EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2016.06.02. (22. szám) Heti Válasz, Végh Alpár Sándor: Brecht fénye lidércfény
    Zsilip

    Naplójegyzetek. Fotó: Brecht

    Az újságon nyomdahiba miatt téves a dátum.

    „Arról írtam egyszer, hogy szerintem Brecht elsősorban irodalmi nagyvállalkozó volt, aki soha nem fizette ki alvállalkozóit. Pedig nélkülük aligha került volna a neve utcatáblákra, az arcát sem rajzolták volna bélyegre, bélyegekre. Hazai rajongói elolvasták, és püff, a fejemre vágtak. Nem véletlenül. A nevére fölesküdött kritikusok csapatot alakítottak, mely a Molnár Gál Péter, Koltai Tamás, Eörsi István, Walkó György, Almási Miklós összeállításban dicsérte, védelmezte, és már-már Shakespeare magasába emelte Brechtet [Munkanaplójának magyar kiadását viszont megcsonkították].”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1998.02.szám Eörsi István: Magánbeszéd Brechtről
    • Magyar Hírlap, 1998.02.14. Végh Alpár Sándor: Nagy a riadalom, Brecht úr
    • Magyar Hírlap, 1998.02.17. Koltai Tamás: Brecht – és akik renyhék gondolkodni; + Végh Alpár válasza
    • Fejér Megyei Hírlap, 1998.02.19. g. g.: Brecht, a „szalonképtelen”
    • Magyar Hírlap, 1998.02.28. Mihályi Gábor: A cáfolatok cáfolata

  • 2016.06.09. (23.szám) 168 óra, Szegő János: Saját élet
    Könyvhét 2016

    Esterházy Péter Hasnyálmirigynapló című új könyvéről.

    „Ám igazi társa és figurája a hasnyálmirigyrák, akit el is nevez Hasnyálkának és Mucinak is. Ketten elválaszthatatlanok. Egyek. Azzal, hogy Esterházy a tumorból egy női karaktert teremt a rá jellemző ironikus eleganciával, illeszkedik egy olyan tradícióhoz, melynek elődje Hajnóczy Péter és Eörsi István volt. Incselkedik és kokettál vele. Udvarol neki.”

  • 2016.06.10. 168ora.hu, Horn Gabriella: Mácsai Pál a városligeti beruházásról: ígéretes épületek és morális dilemma

    Részlet. Beszélgetés Mácsai Pállal, az Örkény István Színház alapító igazgatójával. A következő évad tervei között említi:

    „Az ötvenhatos forradalom hatvanadik évfordulója kapcsán bemutatjuk Eörsi István börtönfeljegyzéseit, az Emlékezés a régi szép napokra –t. Érdekes egybeesés, hogy a szöveget a hetvenes években Pogány Judit lopta be a bőröndjében Magyarországra, mikor Franciaországból hazautazott.”

  • 2016.06.16. (24.szám) Heti Válasz, Sümegi Noémi: Leukémia kisasszony és a dögös csaj, Hasnyálka
    Esterházy Péter és a rákregények

    „Esterházy Péter Hasnyálmirigynaplójának számos irodalmi előzménye van, ám a betegség »kiírása« a nyugatos írók óta sokat változott. Irodalmi értékű-e a testi szenvedés rögzítése, amit a nagy elődök még titkolni akartak?”

    Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül, Babits és Kosztolányi, Nádas Péter Saját halál, Hajnóczy Péter, Eörsi István, Birtalan Balázs, Szentesi Éva, Dobozi Eszter és Andrassew Iván művei hasonló témában.

    Fotók: Esterházy Péter és Dés LászlóBabits Mihály a betegágyon – Karinthy és Kosztolányi

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2005.08.12. (32.szám) E.I.: Betegségemről

    Kapcsolódó cikkek:

    • Somogyi Hírlap (Vasárnapi), 2005.09.11. (37.szám) Titkolózó magyar nagybetegek
    • (Veszprémi) Napló, 2005.09.11. Titkolózó magyar nagybetegek
    • Criticai Lapok, 2006.01.szám Budai Katalin: In memoriam Eörsi István
    • Színház, 2008.05.szám Kutszegi Csaba: Mindent tudott a színpadon
    • Heti Világgazdaság, 2010.10.30. (43.szám) Murányi Gábor: Gyászmunka
    • Holmi, 2014.10.szám Kis János: Egy torzó befejezése. Eörsi Istvánról
    • Magyar Hírlap, 2015.09.26. Dippold Pál: Tahók – Nincs a rendszerünkben
    • valasz.hu, 2015.10.08. Szőnyi Szilárd: Hogyan beszéljünk tisztességesen Esterházy Péter rákjáról?
    • Élet és Irodalom, 2015.10.16. (42.szám) Kis János: Eörsi hiánya
    • Élet és Irodalom, 2021.06.11. (23.szám) Végel László: Eörsi-nosztalgia

  • 2016.08.11. (32.szám) 168 óra, Karácsony Ágnes: Színházsűrűség
    A jelenről szólni a jelennek

    Beszélgetés Vörös Róbert dramaturg, író, rendezővel, aki ősztől a Vígszínház irodalmi vezetője lesz.

    „Színpadra írtuk Eörsi István Történetek egy hideg faházban című novelláját, amely Angyal Istvánról szól, az ’56-os forradalom zsidó mártírjáról, a Tűzoltó utcai ellenállók parancsnokáról. Az érettségi bankettemen volt a bemutatónk, 1981-ben. Meghívtuk rá Halász Pétert, Monori Lilit, Székely B. Miklóst, Angelus Ivánt és Eörsi Pistát is, aki akkor tért haza New Yorkból. Bekéredzkedtünk a Kilián laktanya színpadára. Ott játszottuk az előadást, ahol huszonöt évvel korábban a nemzetőrség alakult. Eörsi Pista zokogott.”

  • 2016.08.25. (34.szám) Heti Válasz, Zsuppán András: „Képesek vagyunk az önkorrekcióra is”
    Reflektor
    Rendhagyó Szőcs Géza-interjú

    Részlet az interjúból.

    „Szívszorító a köztévé leépülése, a kormány médiapolitikája kudarc – mondja Szőcs Géza. A miniszterelnök főtanácsadója szerint az európaiak fenyegetett bennszülöttek lettek a saját földrészükön, és az igazi menekültekre nem jellemző az erőszakosság.”

    „ha nincs a váratlanul gyorsan megtörtént rendszerváltás, ha Brezsnyev, Csernyenko, Andropov, Kádár és Grósz elvtársak még néhány évvel vagy évtize4ddel tovább maradnak életben és hatalomban, ha ma is előttünk álló feladat volna a rendszerváltás, akkor együtt szervezkedne Demszky és Csurka, Krassó és Csengey Dénes, Orbán Viktor meg Tamás Gáspár Miklós. Ugyanazokban a lapokban publikálna Csoóri és Kenedi János, összejárna Konrád és Kodolányi, Esterházy és Alexa Karcsi, Nagy Gáspár és Eörsi István meg Mészöly Miklós. Ha közben nem temettük volna el legtöbbjüket.”

  • 2016.08.30. hirado.hu, MTI: Hat bemutatót tervez az évadban az Örkény István Színház

    Az Örkény színház tervei az új évadban. Vattamány Zsolt, a VII. kerület polgármestere és Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója bejelentései.

    „A stúdióban Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című művét Znamenák István szereplésével Polgár Csaba állítja színpadra október 23-i bemutatóval. A monodrámát az 1956-os szabadságharc 60. évfordulójára, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál támogatásával mutatják be.”

  • 2016.08.szám (augusztus) Kapu, Kéri Edit: A német nép 100 év alatti megszüntetési terve

    Egy dokumentum szerint 1945-ben az USA és SZU megállapodtak „hogy 100 év alatt állandó idegen bevándorlással feltöltik, és megszüntetik Németországban »a tiszta német fajtát«, a német népet. […] Csakis »titkos paktum« lehetett, a két állam zsidósága között! […] Nem antiszemita indíttatásból írom ezt a cikket, hanem tényeket elemzek, és elrettent ez az európai bevándorlási cirkusz – amelyet már egyértelműen Soros György vezényel – ázsiai embercsempészek, migrációs agitátorok és európai szabadkőműves páholyok által! […] Nálunk minden délben más város, vagy falu harangja szólal meg a rádióban, s előtte kb. 1 percben elmondják a templom és harang korát, történetét. Eörsi István zsidó író panaszkodott a rádióban: »Miért vagyok én köteles ezt minden délben végighallgatni?«”

  • 2016.09.05. mult-kor.hu, 1956, ahogyan még soha korábban nem tárgyalták

    Konferencia 2016. szeptember 8-10-én az egri Eszterházy Károly Egyetemen. Rainer M. János, a rendezvény egyik főszervezője az eseményről tartott sajtótájékoztatón elmondta, olyan konferenciát szerettek volna tető alá hozni, amelyre korábban még nem volt példa 1956 kapcsán.


    "Harminc évvel ezelőtt Eörsi István lakásán gyűlt össze több mint 70 egykori résztvevő, akik együtt beszélgettek 1956-ról. Ott volt a forradalom idején miniszterelnökként tevékenykedő, később ellenzéki gondolatai miatt az MSZMP-ből is kizárt Hegedüs András, valamint Rácz Sándor, a Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke is."

  • 2016.09.06. 24.hu, Bodnár Judit Lola: Hagyni kéne ezt az egész munkadolgot, és színházat nézni egész évadban

    Válogatás a 2016/17-es színházi évad előadásaiból. Radnóti Színház, Vígszínház, Katona József Színház, Örkény István Színház ("...Polgár Csaba rendezésében pedig egy, az ’56-os emlékévhez választott Eörsi István-művet is bemutatnak, az Emlékezés a régi szép időkre Znamenák István szereplésével érkezik, még idén..."), Átrium és a vidéki színházak.

  • 2016.09.27. onkormanyzat.mti.hu, Göncz Árpád Városközpont

    A XIII. Kerületi Önkormányzat 2016. szeptember 27-én a Göncz Árpádról elnevezett városrész névadó ünnepségét rendezte meg. Beszámoló és Göncz Árpád rövid életrajza.

    Az ünnepségen Eörsi István Még feljebb! Göncz Árpádnak című versét Hegedűs D. Géza a kerület díszpolgára szavalta el.  

  • 2016.10.06. (40.szám) Heti Válasz, Osztovits Ágnes: Az írószövetség rendszert vált
    Pártállami kultúrpolitika 1986-ban

    „Harminc évvel ezelőtt és harminc évvel az 1956-os forradalom leverése után viharos közgyűlést tartott az írószövetség. A jegyzőkönyvet és a hozzá kapcsolódó dokumentumokat az évfordulóra tette közzé a lakiteleki Antológia Kiadó.”


    A másik Magyarország hangja – Dokumentumok az írószövetség 1986-os közgyűléséről című kötetről, az 1986-os írószövetségi közgyűlésen történtekről. Fotók: Hernádi Gyula beszél az írószövetség ’86-os közgyűlésén, a színpad előtt Eörsi IstvánCsoóri Sándor és Aczél György 1986-ban – Konrád György 1989-ben

    • A kötet adatait és az Eörsi Istvánról szóló részleteket elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2016.10.18. socfest.hu, ’56-os börtönmonológ az Örkényben

    Eörsi István író 1956 decemberétől 1960 augusztusáig börtönbüntetését töltötte a forradalomban betöltött szerepéért. Fogva tartásának éveiről az Emlékezés a régi szép időkre című könyvében számolt be, amelyet a forradalmi emlékév alkalmából most az Örkény István Színház színpadán visznek színre. Rendező: Polgár Csaba. Bemutató: 2016. október 21. 

    "Legalább egy évtizedig próbáltam magam rábírni arra, hogy írjam meg ezt a könyvet. Egyszer csak megéreztem – 1986 őszén –, hogy ha tovább halogatom a munkát, az anyag kisiklik a kezemből. A halottak, akik közé féltem lelátogatni, bejelentették, hogy fogytán a türelmük. Most már – legalábbis ez idő szerint úgy tetszik – nem kellene bátorság a megírásához. Ennek irodalmi szempontból is csak örülni lehet. A bátorság nem esztétikai kategória, és sajnálatra méltóak azok a történelmi korszakok, amelyekben a politikai kockázatvállalás művészi erénynek minősül." (Eörsi István, 1989)

    • A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Heti Válasz, 2016.10.27. (43 szám) V. Nagy Viktória: Kádár János lelkiismerete – S. N.: BÖRTÖNMONOLÓG (keretes cikk)

  • 2016.10.20. (42.szám) Heti Válasz, Somogyi Marcell: Kis októberi forradalmak
    Emlékezés 1956 évfordulóira
    reflektor

    „1956 és a szovjet csapatok »ideiglenes hazánkban állomásozása« – ez volt a Kádár-rendszer két szupertabuja, és a tilalom a forradalom utáni 25 évben jórészt el is lehetetlenítette a méltó emlékezést. Mi változott a rendszerváltással? Milyenek voltak az elmúlt hatvan év október huszonharmadikái?”

    Eörsi István említése.

    Fotók: 1989. október 23-án az 56-os járat harminchárom év után újra befut a Kossutht térre – 2006. október 23: A rohamrendőrök és a tüntetők – Krassó György

  • 2016.10.22. Heti Világgazdaság (online kiadás), Balla István: „Hűséget esküdött a halottaknak”

    Beszélgetés Polgár Csabával, aki Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című kötete (először szamizdatban jelent meg) alapján az Örkény Színházban monodrámát rendez. Részlet Eörsi István börtönnaplójából. Fotók.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2016.10.27. (43 szám) Heti Válasz, V. Nagy Viktória: Kádár János lelkiismerete
    Ötvenhatos személyiségek az Operában
    S. N.: BÖRTÖNMONOLÓG (keretes cikk)

    „Mélyre ásott titkokról beszélt utoljára nyilvánosan az idős és beteg Kádár János 1989 tavaszán. Sötét múltjának visszatérő démonai most egy dokumentumdráma keretében elevenednek meg az operaház nézőtere alatt.”

    A Kádár utolsó beszéde című dokumentumdrámáról és a többi, hasonló témát feldolgozó alkotásokról. Fotók

    A Börtönmonológ című keretes cikkben Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre – börtönmonológ című monodrámájáról számol be a szerző.

    • A darabról bővebben is olvashat a honlapon az Eörsi István / Színház, film résznél.
    • Az Emlékezés a régi szép időkre című kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • socfest.hu, 2016.10.18. ’56-os börtönmonológ az Örkényben

  • 2016.10.28. Fejér Megyei Hírlap, (w): Ma is élő üzenettel
    MEGEMLÉKEZÉS Legyen örökös példa mindenki számára!

    A lepsényi és a mezőszentgyörgyi ’56-os megemlékezésekről.

    „Eörsi István: A kihallgatás című drámáját a Mezőszentgyörgyi Amatőr Színjátszó Kör mutatta be.”

  • 2016.11.01. (november) Irodalmi Jelen, Zentai Péter László: A piros pulóver

    Novella. A Kijevben, majd Leningrádban töltött utolsó egyetemi évéről. A Könyvvilág főszerkesztőjeként Varsóba utazott 1985-ben egy konferenciára. A Könyvvilág akkori jelentőségéről, népszerűségéről. Eörsi István is a műfordítói rovatban kaphatott nyilvánosságot. 

  • 2016.11.03. (44.szám) 168 óra, Ferencz Zsuzsa: Pista elmeséli

    Az Örkény Színház stúdiójában október 21-én bemutatták Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című börtönkönyve dramatizált, monologizált változatát Znamenák István előadásában. Eörsi vigyora. A szerkesztők: Bagossy László és Ari-Nagy Barbara, a rendező: Polgár Csaba.

    A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek/ Magyar nyelvű résznél.

  • 2016.11.04. (44.szám) Élet és Irodalom, Herczog Noémi: A mítoszleszámoló
    (Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre, Örkény Színház)

    Színikritika. Rendező: Polgár Csaba. Eörsi Istvánt Znamenák István formálja meg. A színház ötvenhat-előadása Eörsi Emlékezés a régi szép időkre című önéletrajzi kötetéből készült. 

    A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Jelenkor, 2019.06.szám Pandur Petra: Dokumentum és személyesség 1956 színreviteleiben 


  • 2016.11.04. Fejér Megyei Hírlap, (w)d: Színházi est: A kihallgatás
    A történelmi félmúlt emberi viszonyai ma is érvényesek

    „Nagy sikerrel mutatta be a MASZK társulata Eörsi István: A kihallgatás című drámáját az 1956-os emlékhét színházi estjén. A darabot Tóth Andrea rendezte.” Fotók

    Előzmény:

    • Színház, (Drámamelléklet – 1. rész) 1968.02.szám E.I.: Hordók
    • Színház, (Drámamelléklet – 2. rész) 1969.01.szám E.I.: Hordók
    • Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben

  • 2016.11.10. librarius.hu, Fazekas Zsuzsa: Znamenák István: Amikor Eörsi szövegeit mondom, akkor ő jelen van

    Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című könyve alapján az Örkény színház előadása. Rendező: Polgár Csaba.

    Beszélgetés Znamenák Istvánnal, aki a darabban Eörsit alakítja. Milyennek ismerte Eörsit?


    "Egy interjúban egyszer egy kora reggelen neki szegezték, hogy: Magáról azt mondják, hogy maga a baloldal Csurkája. És az Eörsi erre nem hogy megsértődne, szó nincs ilyesmiről. Rögtön azt mondja, hogy nagyon megtisztelő, Csurka István csodálatos drámaíró, de azért lehetetlen, hogy én Csurka lennék, mert van közöttünk egy alapvető különbség. Ő azt mondja, hogy minden meg fog változni, ha majd az övék lesz minden hatalom. Én nemcsak a teljes hatalmat nem akarom, de egyáltalán semmilyen hatalmat nem akarok. Miközben nem bántott ő senkit, aközben tényleg sok mindenki megbántódott, egyszerűen csak mert mindig kimondta, amit gondolt."


    A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István/Kötetek/Magyar nyelvű résznél.

  • 2016.11.11. (45.szám) Élet és Irodalom, Vásárhelyi Mária: A történelem kufárjai

    1998-ban, az első Fidesz-kormány hatalomra kerülését követően, az akkoriban Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadójaként tevékenykedő üzletasszony egyik első botrányt kiváltó lépése az volt, hogy a kormány megvonta az állami támogatás nagy részét a XX. századi történelem kutatásával foglalkozó két legszínvonalasabb tudományos intézménytől; az 56-os és a Politikatörténeti Intézettől. Az eredetileg a két intézet támogatására szánt összeget az akkor létrehozott, Schmidt Mária által irányított, XX. Századi Intézet alapítására csoportosította át a kormány. Az Eörsi István kontra Schmidt Mária-per felidézése.

    „Az ítélethirdetés óta több mint egy évtized telt el, perújrafelvételre természetesen nincs lehetőség, így csupán a tudásnak, az erkölcsnek és a jó ízlésnek tehetek panaszt, amikor kísérletet teszek annak igazolására, hogy az elmúlt évtized történései nemhogy cáfolták, hanem sokszorosan igazolták a 2005-ben meghalt író állításait.”

  • 2016.12.01. (48.szám) 168 óra, Csáki Judit: Hegedűs D. és Znamenák
    2016.12.05. 168ora.hu, Csáki Judit: Hegedűs D. és Znamenák, Márai és Eörsi

    2 egyszemélyes darab színikritikája.

    Hegedűs D. Géza Hallgatni akartam című Márai-estjéről a Vígszínházban. 1938. március 12., az Anschluss napja. Párhuzamosságok a jelennel. A rendező: Marton László.

    Znemanák István monológja az Örkény Színház stúdiójában Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című börtönnaplójából. Znamenák nem utánozza Eörsit, hanem gesztusaival megidézi. A rendező: Polgár Csaba.


    A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek/ Magyar nyelvű résznél.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.