EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2015.01.30. (5.szám) Élet és Irodalom, Radnóti Sándor: Mézbeszéd

    Könyvkritika Darvasi László: Ez egy ilyen csúcs – A nagy Szív Ernő-füzet című kötetéről. Eörsi István említése.

    A kötet adatait és az Eörsi Istvánról szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél. 

  • 2015.01.30. (5.szám) Élet és Irodalom, Ungvári Tamás: Alternatív legendák

    Falusy Zsigmond szigligeti legendákat idéz az ÉS, 2015/4., jan. 23-i számában Az alkotó pihen című riportjában. Többen azonban másképpen emlékeznek az eseményekre. Csurkát zsidózása miatt kitiltották Szigligetről és az irodalomból is. Néhány író közbenjárására hatálytalanították a tilalmakat. Idézet Eörsi István: Üzenet mélyvörös levélpapíron című könyvéből.

    Eörsi István: Üzenet mélyvörös levélpapíron című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 2015.01.30. (5.szám) Élet és Irodalom, Veres András: Vezér Erzsébet
    (1915-2003)

    Megemlékezés a „magyar progresszió krónikásá”-ról. Az Eörsivel készített Lukács életút-interjúsorozat publikálásáig 1989-ig kellett várni.

  • 2015.01.31. Magyar Szó online, Miklós Hajnalka: A Fordító
    Sava Babić-emlékestet tartottak Belgrádban

    Sava Babićra emlékeztek a belgrádi Collegium Hungaricum irodalmi emlékestjén. Részletek dr. Marko Čudić, a Belgrádi Egyetem Hungarológiai Tanszékének docense emlékbeszédéből. Fotók

    „Megtudtuk, saját örömére választott műveket, amelyeket lefordított szerb nyelvre, közelebb hozva ezzel a magyar irodalmat a szerb olvasókhoz. Így Petőfi Sándor, Örkény István, Hubay Miklós, Illyés Gyula, Déry Tibor, Krúdy Gyula, Eörsi István, Sánta Ferenc, Csáth Géza, Kosztolányi Dezső, Göncz Árpád, Oravecz Imre, Weöres Sándor, Bodor Ádám, Szabó Lajos, Tolnai Ottó, Esterházy Péter művei jelenhettek meg szerb nyelven.”

    • Eörsi István szerb nyelvre fordított két kötetének – Valcer sa stvarnošću (Keringő a valósággal) – Sećanje na stara dobra vremana (Emlékezés a régi szép időkre) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Idegen nyelvű résznél.

  • 2015.01.szám Fotóművészet, E.I.: A MARADJHŰUTCÁBAN (1982)

    Idézet Eörsi kötetéből.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2015.02.02.gepnarancs.hu, Gusztos István: A GULYáSGERGELYEK PECHJE

    ("...most Eörsi István – akinek hiánya napról-napra fájóbb; akinek morálja, hangja, indulatai pótolhatatlanok – nagy zavarban lenne: gulyásgergelyről, rogánantalról, szijjártópéterről, balogzoltánról, némethszilárdról, hoppálpéterről, czunyinébertalanjuditról, rétváribencéről ésatöbbiekről, ésatöbbiekről írjon?")

  • 2015.02.09. galamus.hu, Balogh Robert: „I am going magyarni!”
    Másik Magyarország

    A Pécsi Rádió egykori munkatársa emlékei. Legjobban talán az archívumot sajnálja, és azon gondolkodik, vajon mi lesz az archívummal.

    „(Én főleg a kultúrában utaztam, huszonévesen második egyetemet jelentett az, hogy, mondjuk, Esterházy Péterrel beszélgethettem, majd egy leendő sportminiszternek tehettem fel nehezen megválaszolható kérdéseket (aki fönnakadt azon, hogy visszategeztem), egyik héten interjúztam Fábry Sándorral és Eörsi Istvánnal, a másikon Konrád Györggyel, Csukás Istvánnal – és még pénzt is adtak érte.)”

  • 2015.02.12.inforadio.hu, InfoRádió/MTI: Földes László Hobo, "a csavargó" 70 éves

    (Részlet a portréból. Hobo első önálló előadóestjén, 1982-ben a Szkénében Eörsi István akkor még betiltott műveit adta elő Ascher Tamás rendezésében.)

  • 2015.02.13. (7.szám) Élet és Irodalom, Babarczy Eszter: Csoóri huszonöt év múltán

    Csoóri 85. születése napján a Nappali hold című kötete újraolvasása. Az urbánus értelmiségi csoport és a magyarság emlegetése. Antiszemita-e Csoóri? Eörsi követelése az igazi cenzúra bevezetéséről. Csoóri vitája Mécs Imrével a négyigenes népszavazással kapcsolatban.

    Előzmény:

    • A honlapon, az Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél megtalálható Csoóri Sándor: Nappali hold. Esszék. Bp. 1991. Püski, 370 p. (Részlet) Töprengések a cenzúráról. Válasz Kertész Ákos nyílt levelére.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Hitel, 1990.18.szám Csoóri Sándor: Nappali hold (2.) – Nincs a rendszerünkben
    • Mozgó Világ, 1991.08.szám Farkas Zoltán: Európa-ábécé
    • Mozgó Világ, 1992.03.szám E.I.: Három jegyzet
    • Népszava, 1995.06.08. Kertész Ákos: Csak belenéz az ember az újságba

  • 2015.02.17. index.hu, Bohus Péter: Hős oroszok minden bája, jön egy magyar, lepipázza!

    Putyin hazánkba érkezése előtt visszatekintés az egykori írók vezetőket dicsőítő műveire. Eörsi István: Sztálin, Csoóri Sándor: Egy dalos ajkú kismadár köszöntőverse (Rákosi Mátyás elvtársnak 60. születésnapjára). Most Bayer Zsolt írt levelet a putyini Oroszországhoz, melyben Putyint magasztalja. Idézetek az említett művekből. A cikk végén egy reagáló Eörsi Istvánt védelmébe veszi (ez a reagálás már nem található meg az adott oldalon).

    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin

  • 2015.02.20. (8.szám) Élet és Irodalom, Takáts József: A Holmi dicsérete

    Visszaemlékezés a Holmi 1989-es megalapítására, visszatekintés az eltelt huszonöt évre. Eörsi István említése.

  • 2015.02.21.hir24.hu, Jászberényi Sándor: "A kan Marilyn Monroe"

    (Részlet a Vágvölgyi B. Andrással készült beszélgetésből. Hunter Stockton Thompsonról, a gonzó műfaj atyjáról.)

  • 2015.02.24. Heti Világgazdaság (online kiadás), Balla István: „Le volt ez zsírozva”
    Spiró György a rendszerváltásról

    Részlet a beszélgetésből. Mit tapasztalt Eörsi István, amikor a börtönből szabadult?

    „Eörsi István 1956 után sok évet ült börtönben, és amikor kijött, dermedten tapasztalta, hogy a magyarok elárulták a forradalmat. Szép képet őrizgetett magában a magyar népről, kemény, derekas, nem hajlandó megalkudni. Kiengedték, és megkeseredett.”

  • 2015.02.26.librarius.hu, Sallai László: Tudja egyáltalán valaki, hogy ki az a Ságvári?

    (A Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumának tervezett átnevezése kapcsán Hollós Ervin Harminckét nevem volt című dokumentum(kis)regényéről.)

  • 2015.02.27. (9.szám) Élet és Irodalom, Vágvölgyi B. András: A hiányzó vádlott

    A Fő utcai Katonai Bíróságon március 11-én induló per a Katonai Biztonsági Hivatal négy volt vezetője (Kovácsics Ferenc, Hamar Ferenc, Tarján István, Balaton Tamás) ellen a romagyilkosságok ügyéhez kapcsolódó közokirat-hamisítási ügyben. Arról, hogy az ügyészség vádemelése különböző újságcikkeken alapszik, Eörsi egykori „betechnikázott” lakásának története jut eszébe. „Az jut erről eszembe, mikor még az ántivilágban otthonába érkezett Eörsi István magyar író széles jókedvben, és abban a biztos tudatban, hogy lakása, ahogy mondani szokás, »betechnikázott« lakóingatlan, elképzelte a »technika« másik oldalán lévő embereket, és hirtelen ötlettől vezérelve egy többszereplős szexuális együttlét helyben improvizált hangjáték-verziójával próbálta sivár és savanyúszagú munkavégzésüket felvidítani.” A hiányzó vádlott: Hódos Ernő.

  • 2015.03.01. (7.szám) Nemzeti, Lenn és fenn
    ELŐADÁSAJÁNLÓ

    A 70 éves Hobo koncertsorozata a Nemzeti Színházban. Az Oly sokáig voltunk lenn című vers. Eörsi István említése. Fotók

  • 2015.03.06.es.hu, Perecz Károly: Kommunistázás balról

    (Vásárhelyi Mária megglosszázza, hogy Pozsgayt Petőfi-díjjal tüntette ki Schmidt Mária. Perecz védelmébe veszi Pozsgayt, és árnyaltabb történelemszemlélet kér számon Vásárhelyin: "Hithű kommunistákból számosan váltak a demokrácia elkötelezett hívévé. Politikusok, írók, költők, művészek. Hirtelen Eörsi István neve jut eszembe...")

  • 2015.03.09.Népszabadság, Csider István Zoltán: Csak a lázadás maradt meg

    (Részlet. Beszélgetés Barna Imrével, aki újrafordította a Zabhegyezőt. Miért keresztelte át Salinger Zabhegyező c. művét Rozsban a fogó-ra? Utalás Eörsi "megbotránkoztató" tettére, amikor hozzányúlt Arany Hamlet-fordításához.)

  • 2015.03.13. Élet és Irodalom, Kovács Natália: "Ez az én életprogramom"

    Részlet. Interjú Pintér Béla színésszel, rendezővel, drámaíróval, társulatvezetővel. A kaposvári Marat halálának próbájáról.

  • 2015.03.16.nepszava.hu, Balogh Gyula: A szegényeknek nincs happy end

    (Színikritika. Brecht: Koldusopera a Vígszínházban, rendező: Bodó Viktor. Eörsi István fordításának felhasználásával Bodó Viktor, Róbert Júlia és Veress Anna új verziót készített.)

  • 2015.03.25. (6.szám) Helikon, Kecskés Tamás Hunor, Beszélgetés Vágvölgyi B. András rendezővel, íróval
    Irodalom, film és más tripek

    Egy emlék arról, mit mondott Eörsi Allen Ginsbergről.

    „Amikor az Eörsiről szóló monográfiát írtam, éppen Shakespeare-t fordított a kaposvári színháznak – Ginsberget én is ismertem, Eörsin keresztül, laktam nála New Yorkban –, és mondta, hogy ez a Shakespeare milyen jó ma is. Azon gondolkodott, hogy vajon 400 év múlva ki lesz még érdekes az ismerősei közül, és mondja: á, Vageszkám, csak az Allen, csak az Allen.”

    • Vágvölgyi B. András: Eörsi István című monográfiája adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kiadványoknál.

  • 2015.03.szám Kortárs, Márkus Béla: A politika nyomában
    A Debreceni Irodalmi Napok negyedszázada
    1. rész

    Tanulmány. Utalás Szőnyei Tamás: Titkos írás második kötetének Debrecen: irodalmi Napok, évről évre című kötetére.

    „1986-ban az Írószövetség elsősorban Albert Gábor felszólalása miatt emlékezetes közgyűlésén Eörsi István már nem kérdezi, hanem javasolja a cenzúra bevezetését (lásd A szellem napvilága avagy: Volt egyszer egy közgyűlés, Kortárs, 2007/7-8), a pártkorifeusok körében legalább akkora felháborodást keltve, mint Zelei. Vele azonban senki sem szállt vitába – méltatlankodik Tóthfalusi, hozzátéve, mint aki bizalmas információt akar megosztani az állambiztonsággal, hogy az első nap után a rendező szervek »– maguk között – azt latolgatták, hogy érdemes-e azért irodalmi napokat rendezni nagy vesződséggel és költséggel, hogy ott fórumot kapjanak évről évre olyan megnyilatkozások, amelyek mélyen elítélendők és elfogadhatatlanok«.”

    • Szőnyei Tamás: Titkos írás 1-2. – Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet 1956-1990 című kötete adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Előzmény:

    • Kortárs, 2007.07–08.szám A szellem napvilága
    • Kortárs, 2011.12.szám Albert Gábor: Írók szövetségben

  • 2015.04.03.es.hu, Koltai Tamás: Koldusoperett

    (Színikritika. Brecht–Weill: Koldusopera – a Vígszínház és a Szputnyik Hajózási Társaság produkciója.)

  • 2015.04.szám (április) Kapu, Urbán Károly: „Nejlon kex”

    Részlet.

     „»A liberalizmus és a marxizmus összekotyvasztása náci szokás«. Ezt csak így lazán, csípőből tüzelve süti el és belénk TGM. Pedig már 1956 is annak jegyében telt, hogy a kettő azonos. Angyal Pista, Eörsi István, Lukács György és sokan mások, mindösszesen egy kis javítást óhajtottak csak, (elődubcsek, budapesti tavaszősz) az eszme, a »dolgozó nép (ál)hatalma« brigádostól, szarós-fingós kapa-a-szájából-kiesik pártitkárostól megfelelt volna nekik továbbra is, dehogy akarták ők a darutollas Horthy-világot vissza, ahogy ők szólongatták a múltat. Vagyis tettek a polgári eszményekre. Ha ’56 sikerre vergődött volna, ugyanaz a balos-jobbos szembenállás jött volna létre, mint most és ebben a játszmában a liberálisok és a marxisták egymás fegyvertársai voltak akkor is, most is.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.