EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2014.12.19. 51–52.szám Élet és Irodalom, Esterházy Péter: Mondat-ujjgyak, avagy Szófia hercegnő

    Publicisztika. Eörsi Jandl-fordítása, benyomásai Eörsiről.

  • 2014.12.20. (51–52.szám) Heti Világgazdaság, Murányi Gábor: Fordítva jött be
    Az Orwell-művek beszivárgása Magyarországra

    George Orwell Állatfarm című könyve hazai szamizdat kiadásának, kritikáinak története. Nóvé Béla Demszky Gábortól kapott megrendelést a fordításra. Bartos Tibor, a lektor „Kevély Borbála” fedőnévvel szolgált is, így a belügy igen jól informált volt. 1990-ben a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatták az Eörsi István fordította és Ascher Tamás rendezte zenés Állatfarmot.

  • 2014.12.20.nepszava.hu, Népszava-összeállítás: "Ez már nem a mi világunk"

    (A huszonöt éves irodalmi folyóiratról, a Holmiról, amely most megszűnik. Irodalmárok nyilatkozatai.)

  • 2014.12.28.librarius.hu, Schlecht Aliz: Shakespeare leszkanderozta a történészeket – interjú

    (Beszélgetés Forgách Andrással a klasszikusok újrafordításáról és Shakespeare mindenkori aktualitásáról. A beszélgetés apropója: december 6-án mutatta be a Vígszínház Alföldi Róbert rendezésében Shakespeare egyik nagy klasszikusát, a Julius Ceasart.)

  • 2014.12.28.sonline.hu, Fónai Imre: A 9-es kórterem titka: egy ávós is a siófoki sebész mellett vallott

    (A forradalom kórháza címmel írt könyvet a Péterfyben szerzett élményeiről a forradalom egyik sebésze, Oláh Vilmos.)

  • 2014.12.szám Holmi, Esterházy Péter: KÁR
    – a végekről –

    Búcsúzás az utolsó Holmi-számtól. Eörsi Istvánról, hiányáról.

    „Eredendően Eörsi Istvánról lehetett volna, akartam volna írni, jó is lett volna, úgy értem, kéne. Nincsenek most kéznél a könyvei, mert ha itt lennének, lehetne kis kollázst csinálni, pontosabban olvasgatni, jegyzetelni, vele lenni, és erről hírt adni. Vele kapcsolatban első az automatikus sóhaj, hogy de hiányzik most, hangsúly a moston, hiányzik a hadakozó okossága (amely sokszor volt igazságtalan, sokszor bántott meg embereket), amellyel nekirontott minden tekintélynek vagy inkább a tekintélyelvű gondolkodásnak, mert abban a gondolkodás hiányát látta, üres hivatkozást, hazugságot.”

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2015.10.16. (42.szám) Kis János: Eörsi hiánya

  • 2014.12.szám Holmi, Radnóti Sándor: A HÉTFŐK
    Búcsú a Holmi-tól

    Részlet a visszaemlékezésből a Holmi megalakulásáról.

    „Eörsi István és Kenedi János olyannyira más – egymástól is különböző – lapot képzelt el, hogy javaslataik és ötleteik folyamatos leszavazásának hamarosan le is vonták a konzekvenciáját, és távoztak.”

  • 2014.12.szám Holmi, Szalai Júlia: AZ ÉN HÉTFŐIM
    Búcsú a Holmi-tól

    Visszaemlékezés a Holmi kezdeti éveire. Eörsi István említése.

  • 2014.12.szám Jelenkor, Havasréti József: Az amerikai beat-irodalom fogadtatása Magyarországon
    A 60 éves Kálmán C. Györgynek

    Tanulmány. Eörsi István Ginsberghez való viszonya. Mennyiben hatott a magyar szerzők szépirodalmi alkotásaira a beat-nemzedék költészete és prózája. Eörsi költészete. Miért fordította újra az Üvöltést Orbán Ottó után Eörsi?

    • Allen Ginsberg: Kaddis / Üvöltés című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

  • 2014.12.szám Látó, Márton László: Ezerkilencszáznyolcvankilenc szó egy régen elmúlt évről

    Eörsi István említése.

  • 2014.14-15. szám Criticai Lapok, Szűcs Katalin Ágnes: A RENDSZERVÁLTÁS MINT TÉMA A SZÍNPADON
    Fókuszban a fordulatot követő két évad

    Részletek a Rendszerváltás a színházban című, készülő tanulmányból, kötetből.

    A kötet adatai és az Eörsi Istvánról szóló részletek megtekinthetők a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.


    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin
    • Színház, 1988.03.szám (Drámamelléklet) Eörsi István: A kihallgatás. Dráma két részben
    • Népszabadság, 1989.05.13. Molnár Gál Péter: A kihallgatás kihallgatása
    • Kritika, 1990.03.szám Szűcs Katalin: „Kimentünk a divatból” – Eörsi István Lukács-drámája a Játékszínben
    • Beszélő, 1999.10.szám (Folyóirat – október) Nánay István: Kiürültek a fiókok. Beszélő évek – 1989
    • Rákosi verse: E.I.: A szabadító – Új termés. Fiatal költők antológiája – E.I.: Fiatal szemmel (A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító, illetve a / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.


    Eörsi István: Interjú, Háttér Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 1989. 45. o. (A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.)

  • 2015.01.24.origo.hu, Kovács Bálint: Nem biztos, hogy most megéri az embernek beledögleni

    (Részlet. Beszélgetés Pogány Judittal. A politikához való viszonya, Eörsihez fűződő mély barátsága.)

  • 2015.01.26.librarius.hu, 2015.01.27.prohir.hu, Eörsi István és Orbán Viktor fejelget – fotó

    (A fotót Halda Aliz készítette, 1990 nyarán, Perőcsényben.)

  • 2015.01.27. dinamo.blog.hu, Krausz Tamás: Auschwitz – 70: A felszabadulás üzenetei

    "A félrevezetetteknek, a szellemi hátrányos helyzetűeknek van szükségük Magyarországon is arra, hogy ne tegyenek különbséget a náci Németország és a Szovjetunió, a nácizmus és a »kommunizmus« között, noha tudhatnák, ahogyan Eörsi István egyszer megfogalmazta, hogy a kommunizmus humanista gondolatkörből fakad (Iszaak Babel után szabadon): »a jó emberek Internacionáléja«."


    Előzmény:

    Élet és Irodalom, 2005.08.19. E.I.: Megpróbálok udvarias lenni

  • 2015.01.29.tiszatajonline.hu, Bartuc Gabriella: Felröhögünk a dolgok állásán

    (Részlet. Sziveri János Pasztorál című verseskötete kapcsán a szerzőről. "Hivatalosan többek között a magyar szamizdat irodalom közlése miatt váltották le 1983-ban a legendás Új Symposion Sziveri vezette szerkesztőségét és szorították ki a vajdasági kultúrából őket.")

  • 2015.01.30. (5.szám) Élet és Irodalom, Radnóti Sándor: Mézbeszéd

    Könyvkritika Darvasi László: Ez egy ilyen csúcs – A nagy Szív Ernő-füzet című kötetéről. Eörsi István említése.

    A kötet adatait és az Eörsi Istvánról szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél. 

  • 2015.01.30. (5.szám) Élet és Irodalom, Ungvári Tamás: Alternatív legendák

    Falusy Zsigmond szigligeti legendákat idéz az ÉS, 2015/4., jan. 23-i számában Az alkotó pihen című riportjában. Többen azonban másképpen emlékeznek az eseményekre. Csurkát zsidózása miatt kitiltották Szigligetről és az irodalomból is. Néhány író közbenjárására hatálytalanították a tilalmakat. Idézet Eörsi István: Üzenet mélyvörös levélpapíron című könyvéből.

    Eörsi István: Üzenet mélyvörös levélpapíron című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 2015.01.30. (5.szám) Élet és Irodalom, Veres András: Vezér Erzsébet
    (1915-2003)

    Megemlékezés a „magyar progresszió krónikásá”-ról. Az Eörsivel készített Lukács életút-interjúsorozat publikálásáig 1989-ig kellett várni.

  • 2015.01.31.magyarszo.com, Miklós Hajnalka: A Fordító

    (Sava Babiæra emlékeztek a belgrádi Collegium Hungaricum irodalmi emlékestjén. Sok magyar író, köztük Eörsi István műveit fordította szerb nyelvre.)

  • 2015.01.szám Fotóművészet, E.I.: A MARADJHŰUTCÁBAN (1982)

    Idézet Eörsi kötetéből.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2015.02.02.gepnarancs.hu, Gusztos István: A GULYáSGERGELYEK PECHJE

    ("...most Eörsi István – akinek hiánya napról-napra fájóbb; akinek morálja, hangja, indulatai pótolhatatlanok – nagy zavarban lenne: gulyásgergelyről, rogánantalról, szijjártópéterről, balogzoltánról, némethszilárdról, hoppálpéterről, czunyinébertalanjuditról, rétváribencéről ésatöbbiekről, ésatöbbiekről írjon?")

  • 2015.02.09. galamus.hu, Balogh Robert: „I am going magyarni!”
    Másik Magyarország

    A Pécsi Rádió egykori munkatársa emlékei. Legjobban talán az archívumot sajnálja, és azon gondolkodik, vajon mi lesz az archívummal.

    „(Én főleg a kultúrában utaztam, huszonévesen második egyetemet jelentett az, hogy, mondjuk, Esterházy Péterrel beszélgethettem, majd egy leendő sportminiszternek tehettem fel nehezen megválaszolható kérdéseket (aki fönnakadt azon, hogy visszategeztem), egyik héten interjúztam Fábry Sándorral és Eörsi Istvánnal, a másikon Konrád Györggyel, Csukás Istvánnal – és még pénzt is adtak érte.)”

  • 2015.02.12.inforadio.hu, InfoRádió/MTI: Földes László Hobo, "a csavargó" 70 éves

    (Részlet a portréból. Hobo első önálló előadóestjén, 1982-ben a Szkénében Eörsi István akkor még betiltott műveit adta elő Ascher Tamás rendezésében.)

  • 2015.02.13. (7.szám) Élet és Irodalom, Babarczy Eszter: Csoóri huszonöt év múltán

    Csoóri 85. születése napján a Nappali hold című kötete újraolvasása. Az urbánus értelmiségi csoport és a magyarság emlegetése. Antiszemita-e Csoóri? Eörsi követelése az igazi cenzúra bevezetéséről. Csoóri vitája Mécs Imrével a négyigenes népszavazással kapcsolatban.

    Előzmény:

    • A honlapon, az Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél megtalálható Csoóri Sándor: Nappali hold. Esszék. Bp. 1991. Püski, 370 p. (Részlet) Töprengések a cenzúráról. Válasz Kertész Ákos nyílt levelére.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.