EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2008.11.Színház, Schuller Gabriella: A trauma színrevitele Ács János Marat/Sade-rendezésében

    (Színikritika.)

  • 2008.12.01.parlament.hu, Mécs Imre megemlékezése a Parlamentben Angyal Istvánról

  • 2008.12.14.nembulvar.hu, Péntek Tünde: Angyal István önvallomásai (Könyvkritika; E.L.: Angyal István (1928-1958) Angyal István önvallomásai)

  • 2008.12.22. irodalmijelen.hu, Onagy Zoltán: Petri György 65 volna

    Megemlékezés. Eörsi anekdotái Petriről.

  • 2008.12.23. (52.szám) Magyar Demokrata, Szalay Károly: A Bazilikában
    Szókimondó

    A Szent István-bazilikában megélt élményeiről ír a szerző.

    „...ez az ország nemcsak szenteket, hanem olyan liberális férgeket és tetveket, fonnyasztott agyakat is kitermelt magából, akik »tetemcafatnak« titulálták a Szent Jobbot. […] Másodjára Gyurkovics Tibor gyászszertartásán ültem a főhajóban. […] Gyurkovicsban is megvolt a jó szándék. Tudom. Furdalta a lelkiismeret titokban, ha valakit megbántott. Szamaritánus szívvel fölhívta telefonon Eörsi Istvánt is, amikor megtudta, hogy halálos beteg és szenved. Az ádáz katolikusellenes költőt, aki neki mindenben elszánt ellentéte volt. De Gyurkovics nem kapott olajágat életében, hosszú haldoklásában még kevésbé.”

    (Szabadi Vera megjegyzése) Erről így ír Kőrössi P. József Eörsivel közös könyvében (Eörsi István: Végjáték – Kőrössi P. József: Naplóromok):

    „Pista mondja, hogy valamelyik tévészereplése után felhívta Gyurkovics – ők sohasem voltak egymásról jó véleménnyel –, és azt mondta neki: »Hogy nézel ki, Pista, úgy le vagy fogyva. Te meg fogsz halni. Sokan mondták, de én nem hittem el, ne haragudj, őszintén sajnállak.« »Amíg beszélt – mondja Pista –, azt fogalmaztam magamban, hogy majd jól odamondok neki, elküldöm a picsába vagy valami hasonlóra vetemedek. De közben rájöttem, hogy éppen ezt akarja, a dühömet, az indulatomat. Ezért aztán, amikor befejezte, csak annyit mondtam, hogy köszönöm, Tibor, nagyon rendes tőled, hogy gondolsz rám, és együttérzel. A vonal túlsó oldalán hosszú, döbbent csend. Nem erre számított, hiszen ismer, de ezek szerint nem eléggé, mert nem értette, mi történik. Hosszú szünet után, miután már én sem szóltam bele többet, letette a telefont. Hosszú, hosszú szünet után.«”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1997.07.09. E.I.: Kifecsegek egy titkot (és az itt felsorolt cikkek)
    • Napút, 2011.01.01. (1.szám) Szalay Károly: A Gyurkovics
    • Magyar Demokrata, 2011.12.14. (50.szám) Szalay Károly: Gyurkovics redivivus
    • Magyar Demokrata, 2018.11.21. (47.szám) Szalay Károly: Gyurkovics

  • 2008.12.24. Népszava, Megkérdeztük: gondolta volna, hogy 1988 lesz az utolsó pártállami év? Milyen emlékei fűzik hozzá?

    Részlet. Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke válaszai. Eörsi István mondatait idézi, melyeket az írószövetség elnökével folytatott beszélgetés után gondolt: „Licthof – gondoltam –, lichthofban ülök, egy lichthof elnökkel, aki ezt a lichthofot – hadd kérjem kölcsön Babits zseniális verscímét – a Világosság Udvarának látja, érzi, éli át.”

    Előzmény:

    • Beszélő 1988.23.szám (Szamizdat – 1988/1.), E.I.: Rendőrfutamok / A világosság udvarában. Ürügyeim

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1995.03.14. Gumibotok és igazoltatások
    • 2000, 2018.05.szám Lengyel László: Hazabüszkeségről 

  • 2008.12.szám Híd, Nánay István: Újraolvasott klasszikusok

    A budapesti színházi bemutatókról, amiknek több mint a fele nem kortárs szerzők műve.

    „Talán szokatlannak tetszik, hogy klasszikusokról szólván egy előadóestről is beszámolok. De hát Eörsi István immár klasszikus. S az lett a Gulág-dalok, amely Jeles András jóvoltából Kaposváron több mint tíz évvel ezelőtt beépült egy Csehov-előadásba is. E ciklusból és a költő börtönverseiből néhány alkotja Bicskei Zsuzsa Apokrif című előadásának egyik szeletét.”

  • 2008.12.szám Kritika, Gergely Ágnes: Ha a németek elhatároznak valamit
    Beszélgetés Steinberger Ibolyával

    Gergely Ágnes beszélgetése Steinberger Ibolyával. ’56-os ünnepség a berlini Magyar Intézetben 1996-ban. Eörsi István említése.

  • 2008.12.szám Kritika, Kővári Orsolya: Legyőztem az ambíciómat
    Beszélgetés Vajdai Vilmossal

    Halász Péterről. Eörsi István említése.

  • 2008.12.szám Látó, Kiss Irén Ilona: Bevezetés a Nyugat folyóirat tanulmányozásához

    Részlet. Eörsi István említése.

  • 2008.69.szám (nyár) Magyar Lettre Internationale, Bojtár Endre: Családban marad – Esterházy Péter plagizál Danilo Kištől
    KOMMENTÁROK ÉS VITÁK

    Vita alakult ki korábban arról, hogy Esterházy más szerzőktől származó szövegeket vett át, és jelöletlenül hagyta. Danilo Kiš A holtak enciklopédiája című kötetében van egy novella, amely egy Esterházy főúr kivégzéséről szól, ezt Esterházy Péter a saját neve alatt közölte, háromszor is, de előtte engedélyt kért a szerzőtől – akit szintén plágiummal vádoltak. Mit mond mindezekről Esterházy (a források megjelölésével)?

    „Ez bensőségesebb, személyesebb és ezért jelentéssel telítettebb kapcsolat, mint ami Kiš és több más magyar író: Konrád György, Petri György, Eörsi István között létrejött, akik a »szerb zsidót« a magyar irodalom családjába fogadták be. Az erről nagyon szépen író Bányai János számára (Bányai 2004) ezért Esterházy eljárása kultikus, aminek eredménye egy ereklye, ugyanolyan, mint az író által készített Ottlik-átirat.”

  • 2008.9.szám (tél) Magyar Lettre Internationale, Címlapborító

    A borítón Lukáts Andor árnyképei (Eörsi István, Esterházy Péter, Bodor Ádám, Konrád György, Závada Pál, Spiró György, Háy János, Tóth Krisztina, Parti Nagy Lajos, Garaczi László).

  • 2009.01.02. (1.szám) Élet és Irodalom, Eörsi László: Az aczéli kultúrpolitika
    és a kaposvári Csiky Gergely Színház

    Eörsi a Kádár-korszak aczéli kultúrpolitikája és a kaposvári Csiky Gergely Színház alkotói szabadsága közötti összefüggést vizsgálja. Jó néhány produkciójuk feszegette az aczéli tűrt kategória kereteit. Azokról az előadásokról, amelyek veszélyhelyzetet jelentettek a színház számára. Eörsi István eltávolítása a színházból. Az Állami Áruház, a Nehéz Barbara, Shakespeare III. Richárdja, Peter Weiss: Marat/Sade.

    Később (2013-ban) könyvet is írt erről Megbombáztuk Kaposvárt címmel.

    • Eörsi László: Megbombáztuk Kaposvárt. A kaposvári Csiky Gergely Színház és a kultúrpolitika című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél. Az Eörsi Istvánra vonatkozó részleteket a TARTALOM ikonra kattintva elolvashatja.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Somogyi Hírlap, 2009.01.24. (20.szám) Balassa Tamás: Kaposvár-jelenség a tűréshatáron
    • Somogyi Hírlap, 2012.05.21. (118.szám) Balassa T.: Eörsi-kutatások a Corvin köztől az 56/06-ig. A színház Kaposvár-jelenségei
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőbe beírja a kötet címét.

  • 2009.01.08. (1-2.szám) 168 óra, Koltai Tamás: Színházban elbeszélve
    2009.01.26. 168ora.hu, Koltai Tamás: Színházban elbeszélve

    A színházak helyzete a rendszerváltás idején.

    Eörsi Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából című drámájának bemutatója után „Németh Miklós a banketten gratulált neki, és megkérdezte tőle, miért nem játszották eddig a darabot. »Mert önök, miniszterelnök úr, betiltották« – felelte az író, mire beszélgetőpartnere szó nélkül sarkon fordult, és otthagyta.”        

    2009.01.08. (1-2.szám) 168 óra és 2009.01.26. 168ora.hu, Koltai Tamás: Színházban elbeszélve

  • 2009.01.08. (1-2.szám) 168 óra, Mester Ákos: Montázs
    2009.01.23. 168ora.hu, Mester Ákos: A besúgás 12 pontja

    Mi történt 1989-ben, a 168 óra indulásának idején? Emlékezés a lap megjelenésének kezdetére, 1989. április 25-ére (próbaszám) és az azóta eltelt időszakra. Fotók

  • 2009.01.08. (1-2.szám) 168 óra, Pungor András: Rendszerbontó papirosok
    2009.01.23. 168ora.hu, Pungor András: Rendszerbontó papirosok

    Böngészés a korabeli félamatőr kiadványokban, röplapokban. Fotók

    „A Szabad Demokraták című lap 1989-ben közölte Solt Ottiliának és Somogyi Jánosnak a főügyészséghez adresszált feljelentését. »Lógni fogtok, meghaltok mind, halál vár rátok, ütött az utolsó órátok« – írták az állampárti Anonymusok Tamás Gáspár Miklósnak, Magyar Bálintnak, Eörsi Istvánnak s tucatnyi SZDSZ-es alapítónak címezve.” 

    2009.01.08. (1-2.szám) 168 óra és 2009.01.23. 168ora.hu, Pungor András: Rendszerbontó papirosok

  • 2009.01.08. (1-2.szám) Magyar Narancs, Kovácsy: Csak akarat és lángolás
    Könyv
    Eörsi László: Angyal István (1928-1958). Angyal István önvallomásai

    Könyvkritika.

  • 2009.01.15. (3.szám) 168 óra, Paul Lendvai: Így láttam Bécsből
    2009.01.18. 168ora.hu, Paul Lendvai: Így láttam Bécsből
    „Élő” kommentárral kísérni Nagy Imre és mártírtársai temetését

    Hogyan látta a tudósító a rendszerváltást. A sajtó megváltozott hangneméről.

    2009.01.15. (3.szám) 168 óra és 2009.01.18. 168ora.hu, Paul Lendvai: Így láttam Bécsből. „Élő” kommentárral kísérni Nagy Imre és mártírtársai temetését

  • 2009.01.20. hitetlentamaska.blog.hirszerzo.hu, TGM-ből nem lehet Morvai Krisztinát csinálni

    Felháborodott csahosok hada most megpróbálja TGM-et, a szélsőjobb ordas figuráival egy bokorba terelni. Ez természetesen nem sikerülhet, TGM annál szuverénabb szellem. Válasz a mai Népszabadság TGM köpködő tematikus oldalára. Blogbejegyzés kommentekkel.

    „Amit most TGM-mel szemben egyesek elkövetnek ugyancsak megtették – mutatis mutandis – a zseniális Noam Chomsky-val, és kijelentései alapján nyilvánvalóan megtennék Eörsi Istvánnal, a magyar baloldali liberálisok vitathatatlan kanonizált szentjével, ha megtenné nekem azt a szívességet, hogy még élne.”

    zl kommentje:

    „Eörsi István volt az utolsó baloldali liberális Magyarországon! Hozzá képest TGM is gyenge eresztés. Persze TGM még így is magasan fölötte áll a jobb napokat látott Heller Ágnesnek, a GYF rajongó Kartal Zsuzsának stb.”

  • 2009.01.22. (4.szám) 168 óra, Jolsvai András: 1989 – Kár, hogy a fátum így lereszelte a végét
    Noteszoló
    2009.01.26. 168ora.hu, Jolsvai András: 1989 – Kár, hogy a fátum így lereszelte a végét
    Noteszoló

    Rendszerváltozás. A ’89-es állapotok egy telefonos notesz tükrében. 

    2009.01.22. (4.szám) 168 óra és 2009.01.26. 168ora.hu, Jolsvai András: 1989 - Kár, hogy a fátum így lereszelte a végét. Noteszoló

  • 2009.01.23. 168 óra, Mester Ákos: A besúgás 12 pontja

    (Mi történt 1989-ben, a 168 óra indulásának idején?)

  • 2009.01.24. (20.szám) Somogyi Hírlap, Balassa Tamás: Kaposvár-jelenség a tűréshatáron
    EÖRSI Az 56-os Intézet kutatója szerint ami a diktatúrában nem sikerült, az a demokráciában igen

    Beszélgetés Eörsi Lászlóval, az 56-os Intézet kutatójával, aki a Kádár-korszak aczéli kultúrpolitikája és a kaposvári színház alkotói szabadsága közötti összefüggést vizsgálja. Erről könyvet ír (Megbombáztuk Kaposvárt címmel – megjelent 2013-ban), de még sok munka van hátra. A legendás darabokról. Fotók: színházi plakátok bemutatókról – csoportkép: Jordán Tamás, Máté Gábor, Lázár Kati, Csernák Árpád, Dánffy Sándor, elöl Czakó Klára 1981-ben.

    „Elmondta: oktalanul kételkednek benne többen, hogy képes függetleníteni magát 2005-ben elhunyt édesapja érintettségétől. Eörsi István Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, műfordító, a demokratikus ellenzék kiemelkedő alakja a kaposvári színház dramaturgja volt 1987-ben, amikor a Marat-előadás miatt a színház megmaradása érdekében kellett eltávolítani.”

    • Eörsi László: Megbombáztuk Kaposvárt. A kaposvári Csiky Gergely Színház és a kultúrpolitika című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél. Az Eörsi Istvánra vonatkozó részleteket a TARTALOM ikonra kattintva elolvashatja.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2009.01.02. (1.szám) Eörsi László: Az aczéli kultúrpolitika és a kaposvári Csiky Gergely Színház
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőbe beírja a kötet címét.

  • 2009.01.24. (4.szám) Heti világgazdaság, Murányi Gábor: A forradalom definiálása
    fogalmuk volt róla
    Variációk 56-ra

    Murányi Gábor cikkének keretes táblázata az ’56-os eseményekről, időpontokról, helyszínekről.

    „1986. Ellenzéki konferencia 1956-ról Eörsi István lakásán”

  • 2009.01.31. Népszava, Böcskei Balázs: Akiket az Isten se szeret
    Tar Sándor emlékezete

    Tar Sándorról a Te következel című kötete kapcsán. Eörsi István nem tudta neki megbocsátani ügynökmúltját.

    „Ha majd Tarról egyszer monográfia íródik, keresve se lehet jobb mottót találni, mint ahogy ő fogalmazott az Élet és Irodalomban megjelent nevezetes vallomásában: »Úgy gondoltam, ha írónak lenni ilyen, akkor nem akarok író lenni.« »Hajdú« élete végéig megmaradt a Debreceni Orvosi Műszergyár melósának, akitől nem kértek elnézést, akibe könnyebb volt a hasonlóan érzékeny tollú Eörsi Istvánnak belerúgni, mint érzékenyen, kezet nyújtva megbocsátani, ahogy tette azt Kenedi János. Tar és Kenedi példamutatóan járt el a múltfeldolgozásban. Közös múltjuk megmaradt az ő ügyüknek, a nyilvánosság annyit tudott csak róla, ami rá tartozott.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1999.11.12. (45. szám) Tar Sándor: Levélváltás besúgó és besúgott között. – Tar Sándor és Kenedi János levele – Nincs a rendszerünkben

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.