EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2007.11.11. hirszerzo.hu, Hírszerző összeállítás: Wekler Ferencet megfenyegették, lemond

    Megelégelte az őt és családját ért támadásokat Wekler Ferenc, aki vasárnap a Dunántúli Napló munkatársával közölte: lemond a Dél-dunántúli Regionális Tanács elnöki tisztéről. Távozásával hosszú idő után először átrendeződhetnek az erőviszonyok az SZDSZ dél-dunántúli szervezeteiben, ami a későbbi vezető-választásokra is hatással lehet majd. Fotó

    „Wekler személye ettől függetlenül egyre nagyobb terhet jelentett az SZDSZ számára – támogatási ügyei miatt távozott a pártból például Eörsi István.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a WEKLER szót.

  • 2007.11.14. Magyar Hírlap, Alexa Károly: „Komcsizzunk” egy kicsit II.

    1986-ban Alexa az MSZMP KB-tól meghívót kapott az írószövetség megbeszélésére, holott akkor már kilépett a pártból. Egy régi, Fehér Házbeli emléke kapcsán Biszku Béláról: „A magyar történelem legsötétebb gazembereinek egyike. Senki nem beszél mostanság róla, ma is él, várja a nyugdíjat, kártyázgat, és mint egy jópofa öreg bolseviktől tudom, meg van sértődve.” Eörsi István említése.

  • 2007.11.15. (46.szám) Magyar Demokrata, Szalay Károly: Patkányeffektus
    SZÓKIMONDÓ

    A Gerő András-félék kártékonyságáról, akik nem patkányok, csak viselkedésük emlékeztet rájuk.

    „Nos, az SZDSZ vezető politikusai, médiapropagandistái, állandó tévéarcai, színészek, írók s egyéb művészeti csirkefogók is lassan-lassan, szívós együttmunkálkodással, lenullázták a liberális pártot. […] az SZDSZ legjobb koponyái sorozatban elmenekültek a pártból. Kis János, Bencze György, Tölgyessy Péter, a máskülönben szélkakas Tamás Gáspár Miklós, de még Petri György és Eörsi István is meghasonlott, Kuncze Gábor is, aki a mai liberális vezetők viszonylatában valóságos fárosszá magasodott.”

  • 2007.11.15. Népszabadság, Nyusztay Máté: Keserű torta a liberálisok szülinapján
    Kozák Gyula: A mai SZDSZ egy zsaroló kis csoport

    A tizenkilencedik születésnapját ünneplő SZDSZ-t két levélben köszöntötték. Az egyiket tizenheten írták alá, a másikat Kozák Gyula írta. Idézetek a levelekből. Horn Gábor SZDSZ-ügyvivő szerint figyelmeztető jel Kozák Gyula levele.  

    Fotó: Az SZDSZ választási plakátja a Nyugati téren 2004-ben.

    „Ezt arra a fölvetésünkre mondta, hogy a párt alapító tagjai közül nem Kozák az első, akinek elege lett az »elveit föladó SZDSZ-ből«. Ha csak a felső vezetést nézzük: Tölgyessy Péter 1996-ban lépett ki, Tamás Gáspár Miklós 2000-ben, Hack Péter és Kis János 2002-ben, Eörsi István 2004-ben, Bauer Tamás és Mécs Imre 2006-ban (pontosabban: Mécs szünetelteti párttagságát, jelenleg az MSZP-frakció tagja).”

  • 2007.11.21.hocipo.hu, Farkasházy Tivadar: Puszták történésze

    (Kosáry Domokosról.)

  • 2007.11.22. (47.szám) 168 óra, Buják Attila: Ha Szabó Miki élne...
    Levélháború az SZDSZ-ben

    Levélháború az SZDSZ tizenkilencedik születésnapján. Kozák Gyula, az ’56-os Intézet munkatársa kíméletlen üzenetben kérte számon pártján az eltékozolt éveket. Miért léptek ki a kilépők? Mit jelentettek a végleg eltávozottak? Milyen jövőt hoznak az érkezők? Hiteles liberalizmusképet mutat-e a mai SZDSZ? Kiürült-e a párt? Fotók

  • 2007.11.27.emasa.hu, A Karikaturista szakosztály blogja

  • 2007.11.30. (48.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, Ungvári Tamás: Szerecsenmosdatók
    MIZANTRÓP

    Tárca. A Magyar Írók Szövetsége viharos története – múltja és jelene. „Csoóri Sándor »Nappali Hold« címen közzé adott jegyzetei nyomán rajban léptek ki rasszizmusra érzékenyebb művészek.” Milyen indokokkal utasította vissza a Kortárs a szerző írásait? Szigethy Gábor és Alexa Károly dicstelen szerepe, Alexa listázása. Utalás az Eörsi–Schmidt-perre. 

  • 2007.11.szám Hitel, Ablonczy László: Elgyurcsányosodásunk
    Jegyzetek – hazatérve, I.
    KÉRDEZ AZ IDŐ

    Részlet a jegyzetből.

    „Több mint két évtizede, hogy nyugati ösztöndíjasként Eörsi István az ÉS-ben írta: Magyarország azért is provincia, mert még a nyugati tévéhíradók időjárás-jelentésében sem szerepelünk. Egykor az ötvenhatos forradalmat követően börtönt szenvedett író meglehetősen bugaci szemponttal fölényeskedett. Valóban provincia voltunk, a szovjet birodalom provinciája, mert egy ország önálló és szabad voltában alapozhatja európai dimenzióját. Polgárát persze nem a gyarmati sorsa, hanem gondolkodása minősíti; ilyenképpen Nyugat-Berlinben is lehetett provinciálisan gondolkodni és viselkedni”

  • 2007.11.szám Jelenkor, Gömöri György: Időm Eörsivel

    Esszé Eörsi Istvánról. Az Emlékezés a régi szép időkre című börtönnaplójáról, arról, hogy Eörsit olvasták, de sokan nem szerették. Letartóztatásának története. Lojalitása Lukács Györgyhöz. Mi bosszantja a szerzőt Eörsi Időm Gombrowiczcsal című kötetében? Mi a baja Eörsivel?

    „…csak azokat a tényeket vette figyelembe, amelyek beleillettek elméleteibe, illetve megvoltak személyes tapasztalataiban.”

    Kossuth-díjáról: „Nem sokkal halála előtt, 2005-ben Eörsi Kossuth-díjat kapott. Függetlenül személyes vitáinktól, illetve attól, hogy miként értékelem gazdag, de ellentmondásos életművét, úgy gondolom, hogy ezt a díjat bőségesen megérdemelte. Halála után a Guardian című angol napilapban búcsúztattam irodalmunk hetven évén felül is fiatalosan kötekedő, mindig tettre kész, életimádó, elkötelezetten baloldali fenegyerekét.”

    • A cikkben említett kötetek adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • The Guardian, 2005.10.24. George Gomori: Istvan Eorsi. Hungarian writer, poet and political activist, he was jailed after the 1956 uprising

    Kapcsolódó cikkek:

    • litera.hu, 2007.11.07. A képzelőerő gyönyörei
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a KOSSUTH-DÍJ kifejezést (2005-től).


  • 2007.11.szám Kritika, Ménesi Gábor: Konrád György: Csodafigurák
    Irodalom

    Könyvkritika. Eörsi István említése.

    • A kötet adatait és az Eörsi Istvánról szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2007.11.szám Mozgó Világ, Rádai Eszter: „Bár érezném azt az örömöt”

    Beszélgetés Jordán Tamással.

    A kezdetekről, amikor a Nemzeti Színház élére került, a színház szerepének megváltozásáról, a kaposvári múltról. Felidézi a legendás előadást, a Marat halálát.

    „Csakhogy a kaposvári évekre nemcsak ez a politikai töltet volt jellemző, hanem az is, hogy szakmai szempontból nézve is nagyon igényes műhelymunka folyt ott. Tehát mi nem akartunk politizálni vagy üzenni a...

    – Ezzel vitatkoznom kell. Lehet, hogy te személy szerint nem, de az akkori kaposvári Csiky Gergely Színház például számos előadásával politizált, nem véletlenül volt ott dramaturg Eörsi István, akitől egyébként a Marat Corvin közt ábrázoló utolsó képének ötlete is származott.”

    Babarczy László és Ács János személyes közléseikben cáfolják ezt. Ács és a díszlettervező, Szegő György ötlete volt.

  • 2007.12.01. (12.szám) Havi Magyar Fórum, sz: Pártvizsgák és pártfegyelmik
    (A Csurka-probléma szigorúan bizalmas MSZMP-dokumentumok tükrében)

    Csurka Vizsgák és fegyelmik című darabjáról. Három dokumentum közlése. 1) Feljegyzések a Központi Bizottság titkárainak számára (Szigorúan bizalmas). 2) JAVASLAT a Politikai Bizottságnak az ellenzéki-ellenséges orgánumokban publikáló szerzők közlési korlátozásával kapcsolatos kérdésekről (1987. szeptember 17.). 3) Részletek az 1986. szeptember 9-én, a Politikai Bizottság ülésén elhangzott Kádár-beszédből. A Tiszatáj ügye.

    „Az 1980-as határozatnak megfelelően 1981 óta a hazai ellenséges-ellenzéki orgánumokban és a külföldi ellenséges sajtóban, illetve rádiókban szerepet vállaló szerzőknek a hazai, legális publikációs fórumokon való megjelenését korlátoztuk. Ennek során egyes írók (Konrád György, Eörsi István, Csurka István) és az ellenzéki kiadványok szerkesztői, szerzői (Kis János, Tamás Gáspár Miklós, Haraszti Miklós stb.) – összesen mintegy 20-25 fő –, publikálásának korlátozására került sor.”

  • 2007.12.06. Magyar Nemzet, Pethő Tibor: Asszonytüntetés a hősökért
    Kínyó F. Tamás az 1956. november 4-i néma felvonulásnak állít lírai emléket

    Kínyó Ferenczy Tamás díjnyertes dokumentumfilmje. …Amikor az óra 11-et mutat, induljatok…! Art Opus. Obersovszky Gyula, Gáli József és Eörsi István szervezték a nőtüntetést.

  • 2007.12.08. Népszava, Földes Anna: Írni, írni, írni

    Hogyan válhatunk íróvá? A Magyar Író Akadémia előadásainak gyűjteményes kiadása: Hogy írunk mi? DFT Hungária Kiadó, 2007. és Agota Kristóf: Az analfabéta – Palatinus, 2007. című kötetekről.

    „E szakmányban végzett irodalmi favágásért jeles elődök példájával kárpótoltam magam. Hogy Négyessy László egyetemi stílusgyakorlat óráin sem lehetett tudni, melyik hallgató jut be előbb a Nyugat sáncai közé, utóbb a Pantheonba. Később magam is Eörsi Istvánnal és Simon Istvánnal együtt jártam Pándi Pál indexbe felvehető poétika szemináriumára.”

  • 2007.12.13. (50.szám) 168 óra, Megvédte őt a TASZ

    Az igazságügyi tárca elvesztette az Orbán Viktor ellen indított pert. Az eljárást azért indították, mert a Fidesz elnöke azzal vádolta meg a rendőrséget, hogy 2006. október 23-án politikai utasításra szorította rá a randalírozókat a Fidesz-szimpatizánsokra. A perben Orbán Viktort a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet [TASZ] képviselte. A fórumozók vitája.

    „Egyébként az a Schiffer András védte Orbánt, aki annak idején Eörsi Istvánt védte Schmidt Máriával vagy György Pétert Fábry Sándorral szemben.”

  • 2007.12.13. (50.szám) Magyar Demokrata, Bognár József: Írók és aláírók I.
    MÜHELY

    Lista arról a 251 magyar íróról, akik 1957-ben aláírták azt az ENSZ-hez írt nyilatkozatot, amelyben amiatt tiltakoztak, hogy az ENSZ ne tárgyalja az 1956-os magyar szabadságharc véres megtorlásának körülményeit. Az aláíróknak különböző okaik voltak, de olyan is volt, aki tagadta, hogy egyáltalán aláírta volna a nyilatkozatot, sokan azóta sem tudnak szembenézni az akkori helyzettel. A szerző összeállított „egy másik listát, amelyik az akkori idők legalább annyira jelentős (legalább egykötetes) íróit, költőit, illetve irodalmárait, kritikusait, műfordítóit tartalmazza, mint akkoriban Csoóri volt”. Eörsi neve is szerepel ebben a listában. A harmadik azoknak a listája, akik benne voltak a Rákosi hatvanadik születésnapjára kiadott könyvben is.

    „Csoóri tagadja, hogy valaha is aláírt volna ilyen nyilatkozatot, a lista létét is tagadja, máskor meg azt mondja, hogy ő akkor igen jelentéktelen figura volt irodalmunkban. A már akkor is befutott Illyés viszont később azzal magyarázta aláírását, hogy ezzel próbált segíteni a börtönben levő írók helyzetén.”

    • A témával kapcsolatos cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az ENSZ-NYILATKOZAT kifejezést.

  • 2007.12.13. Népszabadság, Trencsényi Zoltán: Maradnak a mosolyok

    Beszélgetés Kaposy Miklóssal az 500 óra nevetés című könyve megjelenése kapcsán a Karinthy Színpadról.

    „1979-ben előadtuk Jókainak egy Eörsi István által mai hangütésűre formált versét, amely arról szólt, ki a fa legjobb barátja. Ebben szerepel a szú is, amely rágja a fát, kihallgatja titkait. Ezt a jelenetet kitiltották az adásból, mert a szút a SZU-ra, azaz a Szovjetunióra célzó utalásként értelmezték.”

    • A kötet adatait és a benne szereplő Eörsi-verseket megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • emasa.hu, 2008.01.17. Cserhalmi Imre: Egy vékony ember vastag könyve

  • 2007.12.21. (51–52.szám) Élet és Irodalom, Ungvári Tamás: Tetszettek volna...

    Victor Serge Egy forradalmár emlékiratai című műve és Susan Sontag. Tamás Gáspár Miklós említette először Serge nevét. A többi különc: Jean Genet, Samuel Beckett. A Tamás Gáspár Miklóst ért anarchista vád, törekvések ellehetetlenítésére. Jobboldali fölény a médiában. Az Apák és fiúk rágalom felidézése. Lovas István Véralgebra című cikke és az antiszemitizmus. Az árpádsávos zászlók. „A honi zsidók korántsem egy új holokauszttól félnek. A gázkamrák gyorsan ölnek, tudjuk, mióta Schmidt Mária meghívására hazánkban hirdette ezt a nagy hírű, a náci alapvetésű történész, Ernst Nolte.” A Csoóri- és Debreczeni-szövegről. „…az Antall által »borzalmas tagságnak« nevezett tömeg lassan átszivárgott a Fideszbe, amikor kiderült, hogy Antall és követői hajlandók leereszteni a sorompót a szélsőjobb előtt.” „Schmidt Mária a haldokló Eörsi Istvánt perelte sikeresen egy véleményért.”

  • 2007.12.szám Holmi, Klaniczay Gábor: Kosáry Domokos emléke

    Kosáry alakjának, életútjának felidézése. Az 56-os Emlékbizottság elnökeként 56 ötvenedik évfordulóján mondott beszéde, és az azt kísérő füttykoncert. Eörsi és Déry cellatársa volt. 

  • 2008.01.11. (2.szám) Élet és Irodalom, Schiffer András: A közhatalom jó híre

    A közszereplők bírálhatóságáról. Utalás az Eörsi–Schmidt-perre. További példák.

  • 2008.01.15. litera.hu, Radics Viktória: Aurora borealis
    Netnapló

    A kötet adatait és Eörsi István: Betegségem című – a könyvben is megjelent – írását megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kiadványoknál.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság Online, 2007.05.31. Törőcsik Tímea: A spektrum egésze
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 2008.01.17. (3.szám) Magyar Demokrata, Szalay Károly: „Mit mond Belgrád?” 2.
    SZÓKIMONDÓ

    Jugoszlávia szétesése és a magyar diplomácia viselkedése. Eörsi említése a „látszatellenzék és látszatüldözött, mind-mind Aczél zabigyereke” szövegösszefüggésben.

    „Gyávaság, ügyetlenkedés, szembefordulás a horvát és szlovén szabadságharccal, a szerb elnyomás és terror védelmében. Azzal mentegeti a magyar szocilista-liberális »baloldal« a saját sunyiságát, hogy mindezt az ott élő magyar őslakosok védelmében cselekszi. Csakhogy ez az úgynevezett »baloldali« képmutatás 1945 óta folyamatosan, mindmáig tart.”

  • 2008.01.17.emasa.hu, Cserhalmi Imre: Egy vékony ember vastag könyve

    (Könyvkritika: Kaposy Miklós: 500 óra nevetés – A Magyar Rádió Karinthy Színpada. Tarsoly Kiadó, 2007.)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.