EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2015.04.szám Kortárs, Tóbiás Áron: A Magvető
    IV. Az utolsó felvonás

    A Magvető ’56-os forradalom előtti, alatti és utáni történelmi küldetéséről. Idézetek korabeli versekből, többek közt Eörsi István verséből.

    „Nehezebb dolgunk volt az 1956. november 4-e után megjelent vagy még nyomdában lévő, »vitába illő« kötetekkel. A letartóztatott Eörsi István Ütni az ördögöt című verseskönyvét a könyvesboltokból kellett visszahozni, ahogy a szintén letartóztatott Tardos Tibor novelláskötetét, már a címe miatt is (Hogyan öltek meg?). Holott az író 1945 előtt még Párizsban élt, és ott írta meg abszurditásokba öltöztetett humoros élményeit.”

    Alcímek:

    OKTÓBER 23-A, KEDD A MAGVETŐBEN. AZ ÍRÓK HANGJA. A SZABAD KOSSUTH RÁDIÓ. NOVEMBER 1.CSÜTÖRTÖK. KÁDÁR JÁNOS BESZÉDE. A MAGYAR ÍRÓK SEGÉLYKIÁLTÁSA. NOVEMBER 4. UTÁNI GYÁSZNAPOK. MEGVÁLTOZOTT HÉTKÖZNAPOK. 1956. DECEMBER 28.: AZ ÍRÓSZÖVETSÉG UTOLSÓ KÖZGYŰLÉSE. 1957: EGY VÉGZETES JANUÁRI NAP. MIT LEHET TENNI? SZIGORRAL LÉP MŰKÖDÉSBE AZ MSZMP ÉS A KIADÓI FŐIGAZGATÓSÁG. NEMZETI ÜNNEP, MÁRCIUS 15. ÉLET ÉS IRODALOM - ÚJ HETILAP. HEGEDŰS GÉZA IGAZGATÓ BÚCSÚJA. AZ ÚJ IGAZGATÓ, VADÁSZ GYÖRGY. LEVÉL A MINISZTERHEZ. ÍTÉLET: 1957. OKTÓBER 9. ZÁRÓKÉP.

    • Eörsi István: Ütni az ördögöt című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2015.05.07. mandiner.hu, Poós Zoltán: Vidnyánszky tehetséges és tisztességes ember

    Részlet a Hobóval készült interjúból a Hobo Blues Bandről, az alkotói vitákról, az egyéniségekről, Vidnyánszky tehetségéről. Arról, hogy nincs küldetéstudata, próbálja betemetni a kulturális árkokat.

    „Rettenetes csalódás volt az, ami az elmúlt 25 évben történt. Van egy 1980-as fotóm, amin a »buddhista, buzeráns zsidó« Ginsberg áll Csoóri Sándor és Eörsi István között. Ez ma már elképzelhetetlen lenne, és nem azért, mert nem él Ginsberg és Eörsi.”

  • 2015.05.07.fesztival.mandiner.hu, Nullahegy - Poós Zoltán: Vidnyánszky tehetséges és tisztességes ember

    (Részlet. Interjú Földes László Hobóval. "Van egy 1980-as fotóm, amin a "buddhista, buzeráns zsidó" Ginsberg áll Csoóri Sándor és Eörsi István között. Ez ma már elképzelhetetlen lenne, és nem azért, mert nem él Ginsberg és Eörsi.")

  • 2015.05.15. helikon.ro, Kecskés Tamás Hunor: Beszélgetés Vágvölgyi B. András rendezővel, íróval

    Részlet. Egy emlék arról, mit mondott Eörsi Allen Ginsbergről.

    „Amikor az Eörsiről szóló monográfiát írtam, éppen Shakespeare-t fordított a kaposvári színháznak – Ginsberget én is ismertem, Eörsin keresztül, laktam nála New Yorkban –, és mondta, hogy ez a Shakespeare milyen jó ma is. Azon gondolkodott, hogy vajon 400 év múlva ki lesz még érdekes az ismerősei közül, és mondja: á, Vageszkám, csak az Allen, csak az Allen.”

    • Vágvölgyi B. András: Eörsi István című monográfiája adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kiadványoknál.

  • 2015.05.15.es.hu, Károlyi Csaba: Köztes helyzet. Beszélgetés Végel Lászlóval

    (Részlet. Miként tekint egy kisebbségi Budapestre. A rendszerváltás előtti március 15-ei tüntetések emléke - hogyan verték a rendőrök Eörsit.)

  • 2015.05.30. blikk.hu, TaTus.hu, bulvarhir.com. K. I.: Lejáratta a III/III. Eörsi Istvánt

    Fiatalon írt sztálinista verseivel próbálta meg lejáratni Eörsi István írót (fedőneve: „Kopasz”) a szocialista állambiztonság 1979 őszétől az itthoni és emigráns magyar irodalmi körökben. A cikk végén kommentek. Fotók: Eörsi István (1953-ban), Csoóri Sándor

  • 2015.05.szám Forrás, Füzi László: Elakadások
    3. rész

    Részlet. Visszaemlékezés arra, hogy mi történt Füzivel az elmúlt évtizedekben – egyfajta magántörténelem. A világ változása az irodalom és maga körül. A kecskeméti Forrás szellemi műhelyéről. Bős-Nagymarosról. Hankiss Elemér Társadalmi csapdák című kötetéről. Az 1985-ös budapesti Európai Kulturális Fórumról és a körülötte zajló vitákról, valamint az Eörsi, majd Jeles András lakásán megtartott ellenzéki ellenfórumról

    „Lapot szerkeszteni a Kádár-rendszerben, a rendszerváltás éveiben és az azt követő időszakban, bárhonnét is nézi, nehéz feladat volt, s nehéz feladat ma is. Nem a szerkesztés miatt, hanem a szerkesztés körülményei miatt. […] Gondolta, hogy egyszer írnia kell arról is, miért látta a Kádár-rendszert erkölcstelennek. […] Valamikor a nyolcvanas években Eörsi István javasolta a cenzúra bevezetését. Aki nem értené Eörsi gondolkodását, annak elmondja, hogy a jeles írót a tisztázó szándék vezette, úgy gondolta, hogy a felvállalt cenzúra még mindig tisztább viszonyokat teremthet, mint az öncenzúrára való kényszerítés s a határvonalak állandó ide-oda tologatása. Persze az iróniáról se feledkezzünk el, a rendszerből oly annyira hiányzó iróniáról. Látja Eörsi szemében felvillanni a fényt, arcán a feltűnő mosolyt, tisztában volt azzal, hogy ismét gondolkodásra kényszerítette a hatalmat. Valójában az őszinteséget ajánlotta az akkori hatalomnak, annak a hatalomnak, amelyikről tudta, hogy nem tud őszinte lenni – sem magával, sem azzal a világgal szemben, amelyik fölött uralkodhatott.”

    Kapcsolódó cikkek és kötet:

    • Kritika, 2011.03.szám Nóvé Béla: Cenzúraviták a 80-as évek Magyarországán 1.
    • Kritika, 2011.04.szám Nóvé Béla: Cenzúraviták a 80-as évek Magyarországán 2.
    • A Duna – Egy antológia című kötet adatait és a kötetben szereplő Eörsi verseket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2015.05.szám Híd, Gerold László: Kompromisszum: eszköz vagy megoldás?
    Kutakodás Eörsi István drámai opusában

    Tanulmány Eörsi publicisztikájáról, drámáiról, színpadi műveiről, köteteiről, melyek közül több is személyes elemeket tartalmaz.

    „…publicisztikája, A téma, melyben arra keresi a választ, hogy a Kádár-korszakban »miként fojthatta el évtizedeken át véres verejtékkel megszerzett tudását az ország«. Eörsi válasza: a lakosság »egyéb alternatíva híján, a hatvanas évek közepén cserébe több szabadságért és húsért elismerte a meglevő uralmi viszonyokat«.” Az írók hűségnyilatkozata.

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám E.I: A téma

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 1989.03.31. E.I.: Álláspontok a nemzeti önismeretről, a hatalom és az értelmiség viszonyáról, a szerepvállalás és a kiegyezés összefüggéséről
    • Magyar Nemzet, 1989.07.01. Szabó György: Hétvégi levél
    • Könyvvilág, 1990.01.szám Megyesi Gusztáv: Elefántösvény
    • Népszabadság, 1991.11.16. E.I.: Az undor
    • Népszabadság, 1991.11.27. E.I.: Még egyszer az ultizásról
    • Új Ludas Matyi, 1991.12.03. (49.szám) MM: Ki volt a pakliban?
    • Népszabadság, 1991.12.04. Hajdú János: Piros terített betli
    • Népszabadság, 1991.12.09. Dr. Zimányi Tibor: Aggódás Eörsi István közérzetéért
    • Népszabadság, 1991.12.18. Gyertyán Ervin: Vigyorgást igen, vicsorgást nem...+ E.I.: Eloszlatok egy félreértést; Szabó Sándor: Hurutos indulatok

  • 2015.05.szám Híd, Kappanyos András: A kizökkentség története: egy verssor utazása a kultúrában

    A Hamlet-fordításokról, az Arany-szöveg elavulásáról, összehasonlítások. Eörsi újrafordítása.

    • Eörsi István Shakespeare-fordításának köteteit megtekintheti a honlapon, ha az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél a keresőmezőbe beírja a SHAKESPEARE szót.

  • 2015.06.10. Magyar Hírlap, Eskü, giccs és szélhámosság

    Válogatás Bayer Zsolt Összetartozás című írásához a Magyar Hírlap Online-on érkezett hozzászólásokból. Kele Lóránt hozzászólásában említi Eörsi Istvánt, akivel egy gimnáziumban járt – a gimnázium akkori, ’56-os szelleméről.

  • 2015.06.11. (24.szám) 168 óra, Ungvári Tamás: Az emberi minőségről

    Hozzászólás Mester Ákos Mi lesz? című vitaindítójához. A Fidesz-Jobbik-összekapaszkodással szemben szükségszerűen kialakul-e egy „érzelmi nagykoalíció”. Az összefogás bukása után egyetlen párt sem vállalt felelősséget a történtekért.

    „Szili Katalin jelölése a köztársasági elnök posztjára tragikus és nevetséges kudarcként ég az emlékezetben. A szocialisták kormányzati partnere az SZDSZ volt. Az ő tiltakozásukat hajdanán Eörsi István fogalmazta meg, nyíltan, durván. Ilyen szerény képességű ájtatos személy nem alkalmas, a koalíciós partner sohasem szavazza meg.”

  • 2015.06.12.mult-kor.hu, MTI: A rendszerváltás hajnala: 30 éve volt a monori találkozó

    (Urbánusok és népi-nemzetiek ekkor - 1985. június 14-16-án - még együtt. Később, 1986 decemberében Csoóri és Csurka már nem vettek részt az 56-os forradalom évfordulójára Eörsi István budapesti lakásán szervezett konferencián, és a népiek kihátráltak az 1987-re tervezett második monori találkozó szervezéséből is.)

  • 2015.06.13.nol.hu, Révész Sándor: Elv, erkölcs: élet!

    (Részlet a könyvkritikából. Kis János: Mi a liberalizmus?)

  • 2015.06.17.librarius.hu, A Szerk.: Anger Zsolt belülről értelmezi a Closer körüli botrányt (Részlet.)

    (Radnai Márk a Closer rendezője csonttöréssel fenyegetett meg két újságírót, mert a darab megbukott. A darab szereplője, Anger Zsolt levele. Koltai Tamásró, Eörsiről, a Marat/Sade-ról.)

  • 2015.06.19. (25.szám) Élet és Irodalom, Eörsi 10
    2015.07.22. emasa.hu, Eörsi 10
    2015.08.13. muut.hu, Eörsi 10

    Pályázati felhívás. 2015. október 13-án lesz tíz éve, hogy elhunyt Eörsi István. Ennek apropóján Eörsi szellemében írt publicisztikákat várnak a szervezők.

  • 2015.06.27.nepszava.hu, Friss Róbert: Hóman Bálint és az ő szobra

    (Részlet. Hóman Bálint születésének 130. évfordulójára Székesfehérvár jobboldali városvezetése - az ellenzék és zsidó szervezetek tiltakozása ellenére - a szobrot akar állítani a város hajdani országgyűlési képviselőjének. Ki volt Hóman Bálint?)

  • 2015.07–08.szám Mozgó Világ, Végel László: Mementó
    Hónapló

    A budapesti koldusokról, a bevándorlóellenes plakátokról, az ünnepi könyvhétről, a magyar emberek zárkózottságának okairól. A menekültáradatról, Orbán Viktor határzár felállításának tervéről. A kisebbségben élő elkeseredett emberekről. A magyarok és a szerbek közötti növekvő bizalmatlanságról. A VMSZ-ről, a hatalmi harcokról. A vajdasági magyar kivándorlókról.

    „Amíg öntözöm a növényeket, Eörsi István barátom jut eszembe. Életének utolsó napjaiban meg-megállt lakásának óriási ablaka előtt, és a budai hegyeket figyelte. Előtte sohasem volt ideje mustrálni a szemközti tájat. Kitekintettem a Belgrád rakparti ház hatalmas ablakán, figyelmemet nem a hegyek kötötték le, hanem a Duna. Úgy találtam, hogy a Duna Budapesten másmilyen, mint Újvidéken.”

  • 2015.07.14.nyest.hu, Nádasdy Ádám: Javított kiadások

    (A műfordításról. Miért kell javítani a kész szövegen? Példák a Shakespeare-fordításai javításaiból, idézetek más fordítók megoldásaiból is.)

  • 2015.07.szám Alföld, Kappanyos András: A kizökkentség története: egy verssor utazása a kultúrában

    Az Újvidéki Egyetem Hungarológiai Tanszéke és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete rendezésében Újvidéken 2015. január 15-16-án, Az irodalom és a kizökkent világ címmel tartott konferencia szerkesztett szövegei.

    Shakespeare Hamletjének újrafordítása. Idézetek Eörsi fordításából.

    • Shakespeare 1993 - William Shakespeare, Hamlet dán királyfi tragédiája, Ford. Eörsi István, Bp., Cserépfalvi, 1993.
    • Shakespeare 1999 - 5 Shakespeare dráma Eörsi István fordításában, Bp., Palatínus, 1999.
    • A kötetek adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

  • 2015.07.szám Lyukasóra, Homo politicus
    Pozsgay Imre

    A Duna Televízió Homo politicus Pozsgay Imre című dokumentumfilmje a ’89-es évek eseményeiről, amikor Pozsgay először mondta ki, hogy az ’56-os forradalom népfelkelés volt. Összeállítás a dokumentumfilm anyagából. Fotók

    Pozsgay: „Az SZDSZ kijelentette, hogy ők az egyetlen intelligens párt az országban. […] Csoóri Sándor is megtett mindent, hogy áthidalja ezt az ellentétet. Ő ’56 után benne volt abban a kávéházi társaságban, a belvárosi társaságban, ahol a népiek és később az urbánusnak nevezett személyiségek együtt voltak. Együtt jártak Gyurkó Lászlóval, Pordány Györggyel és Eörsi Istvánnal. Eörsivel együtt írták alá ’77-ben a Charta-tiltakozást, ám később főleg Monor után már nem volt tartható ez az állapot, mert kiderült, hogy van egy olyan politikai erő, amelyik liberálisnak nevezi magát, de bolsevik módon, élcsapatként akar viselkedni.”

  • 2015.08.11.szinhaz.hu, ősbemutató után - Kortárs magyar drámák sorsa Földes Anna könyvében

    (Könyvkritika. Földes Anna: ősbemutató után c. könyvéről. Zappe László a Népszabadságban, Bóta Gábor a Népszavában értekezik a könyvről. Többek között Eörsi darabjai is kimaradtak a kötetből.)

  • 2015.09.19. figyelojehu, nolbog.hu, jehu (Gusztos István): Minek magunkat lassan ölni? / Nem jobb egyszerre megdögölni?

    A gyűlöletről, a a nemzetből való kirekesztésről, melyre a Fidesz politikája épült. Most a menekültek miatt izzott fel ismét a gyűlölet. Idézet Eörsi 2002-ben megjelent, A fasizmus mint lelki igény című cikkéből. Mi Orbán sikerének titka?

    Előzmény: 

    • Népszabadság, 2002.05.02. E.I.: A fasizmus mint lelki igény

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2015.09.19. Magyar Idők, Berszán György: Értelmiségi terrorizmus szavakkal és képekkel

    A Magyar Narancs hitlerezős címoldaláról, a Fidesz „sajtószabadságáról”, a gyűlöletbeszéd hagyományáról, mely „balliberális szellemi végtermék”. Az ellenfél fizikai megsemmisítésének óhajáról. Popper Péter és Eörsi István egy-egy mondatával támasztja alá véleményét a szerző. A pszichikai bűnsegédletről: Frei Tamás orosz bérgyilkossal készült riportja, a most hallgató politológusokról, újságírókról, akik nem tiltakoznak, akik csak hagyják, hogy zsigerből fasisztázzák, nácizzák, antiszemitázzák a mindenkori jobboldali kormányokat.

    „Vagy mit tett volna a jogalkalmazó Eörsi Istvánnal, aki ezt írta: »Magyarországon a választási hadjárat során és főként a két választási forduló között tömegméretekben jelentkezett a fasizmus, nem mint összefüggő ideológiai rendszer, hanem mint lelki igény«. (Népszabadság, 2002. május 2.) […] »Lelki igény« a magyar közéletben egészen biztosan nem a fasizmusra van. Hanem a vele való esztelen rágalmazásra.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2002.05.02. E.I.: A fasizmus mint lelki igény

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2015.09.21. book.hu, Eörsi István: Halpagár

    (Eörsi István halálának tizedik évfordulójára jelenik meg újra a költő Halpagár című gyermekverseket tartalmazó könyve, Pauer Gyula illusztrációival.)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.