EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2011.12.02. (48.szám) Élet és Irodalom, Elek Tibor: A létező magyar politikai költészetről

    Részlet a reflexióból. Bán Zoltán András és Radnóti Sándor „A magyar politikai költészetről” című magánlevélváltás-sorozatáról. Miért nincs politikai költészet?

    „Két racionális okát látom Nagy Gáspár és említett költőtársai versei elhallgatásának. Egyrészt azt, hogy így Petri György az »utolsó nagy magyar politikai költő«-nek látható, s a még mellette kiemelt Eörsi István jelentősége is megnő (miközben maguk a levelezőtársak is elismerik, hogy költőként, hát, bizony, bizony...). Pedig, véleményem szerint, Petri költészetének líratörténeti és politikatörténeti szerepe attól még megmarad, ha nem egyedül állítjuk az elmúlt évtizedek magyar politikai költészetének piedesztáljára.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2011.11.18. (46.szám) Bán Zoltán András–Radnóti Sándor: A magyar politikai költészetről

    Reagálás:

    • folyometer.blog.hu, 2011.12.02. Szántó Domingo: „Ady-bolyok” és mások

  • 2011.12.02.folyometer.blog.hu, Szántó Domingo: "Ady-bolyok" és mások

    (Vita a politikai költészetről. Eörsi "Clevelandi szonett"-je.)
    Előzmény:
    Élet és Irodalom, 2011.11.18. Bán Zoltán András – Radnóti Sándor: A magyar politikai költészetről
    Élet és Irodalom, 2011.12.02. Elek Tibor: A létező magyar politikai költészetről

  • 2011.12.02.humanamagazin.eu, Kövesi Ágnes: Mitől féltette hatalmát a mindenkori politika?

    (A Terjesztését megtiltom! kiállítás. A könyv- és folyóirat-bemutató címe egyben Markovits Györgyi 1970-ben megjelent könyvének címe is. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteménye a Zárolt Kiadványok Tárának egykori anyagaiból válogatott egy reprezentatív betekintést a Horthy-korszaktól a rendszerváltásig.)

  • 2011.12.03.kultura.hu, Tarján Tamás: Így látta egy gyümölcstermesztő

    (Színikritika. Brecht: A kaukázusi krétakör - Budapesti Operettszínház Raktárszínháza - rendező: Somogyi Szilárd. "A plakát szerint e bemutató az 1992-es kaposvári produkció kamaraváltozata. Nemigen tudom, Eörsi István fordításán-átdolgozásán kívül ez mire vonatkozhat."

  • 2011.12.14. (50.szám) Magyar Demokrata, Szalay Károly: Gyurkovics redivivus
    SZÓKIMONDÓ

    Gyurkovics Tibor mellőzöttségéről, fájó hiányáról.

    „Mélységes embersége még a vele szemben állókat is képletesen keblére ölelte, ha bajba kerültek. Tudom. Amikor megmondtam neki, hogy szegény-gonosz Eörsi Pista, egyetemista barátom súlyos beteg, szenved, halálán van, majdnem elsírta magát és azonnal fölhívta telefonon, néhány szép-jó szóra.”

    (Sz. V. megjegyzése) Erről így ír Kőrössi P. József Eörsivel közös könyvében (Eörsi István: Végjáték – Kőrössi P. József: Naplóromok):

    „Pista mondja, hogy valamelyik tévészereplése után felhívta Gyurkovics – ők sohasem voltak egymásról jó véleménnyel –, és azt mondta neki: »Hogy nézel ki, Pista, úgy le vagy fogyva. Te meg fogsz halni. Sokan mondták, de én nem hittem el, ne haragudj, őszintén sajnállak.« »Amíg beszélt – mondja Pista –, azt fogalmaztam magamban, hogy majd jól odamondok neki, elküldöm a picsába vagy valami hasonlóra vetemedek. De közben rájöttem, hogy éppen ezt akarja, a dühömet, az indulatomat. Ezért aztán, amikor befejezte, csak annyit mondtam, hogy köszönöm, Tibor, nagyon rendes tőled, hogy gondolsz rám, és együttérzel. A vonal túlsó oldalán hosszú, döbbent csend. Nem erre számított, hiszen ismer, de ezek szerint nem eléggé, mert nem értette, mi történik. Hosszú szünet után, miután már én sem szóltam bele többet, letette a telefont. Hosszú, hosszú szünet után.«”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Demokrata, 2018.11.21. (47.szám) Szalay Károly: Gyurkovics

  • 2011.12.16. (50.szám) Élet és Irodalom, Kovács Zoltán: Vegye a lapot!
    2012.01.06. (1.szám) Élet és Irodalom, Kovács Zoltán: Vegye a lapot!
    2012.01.13. (2.szám) Élet és Irodalom, Kovács Zoltán: Vegye a lapot!

    Az Élet és Irodalom ajánlása az előfizetőknek. Eörsi István gondolatának idézése: „sajtószabadság akkor van, ha a cikk a bensőből jön”.

  • 2011.12.20. (2011.04.szám) Aracs, Bata János: Gyarmatosítás adóssággal. Hornyik Miklós két könyvéről.

    (Részlet a könyvkritikából. A széttagolt ország - Scott kapitány utolsó feljegyzése című könyvekről. A Széttagolt országban A tágra nyitott társadalom című írás egy képzeletbeli beszélgetés Eörsi Istvánnal. Eörsi Rákosi Mátyásról írt verséről.)

  • 2011.12.22. (51–52.szám) Élet és Irodalom, Nádas Péter: A dolgok állása
    Az eredeti cikk 2010.10.08-án, a 40. számban jelent meg, ez egy kibővített változat.

    Részlet. A modernizációs ugrás Magyarországnak sem sikerült. A demokratikus hagyomány hiánya és a jólét szimbolikus tárgyai. A jogbiztonság, majd maga az új demokratikus rend veszélybe kerülése. A korrupcióról.

    „Orbán miniszterelnök pártja, a Fiatal Demokraták Szövetsége legelsőként keveredett korrupciós botrányba. Később a Szabad Demokraták Szövetsége egyenesen azzal veszítette el csaknem teljes választói bázisát, hogy korrupciós botrányának átláthatóvá tételét még a botrány kirobbanása után, mintegy jóvátételként sem kínálta fel. Hivatalukban hagyta a korrupcióért felelős tisztségviselőket. Amikor megkérdeztem a párt egyik elnökségi tagját, kollegámat, Eörsi Istvánt, a költőt, hogy miért nem tették meg a politikailag elkerülhetetlent, azt válaszolta, hogy csak így tudták elkerülni, hogy a párt vezetése annak a pártvezérnek a kezébe csússzon át, aki addigra már összelopott magának egy nagybirtokot, s ebben a szenvedelmében nem is leállítható.”

    Reagálás:

    • Magyar Fórum, 2010.10.21. (42.szám) Szőcs Zoltán: A hang
    • miep.hu, 2010.10.24. Szőcs Zoltán: A hang

  • 2011.12.27.Kultura-es-kritika.blog.hu, Hörcher Ferenc: A politikai költészetről

    (A szerző kiegészítései a politikai költészetről kibontakozó vitához (Kemény István). Az író, a költő hitelességének kérdése.)

  • 2011.12.szám Filmvilág, Mitrovits Miklós: „Nem akartam rossz kompromisszumot kötni”
    Beszélgetés Herskó Jánossal

    A Kádár-kor kultúrpolitikájáról. Mi az oka, hogy Magyarországon nem dolgozták fel a II. világháború és a Holokauszt történetét a filmekben és az irodalomban? A szocialista országok filmrendezői közötti kapcsolatokról. Az ’56-os események utáni időszakról. Mi volt a különbség Révai és Aczél között? Az 1958-as Művelődéspolitikai irányelvekről. A cenzúra működéséről. A Szevasz, Vera és a Párbeszéd című filmjéről. Miért hagyta el az országot?

    „Ez a film olyan volt, hogy mindenkinek az ’56-értékelésével szembement, nemcsak az MSZMP álláspontjával. Szembement a különböző ’56-osok felfogásával is. A dramaturgom Bíró Zsuzsa volt, neki nagyon jó barátja volt Eörsi István. Egy kép meg is jelent Eörsi tárgyalásáról, amelyen látszik Zsuzsa is. Amikor Eörsi kijött és megtudta, hogy Zsuzsa részt vett a Párbeszédben, tizenkét évig nem volt hajlandó beszélni vele. De nem csak neki, másoknak sem tetszett a Párbeszéd.”

  • 2011.12.szám Kortárs, Albert Gábor: Írók szövetségben
    irodalom a politika ölelő szorításában

    Az M1 vitaműsora 2011. június-júliusában az Írószövetség régi közgyűléseiről. Az Írószövetség 1986-os közgyűlése.

    „Az idézett visszaemlékezések forrása: A Dunatáj Alapítvány dokumentumfilmjében elhangzott szöveg. Kortárs, 2007/7-8., 99-109.”

    Előzmény:

    • Kortárs, 2007.07–08.szám A szellem napvilága

    Kapcsolódó cikk:

    • Kortárs, 2015.03.szám Márkus Béla: A politika nyomában 

  • 2012.01.02. galamus.hu, Ludassy Mária: A mindenkori feljelentők és feljelentettek

    A Charta 77 szolidaritási akció 34. évfordulóján indított sajtókampány a „liberális filozófusok” ellen, akik közül annak idején többen aláírták a szolidaritási nyilatkozatot. Az ideológiai küzdelmek a feljelentők és feljelentettek között zajlanak. Eörsi István említése.

    Kapcsolódó cikk:

    • galamus.hu, 2011.01.17. Balogh S. Éva: Elszánt ostobaság – a Magyar Nemzet filozófusvádjairól

  • 2012.01.06. (1.szám) Élet és Irodalom, Varga László: A mi Amerikánk
    Egy filmről másként

    Részlet Hegedűs Péter: Az én Amerikám című filmjének kritikájából. Az Eörsi István lakásán megtartott ’56-os megemlékezés említése.

  • 2012.01.20. (3.szám) Élet és Irodalom, Perecz László: Társadalom-lélektan, pró és kontra
    A Bibó–Lukács-vitáról

    Részlet. Eörsi István gondolatának említése.

  • 2012.02. Politikatudományi Tanulmányok, Pál Gábor: A gyűlöletbeszéd fogalma a politikai vitákban
    Értelmezések és alkalmazások

    Tanulmány. Idézetek Eörsi írásaiból is.

    Előzmény: 

    • Élet és Irodalom, 2003.08.01. Eörsi István: A gyűlöletbeszédről
    • Népszabadság, 2003.11.21. Eörsi István: A tekintély feltételei

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 2003.11.27. Szalai Erzsébet: Sajnos...
    • Népszabadság, 2003.12.02.Eörsi István: Osztályok és pártok
    • Népszabadság, 2003.12.16. Szalai Erzsébet: Tőkelogika és hamis tudat
    • gondola.hu, 2005.06.15. Varga Domokos György: Sólyom László és a gyűlölettelenítés – II. rész
    • viszavzsodor.blogspot.hu, 2013.09.15. Varga Domokos György: Törzsi trilógia Ötödik könyv. II. rész

  • 2012.02.01. litera.hu, Radnóti Sándor: Ha én szerkeszteném ezt a lapot…
    Netnapló

    A Holmi folyóirat naplója Radnóti Sándortól. Szerkesztőségi életképek, fotók.

    „Az ötlet gazdája Kenedi János volt, s az első szerkesztőségnek ő is, Eörsi István is tagja volt. Centripetális és centrifugális erők kezdtek el működni, s mivel megegyeztünk az egy ember-egy szavazat elvében, egy idő múltán Kenedi is, Eörsi is azt tapasztalta, hogy folyamatosan leszavazzuk őket. [...] Levonták a konzekvenciát, és távoztak a szerkesztőségből.”

    Reagálás:

    • folyometer.blog.hu, 2012.02.03. Szántó Domingo: Holmis netnaplók – 

  • 2012.02.03. folyometer.blog.hu, Szántó Domingo: Holmis netnaplók
    Folyóméter – folyóiratfigyelgető
    Mit ír az újság – avagy minden, amit tudni akarunk az irodalomtól

    A Holmi szerkesztői írták a Litera netnaplóját – ennek elemzése.

    „Radnóti Sándor. Nagyon informatív, például az indulásról, Kenedi és Eörsi kezdeti

    szerepéről (az utóbbié nekem újdonság volt), illetve Domokos Mátyás visszavonulásáról.”

    Előzmény:

    • litera.hu, 2012.02.01. Radnóti Sándor: Ha én szerkeszteném ezt a lapot...



  • 2012.02.07.nol.hu, Böcskei Balázs: In memoriam Kádár-rendszer. Csurka István halálára.

    (Részlet.)

  • 2012.02.09. (6.szám) Heti Válasz, Pröhle Gergely: Ami megmaradt – Csurka István halálára

    A szerző felidézi egy 2000-es, Csurkánál tett látogatását (ekkor berlini nagykövet volt). Csurka nagy politikai színjátéknak tartotta a parlamenti képviselőséget. Fotó: Csurka István Budapest, 1972. február 19., a József Attila-díjas író otthonában

    „Bevallom, kicsit tartottam is a beszélgetéstől, hiszen az előző évi Frankfurti Könyvvásáron, ahol Magyarország volt a fővendég, a hivatalos program folyamatosan a két István – Csurka és Eörsi – támadásának volt kitéve, amiből persze akár arra is következtethettünk, hogy jól állítottuk össze a bemutatandó könyvek listáját.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1999.02.05. E.I.: Prőhle a Mélyvízben
    • Havi Magyar Fórum, 1999.08.01. (8.szám) Csurka István: A frankfurti zsarnokság
    • Élet és Irodalom, 1999.09.17. (37.szám) Darvasi László: Szigliget-napló
    • Magyar Hírlap, 1999.09.22. V. Bálint Éva: A frankfurti listáról nem húztak ki senkit
    • Magyar Nemzet, 1999.10.12. Méltó módon jelenünk meg
    • Magyar Demokrata, 1999.10.14. (41.szám) Lovas István: Írók, menekülések, támogatások

  • 2012.02.19.prae.hu, Falcsik Mari: Kívüle vs benne `52- Rabok legyünk. Vagy szabadok.

    (Pilinszky János: A SZERELEM SIVATAGA és Eörsi István:ANYáM /Mikor a Párt tagjelöltje lett/ című verse. Eörsi magyarázata a a diktátordicsőítő énekek keletkezésének okairól.)

  • 2012.02.24. magyarhirlap.hu, Mátyás Sándor: Emlékezzünk az áldozatokra!

    Részlet. Marinetti és Majakovszkij munkásságának összehasonlítása – a fasiszta és a kommunista mozgalom közötti hasonlóság. Majakovszkij Beszélgetés az adófelügyelővel a költészetről című verséből idéz – fordítója: Eörsi István.

  • 2012.02.24.magyari.transindex.ro, Magyari Tivadar: MAJAKOVSZKIJ, LENIN ÉS A KOLOZSVáRI DIáKOK

    (Részlet. Mit mond Majakovszkij a mai fiataloknak? Vlagyimir Iljics Lenin című verse Eörsi István fordításában.)

  • 2012.02.29.vasnepe.hu, Ölbei Lívia: Rendszerváltó játék

    (Színikritika. Ivo Bresan: Paraszt Hamlet című darabjának ősbemutatója március 9-én a WS Színház Márkus Emília Termében, Soós Péter rendezésében, Háy János átiratában. A szerzői ajánlás Ivo Bresannak, Eörsi Istvánnak és Krassó Györgynek szól.)

  • 2012.02.szám Ellenfény, Ölbei Lívia: Omlett

    Részlet a színikritikából. Háy János Rák Jóska, dán királyfi című darabjáról, amely Ivo Brešan Paraszt Hamlettét vette alapul.

    „…rögtön minősíti is a rendszerváltást (bár lehet, hogy ez már csak utólagos magyarázat). Fontos – mert utal a darab létrejöttét tapinthatóan inspiráló primer indulatra, szinte publicisztikai hevületre – a példányon olvasható szerzői ajánlás: »Eörsi Istvánnak, Krassó Györgynek és Ivó Bresannak, akinek Paraszt Hamlet című darabja nélkül ez a munka nem születhetett volna meg».”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.