EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2016.05–06. szám Criticai Lapok, Balogh Géza: BRECHT ÉS A BÁBOK
    Bertolt Brecht: A kaukázusi krétakör

    Kritika a Budapesti Bábszínház előadásáról.

    „A kaukázusi krétakör számos jó magyar fordításban hozzáférhető. Ezek közül Eörsi Istvánét választották az előadás létrehozói. A gazdag választékból valószínűleg ez a legszikárabb, a legkevésbé »költői«. Olyan puritán és olyan hiteles, mint a Budapest Bábszínház vállalkozása.”

  • 2016.05.02. mandiner.hu, Szilvay Gergely: Novák Tata: A román értelmiség műveltebb, mint a magyar

    Részlet a Novák Ferenc koreográfussal készült beszélgetésből. Néptáncról, népi kultúráról és a közéletről.

    „A híres érdi kékfestő asztalomnál, ha kihúzzuk, tízen férünk el. Az egész magyar irodalom ismerte azt az asztalt. A rendszerváltás előtt Eörsi István és Csoóri Sándor is itt ült, a rendszerváltás után pedig már nem álltak szóba egymással.”

  • 2016.05.11. irodalmijelen.hu, Varga Melinda: ÖTVENHATTÓL JAPÁNIG

    László Noémi beszélgetése Vágvölgyi B. Andrással az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezte az Álljunk meg egy szóra-estek legutóbbi rendezvényén. A Kolorádó Kid című könyvéről és filmjéről – ennek kapcsán Eörsi Istvánról –, ’56-ról, utazásairól, disszidálásairól, a könyv szerepéről. A Tokyo Underground című könyvéről. Fotók

  • 2016.05.12. (19.szám) 168 óra, Jolsvai András: Mondanom sem kell

    A szerző kifogásai a Műcsarnok kiállításaival szemben. Számára lelki higiénia, hogy nem teszi be a lábát az intézménybe.

    „…a Fekete-féle magántársaság ilyetén helyzetbe hozása, intézményekkel, pénzzel és hatalmi pozíciókkal való mérhetetlen kistafírozása botrány…”

    „Eörsi István írt arról, milyen kellemetlenül érezte magát, amikor kijött a börtönből, és szembesülnie kellett azzal a ténnyel, hogy barátai, ismerősei már mind megkötötték a maguk paktumát a Kádár-korszakkal, beálltak a sorba, és csak kínos volt nekik egy ilyen figura, aki az elárult forradalomra emlékeztette őket.”

  • 2016.05.21. (118.szám) Észak-Magyarország, ÉM-BA: Ellenőrzött hatalom?
    Annyira azért nem...
    Félmúlt
    Radikális, de szakszerű

    1991. ÁPRILIS 24. „Még mindig aktuális Eörsi István Sírkő és kakaó című műve – a komédia először 1968-ban került színpadra. Azóta a hatalom ellenőrizhetőbb, de még mindig elmosódik a határ az élés és a visszaélés között – idézi a szerzőt a lap abból az alkalomból, hogy a szerencsi közönség is megismerheti az előadást az egri Gárdonyi Géza Színház művészeinek jóvoltából.”

  • 2016.05.28. Magyar Nemzet, Lázár Fruzsina: Illyés Gyula száz napja
    Több mint fél évszázad után került elő az író ötvenhatos naplója

    Illyés Gyula: Naplójegyzetek, 1956-1957 – Atlantisz sorsára jutottunk. Beszélgetés Illyés Máriával, aki Horváth István történésszel együtt szerkesztette a kötetet. Idézetek a naplóból.

    „Nem sokkal később letartóztatták Zelk Zoltánt és Háy Gyulát. Gellért Oszkár nyílt levelére, amelyben az újságíró a »hallgatag magyar írókat« vonta felelősségre, Illyés január 31-i, utolsó naplóbejegyzésében így reagált: »Valahányszor írók hallgatnak, a világban van hallgatnivaló, [...] Betyárbecsületből hallgatunk [...], mert Zelké, Háyé, Eörsié a szó...«”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2016.05.szám Ellenfény, Bíró Kristóf: Az idő elkoptathatja a bűnt?

    Színikritika Eörsi azonos című könyvéből készült előadásról, az Emlékezés a régi szép időkre címűről, melyet Polgár Csaba állított színpadra Znamenák István főszereplésével az Örkény István Színház stúdiójában. Eörsi börtönéveiről. A kötetben ugyan nem szerepel, de az előadáson elhangzik Eörsi Sztálin halálára írott verse is.

    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin
    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre – A kötet adatait megtekinthetik a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2016.05.szám Mozgó Világ, Révész Sándor: A Rész egésztelensége

    Ferge Zsuzsa: Nem cserélek elveket című könyvéről.

    „»Mi az, hogy nincs harmadik út, amikor most harmadik helyzet van?!«, kérdezte Eörsi István a Corvin moziban a harmadik utat kategorikusan elutasító szabad demokrata programról, a »kék füzetről« szóló vitában.”

  • 2016.06.01. (9.szám) Nemzeti, Földes László Hobo A GULAG VIRÁGAI
    ELŐADÁSAJÁNLÓ

    A premier: 2016. november 12-én lesz. Rendező: Vidnyánszky Attila. Hobo elmondja, miért foglalkoztatja ez a korszak. Eörsi István Gulag-dalai említése.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Nemzeti, 2016.10.01. (2.szám) Papp Gábor Zsigmond: TESTVÉR, HA KIJUTSZ INNEN ÉLVE...
    • Nemzeti, 2017.02.01. (6.szám) Kukorelly Endre: Zsil, zsiv, zsiv, bugyet zsitty
    • Nemzeti, 2017.02.01. (6.szám) Balázs Géza: Mintha tragikomédia...
    • Nemzeti, 2017.09.01. (1.szám) A GULAG VIRÁGAI 

  • 2016.06.01. Magyar Idők, Bonczidai Éva: A szorongás és a betyárbecsület ideje
    Megjelent az Illyés Gyula 1956-os naplójegyzeteit feldolgozó könyv

    Recenzió Illyés Gyula Naplójegyzetek 1956-1957 – Atlantisz sorsára jutottunk című kötetről. 

    „»Valahányszor írók hallgatnak, a világban van hallgatni való. Vagy a társadalomban. Betyárbecsületből hallgatunk. Nem is hallgatunk – fülelünk. Amiért a múzsák, de nem fegyverek közt, mert Zelk (Zoltán)é, Háy (Gyulá)é, Eörsi (István)é a szó, és társaiké« – vagyis a bebörtönzötteké, írja az utolsó bejegyzésben január 31-én, csütörtökön Gellért Oszkárnak a Népszabadságban megjelent, »hallgatag magyar írókhoz« címzett nyílt levelére reflektálva.”

    • A kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2016.06.02. (22. szám) Heti Válasz, Végh Alpár Sándor: Brecht fénye lidércfény
    Zsilip

    Naplójegyzetek. Fotó: Brecht

    Az újságon nyomdahiba miatt téves a dátum.

    „Arról írtam egyszer, hogy szerintem Brecht elsősorban irodalmi nagyvállalkozó volt, aki soha nem fizette ki alvállalkozóit. Pedig nélkülük aligha került volna a neve utcatáblákra, az arcát sem rajzolták volna bélyegre, bélyegekre. Hazai rajongói elolvasták, és püff, a fejemre vágtak. Nem véletlenül. A nevére fölesküdött kritikusok csapatot alakítottak, mely a Molnár Gál Péter, Koltai Tamás, Eörsi István, Walkó György, Almási Miklós összeállításban dicsérte, védelmezte, és már-már Shakespeare magasába emelte Brechtet [Munkanaplójának magyar kiadását viszont megcsonkították].”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1998.02.szám Eörsi István: Magánbeszéd Brechtről
    • Magyar Hírlap, 1998.02.14. Végh Alpár Sándor: Nagy a riadalom, Brecht úr
    • Magyar Hírlap, 1998.02.17. Koltai Tamás: Brecht – és akik renyhék gondolkodni; + Végh Alpár válasza
    • Fejér Megyei Hírlap, 1998.02.19. g. g.: Brecht, a „szalonképtelen”
    • Magyar Hírlap, 1998.02.28. Mihályi Gábor: A cáfolatok cáfolata
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat a Színház, 1998.02.szám Eörsi István: Magánbeszéd Brechtről című cikk felsorolásánál.

  • 2016.06.03. Magyar Idők, Nagy Koppány Zsolt: Ne vénülj meg, leples bitang!
    Kilencven évvel ezelőtt született Allen Ginsberg amerikai költő

    Ginsberg versei, költészete, kapcsolata a Hobo Blues Banddel. A fordítók közt Eörsi István említése. Fotó

  • 2016.06.09. (23.szám) 168 óra, Szegő János: Saját élet
    Könyvhét 2016

    Esterházy Péter Hasnyálmirigynapló című új könyvéről.

    „Ám igazi társa és figurája a hasnyálmirigyrák, akit el is nevez Hasnyálkának és Mucinak is. Ketten elválaszthatatlanok. Egyek. Azzal, hogy Esterházy a tumorból egy női karaktert teremt a rá jellemző ironikus eleganciával, illeszkedik egy olyan tradícióhoz, melynek elődje Hajnóczy Péter és Eörsi István volt. Incselkedik és kokettál vele. Udvarol neki.”

  • 2016.06.10. 168ora.hu, Horn Gabriella: Mácsai Pál a városligeti beruházásról: ígéretes épületek és morális dilemma

    Részlet. Beszélgetés Mácsai Pállal, az Örkény István Színház alapító igazgatójával. A következő évad tervei között említi:

    „Az ötvenhatos forradalom hatvanadik évfordulója kapcsán bemutatjuk Eörsi István börtönfeljegyzéseit, az Emlékezés a régi szép napokra –t. Érdekes egybeesés, hogy a szöveget a hetvenes években Pogány Judit lopta be a bőröndjében Magyarországra, mikor Franciaországból hazautazott.”

  • 2016.06.16. (24.szám) Heti Válasz, Sümegi Noémi: Leukémia kisasszony és a dögös csaj, Hasnyálka
    Esterházy Péter és a rákregények

    „Esterházy Péter Hasnyálmirigynaplójának számos irodalmi előzménye van, ám a betegség »kiírása« a nyugatos írók óta sokat változott. Irodalmi értékű-e a testi szenvedés rögzítése, amit a nagy elődök még titkolni akartak?”

    Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül, Babits és Kosztolányi, Nádas Péter Saját halál, Hajnóczy Péter, Eörsi István, Birtalan Balázs, Szentesi Éva, Dobozi Eszter és Andrassew Iván művei hasonló témában.

    Fotók: Esterházy Péter és Dés László – Babits Mihály a betegágyon – Karinthy és Kosztolányi

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2005.08.12. (32.szám) E.I.: Betegségemről

    Kapcsolódó cikkek:

    • Somogyi Hírlap (Vasárnapi), 2005.09.11. (37.szám) Titkolózó magyar nagybetegek
    • (Veszprémi) Napló, 2005.09.11. Titkolózó magyar nagybetegek
    • Criticai Lapok, 2006.01.szám Budai Katalin: In memoriam Eörsi István
    • Színház, 2008.05.szám Kutszegi Csaba: Mindent tudott a színpadon
    • Heti Világgazdaság, 2010.10.30. (43.szám) Murányi Gábor: Gyászmunka
    • Holmi, 2014.10.szám Kis János: Egy torzó befejezése. Eörsi Istvánról
    • Magyar Hírlap, 2015.09.26. Dippold Pál: Tahók – Nincs a rendszerünkben
    • valasz.hu, 2015.10.08. Szőnyi Szilárd: Hogyan beszéljünk tisztességesen Esterházy Péter rákjáról?
    • Élet és Irodalom, 2015.10.16. (42.szám) Kis János: Eörsi hiánya
    • Élet és Irodalom, 2021.06.11. (23.szám) Végel László: Eörsi-nosztalgia

  • 2016.06.szám Mozgó Világ, Pikó András: A Caligula szindróma

    Bozóki András, Kolláth György, Farkas Zoltán, Domány András, Lendvai Ildikó, Kende Péter, Csepeli György, Andor Mihály, Vásárhelyi Mária, Vitányi Iván és Varga Zoltán kerekasztal-beszélgetése a Fapados Szalonban, moderátor Pikó András.

    Varga: „De Orbán nem Napóleon. Sok jellemző történet jut eszembe. Az 1994-es választási kudarc estéjén elbújt a riporterek elől. Ez még érthető. De amikor egy újságíró megtalálta, és feltette a kérdést: mi a véleménye a történtekről, azt válaszolta, most nem ezzel foglalkozik, mert a jégkorongvébé köti le. Ez az ő intellektuális színvonala, így »mentette meg« a helyzetet, így mászott ki a bajból. A foci annyira érdekli, hogy Eörsi István, azok egyike, akiknek volt szerencséje focizni vele, ezt mondta: huszonegyen futballoztunk, egy ember az életéért küzdött.”

  • 2016.08.01. (8.szám) Havi Magyar Fórum, Hajdú Demeter Dénes: Eltitkolt káderlapok
    JÖHET IDŐ, HOGY EMLÉKEZNI BÁTRABB DOLOG LESZ, MINT TERVEZNI

    Történelmi áttekintés. Krausz Náthán (írói nevén: Göndör Ferenc) Vallomások könyve című kötetéről, a történelemhamisításokról, Kun Béláról, a mai baloldali és liberális pártokról. Eörsi István említése.

    „A hazai marxista szellemiségű, internacionalista – kozmopolita, de mindenképpen idegen érdekeket érvényesítő pártok – időnként különválva, máskor közös szervezeti keretben működve – nem múlt nélkül fejtik ki káros, nemzeti hagyományokat pusztító hatásukat.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Havi Magyar Fórum, 2001.05.01. (5.szám) Hajdú Demeter Dénes: Eltitkolt káderlapok

  • 2016.08.11. (32.szám) 168 óra, Karácsony Ágnes: Színházsűrűség
    A jelenről szólni a jelennek

    Beszélgetés Vörös Róbert dramaturg, író, rendezővel, aki ősztől a Vígszínház irodalmi vezetője lesz.

    „Színpadra írtuk Eörsi István Történetek egy hideg faházban című novelláját, amely Angyal Istvánról szól, az ’56-os forradalom zsidó mártírjáról, a Tűzoltó utcai ellenállók parancsnokáról. Az érettségi bankettemen volt a bemutatónk, 1981-ben. Meghívtuk rá Halász Pétert, Monori Lilit, Székely B. Miklóst, Angelus Ivánt és Eörsi Pistát is, aki akkor tért haza New Yorkból. Bekéredzkedtünk a Kilián laktanya színpadára. Ott játszottuk az előadást, ahol huszonöt évvel korábban a nemzetőrség alakult. Eörsi Pista zokogott.”

  • 2016.08.22. mandiner.hu, Sebes Gábor: Bayer Zsolt bűne

    Részlet Lovas István és Tóth Gy. László gyűjtéséből. Szerinte, akik ki akarják szorítani Bayert a „civilált emberek köréből”, azok kettős mércét alkalmaznak.

    „Eörsi István, József Attila-díj, Magyar Köztársaság Aranykoszorúval Díszített Csillagrendje, Kossuth-díj

    »És mit mondana sasváriszilárd? Ezt a nevet nem egy ember, hanem egy fajta megjelölésére használom, amely állatrendszertani értelemben – de csakis így – gerinces, és amelyet homo fidesziensisnek neveznék el, ha nem tartanék attól, hogy ezt nem mindenki érti (…). Persze Elek is egy sasváriszilárd, csak abban különbözik e típus példányaitól, hogy azt hiszi, írni is tud, és ezért kissé lassabban működik a többieknél.«

    (Isépy Tamás irigykedik, Mancs, 2000. március 9.)”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 2000.03.09. (10.szám) E.I.: Isépy Tamás irigykedik

  • 2016.08.25. (34.szám) Heti Válasz, Zsuppán András: „Képesek vagyunk az önkorrekcióra is”
    Reflektor
    Rendhagyó Szőcs Géza-interjú

    Részlet az interjúból.

    „Szívszorító a köztévé leépülése, a kormány médiapolitikája kudarc – mondja Szőcs Géza. A miniszterelnök főtanácsadója szerint az európaiak fenyegetett bennszülöttek lettek a saját földrészükön, és az igazi menekültekre nem jellemző az erőszakosság.”

    „ha nincs a váratlanul gyorsan megtörtént rendszerváltás, ha Brezsnyev, Csernyenko, Andropov, Kádár és Grósz elvtársak még néhány évvel vagy évtize4ddel tovább maradnak életben és hatalomban, ha ma is előttünk álló feladat volna a rendszerváltás, akkor együtt szervezkedne Demszky és Csurka, Krassó és Csengey Dénes, Orbán Viktor meg Tamás Gáspár Miklós. Ugyanazokban a lapokban publikálna Csoóri és Kenedi János, összejárna Konrád és Kodolányi, Esterházy és Alexa Karcsi, Nagy Gáspár és Eörsi István meg Mészöly Miklós. Ha közben nem temettük volna el legtöbbjüket.”

  • 2016.08.27. Magyar Nemzet, Pethő Tibor: Anno
    37 éve
    Eörsi István: Beismerő vallomás

    Válogatás a Magyar Nemzet korábbi számaiból. Publicisztika Chaplin koporsójának elrablásáról.

    Előzmény:

    • Magyar Nemzet, 1979.08.26. E.I.: Beismerő vallomás

  • 2016.08.30. hirado.hu, MTI: Hat bemutatót tervez az évadban az Örkény István Színház

    Az Örkény színház tervei az új évadban. Vattamány Zsolt, a VII. kerület polgármestere és Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója bejelentései.

    „A stúdióban Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című művét Znamenák István szereplésével Polgár Csaba állítja színpadra október 23-i bemutatóval. A monodrámát az 1956-os szabadságharc 60. évfordulójára, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál támogatásával mutatják be.”

    • Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekinthetik a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2016.08.szám (augusztus) Kapu, Kéri Edit: A német nép 100 év alatti megszüntetési terve

    Egy dokumentum szerint 1945-ben az USA és SZU megállapodtak „hogy 100 év alatt állandó idegen bevándorlással feltöltik, és megszüntetik Németországban »a tiszta német fajtát«, a német népet. […] Csakis »titkos paktum« lehetett, a két állam zsidósága között! […] Nem antiszemita indíttatásból írom ezt a cikket, hanem tényeket elemzek, és elrettent ez az európai bevándorlási cirkusz – amelyet már egyértelműen Soros György vezényel – ázsiai embercsempészek, migrációs agitátorok és európai szabadkőműves páholyok által! […] Nálunk minden délben más város, vagy falu harangja szólal meg a rádióban, s előtte kb. 1 percben elmondják a templom és harang korát, történetét. Eörsi István zsidó író panaszkodott a rádióban: »Miért vagyok én köteles ezt minden délben végighallgatni?«”

  • 2016.08.szám Lyukasóra, Seres Gerda: ’56 hétköznapi hősei
    Négyen a halálra szántak közül

    A Nemzeti Emlékezet Bizottsága a periratok és visszaemlékezések alapján próbálja rekonstruálni a forradalom hétköznapi hőseinek életútját. Bárány János szerszámkészítő (1930–1959), Angyal István építésvezető (1928–1958), Brusznyai Árpád klasszika-filológus, tanár (1924–1958) és Szabó János gépkocsivezető (1897–1957) forradalomban betöltött szerepéről. Fotók


    „Egy róla szóló dokumentumfilmben barátja, az író és költő Eörsi István, aki a forradalom alatt a Szabad Kossuth Rádió munkatársa, majd a szovjet megszállással szembeni illegális szervezkedés egyik részvevője volt, így jellemezte Angyalt: »Angyal Auschwitzból való hazakerülése után nagyon hamar kommunista lett. Meggyőződéses, tiszta ideálkommunista, aki úgy érezte, csak a kommunizmustól várhatja, hogy megszünteti egyszer s mindenkorra az elnyomás minden formáját. Minthogy idealista volt, és nem reálpolitikus, nagyon hamar átlátta, hogy miféle rendszer épül itt, s némelyek szerint – mások azt mondják, ez legenda – Sztálin fényképét már ’49-ben felakasztotta a vécéjében fejjel lefelé. Ha ez igaz, ez életveszélyes akció volt, mert ha ezzel egy ember is feljelenti, s így megtalálják, akkor nem egyszerű, sima halált hal, hanem a lehető legszörnyűbb halált.« (Angyal és Kádár, Internetes forrás)”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2002.10.18. (42.szám) Eörsi László: Szabó bácsi (1897–1957) – A cikket elolvashatja itt: Eörsi László / Cikkek, tanulmányok
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja ANGYAL ISTVÁN nevét.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.