EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2015.12.18. (51–52.szám) Élet és Irodalom, Tóth Gábor Attila: Dysharmonia Mundi
    Eörsi István a szabadságról és a méltóságról

    Az írás az OSA Archívumban rendezett Eörsi10 konferencián elhangzott előadás rövidített változata.

    A TASZ létrehozásakor Eörsi is a tanácsadó testület tagja lett. Az emberi jogi elvekhez halála pillanatáig hű maradt. Esetei a cenzúrával. 1981-ben, az Írószövetség közgyűlésén a cenzúra visszaállítását kezdeményezte. Az ügynökaktákkal kapcsolatos gondolatai. A Schmidt Mária kontra Eörsi István-per. Ateizmusáról, szociális érzékenységéről, a gyűlöletbeszéd kapcsán kibontakozott vitáról, a rasszizmusról.

  • 2015.12.26. kettosmerce.blog.hu, Fehér Renátó: A mozdulatlan örökmozgó – tíz éve halt meg Eörsi István

    Megemlékezés. Elhangzott 2015. október 22-én, az Eörsi, a homo politicus és Eörsi, a homo ludens című konferencián az OSA Archívumban.

    Előzmény:                

    • Szabad Demokraták, 1989.03.szám Tamás Gáspár Miklós: Irányzatok az SZDSZ-ben
    • Szabad Demokraták, 1989.04–05.szám E.I.: Harmadik út vagy harmadik helyzet
    • Új Fórum, 1989.05.19. (2.szám) Tamás Gáspár Miklós: Irányzatok az SZDSZ-ben
    • Szabad Demokraták, 1989.06.szám E.I.: Nyitóbeszéd
    • Élet és Irodalom, 2000.04.28. (17.szám) E.I.: A demokratikus ellenzék és a kapitalizmus
    • Élet és Irodalom, 2000.05.05. (18.szám) Szalai Erzsébet: A „balszélről”
    • Élet és Irodalom, 2000.05.12. (19.szám) Horváth Elemér: Eörsi és Churchill
    • Népszava, 2001.06.18. Tamás Gáspár Miklós: A nevető ember
    • Élet és Irodalom, 2006.06.16. (24.szám) Élet és Irodalom, Esterházy Péter: Eörsi-bekezdések születésnapon
    • dinamo.blog.hu, 2015.10.13. Tamás Gáspár Miklós: Eörsi Istvánról
    • Élet és Irodalom, 2015.10.16. (42.szám) Kis János: Eörsi hiánya 

    Kapcsolódó cikk:

    • merce.hu, 2020.10.13. Tamás Gáspár Miklós: TGM: Eörsi Istvánról

  • 2015.12.szám Kalligram, Szegedy-Maszák Mihály: Értelmiségi csoportosulások kísérletei a magyar kultúra átalakítására a XX. század utolsó harmadában

    Tanulmány. A Partiumi Keresztény Egyetemen 2015. szeptember 10-én elhangzott előadás szövege. Eörsi István említése.

  • 2015.12.szám Látó, E.I.: Két konda
    Talált vers

    Vers.

  • 2015.98.szám (ősz) Magyar Lettre Internationale, Rajk László: Hiányzó hősök

    Eörsi István és Petri György arcképe a „Hiányzó hősök” című sorozatban.

  • 2016.01.21. (3.szám) Magyar Fórum, Csurka István: A harc kíméletlen és gonosz

    Az antiszemitizmus vádja. Spiró verse „erős cionista agresszió volt”. A gulyáskommunista rendszer összeomlása. Lehallgatások, megfigyelések, letiltások. A Hitel-ügy.

    „...Hitel. Óriási siker, rövid idő alatt felfut hatvanezres példányszámra, és azonnal belerúgnak. Eörsi István nagyon csúnyán megtámadja Trianonnal kapcsolatos gondolatai miatt, és leantiszemitázza Püski Sándort, a lap első kiadóját, anyagi forrásainak első összegyűjtőjét. Újabb megdöbbenés. Az 56-os börtönviselt Eörsi? Akinek a hatalmas Duna-parti termeiben ellenzéki összejöveteleken is jártam. Eörsi zsidó? Illetve: elsősorban zsidó?”

    Előzmény:

    • Hitel, 1989.04.szám E.I.: Mihez nem kell történettudósnak lenni?

    Kapcsolódó tartalmakat találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásainál.

  • 2016.01.28. (4.szám) Heti Válasz, Végh Alpár Sándor: Anarchista bölcs háttal szamáron
    Zsilip

    Naplójegyzetek. A Január 23-i bejegyzésből: „Nemrég tudtam meg, hogy a Kortárs 1957. őszi első számában Benjámin László, Erdei Sándor, Kónya Lajos, Örkény István, Sipos Gyula, Tamási Lajos nyílt levélben kötelezték el magukat a párt irányító szerepe mellett. […] 1957 őszén befejeződtek az íróperek, elhangzottak az ítéletek. Déry Tibor, Zelk Zoltán, Háy Gyula, Tardos Tibor, Eörsi István és a többiek előtt a foglár már kinyitotta a cellák ajtaját. Ettől ijedt meg Örkény? […] Foltot ejtett az életrajzra.”

  • 2016.01.szám Mozgó Világ, Rádai Eszter: „Naponta hódolnak be jóravaló emberek”

    Beszélgetés Majtényi Lászlóval. Bizakodik, abban, hogy egyszer Magyarország újra szabad lesz. Reménye okairól. Belpolitikai helyzetünkről.

    „És ebben persze lehet még visszafelé menni, beszélhetünk a késői Kádár-kor különösségéről a többi kelet-európai rendszerhez képest, amennyiben a züllöttsége sokkal inkább latens volt, a társadalmi elfogadottsága sokkal erősebb, ráadásul a társadalom egésze sokkal inkább korrumpálható volt. Eörsi Istvánnak ezzel kapcsolatban nagyon éles megfigyelései voltak. A dolog azzal kezdődött, hogy amikor kijött a börtönből, azt gondolta, hogy az utcán mindenki a nyakába fog ugrani, és mindenki mint az ’56-os értékek képviselőjét fogja őt fogadni, aki ezekért az értékekért harcolt és szenvedett. Ehhez képest az ismerősök jó része, amikor meglátta őt, átment az utca másik oldalára, hogy ne kelljen együtt mutatkozni vele.”

  • 2016.02.04. ujkafe.website, 1956-2016: Egy forradalom újrajátszása (19)
    A magyar írók szólnak (részletek)

    Kossuth és Petőfi Rádió, 1956. október 29. / 16 óra 41 perc

    Zelk Zoltán írása: Föltámadás… 

    Most Karinthy Ferenc olvassa fel írását:

    Eörsi István: Hát ilyenek is tudunk lenni mi? 


    Forrás: Ómolnár Miklós: Tizenkét nap, amely… 1956. október 23-november 4. Események, emlékek, dokumentumok. Szabad Tér Kiadó, 1989


    A kötet adatait és Eörsi István "Hát ilyenek is tudunk lenni mi?" című versét megtekintheti a honlapon az Eörsi István/Kötetek/Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2016.02.19. Magyar Idők, Csontos János: Tollforgató forradalmárok
    A Magyar Írószövetséget méltó ünneplésre jogosítja ötvenhatos múltja

    Beszélgetés a Magyar Írószövetség elnökével, Szentmártoni Jánossal arról, hogy mit gondolnak az utódok a jeles elődökről, s miként tervezik mindezt a nagyközönség számára is közkinccsé tenni. Eörsi István említése.

  • 2016.03.01. (2.szám) Bécsi Napló, Bányai Tamás: Amerikai magyar újságíró-történet

    Az amerikai magyar vonatkozású kulturális életről, Gombos Zoltánról – az Amerikai Népszava/Szabadság clevelandi újságírójának szemével.

    „Eörsi István drámaíróval ugyan nem készítettem riportot, viszont barátok lettünk, három-négy alkalommal is vendégül láttuk otthonunkban. (Megjegyzem, az ő esetében azért maradt el a riport, mert odahaza ismert ellenzékinek számított, és Gombos Zoltán – politikai korrektségből?! – kerülte az ilyen embereket.) Eörsi társaságát, tudása és bohém természete okán különösen élveztem, még ma is úgy érzem, sokat tanultam tőle.”

  • 2016.03.01. (7.szám) Nemzeti, Papp Sándor Zsigmond: A FÉLELEM VIRÁGAI
    Földes László Hobo ideális szerepekről, félelemről, a Gulagról és arról, hogy mit kérdezne József Attilától
    PORTRÉ

    Beszélgetés Földes László Hoboval ideális szerepekről, félelemről, a Gulagról és arról, hogy mit kérdezne József Attilától. Eörsi István Gulag-dalai említése. A Tudod, hogy nincs bocsánat című József Attila-estről. Fotók

  • 2016.03.05. Magyar Nemzet, Körmendy Zsuzsanna: Emléktöredékek Tar Sándorról
    Jelentés az állam biztonságáról, az emberi élet bizonytalanságáról és az esztétikai érték maradandóságáról

    „Sokan egyetértettek a leleplezés idején Eörsi Istvánnal, aki elválasztotta az írót a beszervezett embertől, »nem tudtam, hogy a lebukásuk után szeretni kell őket. A műveiket viszont miért ne szeressük, ha jók?« Úgy vélte, »a megtisztulásnak még a nyoma is hiányzik« Tar bevallásából, bár íróilag »gyümölcsöző lehet, és előmozdíthatja Tar Sándor fejlődését«. Ki lehet hallani ebből némi lesajnálást az 58 éves Tar Sándorral szemben.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1999.11.19. (46.szám) Egy levélváltásról. E.I.: A mélypont – Ungváry Rudolf: Nem hiszem el – Petri Lukács Ádám: A Bűn az nem lesz könnyebb
    • Élet és Irodalom, 1999.11.26. (47.szám) Márton László, György Péter, Dés László, Kornis Mihály, Rajk László, Tamás Gáspár Miklós: Egy levélváltásról
    • Élet és Irodalom, 1999.12.03. (48.szám) Endreffy Zoltán, Haraszti Miklós, Wilhelm Droste: Egy levélváltásról
    • Élet és Irodalom, 1999.12.03. (48.szám) Tamás Gáspár Miklós: Hibák: Igazítva
    • Élet és Irodalom 1999.12.10. (49.szám), E.I.: Kérés TGM-hez
    • Élet és Irodalom, 1999.12.10. (49.szám) Eörsi István, Kukorelly Endre, Kis János: Egy levélváltásról
    • 168 óra, 1999.12.23. (51–52.szám) Galló Béla: Spionjáték
    • Élet és Irodalom, 2000.04.07. (14.szám) E.I.: Tar és Petri
    • Élet és Irodalom, 2000.04.14. (15.szám) Hahner Péter: Kedvenc íróim védelmében
    • Élet és Irodalom, 2000.04.28. (17.szám) Poór János: Az ország értelmiségi krémje?
    • Hetek, 2000.05.13. Pusztai Attila: Bűn és megbocsátás
    • Élet és Irodalom, 2021.06.25. (25.szám) Babarczy Eszter: Vitatkozni Eörsivel

  • 2016.03.11. Magyar Hírlap, Bayer Zsolt: Tűrhetetlen (12.)

    Ezra Pound egyik versének idézése, melyet Eörsi István fordított. Pound életútja, aki Bayer szerint „egy fasiszta antiszemita”.

    „A zsidó Eörsi vagy nem tudta, kinek a művét fordítja éppen, vagy tudta, de fontosabbnak tartotta az életművet, a zsenialitást, mint Ezra Pound politikai szerepvállalását.”

    Kapcsolódó cikk:

    • magyarhirlap.hu, 2016.03.11. Bayer Zsolt: Tűrhetetlen (12.)

  • 2016.03.11. magyarhirlap.hu, Bayer Zsolt: Tűrhetetlen (12.)

    Részlet a cikkhez érkezett Eörsit érintő kommentekből.

    (A kommenteket azóta törölték az oldalról.)

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Hírlap, 2016.03.11. Bayer Zsolt: Tűrhetetlen (12.)

  • 2016.03.szám Ellenfény, Sándor L. István: Változások évada

    Részlet. Az 1977/78-as évadról, a magyar színház korabeli viszonyairól. Idézetek Eörsitől.

    Előzmény:

    • Színház, 1976.12.szám Eörsi István: Kellemes vagy nyugtalanító színház?

  • 2016.04.01. Heti Világgazdaság (online kiadás), Pályi Márk: Legyen Mádl Ferenc út és Antall József tér!

    Demszky Gábor 1999-ben javasolta, hogy a Moszkva teret nevezzék át Antall József térre, amibe Antall családja nem egyezett bele. A Göncz Árpádról elnevezett városrészről és a Mádl Ferencről tervezett közterület-átnevezés elleni tiltakozásról.

    „Aki a mai fül számára bizarr Széll Kálmán tér elnevezést használja, az Orbán-rendszer egyik legeredményesebb múlteltörlő lépésében vállal szerepet. […] Több tucat honfitársunk vett részt a ’44-es ellenállásban, számosan kerültek tevékeny forradalmi szerepvállalásukért börtönbe 1956 után, sok-sok életet nyomorított meg a hatalom örökre és jóvátehetetlenül, a többségükről mégsem fognak soha utat elnevezni – sőt nem merült föl névadóként az ’56-ban igazán jelentős szerepet játszó Vásárhelyi Miklós, de Eörsi István vagy Litván György sem; az 1956-os halálraítélt Gáli József nevét, aki íróként is megérdemelné a dicsőséget, harmincöt évvel a halála után se viseli köztér, nem szólva a ténylegesen kivégzett Gimes Miklósról stb.”

  • 2016.04.08. Magyar Szó, Sz. A.: Áprilisban a Művelődési Házban

    A topolyai Művelődési Ház programismertetője. Az Aurora Beszédművészeti Műhely költészetnapi műsorának válogatásában többek közt Eörsi István verseiből adnak elő.

  • 2016.04.15. parameter.sk, Széky János: Kire legyünk dühösek?

    Részlet. A híres embereket ért vádak, büntetések és a következmények Kiss László úszóedző kapcsán.


    "...akik 56 után ültek, és nyilvánossághoz jutottak, azok már a diktatúra első lazulásának idején, amikor visszatérhettek hivatásukba, nyíltan beszéltek róla. Az írók – Eörsi Istvántól Fekete Sándorig, Déry Tibortól Varga Domokosig – megírták magukról, és nem úgy, hogy ők valamit most jóvátesznek a hivatásbeli működésükkel. Aztán 1989 tájékán a teljes közvélemény értesülhetett róla, kit, milyen váddal, hány évre ítéltek el, és mikor szabadult."

    .


  • 2016.04.27. hirado.hu, MTI: Bemutatták A másik Magyarország hangja – Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről című kötetet

    A Magyar Írószövetség szerepe a közéletben. Az 1986-os írószövetségi közgyűlésről.

    „A több mint 400 oldalas kiadvány tartalmazza az MSZMP illetékes szerveinek az 1986-os írószövetségi közgyűlés előkészítésével összefüggő egyes dokumentumait, jelentéseit, a kétnapos közgyűlés teljes jegyzőkönyvét több mint 250 oldalon, majd a retorziókkal, kilépésekkel kapcsolatos iratokat, végül válogatást ad az írószövetség új elnöksége első néhány ülésének jegyzőkönyveiből, illetve a közgyűléssel kapcsolatos sajtópolémiákból. A közgyűlésen az írók közül felszólalt többek között Csurka István, Csoóri Sándor, Eörsi István, Fekete Gyula, Kiss Gy. Csaba, Sánta Ferenc, a hatalom oldaláról pedig Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Köpeczi Béla művelődési miniszter.”

    A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2016.04.30. Magyar Idők, Sárdi Krisztina: Tejüveg
    ÚJRAFORDÍTÁSOK – Ajándék a nemzetnek vagy bábeli zűrzavar?

    Mi az oka az újrafordítási láznak?

    „Csakhogy a kommunista rendszer alatt a fordítási gyakorlatban beállt az az érthetően védekező, ortodox álláspont, hogy nem kritizáljuk, nem bíráljuk a szép, régi szövegeket, mert még a végén kötelezővé tesznek valami szörnyű új változatot. Ez a szemlélet a nyolcvanas években kezdett lazulni, Eörsi István volt az első, aki elő mert állni új fordításokkal.”

  • 2016.04.szám Korunk, Benő Attila: Nyelvi játék és fordítás

    A nyelvspecifikus elemek fordíthatóságáról. Eörsi István Hamlet-fordításai.

    • Várnai Judit Szilvia: Szójátékok Arany János és Eörsi István Hamlet-fordításaiban című kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2016.04.szám Múltunk, Takács Róbert: A magyar kultúra nyitottsága az 1970-es években

    Tanulmány a nyitottság és zártság dilemmáiról az 1970-es években.

    „A vita az 1960-as évek végén megjelenő magyar abszurd, illetve groteszk dráma (Örkény István, Görgey Gábor, Eörsi István alkotásai) körül melegedett fel újra.” (Eörsi István: Sírkő és kakaó – 1968)

  • 2016.05–06. szám Criticai Lapok, Balogh Géza: BRECHT ÉS A BÁBOK
    Bertolt Brecht: A kaukázusi krétakör

    Kritika a Budapesti Bábszínház előadásáról.

    „A kaukázusi krétakör számos jó magyar fordításban hozzáférhető. Ezek közül Eörsi Istvánét választották az előadás létrehozói. A gazdag választékból valószínűleg ez a legszikárabb, a legkevésbé »költői«. Olyan puritán és olyan hiteles, mint a Budapest Bábszínház vállalkozása.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.