EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2011.09.szám Jelenkor, Márfi Attila: In memoriam Futaky Hajna (Dr. Bécsy Tamásné)
    1927–2011

    Részlet. Eörsi István említése.

  • 2011.09.szám Jelenkor, Takáts József: Avantgárd utazások

    Részlet az esszéből. Tolnai Ottó Útinapló, folytatásokban című írásáról, a Kezdet című folyóiratról. Eörsi István említése.

  • 2011.09.szám Kortárs, Sturm László: Mentalitás és erkölcs
    György Péter: Apám helyett; Hornyik Miklós: Scott kapitány utolsó feljegyzése; A széttagolt ország

    Könyvkritika.

    „A széttagolt ország »képzelt beszélgetésében« (Eörsi Istvánnal) felbukkan – mellékesen, de egy Eörsi, Ungvári Tamás, Fodor Gábor, Göncz Árpád stb. névsorba illeszkedve – György Péter neve (mint »esztéta és ámokfutó«: a kritikám elején innen idéztem).”

    • Hornyik Miklós: A széttagolt ország című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2011.09.Várad, Kőrössi P. József: A bennem élő titokkal el kell boldogulni

    (Részlet a Lángh Júliával folytatott beszélgetésből. Eörsi Istvánhoz fűződő barátságáról.)

  • 2011.09.Várad, Kőrössi P. József: Ady ma frontember lenne

    (Részlet a Kemény Istvánnal folytatott beszélgetésből. A politikai jellegű versekről.)

  • 2011.10.01. (10.szám) Havi Magyar Fórum, Bata János: Hornyik Miklós két könyve

    Könyvkritika Hornyik Miklós két új könyvéről, A széttagolt országról és a Scott kapitány utolsó feljegyzéséről.

    „Egyetlen idézet az Eörsi Istvánnal folytatott képzeletbeli beszélgetésből: Ön ifjú korában írt egy lírai költeményt, amelyben nemzőatyjának nevezte Rákosi Mátyást. – Nem tagadom: ez részemről szemantikai, fenomenológiai és hermeneutikai botlás volt, aki azonban bírálni merészeli Matyit, az izomból antiszemita.”

    • Hornyik Miklós: A széttagolt ország című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Előzmény:

    • Csillag, 1952.03.szám Eörsi István: A szabadító (Rákosi elvtárs a magyar hadifoglyok között, 1943)

    A témához kapcsolódó cikkeket találhat az előzményben felsorolt cikkeknél.

  • 2011.10.03.kotvefuzve.postr.hu, jolsvaijulia: Mit ivott a kedvenc íród?

    (Részlet. Eörsi: "Petrivel, amíg össze nem esett, Hegelről lehetett beszélni.")

  • 2011.10.07. (40.szám) Élet és Irodalom, Bán Zoltán András: Egy szellemi ember
    Ketten egy új könyvről – Kőszeg Ferenc: Múltunk vége

    Könyvkritika. Kőszeg nem udvariaskodik, Eörsi vagy Bence György halálakor is megragadja az alkalmat, hogy felidézze az egykori vitákat, sérelmeket.” Elkésett vita Eörsi Istvánnal a 233. oldalon.


    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél. 

  • 2011.10.07. (40.szám) Élet és Irodalom, Bozóki András: Sündisznó a konyhában
    Ketten egy új könyvről – Kőszeg Ferenc: Múltunk vége

    Könyvkritika. „Kötekedik Bence Györggyel, Eörsi Istvánnal és helyenként Tamás Gáspár Miklóssal, élesen bírálja Magyar Bálint politikáját. […] Furcsa, hogy Bencére és Eörsire vonatkozó kritikáját Kőszeg csak azok halála után írja meg, de őt ilyen apróság – hogy írásának kortárs tárgya él-e, hal-e – nem zavarja. […] Eörsi István esetében váratlan fordulattal oda konkludál, hogy a kortársak félreismerték, amikor ragyogó publicistának tartották, ám íróként átnéztek rajta. A helyzet épp fordítva áll: az illető nem túl eredeti publicista volt, ámde kiváló író. Ha valamiért, hát épp ezért küzdött Eörsi egy életen át: hogy kortársai jelentős írónak tartsák.”


    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2011.10.09.karancs.nolblog.hu, Бездомный (jehu = Gusztos István): "Nincs értelme már a szónak"

    (Az Új Színház újnyilasok kezére juttatásáról, Tarlós Istvánról. Eörsi István tudná, hogyan kell erről a hatalomról beszélni.)

  • 2011.10.11.operettszinhaz.hu, Bertolt Brecht: A kaukázusi krétakör

    (Programajánló. Paul Dessau zenéjével Somogyi Szilárd diploma-vizsgaelőadása a Budapesti Operettszínházban. A Kaposvári Csiky Gergely Színházban 1992-ben bemutatott előadás stúdiószínpadi változata Bertolt Brecht és Eörsi István /fordító/ örököseinek az engedélyével.)

  • 2011.10.13.ginsbergblog.blogspot.hu, The Allen Ginsberg Project. An Allen Ginsberg Gallimaufry

  • 2011.10.13.nol.hu, Munkatársak: Kazettáról az éterbe. Rádió - Megszólal a múlt

    (Az Első Pesti Egyetemi Rádió (EPER) akciója: leadja az 1983 és 1987 között kazettarádióként működő Artpool Rádió hanganyagait. A kazetták szerkesztője Galántai György volt. Eörsi István Szép a szocializmus című szövegét mondja; ugyanazon a kazettán a költő-publicista A tükör című versét Hobo adja elő.)

  • 2011.10.13.szinhaz.hu, Egressy Zoltán: Egressy premier Egerben-Sóska, sültkrumpli a stúdióban

    (Egressy Zoltán: Sóska, sültkrumpli című szatirikus vígjátékát a Gárdonyi Géza Színház mutatja be. Ennek kapcsán beszélgetés a szerzővel. Egy rövidke történet Eörsi Istvánról.)

  • 2011.10.21. (42.szám) Élet és Irodalom, Nóvé Béla: Világtörténelem – helyben

    Eörsi László: A „Baross Köztársaság” (A VII. kerület felkelőcsoportok) című kötet kritikája. Eörsi a kötetet apja és bátyja: Eörsi István és Eörsi János emlékének ajánlja

  • 2011.10.21.kanadaihirlap.com, (Kanadai Magyar Hírlap) Szemenyei-Kiss Tamás: Csak a bátrak testéből nő virág

    (A szerző 1956 didergő lángai című cikksorozatának egy fejezete.)

  • 2011.10.22. (42.szám) Heti Világgazdaság, Murányi Gábor: Forradalmi lakásgyűlés
    Az 1981-es őskerekasztal

    Egy 1981-es vita arról, hogy miként kellene „kezelni az 1956-os ellenforradalom” közelgő 25. évfordulóját. A Kék Fényes Szabó László cikksorozata az MSZMP megalakulásáról Kádár elvi útmutatása alapján. Berecz János Ellenforradalom tollal és fegyverrel című kismonográfiája. Berecz János Baló György televíziós műsorában vitatkozott Hollós Ervinnel. Ezen torzítások hatására a volt 56-os értelmiségiek ellen konferenciát szerveztek, melyekről hangfelvételeket készítettek. Ennek folytatása volt az öt évvel később, még szintén illegális keretek között, Eörsi István író lakásában rendezett konferencia.

  • 2011.10.25.Népszava, Márton László: Hová álljunk (ki)?

    (Két zsidó hitközség és a cionista mozgalom levelet írt parlamenti képviselőinknek, amelyben a palesztin állam elutasítására és Izrael melletti kiállásra szólítja fel őket. Eörsi István azt mondta, hogy ő csak az antiszemiták számára zsidó.)

  • 2011.10.28. (43.szám) Élet és Irodalom, Forgách András: Gáli József

    Emlékek Gáli Józsefről. Idézet Eörsi István: Elvesztettem egy fogadást című visszaemlékezéséből.

    Elhangzott október 16-án a békásmegyeri evangélikus templomban tartott megemlékezésen, ahol az egybegyűltek azokra emlékeztek, akik a forradalomban vállalt tevékenységükkel, majd utána, a Kádár-rendszerben sokat tettek azért, hogy Magyarország szabad, független, az emberi jogok tiszteletére épülő demokrácia legyen.


    Előzmény:

    • Beszélő, 1985.15.szám (Szamizdat – 1985/3.) E.I.: Halottak napján
    • Népszabadság, 1989.10.21. E.I.: Elvesztettem egy fogadást – M. G. P.: A Szabadsághegy Angyalföldön – Gyárfás Miklós: Vizsgadolgozat
    • Beszélő, 2005.11.szám (Folyóirat – november) E.I.: Halottak napján

    Reagálás:

    • litera.hu, 2011.04.02. Pályi Márk: Harminc éve halt meg Gáli József

  • 2011.10.28. litera.hu, A magyar Kleist

    A Collegium Hungaricum Berlin Kleist-fesztivált szervezett a Kleist-év keretében. Az ebből az alkalomból készült plakáton többek között Eörsi István fotója is szerepel.

  • 2011.11–12.szám Kritika, Hernádi Miklós: Csak diszkréten!
    Magyar zsidó kommunisták a holokausztról 1944-1974

    „Hosszú azoknak a kommunistává lett túlélő íróknak vagy/és publicistáknak, kritikusoknak, esetenként költőknek a sora, akik zokszó nélkül beálltak a vezető ideológusok által összerótt múltszemléleti kalodába. (Eörsi is a felsoroltak között van) […] azzal, hogy kommunista írókká lettek, megszűntek zsidó személyek lenni. […] tanulságos az egykori emblematikus marxista kultúrpolitikus-filozófus, Lukács György zömmel zsidókból összetevődő tanítványi körének vehemens részvétele, nem-zsidó eszmetársakkal együtt, a tilalomfák elleni mozgolódásban. Közös fellépésüket Aczél György éppen eltérő származásuk kidomborításával próbálta fékezni. […] Eörsi Istvánnak a 168 óra 1992. február25-i számában megjelent interjúja (»A manipuláció nagymestere«) a következő példát említi: Aczél »állítólag a Charta 77 aláírása után azt mondta volna Csoórinak: – Maga mit keres ezek között a zsidógyerekek között? – És azt mondta Hellernek: – Hát maga olyan antiszemitákkal, mint Csoóri, ír alá közös dokumentumot?«”

    Előzmény:

    • 168 óra, 1992.02.25. (8.szám) Győrffy Miklós – Szénási Sándor: A manipuláció nagymestere

  • 2011.11.06.szinhaz.hu, Pozsgai Zsolt levele Karácsony Gergelynek

    (Az Új Színház igazgatói pályázata kapcsán Dörner György és Csurka István melletti kiállás.)

  • 2011.11.06.veronikavienna.wordpress.com, Tóth V. Veronika: Bugyi a szélben

    (2006-ban a kaposvári Csiky Gergely Színház évfordulós ünnepségén Tóth Géza színész Eörsi István emlékét idézte fel Eörsi Bugyi a szélben című versével.)

  • 2011.11.07.dunaujvaros.com, KMI: nehéz ipar, bájos tények

    Nehéz ipar - a rendszerváltás vizuális nyomai című tárlat a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézetben. A képek aláírásait Eörsi István: Nosztalgia című verssorai alkotják.


    Eörsi István Nosztalgia című verse a Szögek című kötetében jelent meg, melynek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.