EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2013.08–09.szám Látó, JÁNOSHÁZY GYÖRGY: Shakespeare uszályában

    Jegyzet.

    „Csak a Világirodalmi lexikonból tudom, hogy – A Cenci-ház címen 1979-ben – Eörsi István is fordította ezt a tragédiát; szívesen olvastam volna, de sohasem került a kezembe, és semmi nyomát nem észleltem, hogy eljutott volna a magyar irodalmi köztudatba, amelyben pedig Shelley előkelő helyet vívott ki.”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításköteteknél.

  • 2013.08.03.nepszava.hu, Pomogáts Béla: Negyedszázad után

    (Visszaemlékezés a 25 éve /1989 nyarán/ "illegalitásban" létrehozott Történelmi Igazságtétel Bizottságra. Előzménye az `56-os forradalom három évtizedes évfordulója alkalmából, 1986 őszén Eörsi István Duna-parti lakásán rendezett konferencia volt.)

  • 2013.08.04.tagesspiegel.de, Gregor Dotzauer: Das Heilige in der Wildnis

  • 2013.08.16. (32.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, Pomogáts Béla: A Történelmi Igazságtétel Bizottság halálára

    A huszonöt éve létrehozott Történelmi Igazságtétel Bizottságról. Megalakulásának „Előzménye az a zártkörű konferencia volt, amelyet 1986 őszén Eörsi István Duna- parti lakásán rendezett néhány ellenzéki értelmiségi, a magyar forradalom három évtizedes évfordulója alkalmából.” Idézet az Történelmi igazságtételt! című felhívásból, melyet 36-an írtak alá, többek közt Eörsi István is. A TIB 1989. február 20-án tartotta alakuló közgyűlését. A résztvevők, a szervezet tevékenysége.

  • 2013.08.22. (34. szám) Heti Válasz, Budai Ildikó: Zsinagóga az udvarban
    IMAHÁZ VOLT A SZOCIALIZMUS ALATT IS

    A 125 éves Frankel Leó úti zsinagóga története. Fotó: A zsinagógát körülöleli a bérház – Archív fotó a 30-as évekből

    „A lakásokba gyakran felhallatszott a hitközség berkein belül működő Vörösmarty cserkészcsapat zajongása. Az itteni cserkészek közé tartozott Erdély Miklós, Szabolcsi Miklós és az Eörsi testvérek, Gyula és István is.”

  • 2013.08.30. (35.szám) Élet és Irodalom, Esterházy Péter: Nemzeti ujjgyak
    Takony

    Részlet. Reagálás a Magyar Nemzet 2 írására; Csontos János: Eltiltva és elfelejtve /A tokaji írótábor a cenzúráról és a rendszereken átívelő aczéli háttéralkukról (2013. augusztus 19.) és Lőcsei Gabriella, a Magyar Nemzet 75. évét ünneplő cikkére. „...nagyon mást gondolt Eörsi István a kompromisszumkészség és az opportunizmus közti különbségről, mint Illyés Gyula...”

  • 2013.08.szám Alföld, Háy János: Rák Jóska, dán királyfi
    Rendszerváltó játék

    Részlet az 1. részből.

    Eörsi Istvánnak, Krassó Györgynek és Ivó Bresannak, akinek Paraszt-Hamlet című darabja nélkül ez a munka nem születhetett volna meg”

  • 2013.08.szám Criticai Lapok, Zappe László: Úttörésnek megteszi
    Jacobi–Vinnai–Varró: Leányvásár
    Szegedi Szabadtéri Játékok

    Részlet a színikritikából. Az operettek politikatörténete. Eörsi Marica grófnőjének átírási kísérlete. 

  • 2013.09.12.nol.hu, Csider István: Van-e magyar Kafkánk?

    (Megemlékezés az Írók Boltjában a százharminc éve született Franz Kafkára a Műfordítás és irodalom című rendezvénysorozat keretében. Kafka fordítói között megemlítik Eörsi Istvánt is.)

  • 2013.09.15. viszavzsodor.blogspot.com, Varga Domokos György: Törzsi trilógia
    Ötödik könyv II. rész

    A gyűlöletbeszédről. „(Eörsi István, ragyogó irodalmár) a ZDF [1993. december 17-én] német hírtelevízióban ama sajnálatának adott hangot, hogy a kommunizmus nem semmisítette meg a jobboldali szellemiséget.” Eörsi támadása és kettős mércéje – Lomnici Zoltán beállítottságáról. Eörsi: „Magyarországon a választási hadjárat során és főként a két választás között tömegméretekben jelentkezett a fasizmus, nem mint összefüggő ideológiai rendszer, hanem mint lelki igény.”

    Előzmény:

    • Pesti Hírlap, 1993.12.28. Ludwig Emil: A reálkommunisták felületes kegyelméből
    • Új Magyarország, 1994.01.12. Zempléni Olivér: Heródes hanyag kommunistái
    • Magyar Narancs, 1994.01.13. Eörsi István: Tűzoltó szerepzavarban
    • 168 óra, 1994.01.18. Szabó Sándor: Csak így tovább...
    • 168 óra, 1994.01.25. Hahn Ottó István: Tisztelt Mester Ákos!
    • 168 óra, 1994.04.26. Váradi Júlia: A jóhír-gyártó
    • Magyar Fórum, 1995.08.31. Lovas István: Polgárháborút akartok?
    • Népszabadság, 2002.05.02. Eörsi István: A fasizmus mint lelki igény
    • Népszabadság, 2003.11.21. Eörsi István: A tekintély feltételei  
    • mno.hu, 2010.12.28. Ludwig Emil: Tizenhét év

    Kapcsolódó cikkek:

    • gondola.hu, 2002.05.05. gondola-hírösszefoglaló
    • gondola.hu, 2002.05.06. Kocsis L. Mihály: Egy (több) gondola bánt engemet
    • Magyar Nemzet, 2002.05.09. Haklik Norbert: Másfél millió fasiszta országa
    • Heti Válasz, 2002.05.10. (19.szám) Horkay Hörcher Ferenc: Mérgező szavak
    • Magyar Nemzet, 2002.05.11. Rózsa-Flores Eduardo: Amikor Eörsi István fasiszta fiatalokat látott
    • Magyar Nemzet, 2002.05.11. Kormos Valéria: Az utca népe
    • Népszabadság, 2002.05.14. Polyánszky T. Zoltán: Erős sarkítás
    • gondola.hu, 2002.05.16. A nap fontosabb publicisztikái
    • Népszabadság, 2002.05.16. Szalay Erzsébet: Hisztéria és baloldal
    • Népszabadság, 2002.05.16. Haskó László: A fasizmus erkölcsi kérdés
    • Népszabadság, 2002.05.16. Takács Géza: Eörsi Úr, olvassa Ön, amit ír?
    • Népszabadság, 2002.05.23. Dr. Kelemen András: Heavy metál – totálkampány?
    • Népszabadság, 2002.05.28. Dr. Nagy András: Vádlott és vádlók
    • Magyar Nemzet, 2002.05.30. Megyeri Dávid: „Szeretetüzenetek” a régi-új hatalomtól
    • Magyar Nemzet, 2002.05.30. Stefka István: A fasisztázás mint lelki igény
    • Magyar Nemzet, 2002.06.01. Kristóf Attila: Én nem tudom… ki a fasiszta…
    • Magyar Nemzet, 2002.06.04. Haklik Norbert: A nácizás koncepciója
    • Magyar Nemzet, 2002.06.17. Haklik Norbert: Látlelet a valódi határátlépőkről 
    • Népszabadság, 2002.06.29. Seres László: Polgárok határok nélkül
    • Magyar Nemzet, 2002.08.19. Haklik Norbert: A virtuális Kádár-kolbász
    • Magyar Nemzet, 2002.10.11. Kopasz Mária: ÁVH-s módszerek a rendőrségen. Tisztelt Szerkesztőség!
    • gondola.hu, 2002.12.02. gondola sorozat a kultúráról és szellemi életről – 9. stáció: Lövészárok-temetés, és fasizmus mint lelki igény
    • Beszélő (Folyóirat – április), 2003.04.szám Elek István: Mit csinál a kormány?
    • Magyar Nemzet, 2003.06.28. Tóth Gy. László: Szembesítés
    • Magyar Narancs, 2003.09.11. Gavra Gábor: Polgári körök váraljai országos találkozója
    • Magyar Nemzet, 2004.04.19. Achs Károly: Werber, Tóbiás és a holokauszt
    • gondola.hu, 2005.06.15. Varga Domokos György: Sólyom László és a gyűlölettelenítés – II. rész
    • kommunista.net, 2011.06.27. Phoenix: 2003-ban így láttam. Az értelmiség megijedt saját magától
    • figyelojehu, nolbog.hu, 2015.09.19. jehu (Gusztos István): Minek magunkat lassan ölni? / Nem jobb egyszerre megdögölni?
    • magyaridok.hu, 2015.09.19. Berszán György: Értelmiségi terrorizmus szavakkal és képekkel



  • 2013.09.27. (39.szám) Élet és Irodalom, Gervai András: EX LIBRIS
    Eörsi László: „Megbombáztuk Kaposvárt”
    A kaposvári Csiky Gergely Színház és a kultúrpolitika

    Könyvkritika. Eörsi István Kihallgatás című darabját négyszeri próbálkozás, 13 évi várakozás után lehetett műsorra tűzni.

    Eörsi László: Megbombáztuk Kaposvárt című kötete adatait megtekinthetik a honlapon az Eörsi László / Kötetek résznél. 

  • 2013.10.01.szeged.hir24.hu, Tóth Andrea: őszi szüret a Szegedi Pinceszínházzal

    (A Szegedi Pinceszínház programajánlója. Eörsi István: Sírkő és kakaó című tragikomédiáját október 11-én és 13-án tűzik műsorra.)

  • 2013.10.04. (40.szám) Élet és Irodalom, Vásárhelyi Mária: „Zacsekból narancsot” 1

    Részlet. A Soros Alapítvány szerepe a rendszerváltás idején. A Fidesz ma lejáratókampányt folytat Soros és intézményhálózata ellen. Ehhez „az ideológiai muníciót Csurka István és szellemi holdudvara szolgáltatja.” Csurka 2012-es visszaemlékezésében elmeséli, hogy Eörsi István kezdeményezésére már 1984-ben találkozott Sorossal egy vacsorán, ahol arról beszélgettek, hogy hogyan tudná támogatni az alapítvány a határon túl élő magyar kisebbségeket és a többek között Csurka személyével fémjelzett népi írókat.”

  • 2013.10.09. (41.szám) Heti világgazdaság, HVG: Gál Éva: Lejáratás és bomlasztás
    KÖNYV + KÖZMÚLT

    Könyvkrtitika. Kutatás az az állambiztonság levéltárában; egykori ügynökök. A kádári politikai rendőrség működésének tükre. Eörsi István említése.

    • A kötet adatait és az Eörsiről szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2013.10.09.delmagyar.hu, Munkatárs: Szegedi Pinceszínház: évadkezdés a Sírkő és kakaóval

    (Programajánló.)

  • 2013.10.10. Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, A Sírkő és kakaóval indul az évad

    Beszámoló a szegedi Pinceszínház új évadjáról, mely Eörsi István Sírkő és kakaó című darabjával indul. 

  • 2013.10.11. (41.szám) Élet és Irodalom, E.L.: Eörsi István, 1956–57
    Az iratok odüsszeiája
    Lásd még: beszelo.c3.hu, 2013.11.18. Eörsi László: Eörsi István, 1956–57.

    Tanulmány. Eörsi 1956-os és 1957-es emlékeinek kiegészítése, esetenként korrekciója a levéltári dokumentumok felhasználásával. Eörsi István ’56 –’57-es tevékenységéről, a börtönről, szabadulásáról. Eörsi István és társai periratának elkeveredése, majd váratlan előkerülése. Emlékezés a régi szép időkre című memoárjának kiegészítése azokkal a dokumentumokkal, amelyekhez Eörsi nem férhetett hozzá. Új adatok Eörsi tevékenységéről az „olvadás” időszakából, a forradalom forgatagából, perének körülményeiről, fogságáról.


    A Hát ilyenek is tudunk lenni mi?, az Esik, a Szomorú bíztató, a Felszabadultunk (nem jelent meg), a Kőbálvánnyá válva, a Szóba se állj vele, a Munkásokhoz, a Nincs anyád? című versei.

    • Eörsi István: „Emlékezés a régi szép időkre” című kötetének adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Hungária, 1957.06. M. L. – E. I.: Szóba se állj vele. Kőbálvánnyá válva
    • Kapu, 1995.10–11.szám (október – november) Elek István: Vajon meddig mehet el az ember a komcsizásban?
    • Hadtörténeti Közlemények, 2006.03.szám Rákóczi Rozália: 1956-os röplapok annotált bibliográfiája
    • Hadtörténeti Közlemények, 2007.04.szám Rákóczy Rozália: Militaria Hungarica
    • beszelo.c3.hu, 2013.11.18. Eörsi László: Eörsi István, 1956-57.
    • Folia Historica, (A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Évkönyve. Folia Historica II. kötet, 2002.) 2002. Baják László: Az „Élünk" története

  • 2013.10.19.nol.hu, Kácsor Zsolt: Puha fedelű,fegyvernek látszó tárgy

    (Részlet a könyvkritikából. Uladzimir Nyakljajeu: Kandúr a zsákban.)

  • 2013.10.21.szinhaz.hu, MTI: ő meg ő - Szabó Győző és Nagy Enikő a Szegedi Pinceszínházban

    (Októberben Szegeden mutatják be Eörsi István Sírkő és kakaó című végjátékát, amelyet májusban mutatott be a Pinceszínház.)

  • 2013.10.22.gepnarancs.hu, Gusztos István: Elzabrált ország, elzabrált ünnepek

    (Az 1956-os forradalom mai megünneplésének anomáliáiról. Idézet Eörsi István írásából, mely 1985-ben, a szamizdatos Beszélőben jelent meg.
    Előzmény:
    Beszélő 1985.15.(Szamizdat - 1985 - 3.) és Beszélő 2005.11.(Folyóirat), E.I.: Halottak napján.)

  • 2013.10.22.magyarhirlap.hu, Stefka István: Ötvenhat elé

    (Részlet. "A balliberálisok máig nem tudnak mit kezdeni ötvenhattal, és nem is akarják megérteni. /.../ Ilonának nem ez fájt a legjobban, hanem az, hogy Eörsi István egyik könyvében a harcoló lányokat nemes egyszerűséggel utcalányoknak nevezte. /Tollasi Ilona/".)

  • 2013.10.23. Heti Világgazdaság (online kiadás), Roman István: Létezik-e az a bizonyos „nagy 56-os film”?

    Részlet. Vágvölgyi B. András 2009-ben készült filmjéről, a Kolorádó Kidről.

    „A Koloradó Kid többek között Eörsi István börtönélményei alapján készült”

  • 2013.10.23.magyarinfo.blog.hu (Kettős Mérce), Papp Gazsi: Egy elfelejtett forradalmár: Angyal István. A vélemény a miénk, a döntés a tiétek!

    (Emlékezés Angyal Istvánra. Idézetek Eörsi Istvántól.)

  • 2013.10.26.nepszava.hu, Balogh Gyula: Az élet másolja a színházat?

    (Részlet. Beszélgetés Mohácsi Jánossal A csillagos ég - Avagy, a nemzetközi sikerre való tekintet című új darabjukról. "Eörsi Istvántól tanultam, hogy amíg tudsz vigyorogni, az azt jelenti, hogy még életben vagy.")

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.