.ro, Magyari Tivadar: MAJAKOVSZKIJ, LENIN ÉS A KOLOZSVáRI DIáKOK

    (Részlet. Mit mond Majakovszkij a mai fiataloknak? Vlagyimir Iljics Lenin című verse Eörsi István fordításában.)

  • 2012.02.29.vasnepe.hu, Ölbei Lívia: Rendszerváltó játék

    (Színikritika. Ivo Bresan: Paraszt Hamlet című darabjának ősbemutatója március 9-én a WS Színház Márkus Emília Termében, Soós Péter rendezésében, Háy János átiratában. A szerzői ajánlás Ivo Bresannak, Eörsi Istvánnak és Krassó Györgynek szól.)

  • 2012.02.szám Ellenfény, Ölbei Lívia: Omlett

    Részlet a színikritikából. Háy János Rák Jóska, dán királyfi című darabjáról, amely Ivo Brešan Paraszt Hamlettét vette alapul.

    „…rögtön minősíti is a rendszerváltást (bár lehet, hogy ez már csak utólagos magyarázat). Fontos – mert utal a darab létrejöttét tapinthatóan inspiráló primer indulatra, szinte publicisztikai hevületre – a példányon olvasható szerzői ajánlás: »Eörsi Istvánnak, Krassó Györgynek és Ivó Bresannak, akinek Paraszt Hamlet című darabja nélkül ez a munka nem születhetett volna meg».”

  • 2012.02.szám Kalligram, Kukorelly Endre: Ez így nem fog menni

    Esszé az irodalomtörténet-írás nehézségeiről. Eörsi István említése.

  • 2012.02.szám Literatura, Reichert Gábor: A Felelet második kötetének korai recepciója
    MŰHELY

    Részlet a Déry Tibor: Felelet című regényéről szóló tanulmányból. A Felelet második kötete körül folyó vitáról. Az Írószövetség első kongresszusának vitája, amelyen Eörsi István is felszólalt.

    „A korabeli irodalmi sajtó kizárólag a sematikus derékhad és Lukács György követőinek (Mészáros István, Abody Béla, Eörsi István, Benjámin László, Zelk Zoltán, Déry Tibor stb.) ellentéteként kívánta ezt a nézetkülönbséget beállítani, valójában azonban a teljes szellemi élet érintett volt a problémában, még ha nem mindenki vallott is nyilvánosan színt.”

    Kapcsolódó tartalmak:

    • Standeisky Éva: Az írók és a hatalom. 1956–1963 című kötete adatait és az Eörsiről szóló részleteket elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • További kapcsolódó tartalmakat olvashat a honlapon, ha a keresőmezőbe beírja a FELELET /és/vagy/ a DÉRY szót.

  • 2012.03.07. (10.szám) Heti Világgazdaság, HVG: Harminchetek

    A Történelmi Igazságtétel Bizottság 1988. június 5-ei felhívásának aláírói. Az aláírók között van Eörsi István is.

  • 2012.03.09. exindex.hu, Mélyi József: Plusz pátosz

    Sugár János ’56-os emlékműállítása a Kiscelli Múzeumban. A Tűz a múzeumban című projektet nem engedélyezték, helyette A csőcselék emlékműve valósult meg. Angyal István és a rusztikus kő. A szerző emlékképe Eörsiről, aki a kilencvenes években a berlini magyar nagykövetség október 23-i fogadásán a töltött paprikával leöntött, foltos ingében „széles vigyorral” beszélgetett Joachim Gauck-kal.

    „Eörsi nevetése mindig igazán felemelő volt, és manapság különösen hiányzik. ’56-ra pedig a legmaradandóbb emlékezés talán az lenne, ha mindenki elolvasná Eörsi 1988-ban megjelent könyvét: Emlékezés a régi szép időkre.”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az 56-OS EMLÉKMŰ mondatot.

  • 2012.03.17. hirszerzo.hu (hvg.hu), Papp László Tamás: Mit nem beszél az a német?

    Az Orbán-kormány kultúrharca Németországgal. A frankfurti zsarnokság című 1999-es Csurka-tanulmányra is reagál Eörsi a Die Zeit-be. A NKÖM a 2000-es freiburgi német-magyar írótalálkozón nem fedezi Eörsi István útiköltségét. Németországban nincs zsidókérdés. A magyarországi romaellenességről.

    „Magyarország glóriáját és nimbuszát politikai értelemben a vasfüggöny-bontó,

    reformkommunista Horn Gyula alapozta meg. Kulturális értelemben pedig a liberalizmus

    irodalmi vonulata: Eörsi, Spiró, Nádas, Konrád, Esterházy, Kertész Imre.”

    Reagálás:

    • Heti Válasz, 2012.03.22. (12.szám) Borókai Gábor: Kurzuslovagozók

  • 2012.03.22. (12.szám) Heti Válasz, Borókai Gábor: Kurzuslovagozók

    Borókai idézi a Népszabadság első oldalas jegyzetét, amely a Kossuth- és Széchenyi-díjazottak kihirdetése után jelent meg. A jegyzetíró szerint szégyelniük kell magukat azoknak, akik március 15-e tiszteletére magas állami kitüntetést vettek át az ország jelenlegi vezetőitől. Így pl. Csoóri Sándornak, Vizi E. Szilveszternek és Vukán Györgynek.

    „Most alig két év elteltével hiányolják a jólétet, és azt játsszák, hogy 2012 Magyarországán a Fidesszel és kurzuslovagjaival szemben kell szabadságharcot folytatniuk. Nekik, az európaiaknak. A függetleneknek. A minőségnek.”

    Szemezgetés a különböző sajtótermékekben megjelent mondatokból – díjazottaktól és újságíróktól.

    Előzmény:

    • hirszerzo.hu (hvg.hu), 2012.03.17. Papp László Tamás: Mit nem beszél az a német?

  • 2012.03.22. 168ora.hu, Koltai Tamás: Ünneprontás

    Publicisztika. Uszítás március 15-én a liberalizmus és Európa ellen.

    "A lengyel szolidaritást éltetni március 15-én [...] a megtévesztő ostobaság csúcsa." A Milla-tüntetés. Jónás Pál és a szabadság kérdése.

  • 2012.03.26. litera.hu, Szőnyei Tamás: Titkos írás – Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet, 1956–1990

    Részletek Szőnyei Tamás kötetéből, a cigány írók, értelmiségiek megfigyeléséről szóló fejezetből. Ügynöki („Radóczi Bertalan” = Varga Rudolf rendező, „Babics Károly” = Akác István költő és „Ipoly” = Utry Attila, író), jelentések Eörsi Istvánról.

    • A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2012.03.29.vasnepe.hu, Ölbei Lívia: Madarakhoz szól

    (Jegyzet a költészet napja alkalmából. Eörsi definíciója a jó versről.)

  • 2012.03.Létünk, Szabó Tibor: A magyar politizálási technika és történeti gyökerei

    (Részlet a Válság, kommunikáció és etikai válaszok című előadásból, mely a Pannon Egyetemen 2012. június 1-jén, Veszprémben rendezett nemzetközi tudományos konferencián hangzott el. Konszenzus a Kádár-rendszer utáni új típusú demokrácia létrehozásáról. A Bibó Emlékkönyv.)

  • 2012.03.szám Literatura, Kappanyos András: Eco, a fordítás és mi

    Tanulmány Umberto Eco fordítástudományi munkássáról. Vajon az újrafordítás egyenlő az újraértelmezéssel? A szerző egy fordítás-módszertani javaslatával száll vitába.

    „Amikor 1989-ben (Eörsi István átiratában) lódenkabátos, svájcisapkás színészekkel, egyértelmű 1956-os reminiszcenciákkal állították színpadra, az nyilvánvalóan olyan konkretizáció volt, amelyet maga az eredeti szerző nem sejthetett, a szöveg mégis hordozta ezt a lehetőséget (fontos megjegyezni, hogy Eörsi változata nem lépi túl a dramaturgiai munka szokásos kereteit, nem importál szövegszerű referenciákat, a személy- és helyneveket, a történet lefutását változatlanul megőrzi.”

    Előzmény:

    • Színnház (Drámamelléklet), 1990.01–02.szám E.I.: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából. E.I.: Változat Ödipuszra

    Kapcsolódó cikk:

    • Film Színház Muzsika, 1989.09.16. (37.szám) E.I.: A második nekifutás

  • 2012.04.08.mixonline.hu, M. A.: Ördögfiókák és tündérek koncertje

    (Malek Andrea és Korpás Éva lemezbemutató koncertajánlója. Lackfi János, Nemes Nagy Ágnes, Bella István, Varró Dániel, Kovács András Ferenc, Eörsi István és Ranschburg Jenő verseinek megzenésítése.)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.