EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2012.02.szám Kalligram, Kukorelly Endre: Ez így nem fog menni

    Esszé az irodalomtörténet-írás nehézségeiről. Eörsi István említése.

  • 2012.02.szám Literatura, Reichert Gábor: A Felelet második kötetének korai recepciója
    MŰHELY

    Részlet a Déry Tibor: Felelet című regényéről szóló tanulmányból. A Felelet második kötete körül folyó vitáról. Az Írószövetség első kongresszusának vitája, amelyen Eörsi István is felszólalt.

    „A korabeli irodalmi sajtó kizárólag a sematikus derékhad és Lukács György követőinek (Mészáros István, Abody Béla, Eörsi István, Benjámin László, Zelk Zoltán, Déry Tibor stb.) ellentéteként kívánta ezt a nézetkülönbséget beállítani, valójában azonban a teljes szellemi élet érintett volt a problémában, még ha nem mindenki vallott is nyilvánosan színt.”

    Kapcsolódó tartalmak:

    • Standeisky Éva: Az írók és a hatalom. 1956–1963 című kötete adatait és az Eörsiről szóló részleteket elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • További kapcsolódó tartalmakat olvashat a honlapon, ha a keresőmezőbe beírja a FELELET /és/vagy/ a DÉRY szót.

  • 2012.03.07. (10.szám) Heti Világgazdaság, HVG: Harminchetek

    A Történelmi Igazságtétel Bizottság 1988. június 5-ei felhívásának aláírói. Az aláírók között van Eörsi István is.

  • 2012.03.09. exindex.hu, Mélyi József: Plusz pátosz

    Sugár János ’56-os emlékműállítása a Kiscelli Múzeumban. A Tűz a múzeumban című projektet nem engedélyezték, helyette A csőcselék emlékműve valósult meg. Angyal István és a rusztikus kő. A szerző emlékképe Eörsiről, aki a kilencvenes években a berlini magyar nagykövetség október 23-i fogadásán a töltött paprikával leöntött, foltos ingében „széles vigyorral” beszélgetett Joachim Gauck-kal.

    „Eörsi nevetése mindig igazán felemelő volt, és manapság különösen hiányzik. ’56-ra pedig a legmaradandóbb emlékezés talán az lenne, ha mindenki elolvasná Eörsi 1988-ban megjelent könyvét: Emlékezés a régi szép időkre.”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2012.03.17. hirszerzo.hu (hvg.hu), Papp László Tamás: Mit nem beszél az a német?

    Az Orbán-kormány kultúrharca Németországgal. A frankfurti zsarnokság című 1999-es Csurka-tanulmányra is reagál Eörsi a Die Zeit-be. A NKÖM a 2000-es freiburgi német-magyar írótalálkozón nem fedezi Eörsi István útiköltségét. Németországban nincs zsidókérdés. A magyarországi romaellenességről.

    „Magyarország glóriáját és nimbuszát politikai értelemben a vasfüggöny-bontó,

    reformkommunista Horn Gyula alapozta meg. Kulturális értelemben pedig a liberalizmus

    irodalmi vonulata: Eörsi, Spiró, Nádas, Konrád, Esterházy, Kertész Imre.”

    Reagálás:

    • Heti Válasz, 2012.03.22. (12.szám) Borókai Gábor: Kurzuslovagozók

  • 2012.03.22. (12.szám) Heti Válasz, Borókai Gábor: Kurzuslovagozók

    Borókai idézi a Népszabadság első oldalas jegyzetét, amely a Kossuth- és Széchenyi-díjazottak kihirdetése után jelent meg. A jegyzetíró szerint szégyelniük kell magukat azoknak, akik március 15-e tiszteletére magas állami kitüntetést vettek át az ország jelenlegi vezetőitől. Így pl. Csoóri Sándornak, Vizi E. Szilveszternek és Vukán Györgynek.

    „Most alig két év elteltével hiányolják a jólétet, és azt játsszák, hogy 2012 Magyarországán a Fidesszel és kurzuslovagjaival szemben kell szabadságharcot folytatniuk. Nekik, az európaiaknak. A függetleneknek. A minőségnek.”

    Szemezgetés a különböző sajtótermékekben megjelent mondatokból – díjazottaktól és újságíróktól.

    Előzmény:

    • hirszerzo.hu (hvg.hu), 2012.03.17. Papp László Tamás: Mit nem beszél az a német?

  • 2012.03.22. 168ora.hu, Koltai Tamás: Ünneprontás

    Publicisztika. Uszítás március 15-én a liberalizmus és Európa ellen.

    "A lengyel szolidaritást éltetni március 15-én [...] a megtévesztő ostobaság csúcsa." A Milla-tüntetés. Jónás Pál és a szabadság kérdése.

  • 2012.03.26. litera.hu, Szőnyei Tamás: Titkos írás – Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet, 1956–1990

    Részletek Szőnyei Tamás kötetéből, a cigány írók, értelmiségiek megfigyeléséről szóló fejezetből. Ügynöki („Radóczi Bertalan” = Varga Rudolf rendező, „Babics Károly” = Akác István költő és „Ipoly” = Utry Attila, író), jelentések Eörsi Istvánról.

    • A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2012.03.29.vasnepe.hu, Ölbei Lívia: Madarakhoz szól

    (Jegyzet a költészet napja alkalmából. Eörsi definíciója a jó versről.)

  • 2012.03.Létünk, Szabó Tibor: A magyar politizálási technika és történeti gyökerei

    (Részlet a Válság, kommunikáció és etikai válaszok című előadásból, mely a Pannon Egyetemen 2012. június 1-jén, Veszprémben rendezett nemzetközi tudományos konferencián hangzott el. Konszenzus a Kádár-rendszer utáni új típusú demokrácia létrehozásáról. A Bibó Emlékkönyv.)

  • 2012.03.szám Literatura, Kappanyos András: Eco, a fordítás és mi

    Tanulmány Umberto Eco fordítástudományi munkássáról. Vajon az újrafordítás egyenlő az újraértelmezéssel? A szerző egy fordítás-módszertani javaslatával száll vitába.

    „Amikor 1989-ben (Eörsi István átiratában) lódenkabátos, svájcisapkás színészekkel, egyértelmű 1956-os reminiszcenciákkal állították színpadra, az nyilvánvalóan olyan konkretizáció volt, amelyet maga az eredeti szerző nem sejthetett, a szöveg mégis hordozta ezt a lehetőséget (fontos megjegyezni, hogy Eörsi változata nem lépi túl a dramaturgiai munka szokásos kereteit, nem importál szövegszerű referenciákat, a személy- és helyneveket, a történet lefutását változatlanul megőrzi.”

    Előzmény:

    • Színnház (Drámamelléklet), 1990.01–02.szám E.I.: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából. E.I.: Változat Ödipuszra

    Kapcsolódó cikk:

    • Film Színház Muzsika, 1989.09.16. (37.szám) E.I.: A második nekifutás

  • 2012.04.08.mixonline.hu, M. A.: Ördögfiókák és tündérek koncertje

    (Malek Andrea és Korpás Éva lemezbemutató koncertajánlója. Lackfi János, Nemes Nagy Ágnes, Bella István, Varró Dániel, Kovács András Ferenc, Eörsi István és Ranschburg Jenő verseinek megzenésítése.)

  • 2012.04.11.sonline.hu, Vas András: Verskommandó szállta meg ismét Kaposvárt - videó

    (Részlet. Helyszíni tudósítás a kaposvári költészet napi ünnepségről. Szula László verses beszélgetése a megyei börtön lakóival. Eörsi István Bugyi a szélben című művének óriási sikere.)

  • 2012.04.16.kotvefuzve.postr.hu, vargabetti: Undorító dolgokkal van tele a levéltár

    (Részlet. Interjú Szőnyei Tamással Titkos írás című könyvéről, az egykori ügynökökről. Tar Sándor ügynökmúltja. Eörsi javaslata.)

  • 2012.04.18.poet.hu, narnia: Eörsi-önéletrajz

    (Részlet.)

  • 2012.04.30.boell.de, Wolfgang Klotz: Ungarn verstehen?

  • 2012.05.08. galamus.hu, Német honlap Orbánról: minek érvelne, ha övé a hatalom?

    „A Heinrich Böll nevét viselő »zöld politikai alapítvány« honlapján Magyarországot megérteni? címmel közölte Wolfgang Klotz írását.”

    Kritika. Orbán Viktor politikai hatalomgyakorlásának formájáról. Neki jár a hatalom, „hogy történelmi küldetését teljesítse. […] hogy megmentse Magyarországot és Európát a baloldali és liberális dekadenciától.”

    Grespik László (Orbán első kormányának államtitkára) a magyar nép kiválasztottságáról. Schöpflin György, a Fidesz európai parlamenti képviselője arra panaszkodott, hogy a külföld nem érti Magyarországot, szerinte ez „diszkurzív deficit”. Schöpflin nem ad választ arra, hogy miért nevezték ki a rasszista Grespiket államtitkárnak.

    „Úgy tűnik, senki nem veszi észre, hogy a magyar kormányt érő támadások nem csupán a Fidesz, hanem a jobboldali radikális párt, a Jobbik jelentős megerősödéséhez járulnak hozzá…”

    Orbán interjúja a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungban a szerző szerint „balkáni”. „Orbán a Nyugat megmentéséért küzd – a nyugatiak többsége ellenében. […] A baloldali nemzetek »jellem és ambíció nélküli nemzetek«, és mivel ilyenek, »nem tudják naggyá tenni az európai közösséget« […] »Szívesen könyvelném el a baloldal megsemmisítését saját sikeremként.«” A kormánypártok nem szavazták meg a magyar titkosszolgálati akták nyilvánosságra hozását, ugyanakkor emléknappal ünneplik a kommunizmus áldozatait. „Arról van szó, hogy biztosak lehetünk-e abban, hogy nem fogja felhasználni a népnemzeti toposzt, amikor ez szükségesnek bizonyul a hatalom megőrzéséhez.”

    Orbán Soros ösztöndíjáról. Eörsi, Kertész a gulyáskommunizmusról.

  • 2012.05.20.sonline.hu, Balassa Tamás: Csiky-csuki: a színház Kaposvár-jelenségei

    (Részlet. Eörsi László: "Megbombáztuk Kaposvárt" című készülő kötetéről. A kaposvári Csiky Gergely Színházban Eörsi István dramaturgként dolgozott.)

  • 2012.05.26. Magyar Hírlap, Megkérdeztük hogyan emlékezik a Kádár-korra a történész, a baloldali politikus a forradalmár és a megtorlás halálraítéltje

    Akik válaszolnak: Bíró Zoltán irodalomtörténész, M. Kiss Sándor történész, Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke, Regéczy-Nagy László, a TIB elnöke és Wittner Mária szabadságharcos, 1956-os halálraítélt.

    „M. Kiss Sándor történész: Kádár János egy diktatúra első embere volt. 1956-ot látványos, brutális terror követte, 1963-tól pedig a megnyomorított társadalmat egy kis lélegzethez juttatták. El is kezdett lélegezni, de ez az állapot a csenddel párosult. Aztán a Kádár-rendszer második felében jött az a nemzedék – Csoóri Sándoré, Mészöly Miklósé, Csurka Istváné, Eörsi Istváné –, amely sokféle szellemi irányzatot jelenített meg, viszont ’56-ot újra a köztudat részévé tette.”

  • 2012.05.szám (május) Kapu, Tóbiás Áron: Irodalom – hátulnézetből
    2242 oldal titkos írás

    Szőnyei Tamás Titkos írás 1956-1990 (alcím: Állambiztonsági szolgálat és az irodalmi élet) című kötetéről, az azt megelőző különböző szerzők műveiről, a kötetben megjelenő történetekről, személyekről – besúgókról és besúgottakról. Sziklai Barna fedőnevű ügynök (Szekeres László irodalomtörténész) jelentett Vezér Erzsébetről, Tóbiás Áronról, Eörsi Istvánról, Horgas Béláról, Levendel Júliáról és Kenedi Jánosról. Sziklai beszámolója Illyés Gyula temetéséről.

    • A kötet adatait és az Eörsiről szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2012.05.szám Jelenkor, Sz. Koncz István: A veszedelmes oxigén
    Beszélgetés Hegedűs Attilával

    Részlet. Beszélgetés Hegedűs Attila költővel. Hobbija a dedikált köteteket gyűjtése. Gyűjteményében megtalálható Eörsi István dedikált könyve is. 

  • 2012.06.07.tiszatajonline.hu, MTI: KÖNYVHÉT - Édes hazám: kortárs közéleti versantológia a Magvetőtől

    (Beszámoló a kötetbemutatóról. Rockenbauer Zoltán szerint "a katolikus közösség érzékenyen reagált Petri György Apokrifjára, illetve Eörsi István Látogatás /helyesen: Látogatás előtt) című, II. János Pál pápa 1991-es magyarországi útja előtt írt versére is.")
    Az antológia adatait megtalálhatják a honlapon Eörsi István/Antológiák, társszerző, -fordító c. résznél.

    Előzmény:
    Magyar Narancs, 1991.08.08. Eörsi István: Látogatás előtt

  • 2012.06.08.kultura.hu, MTI: Édes hazám: kortárs közéleti versantológia a Magvetőtől

    (Könyvkritika. A kötetben megtalálható többek közt Eörsi István Látogatás előtt című, II. János Pál pápa 1991-es magyarországi útja előtt írt verse.
    Előzmény: Magyar Narancs, 1991.08.08. Eörsi István: Látogatás előtt )

  • 2012.06.09.prae.hu, Nagy Márta: A közéleti költészet reneszánsza

    (Turi Tímea beszélgetése Bárány Tiborral, az Édes hazám című versantológia szerkesztőjével, Rockenbauer Zoltánnal és Bozóky Andrással a Rózsavölgyi Szalonban, az Ünnepi Könyvhét keretében. Eörsi István Látogatás előtt című verse.
    Előzmény: Magyar Narancs, 1991.08.08. Eörsi István: Látogatás előtt.)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.