A három Eörsi

2014.06.13. (24.szám) Élet és Irodalom, Kőszeg Ferenc: A túlélő hagyomány
Hozzászólás az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vitaindítójához

Részlet. Az alkotmányozásról. Az alkotmányos jobboldal és az alkotmányos baloldal hiánya. Antallról, Tölgyessyről – Eörsi fogalmazta meg először, hogy „hiába ostorozza a Fideszt, csak közéjük tartozik”. „…helyenként megsemmisítő bírálata ellenére orrát befogva minduntalan lehajol, hogy elhelyezze csodálatának koszorúit a miniszterelnök immár némelyest csatakos szobrának talapzatára. Mindenesetre most már nem teljesítményét dicséri (erről nem kevésbé lesújtó a véleménye, mint nekem), hanem képességeit: gyorsaságát, elszántságát, taktikai érzékét, karizmatikus hatását.”

Előzmény:

Magyar Narancs, 1999.01.21. Eörsi István: Tölgyessy él!

Kapcsolódó cikk:

Népszabadság, 1999.02.15. E.I.: A riporterek nyomorúsága

2014.06.16. blog.xfree.hu, E.I.: A lábtörlő és a cipő (Vers)

2014.06.16.blog.xfree.hu, E.I.: A lusta légy (vers)

2014.06.16.blog.xfree.hu, E.I.: Utak (Vers)

2014.06.16.blog.xfree.hu, Ma 74 éves lenne Eörsi István Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, műfordító, publicista.

(Megemlékezés. A harmonikus élet receptje c. verse.)

2014.06.22.nol.hu, Révész Sándor: Alkotmányos jobboldalnak nyoma sincs, de baloldalnak is alig

(Részlet. Beszélgetés Kőszeg Ferenccel.)

2014.06.25.femina.hu, Mezei M. Katalin: Hollywoodi bombázókat szinkronizál a szőke, magyar színésznő

(Részlet. Beszélgetés Urbán Andreával. A fogadás című Eörsi István-darabról.)

2014.06.27.gepnarancs.hu, Gusztos István: Rég ledöntött "tabuk" döntögetője

(Részlet. Schmidt Mária Heti Válaszban megjelent írásáról, mely az "orbániai hatalom sötét amoralitását és "ideológiáját" mutatja be". Történelmi példákkal védi meg a Szabadság téri emlékművet, és számon kéri a balliberális értelmiségen, hogy miért nem foglalkozik annyit a tegnapi kommunizmus bűneivel, mint a tegnapelőtti nácizmuséval.)

2014.06.29. pilpul.net, Marton Éva: Elmondom az életedet albérletekben

Az 1981-ben elhunyt író, Gáli József özvegyével, Balla Margit festőművésszel készült beszélgetés szerkesztett leirata. A beszélgetés a Klubrádió zenés irodalmi műsorában hangzott el.

"1968-ban került a klinikai halál állapotába. Eörsi István a halála után úgy jellemezte, »mind ez ideig tizenkét évenként halt meg« – ’44-re rá tizenkét évvel, ’56 után halálra ítélték a forradalomban tanúsított részvételéért, majd újabb tizenkét év múltán orvosi műhiba folytán leállt a szíve. [...] Mindenekelőtt Eörsi István tartotta meg Gáli emlékezetét, ő írt róla a legtöbbet. Három név kapcsolódik itt össze: Eörsié, Gálié és Angyal Istváné."

Kapcsolódó cikk:

belsokozles.hu (Klubrádió), 2018.06.13. Marton Éva: 184. adás: Eörsi Istvánról

2014.06.szám Hitel, Kiss Gy. Csaba: Emlékiratlapok 1989 júniusából

Részlet. A rendszerváltás, rendszerváltozás megnevezés értelmezési lehetőségei.

„Az Osztrák Televízió nevezetes Club 2 szombat vagy vasárnap esti vitaműsorában vehettem részt ismét, napokkal Nagy Imre temetése előtt. Lendvai Pál, alias Paul Lendvai vezette a műsort, volt mellettem egy horvát politológus, Eörsi István és maga Hegedűs András egykori miniszterelnök. Jóval kevésbé izgultam, mint egy évvel korábban, kicsit ismertem már a járást. Eörsivel mentünk taxival a stúdióba, mondta, van nála egy kis célzóvíz, egy kis kortyot megkockáztattam belőle. Az egészből főleg Hegedűs András érvelése hökkentett meg, mert mi egyértelműen azt hangsúlyoztuk, nem lesz ezen az újratemetésen semmiféle feszültség, legfönnebb rengeteg ember.”

2014.06.szám Jelenkor, Balassa Zsófia: Megbombáztuk a kultúrát
Eörsi László: „Megbombáztuk Kaposvárt”. A kaposvári Csiky Gergely Színház és a kultúrpolitika

Részlet a könyvkritikából. Eörsi István a színház dramaturgja volt, majd ellenzéki tevékenysége miatt eltávolították onnan.

2014.06.szám Jelenkor, Radnóti Zsuzsa: A pesti magyar komédia és Székely Csaba trilógiája

Részlet. A közép-európai szatírák, tragikomédiák, groteszk művek hazai szerzői közt „Eörsi István intellektuális abszurdjai”.

2014.06.szám Látó, Talált versek

William Shakespeare: Prospero epilógusa A viharból (Angolul – illetve Szász Károly, Babits Mihály, Mészöly Dezső, Eörsi István, Tandori Dezső, Jánosházy György Nádasdy Ádám fordításaiban).

2014.07.07.veol.hu, Bartuc Gabriella: Shakespeare - Lehetséges-e még tragédia, vagy csak vérfagyasztó nevetés?

(Shakespeare születésének 450. évfordulóján Füred három előadással ünnepelt. A Shakespeare-fordításokról.)

2014.07.18.litera.hu, Jánossy Lajos - Keresztury Tibor - Szekeres Dóra: Egyébként mindig alkotói válság van, nem? - 1. rész. Nagyvizitben Németh Gábornál

(Beszélgetés Németh Gábor íróval, egykori főszerkesztővel. A Felelet-vita jegyzőkönyvéről: "egyetlenegy ember volt benne, aki kiállt az "igazságért"... Tersánszky Józsi Jenő nevét csak felállva volt hajlandó kimondani... Eörsi István." Eörsi: "Mindig szerettem a Feleletet. Most is szeretem!"

2014.07.szám Hitel, Szekér Nóra – Riba András: Hányszor lehet egy embert eltemetni?
Nagy Imre újratemetésének „ügye" a modellváltásra készülő állampárti döntéshozatalban – Politikai dimenziók 2.
Egy szimbólum üzenetének anatómiája

Részlet. Pozsgay Imre rádióinterjújában Nagy Imre rehabilitációjával kapcsolatos kérdésre válaszolva forradalmian népfelkelésnek minősítette az 1956-os eseményeket.

„Eörsi István, aki maga is áldozata volt a kádári megtorlásnak, 1989. január 31-ei rádióinterjújában a következőképpen fogalmazza meg a problémát: »Ha azt mondjuk, hogy 56 népfelkelés volt, akkor én például igen boldog vagyok, hogy mint népfelkelő ültem, és nem mint ellenforradalmár, és barátaimat mint népfelkelőket végezték ki, és nem mint ellenforradalmárokat, ez nagyon boldogító tudat. De feltétlenül felmerül a kérdés, hogy aki népfelkelőket, népfelkelők tömegét kivégezte, azt hogyan nevezzük?«”

2014.08.01. (31.szám) Élet és Irodalom, Kovács Zoltán: Mögé néz

Orbán Viktor Tusnádfürdőn elmondott beszédéről. Orbán amerikai példája és kérdése: „...Képzeljék el Magyarországon, amikor a parlament beperelné a magyar miniszterelnököt hatáskörtúllépés miatt, és akkor a bíróság el is ítélne. Meddig tudnék én hivatalban maradni, tisztelt hölgyeim és uraim?” Kovács válasza: „...semeddig.” „...a miniszterelnök népes hallgatóság előtt azon hahotázik, hogy őt nem lehet megbüntetni.” Példák Orbán hatásköri túllépéseiről. Eörsi egykori SMS-e.

2014.08.21. galamuscsoport.hu, Bauer Tamás: Schmidt Mária lebukott

Schmidt Mária méltató írása a Heti Válaszban a Szent István Renddel kitüntetett Kertész Imre munkásságáról. Vajon tudott-e Scmidt a kitüntetés tervéről? Vele ellentétben Stumpf András ismerte a tervet, lehetetlen, hogy ugyanakkor Schmidt ne tudta volna. Eörsi István említése.

2014.08.szám (augusztus) Kapu, Borbély Zsolt Attila: Orbán nemzetpolitikai színvallása: a cél a munkaalpú nemzetépítő állam

Egy lábjegyzet a cikkben:

„Eörsi István már 1985-ben képes volt Csoóri Sándor szemére hányni, hogy hamarabb tudja meg, ha egy magyart megpofoznak Erdélyben, mintha ezt Budapesten teszik. Íme, mily cinizmussal lehetett kezelni a nemzeti erők őszinte aggódását a Ceausescu rabigájában sínylődő erdélyi magyarság iránt.”

2014.09.04.nol.hu, Teljesen átalakul a legfontosabb magyar irodalmi folyóirat

(Az 1989-ben alakult Holmi főszerkesztője, Réz Pál lemond a Holmi főszerkesztőségéről, helyét Várady Szabolcs veszi át.)

2014.09.11.szinhaz.hu, Operett - Andrzej Bubieñ rendezésével nyitott a Nemzeti

(Részlet. Gombrowicz zenés drámája a Nemzeti Színházban.)

2014.09.26.mediaklikk.hu, Vers napról napra: Eörsi István

(Eörsi István verseit Huszár László, Kézdy György és Vallai Péter mondja el a Kossuth Rádióban.
- Új aranyszabály
- Önéletrajz
- Emlékek
- Nemek és igenek

2014.09.szám Ellenfény, Szűcs Mónika: Végtisztesség

Rusznyák Gábor rendezésében 2012 márciusában mutatták be az ANTIGONÉt a KAPOSVÁRI CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Stúdiójában. Az utóbbi évek egyik legjelentősebb kaposvári bemutatója (a színház archívuma szerint) mindössze tíz előadást ért meg, mielőtt végleg lekerült a műsorról. Az előadást SZŰCS MÓNIKA idézi fel.

„1989. október 26-án mutatták be a Várszínházban Eörsi István Antigoné-átdolgozását (Tragédia magyarnyelven Szophoklész Antigonéjából), amely »először mondta ki a színpad nyilvánosságában Kádár János bűnét és az egész ország közös felelősségét Nagy Imre halálában... »”