Cikkek
-
2012.01.06. (1.szám) Élet és Irodalom, Varga László: A mi Amerikánk
Egy filmről máskéntRészlet Hegedűs Péter: Az én Amerikám című filmjének kritikájából. Az Eörsi István lakásán megtartott ’56-os megemlékezés említése.
2012.01.20. (3.szám) Élet és Irodalom, Perecz László: Társadalom-lélektan, pró és kontra
A Bibó–Lukács-vitárólRészlet. Eörsi István gondolatának említése.
2012.02. Politikatudományi Tanulmányok, Pál Gábor: A gyűlöletbeszéd fogalma a politikai vitákban
Értelmezések és alkalmazásokTanulmány. Idézetek Eörsi írásaiból is.
Előzmény:
- Élet és Irodalom, 2003.08.01. Eörsi István: A gyűlöletbeszédről
- Népszabadság, 2003.11.21. Eörsi István: A tekintély feltételei
Kapcsolódó cikkek:
- Népszabadság, 2003.11.27. Szalai Erzsébet: Sajnos...
- Népszabadság, 2003.12.02.Eörsi István: Osztályok és pártok
- Népszabadság, 2003.12.16. Szalai Erzsébet: Tőkelogika és hamis tudat
- gondola.hu, 2005.06.15. Varga Domokos György: Sólyom László és a gyűlölettelenítés – II. rész
- viszavzsodor.blogspot.hu, 2013.09.15. Varga Domokos György: Törzsi trilógia Ötödik könyv. II. rész
2012.02.01. litera.hu, Radnóti Sándor: Ha én szerkeszteném ezt a lapot…
NetnaplóA Holmi folyóirat naplója Radnóti Sándortól. Szerkesztőségi életképek, fotók.
„Az ötlet gazdája Kenedi János volt, s az első szerkesztőségnek ő is, Eörsi István is tagja volt. Centripetális és centrifugális erők kezdtek el működni, s mivel megegyeztünk az egy ember-egy szavazat elvében, egy idő múltán Kenedi is, Eörsi is azt tapasztalta, hogy folyamatosan leszavazzuk őket. [...] Levonták a konzekvenciát, és távoztak a szerkesztőségből.”
Reagálás:
- folyometer.blog.hu, 2012.02.03. Szántó Domingo: Holmis netnaplók –
2012.02.03. folyometer.blog.hu, Szántó Domingo: Holmis netnaplók
Folyóméter – folyóiratfigyelgető
Mit ír az újság – avagy minden, amit tudni akarunk az irodalomtólA Holmi szerkesztői írták a Litera netnaplóját – ennek elemzése.
„Radnóti Sándor. Nagyon informatív, például az indulásról, Kenedi és Eörsi kezdeti
szerepéről (az utóbbié nekem újdonság volt), illetve Domokos Mátyás visszavonulásáról.”
Előzmény:
- litera.hu, 2012.02.01. Radnóti Sándor: Ha én szerkeszteném ezt a lapot...
2012.02.07.nol.hu, Böcskei Balázs: In memoriam Kádár-rendszer. Csurka István halálára.
(Részlet.)
2012.02.09. (6.szám) Heti Válasz, Pröhle Gergely: Ami megmaradt – Csurka István halálára
A szerző felidézi egy 2000-es, Csurkánál tett látogatását (ekkor berlini nagykövet volt). Csurka nagy politikai színjátéknak tartotta a parlamenti képviselőséget. Fotó: Csurka István Budapest, 1972. február 19., a József Attila-díjas író otthonában
„Bevallom, kicsit tartottam is a beszélgetéstől, hiszen az előző évi Frankfurti Könyvvásáron, ahol Magyarország volt a fővendég, a hivatalos program folyamatosan a két István – Csurka és Eörsi – támadásának volt kitéve, amiből persze akár arra is következtethettünk, hogy jól állítottuk össze a bemutatandó könyvek listáját.”
Kapcsolódó cikkek:
- Népszava, 1999.02.05. E.I.: Prőhle a Mélyvízben
- Havi Magyar Fórum, 1999.08.01. (8.szám) Csurka István: A frankfurti zsarnokság
- Élet és Irodalom, 1999.09.17. (37.szám) Darvasi László: Szigliget-napló
- Magyar Hírlap, 1999.09.22. V. Bálint Éva: A frankfurti listáról nem húztak ki senkit
- Magyar Nemzet, 1999.10.12. Méltó módon jelenünk meg
- Magyar Demokrata, 1999.10.14. (41.szám) Lovas István: Írók, menekülések, támogatások
2012.02.19.prae.hu, Falcsik Mari: Kívüle vs benne `52- Rabok legyünk. Vagy szabadok.
(Pilinszky János: A SZERELEM SIVATAGA és Eörsi István:ANYáM /Mikor a Párt tagjelöltje lett/ című verse. Eörsi magyarázata a a diktátordicsőítő énekek keletkezésének okairól.)
2012.02.24. magyarhirlap.hu, Mátyás Sándor: Emlékezzünk az áldozatokra!
Részlet. Marinetti és Majakovszkij munkásságának összehasonlítása – a fasiszta és a kommunista mozgalom közötti hasonlóság. Majakovszkij Beszélgetés az adófelügyelővel a költészetről című verséből idéz – fordítója: Eörsi István.
2012.02.24.magyari.transindex.ro, Magyari Tivadar: MAJAKOVSZKIJ, LENIN ÉS A KOLOZSVáRI DIáKOK
(Részlet. Mit mond Majakovszkij a mai fiataloknak? Vlagyimir Iljics Lenin című verse Eörsi István fordításában.)
2012.02.29.vasnepe.hu, Ölbei Lívia: Rendszerváltó játék
(Színikritika. Ivo Bresan: Paraszt Hamlet című darabjának ősbemutatója március 9-én a WS Színház Márkus Emília Termében, Soós Péter rendezésében, Háy János átiratában. A szerzői ajánlás Ivo Bresannak, Eörsi Istvánnak és Krassó Györgynek szól.)
2012.02.szám Ellenfény, Ölbei Lívia: Omlett
Részlet a színikritikából. Háy János Rák Jóska, dán királyfi című darabjáról, amely Ivo Brešan Paraszt Hamlettét vette alapul.
„…rögtön minősíti is a rendszerváltást (bár lehet, hogy ez már csak utólagos magyarázat). Fontos – mert utal a darab létrejöttét tapinthatóan inspiráló primer indulatra, szinte publicisztikai hevületre – a példányon olvasható szerzői ajánlás: »Eörsi Istvánnak, Krassó Györgynek és Ivó Bresannak, akinek Paraszt Hamlet című darabja nélkül ez a munka nem születhetett volna meg».”
2012.02.szám Kalligram, Kukorelly Endre: Ez így nem fog menni
Esszé az irodalomtörténet-írás nehézségeiről. Eörsi István említése.
2012.02.szám Literatura, Reichert Gábor: A Felelet második kötetének korai recepciója
MŰHELYRészlet a Déry Tibor: Felelet című regényéről szóló tanulmányból. A Felelet második kötete körül folyó vitáról. Az Írószövetség első kongresszusának vitája, amelyen Eörsi István is felszólalt.
„A korabeli irodalmi sajtó kizárólag a sematikus derékhad és Lukács György követőinek (Mészáros István, Abody Béla, Eörsi István, Benjámin László, Zelk Zoltán, Déry Tibor stb.) ellentéteként kívánta ezt a nézetkülönbséget beállítani, valójában azonban a teljes szellemi élet érintett volt a problémában, még ha nem mindenki vallott is nyilvánosan színt.”
Kapcsolódó tartalmak:
- Standeisky Éva: Az írók és a hatalom. 1956–1963 című kötete adatait és az Eörsiről szóló részleteket elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
- További kapcsolódó tartalmakat olvashat a honlapon, ha a keresőmezőbe beírja a FELELET /és/vagy/ a DÉRY szót.
2012.03.07. (10.szám) Heti Világgazdaság, HVG: Harminchetek
A Történelmi Igazságtétel Bizottság 1988. június 5-ei felhívásának aláírói. Az aláírók között van Eörsi István is.
2012.03.09. exindex.hu, Mélyi József: Plusz pátosz
Sugár János ’56-os emlékműállítása a Kiscelli Múzeumban. A Tűz a múzeumban című projektet nem engedélyezték, helyette A csőcselék emlékműve valósult meg. Angyal István és a rusztikus kő. A szerző emlékképe Eörsiről, aki a kilencvenes években a berlini magyar nagykövetség október 23-i fogadásán a töltött paprikával leöntött, foltos ingében „széles vigyorral” beszélgetett Joachim Gauck-kal.
„Eörsi nevetése mindig igazán felemelő volt, és manapság különösen hiányzik. ’56-ra pedig a legmaradandóbb emlékezés talán az lenne, ha mindenki elolvasná Eörsi 1988-ban megjelent könyvét: Emlékezés a régi szép időkre.”
- A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
Kapcsolódó cikkek:
- A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az 56-OS EMLÉKMŰ mondatot.
2012.03.17. hirszerzo.hu (hvg.hu), Papp László Tamás: Mit nem beszél az a német?
Az Orbán-kormány kultúrharca Németországgal. A frankfurti zsarnokság című 1999-es Csurka-tanulmányra is reagál Eörsi a Die Zeit-be. A NKÖM a 2000-es freiburgi német-magyar írótalálkozón nem fedezi Eörsi István útiköltségét. Németországban nincs zsidókérdés. A magyarországi romaellenességről.
„Magyarország glóriáját és nimbuszát politikai értelemben a vasfüggöny-bontó,
reformkommunista Horn Gyula alapozta meg. Kulturális értelemben pedig a liberalizmus
irodalmi vonulata: Eörsi, Spiró, Nádas, Konrád, Esterházy, Kertész Imre.”
Reagálás:
- Heti Válasz, 2012.03.22. (12.szám) Borókai Gábor: Kurzuslovagozók
2012.03.22. (12.szám) Heti Válasz, Borókai Gábor: Kurzuslovagozók
Borókai idézi a Népszabadság első oldalas jegyzetét, amely a Kossuth- és Széchenyi-díjazottak kihirdetése után jelent meg. A jegyzetíró szerint szégyelniük kell magukat azoknak, akik március 15-e tiszteletére magas állami kitüntetést vettek át az ország jelenlegi vezetőitől. Így pl. Csoóri Sándornak, Vizi E. Szilveszternek és Vukán Györgynek.
„Most alig két év elteltével hiányolják a jólétet, és azt játsszák, hogy 2012 Magyarországán a Fidesszel és kurzuslovagjaival szemben kell szabadságharcot folytatniuk. Nekik, az európaiaknak. A függetleneknek. A minőségnek.”
Szemezgetés a különböző sajtótermékekben megjelent mondatokból – díjazottaktól és újságíróktól.
Előzmény:
- hirszerzo.hu (hvg.hu), 2012.03.17. Papp László Tamás: Mit nem beszél az a német?
2012.03.22. 168ora.hu, Koltai Tamás: Ünneprontás
Publicisztika. Uszítás március 15-én a liberalizmus és Európa ellen.
"A lengyel szolidaritást éltetni március 15-én [...] a megtévesztő ostobaság csúcsa." A Milla-tüntetés. Jónás Pál és a szabadság kérdése.
2012.03.26. litera.hu, Szőnyei Tamás: Titkos írás – Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet, 1956–1990
Részletek Szőnyei Tamás kötetéből, a cigány írók, értelmiségiek megfigyeléséről szóló fejezetből. Ügynöki („Radóczi Bertalan” = Varga Rudolf rendező, „Babics Károly” = Akác István költő és „Ipoly” = Utry Attila, író), jelentések Eörsi Istvánról.
- A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
2012.03.29.vasnepe.hu, Ölbei Lívia: Madarakhoz szól
(Jegyzet a költészet napja alkalmából. Eörsi definíciója a jó versről.)
2012.03.Létünk, Szabó Tibor: A magyar politizálási technika és történeti gyökerei
(Részlet a Válság, kommunikáció és etikai válaszok című előadásból, mely a Pannon Egyetemen 2012. június 1-jén, Veszprémben rendezett nemzetközi tudományos konferencián hangzott el. Konszenzus a Kádár-rendszer utáni új típusú demokrácia létrehozásáról. A Bibó Emlékkönyv.)
2012.03.szám Literatura, Kappanyos András: Eco, a fordítás és mi
Tanulmány Umberto Eco fordítástudományi munkássáról. Vajon az újrafordítás egyenlő az újraértelmezéssel? A szerző egy fordítás-módszertani javaslatával száll vitába.
„Amikor 1989-ben (Eörsi István átiratában) lódenkabátos, svájcisapkás színészekkel, egyértelmű 1956-os reminiszcenciákkal állították színpadra, az nyilvánvalóan olyan konkretizáció volt, amelyet maga az eredeti szerző nem sejthetett, a szöveg mégis hordozta ezt a lehetőséget (fontos megjegyezni, hogy Eörsi változata nem lépi túl a dramaturgiai munka szokásos kereteit, nem importál szövegszerű referenciákat, a személy- és helyneveket, a történet lefutását változatlanul megőrzi.”
Előzmény:
- Színnház (Drámamelléklet), 1990.01–02.szám E.I.: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából. E.I.: Változat Ödipuszra
Kapcsolódó cikk:
- Film Színház Muzsika, 1989.09.16. (37.szám) E.I.: A második nekifutás
2012.04.08.mixonline.hu, M. A.: Ördögfiókák és tündérek koncertje
(Malek Andrea és Korpás Éva lemezbemutató koncertajánlója. Lackfi János, Nemes Nagy Ágnes, Bella István, Varró Dániel, Kovács András Ferenc, Eörsi István és Ranschburg Jenő verseinek megzenésítése.)
A három Eörsi
A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója
(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.