EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2011.04.02. litera.hu, Pályi Márk: Harminc éve halt meg Gáli József

    Megemlékezés, pályakép. Fotók és grafikák Gáliról.

    „...három Pistában lehet megbízni – mondogatta –, az Angyalban, az Eörsiben, éééés… a Csurka Pistában.”

    Kapcsolódó anyagok:

    • Eörsi István: Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve című kötetében a Latrinában című Auschwitz-esszéje. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Beszélő, (Szamizdat – 1985/3.) 1985.15.szám E.I.: Halottak napján
    • Népszabadság, 1989.10.21. E.I.: Elvesztettem egy fogadást – M. G. P.: A Szabadsághegy Angyalföldön – Gyárfás Miklós: Vizsgadolgozat
    • Beszélő (Folyóirat – november), 2005.11.szám E.I.: Halottak napján
    • Élet és Irodalom, 2011.10.28. (43.szám) Forgách András: Gáli József

  • 2011.04.02.itime.hu, Előhívás - Beszélgetés Eörsi István Időm Gombrowitzcsal című művéről

    (Irodalmi est a Nyitott Műhelyben.)

  • 2011.04.02.nol.hu, Vágvölgyi B. András: Magyarország, nulla év

    (A magyar film és a cenzúra. Eörsi István 1981-ben az Írószövetség kongresszusán egy kormányzati Cenzúrahivatal felállítását javasolta. E gondolat mai aktualitása.)

  • 2011.04.05. irodalmijelen.hu, Onagy Zoltán: KÖLTŐ ÉS GURU
    (1926. június 3.–1997. április 5.)

    Egy Eörsi-interjú felidézése Ginsberggel. Ginsberg pályája. Fotók

    • Eörsi Ginsberg fordításköteteinek adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • Eörsi Ginsberggel kapcsolatos versfordításait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Versfordítások résznél

  • 2011.04.06. litera.hu, Az Előhívásban: Eörsi István

    A Nyitott Műhely és a Litera közös szervezésében zajló beszélgetéssorozat fő témája az esszé. Április 6-án az Előhívás témája Eörsi István: Időm Gombrowiczcsal című műve. A beszélgetőtársak: Németh Gábor, Reményi József Tamás, Vári György és Jánossy Lajos. Részlet a műből. Fotók

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2011.04.07.gyomaendrod.com, admin: Sokan voltak kíváncsiak a Komédiás Kör előadására

    (Eörsi István: A műtét című darabjának bemutatója.)

  • 2011.04.09. Magyar Hírlap, Rákh Géza: Giccs giccset nevel

    Beszélgetés Bucz Hunorral, a Térszínház igazgató-rendezőjével az ország szellemi állapotáról és a lehetséges jövőről. Eörsi István említése.

  • 2011.04.11.sonline.hu, Balassa Tamás - Vas András: Telibe talált a verskommandó, költészet a Tesco-pénztárban

    (Részlet. A kaposvári színészek akciója Kaposváron, a költészet napján. Eörsi István Bugyi a szélben című verse.)

  • 2011.04.15. 168ora.hu, Rózsa Mihály: Soha nem adom fel az SZDSZ-t

    Olvasói levél. Gondolatok régi fényképek nézegetése közben.

  • 2011.04.18.szdszonline.szdsz.hu, Madarász Edit: Az SZDSZ név karaktergyilkosság áldozatává vált

    (Interjú Eörsi Lászlóval. Édesapja és bátyja elvesztése, emlékképek a gyerekkorból. Munkáiról, `56 megünnepléséről, az SZDSZ-ről.)

  • 2011.04.21.malicious.blog.hirszerzo.hu, Köztársaság tér

    (A Köztársaság teret II. János Pál pápa térre szándékoznak átnevezni. Ennek kapcsán a szerző idézi Eörsi István Látogatás előtt című versét.
    Előzmény: Magyar Narancs, 1991.08.08. Eörsi István: Látogatás előtt.)

  • 2011.04.22. (16.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, Ungvári Tamás: Kaszárnyát nem választunk

    Tárca. Egyetemi éveiről, tanáráról, Szalai Sándorról, Mérei Ferencről, letartóztatásukról. Hollós Ervinről, aki Eörsit az ifjúsági mozgalom lapjától távolított el. Erki Editről, aki „Hamvas Judit” néven jelentett a belügynek.

    „1956 forradalmi napjaiban Eörsi István a Parlament épületében találkozott a borotválatlan és rettegő Hollós Ervinnel, aki azt kérdezte, hogy mikor sikerülhet megállítani a felkelt népet, nektek, mondta Hollós, akik lázítjátok ezt a népet? A provokációra mindig hajlamos Eörsi persze diadalmasan válaszolta, hogy soha. […] Börtönévei után Eörsi István találkozott Hollós Ervinnel az utcán. A szemébe nevetett. S az alábbi bök- verset írta.

    Szeretnék olyan lenni végre, / aki maga is lapot oszt - / csak abba a kövérkésbe /kellene belerúgni most.”

  • 2011.04.23. Magyar Nemzet, Török László: Heller Ágnes: Szégyellem magam most is
    A filozófus állítja, férjének akart segíteni, amikor hűségnyilatkozatot írt az MSZMP-nek • „Nem nagyot hazudtam, csak kicsit”

    Beszélgetés Heller Ágnessel az 1959-ben MSZMP KB-nak írt levélről, amit neki tulajdonítanak, de nem ő írta, csupán egy oldalt, az ötoldalas szövegből. Hermann István – akkori férje – miért egészítette ki azt a szöveget, amit elküldtek az MSZMP-nek? Ezzel kapcsolatos vitáik Hermannal.

    „Hankiss Ágnes kisasszony a levéltárban megtalálhatta volna azokat az iratokat is, amelyek igazolják, hogy védelmi tanúnak jelentkeztem elítéltek ügyében, hogy Krassó György és Eörsi István mellett tanúskodtam a nyolcvanas években.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap online 2011.04.21. „Heller helyeselte a véres megtorlást” – Nincs a rendszerünkben

  • 2011.04.kommentar.info.hu, Eőry Áron: Nem "dikció", "akció" kell. Egy katolikus sajtócézár harcai

    (Részlet. A Bangha Béla SJ emlékezete című kötetről. Bangha Béla halálos betegségét egy költői levelében "a halálos ölelőnek", "Leukaemia asszonynak" nevezi, ahogy Eörsi István 2005-ben Leukémia kisasszonynak.)

  • 2011.04.szám Kritika, Nóvé Béla: Cenzúraviták a 80-as évek Magyarországán 2.

    Elemzés. A Helsinki Kulturális Fórum és az „Ellenfórum” Eörsi István lakásán; Haraszti Miklós éles bírálata, Konrád György esszéje. Idézetek a felszólalók mondataiból. A nyugati sajtó visszhangja. A következményekről: 1986. március 15-én „kis lánchídi csata”. A „repülő egyetemek”. Szabó Miklós az akadémiai kutatóintézetekről. Bence György, Szilágyi Sándor és Kőszeg Ferenc írásai. A nemzeti klasszikusok cenzúrázása; védelmezői. Szörényi László fedőneve: „delphinológia”. Az írószövetségi közgyűlések vitáin a lapok elleni támadások. A Mozgó Világ szerkesztőségének 1983. őszi leváltása. Az első és utolsó pártállami sajtótörvény. Írószövetségi rebelliók – Konrád György – Eörsi a nyílt cenzúra bevezetését javasolta. „Az egyedüli reakció az Élet és Irodalom főszerkesztőjének, Jovánovics Miklósnak egy cinikus közbeszólása volt, aki készségét jelezte, hogy Eörsi írásai felett továbbra is ellátja a cenzori teendőket.” Az írók szerepe az 1956-os forradalom előtt, alatt és után.

    Előzmény:

    • Kritika, 2011.03.szám Nóvé Béla: Cenzúraviták 1

    Reagálás:

    • Forrás, 2015.05.szám Füzi László: Elakadások

  • 2011.04.Várad, Kőrössi P. József: Abortusztabletta

    (Részlet a prózából.)

  • 2011.05–06.szám Magyar Szemle, Fáy Zoltán: Egy boldog a 20. századból

    II. János Pál pápa munkássága, életműve, álláspontja a totalitárius rendszerekről, az őt ért támadásokról. Néhány példa a honi sajtóból az őt bírálók cikkeiből.

    „A nagybeteg Eörsi István az Élet és Irodalom hasábjain tette közzé 2005. április 15-én, hogy bár a pápa hivatástudata, amivel meg akarja osztani szenvedése legmélyebb bugyrait a nagyvilággal, megrendítő, de voltaképpen csupán személyes ügy, semmi más. II. János Pál betegségét látva voltképpen illetéktelenként kukkolunk, leghelyesebb, ha hirtelen elhatározással kikapcsoljuk a televíziókészüléket. Eörsi pontosan érezte, hogy a pápa szenvedése és halála nagyon is kihívó üzenet a neoliberális doktrínának.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2005.04.15. (15.szám) E.I.: A pápa áldást oszt

    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 2005.04.22. (16.szám) Takács Géza: Tanúságtétel volt

  • 2011.05.05. galamus.hu, Németh Gábor: Morzsáinkat feléltük

    Elmélkedés a cenzúráról.

    „A London Review of Books legfrissebb számában Jordan Sand a Fukushama-kataklizmáról ír, és cikkét az egykori japán fővárost, Tokió elődjét, Edót sújtó 1855-ös katasztrófa felidézésével kezdi. Az írást színes fametszet illusztrálja. A sogunátus betiltotta a korabeli sajtót, ezért a cunamit is előidéző egykori földrengésről kizárólag ilyen fametszeteken maradtak fent képes és szöveges információk. […] Az 1985-ös alternatív Európai Kulturális Fórumon, amit a demokratikus ellenzék szervezett, Danilo Kis hosszan érvelt a cenzúra mellett, arra hivatkozva, hogy anélkül soha nem írtak volna szimbolista verseket, mondja. Eszembe jut Eörsi, ahogy a cenzúra bevezetését követeli.”

  • 2011.05.06. mult-kor.hu, Nagy-Csere Ábel: Egy ügynök vallomása

    Életútinterjú Miklós György történész-filozófussal, aki egykor Demszky Gáborról, a demokratikus ellenzék tagjairól és rendezvényeikről írta jelentéseit „Fehér Pál”, később „Vígh Pál” fedőnéven. A demokratikus ellenzéket nagyképű, arrogáns, beképzelt figuráknak tartotta, és „semmiféle lelkiismereti problémát nem okozott róluk jelenteni”. Többek közt Eörsi Istvánt is megemlíti.


    Előzmény:

    • Betekintő, 2011.01.szám Nagy-Csere Áron: „Ha Demszkyről százötven jelentést nem írtam, akkor egyet se.”

  • 2011.05.09. galamus.hu, Hodosán Róza: Temetéseink
    2005.

    Részlet.

    „Eörsi Pista, te is elmentél. Nem is lehetett hinni a lassan fogyó erődnek, vékonyodó alakodnak, sápadt arcodnak. Valami rossz optikai tükröt képzeltem oda, hiszen a szemed, a szemed nem változott. Mosolygó, pajkos, ragyog minden pillanatban. Semmi törés, semmi fátyol. Hogy csak fiad, Janó halála törjön meg. Pedig te voltál előttem az örök gyerek, a vidám, erejét soha el nem hagyó, a kétkedő, a kötekedő, a semmiben meg nem nyugvó, örökké saját igazságot kereső, ám nem lelő. Hetvennégy éves voltál.”

  • 2011.05.11. (9.szám) Magyar Demokrata, Szalay Károly: Megkésett elégtétel
    SZÓKIMONDÓ

    A balliberálisok kirekesztőnek való címkézéséről. A – szerinte – címkézők felsorolása.

    „Kétszer 49 sort gyűjtöttem össze a kirekesztősdivel terrorizáló balliberális pribékek neveiből. […] Kiket is minősítettem én saját undorszavukkal antidemokratikus rasszistának? Például: a Bauer, az Eörsi, a Vásárhelyi, az Apró, a Göncz famíliát, le- s fölmenő pereputtyukkal.”

  • 2011.05.25.exsymposion.hu, Allen Ginsberg: álom és intimitás

  • 2011.05.27. (21.szám) Élet és Irodalom, Csáki Márton: Túlélni a túlélést

    Részlet Gárdos Péter: Hajnali láz című könyvének kritikájából. Eörsi a „biológiai optimizmus”-ról.

  • 2011.05.szám Kalligram, Györe Balázs: Barátaim, akik besúgóim is voltak
    regényrészlet

    Györe Balázs és felesége, Csillag Veronika a rendszer szemében ellenséges lap indítását tervezik, ezért kezdik ellenük az „Alapítók” fedőnevű nyomozást. A nyomozásba bevonják Györe barátait is. A könyv tele van tűzdelve belügyes jelentésekkel és a szerző ezzel kapcsolatos gondolataival. Az egyik jelentés Eörsi Istvánt barátjaként tartja számon. A róla jelentő „barátok”: „Andics Gábor” (Andor Csaba), „Pécsi Zoltán” (Hábermann Gusztáv) és „Solymosi” (Csató Károly). 

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.