EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2011.07.szám Korunk, Kántor Lajos: Nemeslevél

    Bibó István öröksége születésének centenáriumán. A Bibó-emlékkönyv szerzői között van Eörsi István.

    • A kötet adatait és a benne szereplő Eörsi-írást (Eörsi István: Tűnődések egy régi vitáról) megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél. 

  • 2011.08.08.nol.hu, Karácsony Gergely: A Bibó-felejtés

    (Részlet. Bibó István írásai és a Kádár-rendszerrel meg nem alkuvó személyisége vált a formálódó ellenzéki értelmiség egyik legfontosabb hivatkozási alapjává.)

  • 2011.08.13. (32.szám) Heti Világgazdaság, Murányi Gábor: Vizit, frász
    Az első pápalátogatás Magyarországon

    Keretes cikk. A II. János Pál pápa első magyarországi útjára összeállított, akkor még Fidesz-hetilap, a Magyar Narancs – 1991.08.08. – Pápaszám-Pápaszem című melléklete („Cápaszám”) cikkeinek felidézése. Eörsi verse. Fricskák Antall Józsefnek, Németh Miklósnak és Pálffy G. Istvánnak. Az akkori, minden oldalról érkező kritikák, olvasói levelek.

    „A fő skandalum Eörsi István Látogatás előtt című alkalmi bökverse volt. Ebben az örökvirgonc költő azért fricskázta meg a »szexspecialista Wojtyla urat«, mert az – a terjeszkedő AIDS és az afrikai éhínség ellenére – ismételten tiltott eszköznek nyilvánította a gumi óvszert.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. Eörsi István: Látogatás előtt

    Reagálás:

    • Heti Világgazdaság, 2011.09.03. (35.szám) Merényi János: Vizit, frász

    A további kapcsolódó cikkeket megtekintheti a honlapon, ha a keresőmezőbe beírja a Látogatás előtt kifejezést.

  • 2011.08.17. gabormiklos.blogspot.com, Kataliszt: Gábor Miklós mint Lukács György

    Eörsi István: Az interjú című darabja, melyet 1990. január 6-án Babarczy László rendezésében mutatott be a Játékszín. Idézet a korabeli kritikából, a Film Színház Muzsika 1990/4. számából, Budai Katalin tollából.

    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
    • Élet és Irodalom, 1990.01.19. (3.szám) Koltai Tamás: Damaszkusz felől 
    • Film Színház Muzsika, 1990.01.27. (4.szám) Budai Katalin: Az interjú
    • Köznevelés, 1990.02.16. (7.szám) Gábor István: Az interjú 
    • Magyar Hírlap, 1998.10.05. MH: Eörsi-bemutató Bécsben 

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.



  • 2011.08.18. (33.szám) Magyar Fórum, Domonkos László: Cápák a templom körül
    Hungarica varietas

    Az egyház elleni támadásokról. Az egykori SZDSZ-esek nyílt levele a magyarországi vallásszabadság védelmében. Karol Wojtyla magyarországi látogatásakor Eörsi cikke és verse. Eörsi Csoóri-ellenes írásai.

    „Eörsi István – jól emlékszünk! – töményen »cápalátogatásnak« minősítette nagy humorosan az eseményt. Ám nem érte be ennyivel: egy versnek még különleges jóindulattal sem nevezhető irományban borongott el hosszasan a szexuális önmegtartóztatás és a pápai vizit összefüggésein, oly bravúrosan gusztustalan és mélyen irodalom alatti stílben, hogy akár részleges idézésétől is boldogan eltekintünk.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt

    Kapcsolódó cikkek:

    • Napi Magyarország, 1998.09.19. Domonkos László: Bálványok és agyaglábak
    • További kapcsolódó tartalmakat találhat az előzménynél megjelölt cikkekben.

  • 2011.08.24.Der Tagesspiegel, Gregor Dotzauer: Das Heilige und die Waschmaschine. Romanmonstrum (Detail)

  • 2011.08.25.gabormiklos.blogspot.com, Kataliszt: Lukács György, harmadszor
    (Eörsi István: Az interjú című darabja, melyet 1990. január 6-án Babarczy László rendezésében mutatott be a Játékszín. Idézet a korabeli kritikából, Molnár Gál Péter tollából - Népszabadság 1990.01.16 - Lear király a Belgrád rakparton címmel.)

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2011.08.25.zeit.de, Gregor Dotzauer: Navid Kermani 1200 Seiten literarischer Maximalismus

  • 2011.09.01. Magyar Nemzet, Ludwig Emil: Savanyú úti élmények

    Reagálás a Népszava Úton-útfélen D.-vel címmel megjelent riportra.

    „Hamar kiderül azonban, miféle hely is ez a Tördemic! »A falu közepén tizenévesek kis gyülekezete, egy lányka orra bukik biciklijével, nagyot fékezek” – írja Sz. Hülye kopasz köcsög zsidó – ordít egy vidám legény. – Na látod, hogy magyar falu – mondja D. barátom«. Püff neki! A már betegeskedő, szorongó Eörsi István írt ilyesféle, ellenőrizhetetlen »sztorikat« a Népszavában az előző polgári kormányok idején. Eörsi jó költő, művelt fordító, szellemes és stílusos formaművész volt, de nem tudott mit kezdeni a politikai rendszerváltozással. Nem találta a helyét, pedig éveket töltött börtönben ’56 miatt.”

    Előzmény:

    • Népszava, 2011.08.19. Szász István: Úton-útfélen D.-vel – Nincs a rendszerünkben

  • 2011.09.02. (35.szám) Élet és Irodalom, Gál Éva: Operatív kombináció –
    a „Kopasz” fedőnevű célszemély ellen

    A BM III/III-4-a. alosztálya akciója Eörsi István lejáratása érdekében 1979–80–ban. „Engedélyezett javaslat alapján 1979 augusztusában operatív kombinációt hajtottunk végre a célszemély lejáratása érdekében. Intézkedésünk alapját nevezett néhány verse képezte, amelyek 1953-ban jelentek meg »Fiatal szemmel« című kötetében és nyíltan állást foglaltak szocialista rendszerünk mellett. […] Eörsi tekintélyét nem sikerült alapjaiban megingatnunk, de »leveleink« feltehetően egyesekben benne maradhatnak tüskeként, amit egyszer végső érvként még felhasználhatnak ellene. Hernádi Gyula és Jancsó Miklós például azért nem írta alá a prágai perek kapcsán kezdeményezett tiltakozó nyilatkozatot, mert »a szovjet ügynök« Eörsi aláírta.”

    Kapcsolódó tartalmak:

    • Magyar Nemzet, 1999.03.20. Kondor Katalin: A riportereket megnyomorítani „hivatott” írókról (és az itt felsorolt cikkek)
    • Magyar Hírlap, 1999.04.02. E.I.: Három szitokszó és perspektívái
    • Az írás és további részletek Gál Éva: Lejáratás és bomlasztás. Tudósok, tanárok a Titkosrendőrség látókörében című kötetében jelent meg 2013-ban. A kötet adatait és az Eörsi Istvánról szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • Az eset titkosszolgálati jelentéseit megtekintheti az Eörsi István / Dokumentumok / Levéltári dokumentumok résznél (1979.05.18. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Napi Operatív Információs Jelentés „Kopasz” fn. célszemély nyugati ismertsége érdekében)
    • Eörsi István: Fiatal szemmel című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2011.09.03. (35.szám) Heti Világgazdaság, Merényi János: Vizit, frász

    Olvasói levél. Mivel az olvasó hiányolja a lapban megjelent „Cápaszámos” visszaemlékezésből Eörsi István Látogatás előtt című versének szövegét, olvasói levelébe teljes terjedelmében bemásolja.

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. Eörsi István: Látogatás előtt
    • Heti Világgazdaság, 2011.08.13. (32.szám) Murányi Gábor: Vizit, frász

    A további kapcsolódó cikkeket megtekintheti a honlapon, ha a keresőmezőbe beírja a Látogatás előtt kifejezést.

  • 2011.09.14. (37.szám) Magyar Demokrata, Szalay Károly: A Kertész-levél másik oldala
    SZÓKIMONDÓ

    A magyargyűlölet hagyományairól, típusairól.

    „2010-ben bizonyos hatalmi körök elveszítették Magyarországot, és tehetetlen dühükben ez az eszelősen szélsőséges és otromba gyűlölethabzás Kertész-levélben inkarnálódott. Ami egy folyamat végkifejlete. Az ős: Gábor Andor, Fejtő, Jászi, a kortárs Petri György, Eörsi István, Szilágyi Ákos, Heller Ágnes, Schiff András – hogy csak a tehetségesebbeket említsem. De ilyen pokolbugyormélyre senki sem röfögte le magát, mint Kertész Ákos. […] leveléből kiderül, hogy őt csak a baloldal érdekli, a genetikusán alattvaló magyar nem.”

  • 2011.09.15.hir24.hu, A tévében: alfa hím farkas vs. nyomorgó nők

    (Részlet. "Az én Berlinem" című 2004-es portréfilmben Berlinről vallanak írók, művészek - Eörsi István is.)

  • 2011.09.20. magyarszo.com, Pressburger Csaba: A balkáni államok trükköznek
    Interjú Konrád György íróval (2.)

    A Konrád Györggyel készült beszélgetés második részében szó van a Nemzetközi PEN múlt heti belgrádi kongresszusán a Délkelet-Európát, Magyarországot és Szerbiát is érintő, politikai, társadalmi kérdésekről, a ’99-es szerbiai NATO-bombázásról. A térség jövőjéről. Egykori vitájáról Heller Ágnessel, Eörsi Istvánnal és Kertész Imrével. Fotó

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1999.04.10. E.I.: Új világrend küszöbén
    • Magyar Demokrata, 1999.04.22. (16.szám). enhaj: Az elit cinizmusa (és az itt felsorolt cikkek)
    • Magyar Narancs, 1999.05.06. (18.szám) E.I.: Ülök a pódiumon
    • Magyar Szó, 2001.06.16. Csorba Béla: Nagyok, kicsik, még kisebbek

  • 2011.09.21.hetnap.rs, Bata János: Hornyik Miklós két könyve

    (Részlet A széttagolt ország című Hornyik-kötet kritikájából. Képzeletbeli beszélgetés Eörsivel - idézet Eörsi Rákosit dicsőítő verséről szóló párbeszédből.)

  • 2011.09.24. Magyar Szó, Szemerédi Magda: A szó ereje
    Hornyik Miklós: A széttagolt ország, Unicus Műhelv, 2011

    Könyvismertetés. A kötet a magyarországi történésekről ad számot 1992-től napjainkig. A tágra nyitott társadalom – képzelt beszélgetés Eörsi Istvánnal a magyarországi zsidóság lélektanáról.

    • A kötet (Hornyik Miklós: A széttagolt ország) adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 2011.09.24.magyarszo.com, Szemerédi Magda: A szó ereje. Hornyik Miklós: A széttagolt ország

    (Könyvkritika. Magyarországi történésekről 1992-től napjainkig. A tartalomjegyzékben: A tágra nyitott társadalom – képzelt beszélgetés Eörsi Istvánnal a magyarországi zsidóság lélektanáról.)

  • 2011.09.25. helikon.ro, Gordon Sándor: Eörsi, Jánosházy, Nádasdy versus Arany, avagy a 19. századi nyelvhasználat és a „színpadra fordítás” (ny)elve

    A műfordításokról, a Shakespeare-fordításokról, a magyar irodalomra gyakorolt hatásukról. A régi, „klasszikus” fordítások újrafordításának szükségességéről. A Szentivánéji álom újrafordítói. Eörsi indokai, miért szükséges az újrafordítás. Példák.

  • 2011.09.szám Jelenkor, Márfi Attila: In memoriam Futaky Hajna (Dr. Bécsy Tamásné)
    1927–2011

    Részlet. Eörsi István említése.

  • 2011.09.szám Jelenkor, Takáts József: Avantgárd utazások

    Részlet az esszéből. Tolnai Ottó Útinapló, folytatásokban című írásáról, a Kezdet című folyóiratról. Eörsi István említése.

  • 2011.09.szám Kortárs, Sturm László: Mentalitás és erkölcs
    György Péter: Apám helyett; Hornyik Miklós: Scott kapitány utolsó feljegyzése; A széttagolt ország

    Könyvkritika.

    „A széttagolt ország »képzelt beszélgetésében« (Eörsi Istvánnal) felbukkan – mellékesen, de egy Eörsi, Ungvári Tamás, Fodor Gábor, Göncz Árpád stb. névsorba illeszkedve – György Péter neve (mint »esztéta és ámokfutó«: a kritikám elején innen idéztem).”

    • Hornyik Miklós: A széttagolt ország című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2011.09.Várad, Kőrössi P. József: A bennem élő titokkal el kell boldogulni

    (Részlet a Lángh Júliával folytatott beszélgetésből. Eörsi Istvánhoz fűződő barátságáról.)

  • 2011.09.Várad, Kőrössi P. József: Ady ma frontember lenne

    (Részlet a Kemény Istvánnal folytatott beszélgetésből. A politikai jellegű versekről.)

  • 2011.10.01. (10.szám) Havi Magyar Fórum, Bata János: Hornyik Miklós két könyve

    Könyvkritika Hornyik Miklós két új könyvéről, A széttagolt országról és a Scott kapitány utolsó feljegyzéséről.

    „Egyetlen idézet az Eörsi Istvánnal folytatott képzeletbeli beszélgetésből: Ön ifjú korában írt egy lírai költeményt, amelyben nemzőatyjának nevezte Rákosi Mátyást. – Nem tagadom: ez részemről szemantikai, fenomenológiai és hermeneutikai botlás volt, aki azonban bírálni merészeli Matyit, az izomból antiszemita.”

    • Hornyik Miklós: A széttagolt ország című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Előzmény:

    • Csillag, 1952.03.szám Eörsi István: A szabadító (Rákosi elvtárs a magyar hadifoglyok között, 1943)

    A témához kapcsolódó cikkeket találhat az előzményben felsorolt cikkeknél.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.