EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2015.11.18.origo.hu, Kovács Bálint - Kling József: Orbánt is elcsábította a Csárdáskirálynő hamis illúziója

    (A miniszter szerint felhőtlen polgári derű jellemzi Kálmán Imre százéves művét, a Csárdáskirálynőt, amelynek centenáriumi gáláján Orbán Viktor is jelen volt. Száz év színházi rendezői közül nem mindenki értene egyet vele.)

  • 2015.11.szám Hitel, Vasy Géza: A nyolcvanas évek és az Írószövetség közgyűlése 1986-ban

    Részlet. A Magyar Írószövetség története, szakaszai. Az 1981-es közgyűlésen: „Ezen a közgyűlésen Mészöly Miklós azt javasolta, hogy születhessenek irodalmi társaságok. Szilágyi Ákos, a FIJAK elnöke a kör válsága, az írószövetséggel kapcsolatos konfliktusai kapcsán az autonómia fontosságát hangsúlyozta. Eörsi István ironikus komolysággal a cenzúra hivatalos bevezetését javasolta, hogy egyértelműek lehessenek a közlési lehetőségek.”

  • 2015.12.07. huppa.hu, Tardos János: Egy sötét tükör cserepei – Pazar évek sötétben

    Részlet Vágvölgyi B. András: Pazar évek sötétben című könyvének kritikájából. Eörsi István említése.

    • A kötet adatait és az Eörsi Istvánról szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél. 

  • 2015.12.11. (50.szám) Élet és Irodalom, Pályi Márk: Gáli pontosan hiányzik

    Dornbach Alajos írása Gáli Józsefről több helyen is pontatlan, és téves állítások szerepelnek benne. További tények találhatóak Gáliról többek között Eörsi István Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve című kötetében.


    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 2015.12.18. (51–52.szám) Élet és Irodalom, Tóth Gábor Attila: Dysharmonia Mundi
    Eörsi István a szabadságról és a méltóságról

    Az írás az OSA Archívumban rendezett Eörsi10 konferencián elhangzott előadás rövidített változata.

    A TASZ létrehozásakor Eörsi is a tanácsadó testület tagja lett. Az emberi jogi elvekhez halála pillanatáig hű maradt. Esetei a cenzúrával. 1981-ben, az Írószövetség közgyűlésén a cenzúra visszaállítását kezdeményezte. Az ügynökaktákkal kapcsolatos gondolatai. A Schmidt Mária kontra Eörsi István-per. Ateizmusáról, szociális érzékenységéről, a gyűlöletbeszéd kapcsán kibontakozott vitáról, a rasszizmusról.

  • 2015.12.szám Kalligram, Szegedy-Maszák Mihály: Értelmiségi csoportosulások kísérletei a magyar kultúra átalakítására a XX. század utolsó harmadában

    Tanulmány. A Partiumi Keresztény Egyetemen 2015. szeptember 10-én elhangzott előadás szövege. Eörsi István említése.

  • 2016.01.28. (4.szám) Heti Válasz, Végh Alpár Sándor: Anarchista bölcs háttal szamáron
    Zsilip

    Naplójegyzetek. A Január 23-i bejegyzésből: „Nemrég tudtam meg, hogy a Kortárs 1957. őszi első számában Benjámin László, Erdei Sándor, Kónya Lajos, Örkény István, Sipos Gyula, Tamási Lajos nyílt levélben kötelezték el magukat a párt irányító szerepe mellett. […] 1957 őszén befejeződtek az íróperek, elhangzottak az ítéletek. Déry Tibor, Zelk Zoltán, Háy Gyula, Tardos Tibor, Eörsi István és a többiek előtt a foglár már kinyitotta a cellák ajtaját. Ettől ijedt meg Örkény? […] Foltot ejtett az életrajzra.”

  • 2016.02.04. ujkafe.website, 1956-2016: Egy forradalom újrajátszása (19)
    A magyar írók szólnak (részletek)

    Kossuth és Petőfi Rádió, 1956. október 29. / 16 óra 41 perc

    Zelk Zoltán írása: Föltámadás… 

    Most Karinthy Ferenc olvassa fel írását:

    Eörsi István: Hát ilyenek is tudunk lenni mi? 


    Forrás: Ómolnár Miklós: Tizenkét nap, amely… 1956. október 23-november 4. Események, emlékek, dokumentumok. Szabad Tér Kiadó, 1989


    A kötet adatait és Eörsi István "Hát ilyenek is tudunk lenni mi?" című versét megtekintheti a honlapon az Eörsi István/Kötetek/Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2016.03.01. (2.szám) Bécsi Napló, Bányai Tamás: Amerikai magyar újságíró-történet

    Az amerikai magyar vonatkozású kulturális életről, Gombos Zoltánról – az Amerikai Népszava/Szabadság clevelandi újságírójának szemével. „Eörsi István drámaíróval ugyan nem készítettem riportot, viszont barátok lettünk, három-négy alkalommal is vendégül láttuk otthonunkban. (Megjegyzem, az ő esetében azért maradt el a riport, mert odahaza ismert ellenzékinek számított, és Gombos Zoltán – politikai korrektségből?! – kerülte az ilyen embereket.) Eörsi társaságát, tudása és bohém természete okán különösen élveztem, még ma is úgy érzem, sokat tanultam tőle.”

  • 2016.03.szám Ellenfény, Sándor L. István: Változások évada

    Részlet. Az 1977/78-as évadról, a magyar színház korabeli viszonyairól. Idézetek Eörsitől.

    Előzmény:

    • Színház, 1976.12.szám Eörsi István: Kellemes vagy nyugtalanító színház?

  • 2016.04.01. Heti Világgazdaság (online kiadás), Pályi Márk: Legyen Mádl Ferenc út és Antall József tér!

    Demszky Gábor 1999-ben javasolta, hogy a Moszkva teret nevezzék át Antall József térre, amibe Antall családja nem egyezett bele. A Göncz Árpádról elnevezett városrészről és a Mádl Ferencről tervezett közterület-átnevezés elleni tiltakozásról.

    „Aki a mai fül számára bizarr Széll Kálmán tér elnevezést használja, az Orbán-rendszer egyik legeredményesebb múlteltörlő lépésében vállal szerepet. […] Több tucat honfitársunk vett részt a ’44-es ellenállásban, számosan kerültek tevékeny forradalmi szerepvállalásukért börtönbe 1956 után, sok-sok életet nyomorított meg a hatalom örökre és jóvátehetetlenül, a többségükről mégsem fognak soha utat elnevezni – sőt nem merült föl névadóként az ’56-ban igazán jelentős szerepet játszó Vásárhelyi Miklós, de Eörsi István vagy Litván György sem; az 1956-os halálraítélt Gáli József nevét, aki íróként is megérdemelné a dicsőséget, harmincöt évvel a halála után se viseli köztér, nem szólva a ténylegesen kivégzett Gimes Miklósról stb.”

  • 2016.04.15. parameter.sk, Széky János: Kire legyünk dühösek?

    Részlet. A híres embereket ért vádak, büntetések és a következmények Kiss László úszóedző kapcsán.


    "...akik 56 után ültek, és nyilvánossághoz jutottak, azok már a diktatúra első lazulásának idején, amikor visszatérhettek hivatásukba, nyíltan beszéltek róla. Az írók – Eörsi Istvántól Fekete Sándorig, Déry Tibortól Varga Domokosig – megírták magukról, és nem úgy, hogy ők valamit most jóvátesznek a hivatásbeli működésükkel. Aztán 1989 tájékán a teljes közvélemény értesülhetett róla, kit, milyen váddal, hány évre ítéltek el, és mikor szabadult."

    .


  • 2016.04.27. hirado.hu, MTI: Bemutatták A másik Magyarország hangja – Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről című kötetet

    A Magyar Írószövetség szerepe a közéletben. Az 1986-os írószövetségi közgyűlésről.

    „A több mint 400 oldalas kiadvány tartalmazza az MSZMP illetékes szerveinek az 1986-os írószövetségi közgyűlés előkészítésével összefüggő egyes dokumentumait, jelentéseit, a kétnapos közgyűlés teljes jegyzőkönyvét több mint 250 oldalon, majd a retorziókkal, kilépésekkel kapcsolatos iratokat, végül válogatást ad az írószövetség új elnöksége első néhány ülésének jegyzőkönyveiből, illetve a közgyűléssel kapcsolatos sajtópolémiákból. A közgyűlésen az írók közül felszólalt többek között Csurka István, Csoóri Sándor, Eörsi István, Fekete Gyula, Kiss Gy. Csaba, Sánta Ferenc, a hatalom oldaláról pedig Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Köpeczi Béla művelődési miniszter.”

    A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2016.05–06. szám Criticai Lapok, Balogh Géza: BRECHT ÉS A BÁBOK
    Bertolt Brecht: A kaukázusi krétakör

    Kritika a Budapesti Bábszínház előadásáról.

    „A kaukázusi krétakör számos jó magyar fordításban hozzáférhető. Ezek közül Eörsi Istvánét választották az előadás létrehozói. A gazdag választékból valószínűleg ez a legszikárabb, a legkevésbé »költői«. Olyan puritán és olyan hiteles, mint a Budapest Bábszínház vállalkozása.”

  • 2016.05.11. irodalmijelen.hu, Varga Melinda: ÖTVENHATTÓL JAPÁNIG

    László Noémi beszélgetése Vágvölgyi B. Andrással az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezte az Álljunk meg egy szóra-estek legutóbbi rendezvényén. A Kolorádó Kid című könyvéről és filmjéről – ennek kapcsán Eörsi Istvánról –, ’56-ról, utazásairól, disszidálásairól, a könyv szerepéről. A Tokyo Underground című könyvéről. Fotók

  • 2016.05.12. (19.szám) 168 óra, Jolsvai András: Mondanom sem kell

    A szerző kifogásai a Műcsarnok kiállításaival szemben. Számára lelki higiénia, hogy nem teszi be a lábát az intézménybe.

    „…a Fekete-féle magántársaság ilyetén helyzetbe hozása, intézményekkel, pénzzel és hatalmi pozíciókkal való mérhetetlen kistafírozása botrány…”

    „Eörsi István írt arról, milyen kellemetlenül érezte magát, amikor kijött a börtönből, és szembesülnie kellett azzal a ténnyel, hogy barátai, ismerősei már mind megkötötték a maguk paktumát a Kádár-korszakkal, beálltak a sorba, és csak kínos volt nekik egy ilyen figura, aki az elárult forradalomra emlékeztette őket.”

  • 2016.05.21. (118.szám) Észak-Magyarország, ÉM-BA: Ellenőrzött hatalom?
    Annyira azért nem...
    Félmúlt
    Radikális, de szakszerű

    1991. ÁPRILIS 24. „Még mindig aktuális Eörsi István Sírkő és kakaó című műve – a komédia először 1968-ban került színpadra. Azóta a hatalom ellenőrizhetőbb, de még mindig elmosódik a határ az élés és a visszaélés között – idézi a szerzőt a lap abból az alkalomból, hogy a szerencsi közönség is megismerheti az előadást az egri Gárdonyi Géza Színház művészeinek jóvoltából.”

  • 2016.05.szám Ellenfény, Bíró Kristóf: Az idő elkoptathatja a bűnt?

    Színikritika Eörsi azonos című könyvéből készült előadásról, az Emlékezés a régi szép időkre címűről, melyet Polgár Csaba állított színpadra Znamenák István főszereplésével az Örkény István Színház stúdiójában. Eörsi börtönéveiről. A kötetben ugyan nem szerepel, de az előadáson elhangzik Eörsi Sztálin halálára írott verse is.

    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin
    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre – A kötet adatait megtekinthetik a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2016.06.02. (22. szám) Heti Válasz, Végh Alpár Sándor: Brecht fénye lidércfény
    Zsilip

    Naplójegyzetek. Fotó: Brecht

    Az újságon nyomdahiba miatt téves a dátum.

    „Arról írtam egyszer, hogy szerintem Brecht elsősorban irodalmi nagyvállalkozó volt, aki soha nem fizette ki alvállalkozóit. Pedig nélkülük aligha került volna a neve utcatáblákra, az arcát sem rajzolták volna bélyegre, bélyegekre. Hazai rajongói elolvasták, és püff, a fejemre vágtak. Nem véletlenül. A nevére fölesküdött kritikusok csapatot alakítottak, mely a Molnár Gál Péter, Koltai Tamás, Eörsi István, Walkó György, Almási Miklós összeállításban dicsérte, védelmezte, és már-már Shakespeare magasába emelte Brechtet [Munkanaplójának magyar kiadását viszont megcsonkították].”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1998.02.szám Eörsi István: Magánbeszéd Brechtről
    • Magyar Hírlap, 1998.02.14. Végh Alpár Sándor: Nagy a riadalom, Brecht úr
    • Magyar Hírlap, 1998.02.17. Koltai Tamás: Brecht – és akik renyhék gondolkodni; + Végh Alpár válasza
    • Fejér Megyei Hírlap, 1998.02.19. g. g.: Brecht, a „szalonképtelen”
    • Magyar Hírlap, 1998.02.28. Mihályi Gábor: A cáfolatok cáfolata

  • 2016.06.10. 168ora.hu, Horn Gabriella: Mácsai Pál a városligeti beruházásról: ígéretes épületek és morális dilemma

    Részlet. Beszélgetés Mácsai Pállal, az Örkény István Színház alapító igazgatójával. A következő évad tervei között említi:

    „Az ötvenhatos forradalom hatvanadik évfordulója kapcsán bemutatjuk Eörsi István börtönfeljegyzéseit, az Emlékezés a régi szép napokra –t. Érdekes egybeesés, hogy a szöveget a hetvenes években Pogány Judit lopta be a bőröndjében Magyarországra, mikor Franciaországból hazautazott.”

  • 2016.06.12. 168ora.hu: Szegő János: Saját élet

    Részlet. Esterházy Péter Hasnyálmirigynapló című, új könyvéről.

    „Ám igazi társa és figurája a hasnyálmirigyrák, akit el is nevez Hasnyálkának és Mucinak is. Ketten elválaszthatatlanok. Egyek. Azzal, hogy Esterházy a tumorból egy női karaktert teremt a rá jellemző ironikus eleganciával, illeszkedik egy olyan tradícióhoz, melynek elődje Hajnóczy Péter és Eörsi István volt. Incselkedik és kokettál vele. Udvarol neki.”

  • 2016.06.16. (24.szám) Heti Válasz, Sümegi Noémi: Leukémia kisasszony és a dögös csaj, Hasnyálka
    Esterházy Péter és a rákregények

    „Esterházy Péter Hasnyálmirigynaplójának számos irodalmi előzménye van, ám a betegség »kiírása« a nyugatos írók óta sokat változott. Irodalmi értékű-e a testi szenvedés rögzítése, amit a nagy elődök még titkolni akartak?”

    Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül, Babits és Kosztolányi, Nádas Péter Saját halál, Hajnóczy Péter, Eörsi István, Birtalan Balázs, Szentesi Éva, Dobozi Eszter és Andrassew Iván művei hasonló témában.

    Fotók: Esterházy Péter és Dés László – Babits Mihály a betegágyon – Karinthy és Kosztolányi

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2005.08.12. (32.szám) E.I.: Betegségemről

    Kapcsolódó cikkek:

    • Somogyi Hírlap (Vasárnapi), 2005.09.11. (37.szám) Titkolózó magyar nagybetegek
    • (Veszprémi) Napló, 2005.09.11. Titkolózó magyar nagybetegek
    • Criticai Lapok, 2006.01.szám Budai Katalin: In memoriam Eörsi István
    • Színház, 2008.05.szám Kutszegi Csaba: Mindent tudott a színpadon
    • Heti Világgazdaság, 2010.10.30. (43.szám) Murányi Gábor: Gyászmunka
    • Holmi, 2014.10.szám Kis János: Egy torzó befejezése. Eörsi Istvánról
    • Magyar Hírlap, 2015.09.26. Dippold Pál: Tahók – Nincs a rendszerünkben
    • valasz.hu, 2015.10.08. Szőnyi Szilárd: Hogyan beszéljünk tisztességesen Esterházy Péter rákjáról?
    • Élet és Irodalom, 2015.10.16. (42.szám) Kis János: Eörsi hiánya
    • Élet és Irodalom, 2021.06.11. (23.szám) Végel László: Eörsi-nosztalgia

  • 2016.08.11. (32.szám) 168 óra, Karácsony Ágnes: Színházsűrűség
    A jelenről szólni a jelennek

    Beszélgetés Vörös Róbert dramaturg, író, rendezővel, aki ősztől a Vígszínház irodalmi vezetője lesz.

    „Színpadra írtuk Eörsi István Történetek egy hideg faházban című novelláját, amely Angyal Istvánról szól, az ’56-os forradalom zsidó mártírjáról, a Tűzoltó utcai ellenállók parancsnokáról. Az érettségi bankettemen volt a bemutatónk, 1981-ben. Meghívtuk rá Halász Pétert, Monori Lilit, Székely B. Miklóst, Angelus Ivánt és Eörsi Pistát is, aki akkor tért haza New Yorkból. Bekéredzkedtünk a Kilián laktanya színpadára. Ott játszottuk az előadást, ahol huszonöt évvel korábban a nemzetőrség alakult. Eörsi Pista zokogott.”

  • 2016.08.25. (34.szám) Heti Válasz, Zsuppán András: „Képesek vagyunk az önkorrekcióra is”
    Reflektor
    Rendhagyó Szőcs Géza-interjú

    Részlet az interjúból.

    „Szívszorító a köztévé leépülése, a kormány médiapolitikája kudarc – mondja Szőcs Géza. A miniszterelnök főtanácsadója szerint az európaiak fenyegetett bennszülöttek lettek a saját földrészükön, és az igazi menekültekre nem jellemző az erőszakosság.”

    „ha nincs a váratlanul gyorsan megtörtént rendszerváltás, ha Brezsnyev, Csernyenko, Andropov, Kádár és Grósz elvtársak még néhány évvel vagy évtize4ddel tovább maradnak életben és hatalomban, ha ma is előttünk álló feladat volna a rendszerváltás, akkor együtt szervezkedne Demszky és Csurka, Krassó és Csengey Dénes, Orbán Viktor meg Tamás Gáspár Miklós. Ugyanazokban a lapokban publikálna Csoóri és Kenedi János, összejárna Konrád és Kodolányi, Esterházy és Alexa Karcsi, Nagy Gáspár és Eörsi István meg Mészöly Miklós. Ha közben nem temettük volna el legtöbbjüket.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.