EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2010.04.szám 2000, Bán Zoltán András: A barátság fonala

    Részlet. Magyarországon a drámaírók nem tudnak darabot írni. Eörsi és Görgey szocialista realista abszurdokat írt – Sírkő és kakaó.

  • 2010.04.szám Alföld, Tőzsér Árpád: Érzékek csőcseléke
    Naplójegyzetek 1998-ból

    Részlet. Eörsi István újrafordította Shakespeare Othellóját vitatható eredménnyel. Idézetek a – fordító szándéka ellenére brutális helyett illedelmes – fordításból.

  • 2010.04.szám Kritika, Koltai Tamás: A cenzúra színeváltozása Színházparadoxon XLVI.
    nol.hu, 2010.04.27. Koltai Tamás: A cenzúra színeváltozása Színházparadoxon XLVI.

    Vitatkozó felek az aczéli kultúrpolitikáról. Eörsi Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából című darabjának bemutatója után – 1989. október 26-án – Eörsi és Németh Miklós párbeszéde a Várszínházban.

    „A premiert követő banketten Németh Miklós odalépett Eörsihez, gratulált, majd azt mondta, ez kitűnő darab, eddig miért nem játszották? »Mert maguk betiltották« válaszolta Eörsi. […] Szó nélkül sarkon fordult, és faképnél hagyta Eörsit.”

  • 2010.05.05.Népszabadság, Végh Károly: Az erős forint mítosza

    (Részlet. Egy Eörsi-idézet.)

  • 2010.05.06.Magyar Narancs, Szőnyei Tamás: Lukács György levelei - Az állambiztonsági szolgálat mint a filozófus postása

    (Születésének 125. évfordulója alkalmából konferenciát tartottak Budapesten, és kötetbe gyűjtötték Dosztojevszkij-tanulmányait. Az 1957-től kezdődő megfigyeléséről. Az Esztétika című kötetéről. Visszaemlékezésében Eörsi az "értelem szigetének" nevezte Lukács dolgozószobáját "a tökéletesen idióta szellemiségű politikai kultúra kellős közepén".)

  • 2010.05.szám Híd, Karl-Markus Gauß: A Dunán lefelé

    Esszérészletek. Adamik Lajos fordítása. Eörsi István Zárt térben című regényéről. Eörsi a lázadó, az „ideális kommunista”, a „sziporkázó szellemű ember”, akit hol ünnepeltek, hol betiltották darabjait, könyveit. Méltatás.

    „A Zárt térben egy olyan magyar író utolsó regénye, aki vérmérséklete és hajlama okán lett lázadó, s akiből soha nem lehetett kiölni sem a gúnyos, sem a felszabadult nevetést.”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 2010.06.04. (22.szám) Élet és Irodalom, Ágoston Zoltán: Az értelemkeresés szenvedélye
    Radnóti Sándor: Az Egy és a Sok. Bírálatok és méltatások

    Könyvkritika. A kötet Radnóti Sándor elmúlt tíz évének rövidebb írásait fogja egybe. Eörsi Istvánt búcsúztató írás is helyet kapott a könyvben: Nagy valaki (Eörsi István halálára) 31. oldal.

    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél. 

  • 2010.06.05. barkaonline.hu, Zalán Tibor blogja

    Részlet a blogból. Egy régi könyvheti emlékét idézi fel, amikor egy közeli asztalnál ült Eörsi és Mészöly is. Senki sem megy egyikőjük asztalához se. Egy óra múlva odalép hozzá egy fiatal srác, és – mivel nincs pénze – azt kéri, hogy adja neki ingyen a könyvét, majd jövőre megadja. Odacsúsztat neki egy papírpénzt, hogy úgy nézzen ki, mintha fizetne érte. Így is történt.

    „A két élő legenda elismerően bólogat. Egy eladott könyv az utolsó negyedórában, nem semmi. Szerényen mosolygok vissza rájuk, a népszerű és keresett író keresetlen szerénységével...”

  • 2010.06.19.live-pr.com, OTS: Österreichische Staatspreise für literarische Übersetzung vergeben

  • 2010.06.szám Holmi, Radics: „Mint a húsleves vagy a hegymászókötél”
    Verses öröknaptár

    Könyvkritika. Liget, 2009. Kiadó-szerkesztő: Horgas Béla, Levendel Júlia, Horgas Judit.

    Eörsi István: Sirató című verse is szerepel a kötetben.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2010.06.szám Látó, Szávai János: Töprengő
    WEBNAPLÓ

    Részlet. Apollinaire A Mirabeau-híd című verséről.

    „Négy fordítását találom a versnek, Vas Istvántól, Illyés Gyulától, Mészöly Dezsőtől és Eörsi Istvántól – mindegyikük félrefordítja.”

  • 2010.06.szám Liget, Levendel Júlia: Alacsonypadlós kocsiban
    CORVINA

    Részlet az esszéből. Az ügynök-történetek okai és következményei. A „Hajdu” fedőnéven jelentő Tar Sándor beszámolója. A „Sárdi” [Sándor András, Szerzői Jogvédő Hivatal] fedőnevű ügynökről, az 1969 márciusában rendezett Eszmélet-estről és az 1970-es leányfalui irodalmi ankétról.

    „A »Sárdi« fedőnevű ügynökről viszont nem sejtettük még, valójában kicsoda; akkoriban Eörsi Istvánnal is csak találgattunk, de nem sikerült beazonosítani. Mennyit áhítozott Eörsi a szavait hűségesen tolmácsoló spiclire! [...] A FMK-ban Csoóri Sándor javasolta, hogy hívjuk meg a Kiadói Főigazgatóságot is, Eörsi ezen kapva »a jelenlévő Sándor Andrásnak is ajánlotta, hogy jöjjön el és képviselje a Szerzői Jogvédőt«.” 

  • 2010.07–08.szám. Jelenkor, Bedecs László: Boldogság, gyere haza!

    Részlet. Kántor Péter: Megtanulni élni című verséről. Eörsi István említése.

  • 2010.07.01. (26.szám) Magyar Fórum, bégyé: Szuszlov és Lukács György
    múlt-kor

    A Nagy Imre-per előzményei, a kivégzés, Lukács György perből való kivonása. Lukács halála előtti „A meggondolt gondolat” című interjúja Eörsinek.

  • 2010.07.01. (7.szám) Havi Magyar Fórum, Csurka István: Dr. Utólag visszaemlékezése

    Eörsi 1984-ben, vagy 1985-ben meghívta Csurkát és néhány írótársát egy budai vendéglőbe vacsorára, ami szerinte „Soros György megbízásának teljesítése volt”. Azt akarta megbeszélni velük, hogy volt iskolatársa, Soros György kire költse el a pénzét, amit a magyar kultúrára szeretne fordítani, s amit még a kormánnyal is egyeztetni kell. A vacsorán részt vett Soros is. Ez az egész Aczél vacsoráztatási technikájára emlékezteti, amire csak 17 évvel később jött rá. Ennek kapcsán mondja el véleményét Eörsiről, Lukácsról, Sorosról, a liberalizmusról, a Bilderberg-csoportról, a zsidóságról, a Rothschildokról, a cionizmusról, az amerikai egyetemeken tanító magyar zsidókról, Kis Jánosról, Vámos Miklósról. Eörsivel való későbbi kapcsolata, reflexiója a Magyar Narancsban megjelent cikkére.

    • A cikk másodközlése a Magyar Fórum, 2012.11.15. (46.szám) Csurka István: Soros György bejövetele című cikknél és még több Magyar Fórumos cikknél.

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1992.10.29. E.I.: Összefüggések
    • Tallózó, 1992.11.05. E.I.: Összefüggések – Nincs a rendszerünkben

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszava, 2010.02.01. Donáth Ferenc: Válasz Boross Péternek

  • 2010.07.02. (26.szám) Élet és Irodalom, Varga László: Csoportkép, háttérben Kenedivel
    Az MTI a világhálón

    Részlet. 1989. május 2-án a Nyilvánosság Klub, a Hajnal István Kör és a Történelmi Igazságtétel Bizottság közös sajtótájékoztatót tartott a négy nappal későbbre tervezett rendezvényükről, amelyet a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen Elhallgatások és torzítások, avagy hogyan kutatható a közelmúlt magyar történelme címmel tartottak meg. Az események az MTI korabeli híranyagának tükrében. Az Eörsi István lakásán megtartott ellenzéki ’56-os megemlékezésről.

  • 2010.07.08.Magyar Narancs, Radics Viktória: Könyv - az Irodalom fogságában - Esterházy Péter: Esti

    (Részlet a könyvkritikából.)

  • 2010.07.14.napvilág.net,Sós Eszter: ... Rosencrantz és Guildenstern halott - A Gyulai Várszínházban ...

    (Színikritika. A Csiky Gergely állami Magyar Színház Tom Stoppard darabját mutatja be Vas István és Eörsi István fordításában, Victor Ioan Frunzã rendezésében a VI. Shakespeare Fesztivál keretében Gyulán.)

  • 2010.07.16. (28.szám) Élet és Irodalom, Gervai András: Éreztek-e bűntudatot a besúgók?
    Szőtsné Fritz Ágnes grafológussal Gervai András készített interjút

    Részlet az interjúból. A „Sziklai Barna” (Szekeres László irodalomtörténész) fedőnevű ügynök többek között Eörsi Istvánról is írt jelentéseket. 

  • 2010.07.16. irodalmijelen.hu, Onagy Zoltán: 10 éve halt meg Petri György

    Emlékezés Petri Györgyre. Az írótársak, köztük Eörsi István anekdotái Petriről. Fotók

  • 2010.07.30.nol.hu, Kubik Elvira: Alkotó családok. Páros interjú.

    (Részlet. Beszélgetés Novák Ferenccel. Régi emlékek, amikor Eörsi még gyűjtőútra is elment velem Erdélybe.)

  • 2010.08.12.Magyar Narancs, Bán Zoltán András: A felvilágosulatlan abszolutizmus

    (Részlet a publicisztikából. A kultúrpolitika pénzmegvonásairól, amelyekben tetten érhető a megtorlási indulat. Hasonló a helyzet a 80-as évekéhez, amikor Eörsi István az Írószövetség egy közgyűlésén követelte a cenzúra bevezetését, mert akkor legalább papírunk lenne arról, hogy mihez tartsuk magunkat.)

  • 2010.08.19. (33.szám) Élet és Irodalom, Valachi Anna: Irodalmi botrány(könyv)-krónika
    Zsák Judit: Találkozás egy szellemmel – Kultusz, kiadástörténet, emlékezet

    Részlet a könyvkritikából. Eörsi István említése. 

  • 2010.08.19. mandiner.blog.hu, aristo: A nagy generáció – I. rész: A Nyugat

    A háromrészes írás első fejezete. Miből nőtt fel a nagy generáció. A szabadságfogalomról. Fotók

    „Egy Heller Ágnessel folytatott beszélgetésben Ági néni a posztmodernre a »mindent szabad« definícióját találta adni, mire a jelen lévő Eörsi pikírten megkérdezte »Ágika akkor nekem most mit szabad?« A »mit szabad itt és most?« kérdésének megválaszolatlansága nagyon gyorsan kiprovokálta a szabadság abszurd értelmezését, a bűn dicsőítését (lásd de Sade márkitól Stirneren, Lautréamonton keresztül Nietzschéig), némiképpen aláásva a szabadság és az ész összefüggésébe vetett hitet.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.