A három Eörsi

2011.06.16.nol.hu, Papp Sándor Zsigmond: Egy korty illúzió. Eörsi István ma lenne nyolcvanéves

(Születésnapi megemlékezés.)

2011.06.16.stop.hu, MTI/Stop: Eörsi István 80 éves lenne

(Emlékezés Eörsi Istvánra 80. születésnapja alkalmából.)

2011.06.16.stop.hu, prae.hu, MTI: Eörsi István 80 éves lenne

(Nyolcvanéves lenne az 1931. június 16-án született Eörsi István. Megemlékezés.)

2011.06.17. (24.szám) Élet és Irodalom, Eörsi, 80

Rövidhír. Beszélgetés Eörsi Istvánról a Nyitott Műhelyben 80. születésnapja alkalmából. A beszélgetés témája és címe: Mit szólna ehhez Eörsi Pista?

2011.06.17.Magyar Nemzet, Munkatárs: Emlékezés Nagy Imrére és mártírtársaira

(Megemlékezések Nagy Imre volt miniszterelnök és mártírtársainak kivégzéséről és 1989. június 16-i újratemetéséről. A Magyar Demokratikus Charta megemlékezésén többen Eörsi István-kitűzőket viseltek, mivel Eörsi 80 évvel ezelőtt ugyanezen a napon született.)

2011.06.17.mr3-bartok.hu, Lehoczky Orsolya: ő még őszinte ember volt...

(80 éves lenne Eörsi István. Életrajzi adatok.)

2011.06.17.Népszabadság magazin, Szetei Zsolt: Jó fejtést kívánunk!

(Keresztrejtvény Eörsi István születésnapja apropóján. Megfejtendő: idézet a Románc a régi ulti-csatatér lovagjairól című Eörsi-versből.)

2011.06.19.szuveren.hu, Eörsi István 80

(Megemlékező beszélgetés a Nyitott Műhelyben Eörsi István 80. születésnapja alkalmából. "Ha életem" című verse.)

2011.06.20.commmunity.hu, coMMMunity: Eörsi 80

(Emlékestet tartanak a Nyitott Műhelyben június 22-én Eörsi István 80.születésnapja alkalmából.)

2011.06.20.mr1-kossuth.hu, Helyettem írták: a mikrofonnál Eörsi István

(A Rádiószínház dokumentumműhelyének kétrészes műsora. Műsorajánló.)

2011.06.22.h8.prae.hu, Eörsi 80 - Mit szólna ehhez Eörsi Pista?

(A 80 éve született, és öt és fél éve elhunyt íróra, Eörsi Istvánra emlékeztek a Nyitott Műhelyben. Fotók a helyszínről és a múltból /Eörsi fejel Orbán Viktorral./.)

2011.06.25.nol.hu, Kőrössi P. József: Istent az ember nem tud választani

(Eörsi István és Konrád György beszélgetése 2005-ben. Angyal Istvánról, Gáli Józsefről, a WC-be felakasztott Sztálin-képről, a "a szaros kis kompromisszumok"-ról, amiket Angyal nem akart végigcsinálni a Kádár-rendszerben. Hogy írta alá Gáli 1976-ban a Charta szolidaritási nyilatkozatát. Vitái Lukáccsal a szocializmusról, drámai életinterjúja Lukáccsal. Ginsberg Kadish című verséről, fordításáról, barátságukról. Fotó: Eörsi István és Orbán Viktor fejelnek Perőcsényben, 1989. június végén.)

2011.06.27. kommunista.net, Phoenix: 2003-ban így láttam
Az értelmiség megijedt saját magától

Eörsi elvbarátai és bírálói szerint azzal, hogy a fiatalok „lelki igényének” nevezte a fasizmust, vérig sértette őket, és azzal vádolják, hogy a Fidesz malmára hajtja a vizet, ezért elhatárolódtak tőle.

Előzmény:

Népszabadság, 2002.05.02. E.I.: A fasizmus mint lelki igény
gondola.hu 2002.05.05. gondola-hírösszefoglaló
gondola.hu 2002.05.06. Kocsis L. Mihály: Egy (több) gondola bánt engemet
Magyar Nemzet, 2002.05.09. Haklik Norbert: Másfél millió fasiszta országa
Heti Válasz, 2002.05.10. (19.szám) Horkay Hörcher Ferenc: Mérgező szavak
Magyar Nemzet, 2002.05.11. Rózsa-Flores Eduardo: Amikor Eörsi István fasiszta fiatalokat látott
Magyar Nemzet, 2002.05.11. Kormos Valéria: Az utca népe
Népszabadság, 2002.05.14. Polyánszky T. Zoltán: Erős sarkítás
Népszabadság, 2002.05.16. Szalay Erzsébet: Hisztéria és baloldal
gondola.hu, 2002.05.16. A nap fontosabb publicisztikái
Népszabadság, 2002.05.16. Haskó László: A fasizmus erkölcsi kérdés
Népszabadság, 2002.05.16. Takács Géza: Eörsi Úr, olvassa Ön, amit ír?
Népszabadság, 2002.05.23. Dr. Kelemen András: Heavy metál – totálkampány?
Népszabadság, 2002.05.28. Dr. Nagy András: Vádlott és vádlók
Magyar Nemzet, 2002.05.30. Megyeri Dávid: "Szeretetüzenetek" a régi-új hatalomtól
Magyar Nemzet, 2002.05.30. Stefka István: A fasisztázás mint lelki igény
Magyar Nemzet, 2002.06.01. Kristóf Attila: Én nem tudom… ki a fasiszta…
Magyar Nemzet, 2002.06.04. Haklik Norbert: A nácizás koncepciója
Magyar Nemzet, 2002.06.17. Haklik Norbert: Látlelet a valódi határátlépőkről
Népszabadság, 2002.06.29. Seres László: Polgárok határok nélkül
Magyar Nemzet, 2002.08.19. Haklik Norbert: A virtuális Kádár-kolbász
Magyar Nemzet, 2002.10.11. Kopasz Mária: ÁVH-s módszerek a rendőrségen. Tisztelt Szerkesztőség!
gondola.hu, 2002.12.02. gondola sorozat a kultúráról és szellemi életről – 9. stáció:Lövészárok-temetés, és fasizmus mint lelki igény
Beszélő (Folyóirat – április), 2003.04.szám Elek István: Mit csinál a kormány?
Magyar Nemzet, 2003.06.28. Tóth Gy. László: Szembesítés
Magyar Narancs, 2003.09.11. Gavra Gábor: Polgári körök váraljai országos találkozója
Magyar Nemzet, 2004.04.19. Achs Károly: Werber, Tóbiás és a holokauszt

Kapcsolódó cikkek:

viszavzsodor.blogspot.hu, 2013.09.15. Varga Domokos György: Törzsi trilógia Ötödik könyv. II. rész
figyelojehu, nolbog.hu, 2015.09.19. jehu (Gusztos István): Minek magunkat lassan ölni? / Nem jobb egyszerre megdögölni?
magyaridok.hu, 2015.09.19. Berszán György: Értelmiségi terrorizmus szavakkal és képekkel

2011.06.30.magyarhirlap.hu, Magyar Élet, 2011.07.21., Szentmihályi Szabó Péter: Sarkosan fogalmazva

(Hornyik Miklós: A széttagolt ország című kötetéről. A tágra nyitott társadalomban egy képzelt beszélgetést folytat az író Eörsi Istvánnal.)

2011.06.szám Alföld, Angyalosi Gergely: „Fellebbenteni a nyelv fátylát...”
Bergson és Esterházy

Részlet. Henri Bergson Esszé a tudat közvetlen adottságairól (magyar címe: Idő és szabadság) című művének egy mozzanatáról, az ifjú filozófus nyelvfelfogásáról, s ennek kapcsolatáról az emberi bensővel, valamint az irodalommal. Esterházy Péter Esti című művének egy fejezetéről. „középpontjában egy barát halálának és temetésének az elbeszélése áll. […] A »nagy bajról hírt adó« embernek a szeme a legárulkodóbb: »a szeméből eltűnt a tekintet«, írja, s erről a haldokló Eörsi István szeme jut eszébe. A csúfondárosság szökött el Eörsi tekintetéből, mert »a halálra nem ír az irónia«. A kiüresedett szem később újra előkerül, az elhunyt barát kapcsán, akinek szintén megváltozott a tekintete, miután elveszített egy fontos személyt (talán egy gyereket, ezt nem tudjuk meg).”

Esterházy Péter: Esti című kötetének adatait és az Eörsi Istvánról szóló részletet megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

2011.06.szám Új Forrás, Bódi Lóránt: Művészeti és közösségi élet Petrigalla Pál szalonjában
1959-1970

Tanulmány Petrigalla Pál szalonjáról, életéről, a róla szóló ügynöki jelentésekről. A tanulmány eredetileg K. Horváth Zsolt által az ELTE BTK Kommunikáció MA szakán A szocialista Budapest Láthatatlan mintázata címmel tartott szemináriumára készült.

„Jelen tanulmányban Petrigalla Pál Vécsey utca 3. szám alatti, az 1950-es évektől egészen az 1970-es évek elejéig működő művészeti »szalonjának« történeti rekonstrukciójára törekszem. […] a szalon közönségéhez tartozó személyekkel folytatott hosszabb, rövidebb beszélgetésekre, egyegy átfogóbb írásra, illetve különösképpen a szalonban megforduló ügynökök jelentéseire támaszkodtam. […] Forráskritikai szempontból figyelembe kell venni, hogy a jelentésekre keletkezésük körülményei hagytak erőst nyomot, hiszen külső kényszer hatására készültek. Ennek köszönhetően csak korlátozottan tekintem érvényesnek Eörsi István Besúgójelentés mint kultúrtörténeti forrásmunka című publicisztikájának címmegállapítását, hiszen az ügynökök alkatuknál, megfigyelő képességüknél, íráskészségüknél fogva különböző értékű, az eseményeket rögzítő forrásmunkát alkottak meg.”

Előzmény:

Élet és Irodalom, 2002.11.22. (47.szám) E.I.: A besúgójelentés

2011.06.szám Új Forrás, Reichert Gábor: „Azelőtt Kossuthnak nevezték, most Rákosinak hívják”
Magyar Írók Rákosi Mátyásról, 1952

Az ’50-es évek pártos irodalmáról, alacsony színvonaláról. Egyedül Déry Tibor Felelete tűnik ki az alkotások közül. Tersánszky Józsi Jenő A nadrágtartógyáros című írása kimaradt a Magyar írók Rákosi Mátyásról című kötetből.

„…Sztálin haláláig, 1953-ig a személyi kultusz építése az írók elsődleges teendői közé tartozott. Az 1949-ben megjelent, Sztálin születésnapjára összeállított antológia csak az első lépcsőfokot jelentette a hazai pártos művészet számára: ekkor még nem épült ki teljes mértékben a párt szolgálatába állítható szerzők rendszere, így a válogatás igen sok, később vezető szerepet betöltő művész írásait nélkülözi. A személyi kultusz irodalma 1952-ben jutott el legmagasabb csúcsára (ma inkább mélypontnak nevezhetnénk), amikor megjelent a Rákosi 60. születésnapja alkalmából készített ünnepi antológia. […] A Csillag »ünnepi számában« közölt írások közül nem emelték át az antológiába Csohány Gabriella, Gereblyés László, Dékán István és Eörsi István műveit: ezek az alkotások sem sokkal alacsonyabb színvonalúak a Rákosi-antológia darabjainál, kötetből való kimaradásukat tehát inkább az indokolhatja, hogy a felsorolt szerzők (még) nem tartoztak a hatalom által igazán jelentősnek tartott művészek közé, így írásaik nélkülözhetőknek bizonyultak.”

2011.07–08.szám Kortárs, Nagy Gábor: Egy gramm papír

Interjú Tóth Erzsébettel. Egy nemzetközi költőfesztivál New Yorkban – Eörsi István is ott volt.

2011.07.02.szdszonline.szdsz.hu, Keresztes József: Eörsi István 80 éves lenne...

(Emlékezés Eörsi Istvánra, "az ország morális őrére".)

2011.07.07. (27.szám) Heti Válasz, Révész Sándor: Cenzúrázni Nagy Imrét
VISSZHANG

Reflexió Szőnyi Szilárd Népszabadságban megjelent cikkére. Eörsi István említése.

„Szőnyi Szilárd azzal vádolja a Népszabadságot, hogy cenzúrázta Nagy Imrét. A vád hamis. Már csak azért is, mert cenzúrázni közlésre szánt írásművet lehet, Nagy Imre feleségéhez írott levele pedig nem az.”

2011.07.07.Magyar Narancs, Cseresnyési László: Nem tudják, de teszik • Irónia: variációk egy brechti témára

(A humorról és az iróniáról, annak kockázatáról. A nyelvi és történelmi irónia egybeesésének bizonyítékaként Bertolt Brecht A megoldás című versét - fordította Eörsi István - idézi.)

2011.07.10.nol.hu, Pető Péter: A Narancs mint a kor gyümölcse. Mi hajtotta a rendszerváltáskor kilőtt sajtórakétát?

(A Magyar Narancs című lap alapításának - 1989 októberében - története. A lapban publikált Eörsi István is.)

2011.07.21.nol.hu, Csider István Zoltán: Az árulásról

(Uj Péter nem nyugodott bele a bírósági döntésbe, amely szerint egy, lapunkban megjelent, a Tokaj Kereskedőház nagyon olcsó, Tokajhoz méltatlan borait leszarozó cikke becsületsértő volna: az Európai Emberjogi Bírósághoz fordult. "Eörsi István szerint "ott kezdődik az író árulása, hogy ürüléknek mondja a szart" Az újságíróé is."

2011.07.23. (29.szám) Heti Világgazdaság, Vajna Tamás: Lekeverve
A feloszlatott Rádiószínház kulisszatitkai

Részlet. Beszélgetés Solténszky Tiborral, a Rádiószínház búcsúzó vezetőjével. Eörsi István említése.

Cikkek