EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2012.08.30. 7ora7.hu, Elhunyt Karácsony Tamás

    (A színész nekrológja. A Veszprémi TV-találkozó különdíját nyerte el Eörsi: Kihallgatás című drámájában nyújtott alakításért.)

  • 2012.08.31. (35.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, Varga László: A mi Amerikánk

    Tárca.

    Hegedűs Péter Az én Amerikám című filmjéről. A rendező nagyapja az egykori kommunista miniszterelnök, Hegedűs András. Az Eörsi István lakásán tartott ’56-os megemlékezésen is részt vett Hegedűs András.

    Hegedűs egyáltalán nem véletlenül tévedt Eörsi lakásába, ő volt a maga generációjában a vezető politikusok közül az egyetlen, aki képes volt az önvizsgálatra, szembenézett bűneivel, civil foglalkozásra váltott, neves szociológus lett, majd ’68-ban a Szociológiai Kutató Csoportja igazgatójaként elsőként tiltakozott a csehszlovákiai bevonulás ellen, leváltották, belső ellenzékbe vonult, majd szakmai tudása és nem kevésbé politikai múltja okán a kádári rend egyik legveszélyesebb ellenfele lett.”

  • 2012.08.31.metropol.hu, veol.hu, MTI: Elhunyt Karácsony Tamás, a kaposvári színház színművésze

    (Nekrológ.)

  • 2012.08.31.tiszatajonline.hu, MTI: Elhunyt Karácsony Tamás, a kaposvári színház színművésze

  • 2012.08.mozgovilag.com, Takács Ferenc: Hálnak az utcán

    (Részlet a könyvkritikából. Édes hazám. Kortárs közéleti versek. Összeállította Bárány Tibor. Budapest, 2012, Magvető.)

  • 2012.08.szám Alföld, Tolnai Ottó: Karácsony Benő Debrecenben

    Az Ünnepi Könyvhét debreceni megnyitóbeszédének szerkesztett szövege.

    „Sosem felejtem el, amikor Mária-Róza barátnőm, megismerkedve Eörsivel, minden bevezető nélkül azt kérdezte tőle, olvasta-e Karácsony Benő Napos oldalát? Nem, mondta Eörsi. Nem is hallottam róla. Mire Mária-Róza barátnőm azt mondta, akkor nem beszélgetünk. Mire Eörsi megesküdött, ha hazaér első dolga lesz elolvasni. És én máris elképzeltem, ahogyan Eörsi ül az egyik pesti kávéházban, kezében halinával...”

  • 2012.08.szám Hitel, Vasy Géza: Két felemás évszázad – Két felemás évtized
    Népiesség, 1990–2010

    Részlet. A szerző a közelmúlt két évtizedét vizsgáló konferencián a népiesség témakörében tartott előadást. A népiesség fogalmának tisztázása, kapcsolata a népi írók mozgalmával. A magyarországi két ellenzéki csoport „Egyaránt a többpártrendszeren alapuló, polgári jellegű demokráciát és a független Magyarországot tartották céljuknak, ám taktikai elképzeléseik eltérők voltak. Ekkor ez még nem akadályozta azt, hogy 1986 novemberének végén, az írószövetség közgyűlésén egységesen lépjenek fel. Itt a vezető szerepet a népi szárny írói játszották, s a pártközpont különösen Albert Gábor, Csoóri Sándor, Csurka István, Fekete Gyula és Sánta Ferenc felszólalásait tartotta elutasítandónak. A »polgári radikális ellenzékiek« közül Eörsit ítélték szélsőségesnek, Konrádot és Mészölyt ellenben visszafogottnak, konstruktívnak.”

  • 2012.09–10. szám (szeptember-október) Kapu, Makray Imre: „Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántott” már jó ideje
    miért nem épülhetett még fel a „Trianon – a magyar Golgota” emlékhely?

    A Szerző megismétli ugyanazt, amit a Kapu 2009.11–12.számában írt. (Makray Imre: Trianon – a magyar Golgota)

    Ahogyan a zsidók a Siratófalat alakították ki, úgy mi a Budavárnál alakíthatnánk ki ugyanezt a szétszórt magyarság számára. Ez tilos, mert „Ezek a judeoliberálisok ma is »kettős mércével« mérnek. […] Eörsi István magyar zsidó író a következőképpen tájékoztatta az amúgy is magyarellenes információs maszlagokból töltekező nyugati olvasókat, a Tagesspiegel újság hasábjain keresztül: »Ebben az övezetben van egy olyan egészségtelen rivalizálás, amelyben Magyarország kulcsszerepet játszik. Az I. világháború után területének kétharmadát felosztották szomszédai között. [...] Azóta ezen országok bizalmatlanok (sic!) Magyarországgal szemben, ahol a nacionalisták (ó, hogy egyem meg Eörsi fejét) mindig arról ácsingóznak (sic!), hogy legalább azon területeket kapják vissza, amelyekre a magyar történelem nyomta rá bélyegét. E bizalmatlanság gyakorta a magyar kisebbség elnyomásához és reakcióként Magyarországon még sovinisztább áramlatokhoz vezetett.«”

    Előzmény:

    • Der Tagesspiegel, 2004.04.30. Der Istvan Eörsi: Ungarn
    • Magyar Nemzet Online, 2004.05.03. Keresztes Lajos: Eörsi és Trianon
    • Magyar Nemzet, 2004.05.04. Lovas István: Napi sajtószemle

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Demokrata, 2004.05.06. (18.szám) Lovas István: Szelektív stigmák
    • Kapu, 2009.11–12.szám (november-december) Makray Imre: „Trianon - a magyar Golgota”

  • 2012.09.04.lumnicernoverek.blogspot.hu, Gandalf: A kihallgatás

    (Eörsi István A kihallgatás című darabjáról. Idézetek a korabeli sajtó kritikáiból. Eörsi először 1965-ben, a Both Béla vezette Nemzeti Színházban jelentkezik darabjával, de nem mutatták be, mint ahogyan a Tháliában sem. 1975-ben Zsámbéki szerződést köt Eörsivel a darab bemutatására Kaposváron, de csak tizenhárom évvel később rendezi meg a Babarczy László és Mohácsi János rendezőpáros. Ezideig négyszer kérték a minisztériumtól a bemutató engedélyezését, de visszautasították. Más lett volna a darab hatása, ha akkor adták volna elő, amikor Eörsi megírta. A darab ősbemutatója 1984-ben volt - Nyugat-Berlinben.)

  • 2012.09.13.magyarszo.com, (kz): Sírkő és kakó

    (A topolyai Mara Amatőr Színáz újabb bemutatója. Eörsi István Sírkő és kakaó című színműve; Rendező: Kálló Béla.)

  • 2012.09.14. (37.szám) Élet és Irodalom, Gerold László: Ex Libris
    A 20. századi magyar színháztörténeti kánon alakulása
    Kiss Gabriella: A magyar színházi hagyomány nevető arca

    Részlet a könyvkritikából. Eörsi István említése.

  • 2012.09.15., 16.Magyar Szó: H.I.: Mézkarnevál, színházi bemutató. Topolyai napok 2012.

    (Tudósítás az eseményről. A topolyai Mara Amatőr Színház új bemutatója, Eörsi István komitragédiája, a Sirkő és kakaó című előadás - Kálló Béla rendezésében - zárja a programsorozatot.)

  • 2012.09.18.sajt1.t-online.hu, Stuber Andrea: A Várkonyi-korszak.

    (A Vígszínház műsorpolitikája a hatvanas-hetvenes évek színházpolitikai kontextusában.)

  • 2012.09.19. (38.szám) Heti Világgazdaság, HVG: Leveles könyv
    E-KÖNYV + CSENDES REVELÁCIÓ

    Könyvkritika. A Levendel Júlia és Horgas Béla szerkesztésében megjelent kötet eddig publikálatlan levelekkel idézi fel a Kádár-korszakot. Eörsi István levelezése Kardos Györggyel.

    • A kötet Eörsi Istvánra vonatkozó részleteit elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2012.09.26.hetnap.rs, Molnár Krekity Olga: Sírkövek vagyunk, kakaó az életünk

    (A Topolyai Napok záró rendezvényeként a helybeli Mara Amatőrszínház bemutatta Eörsi István Sírkő és kakaó című darabját Kálló Béla színművész rendezésében.)

  • 2012.09.Várad, Ujvárossy László: Életszerű versenyben nyerünk

    (Részlet. Köszöntő a PKE képzőművészeti tanszéke tízéves jubileumára. Dezső Beáta: Versillusztrálás másként; Eörsi István A kő című verse.)

  • 2012.10.06.Magyar Szó, Színházi előadás

    (A topolyai Mara Amatőr Színház vendégszereplése Eörsi István: Sírkő és kakaó című darabjával.)

  • 2012.10.12.nol.hu, Csordás Lajos, Papp Sándor Zsigmond: Ferlinghetti a díjat sem kérte, ha állami pénz is jár vele

    (Lawrence Ferlinghetti visszautasította a Magyar Pen Club Janus Pannonius-díját, mert a magyar kormány korlátozza a szabadságjogokat. Szőcs Géza államtitkár szerint csak ürügyről van szó. Szőcs szerint Eörsi hasonló esetben nem akadályozott volna meg egy ilyen kitüntetést.)


  • 2012.10.16.maszol.ro (Új magyar szó online), Székedi Ferenc: A múzsa csókja

    (Lawrence Ferlinghetti nem fogadta el a Magyar Pen Club Janus Pannonius díját, mivel azt részben a kormány fedezi, amely a költő szerint korlátozza a szabadságjogokat. Az ezzel kapcsolatos magyarországi médiavisszhang, illetve ennek ürügyén a jobboldali sajtóban fellángoló vita: ki a magyar/nem magyar - ki a "magyar származású" /pl. Markó Béla, Kertész Imre/.)

  • 2012.10.szám Egyenlítő, Szelényi Iván: A Kádár-korszak lehetőségei és korlátjai
    – útinapló a hatvanas évek Magyarországából 2.

    Az értelmiség kiegyezési szándéka, az 1956-tal kapcsolatos amnézia. Eörsi István említése. „Aki nincs ellenünk, az velünk van” gondolat szerepe a konszolidációban. A ’63-ban szabadult értelmiségiek szerepe. „Többpártrendszerre csak őrültek gondolhattak.” Mit változtatott meg az idillikus helyzeten 1968 augusztusa, ami 1989-hez vezetett? Az értelmiség mélyülő kiábrándulása, elhidegülése majd szembefordulása a rendszerrel. Az ipari munkássággal történt megállapodásról. Fotók, Kádár Jánosról és Bibó Istvánról.

    A cikk első része (nincs a rendszerünkben) az Egyenlítő 2012/9-es számában jelent meg: Szelényi Iván: A Kádár-korszak lehetőségei és korlátjai – útinapló a hatvanas évek Magyarországából 1. „Sokáig vonakodtam, amikor felkértek, hogy tartsak előadást a Kádár-korszakról Kádár János születésének a centenáriumán. Aggasztott tudatlanságom. Vannak nálam sokkal avatottabb történészek, politológusok és szociológusok, akik többet tudnak Kádár János személyiségéről s az ő nevével fémjelzett kor gazdasági, politikai és társadalmi folyamatairól, mint jómagam. Aggasztottak és aggasztanak a Kádár személye és korszaka körül dúló politikai indulatok is.”

  • 2012.11.15. (46.szám) Magyar Fórum, Csurka István: Soros György bejövetele
    In memoriam Csurka István

    A Havi Magyar Fórum, 2010.07.01. (7.szám) Csurka István: Dr. Utólag visszaemlékezése című cikk utánközlése.

    A cikk második része: Magyar Fórum, 2013.01.10.(2.szám) Csurka István: Idegen célok és magatartások elemzése

    A cikk harmadik része: Magyar Fórum, 2013.01.24.(4.szám) Csurka István: A személyiséget leromboló politika Amerikában lett kipróbálva

    Kapcsolódó tartalmakat találhat a Havi Magyar Fórum, 2010.07.01. (7.szám) Csurka István: Dr. Utólag visszaemlékezése című cikknél felsoroltaknál és még több Magyar Fórumos cikknél.

  • 2012.11.23.miep.hu, Medveczky Attila: IN MEMORIAM CSURKA ISTVáN. Csurka István: Soros György bejövetele

    (Eörsi 1984 végén meghívta Csurkát a Margitkert vendéglőbe egy baráti társasággal együtt vacsorára "Soros György megbízására". Soros magyarországi kultúrára elköltendő pénzéről kellett dönteniük. Csurka kedvelte Eörsit, aki azt is elviselte, hogy ő pocskondiázza Eörsi nagy kedvencét, Lukács Györgyöt, így elfogadta a meghívást. Lukácsról: "...jellegzetes példánya lett népének, lefittyenő húsos vastag ajkához odaragadva mindig ott lógott egy félig szítt szivar...")

  • 2012.11.26.mno.hu, tgi (MTI): Meghalt Hamvas Béla fordítója

    (Sava Babic, szerb író nekrológja. Eörsi István műveit is lefordította szerbre.)

  • 2012.11.27.ujkonyvpiac.hu, MTI: Meghalt Sava Babic szerb író, a magyar irodalom fordítója

    (A szerb író nekrológja.)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.