EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2015.107.szám Eszmélet, Takács Róbert: A kultúra reformja – a reform kultúrája

    Részlet a tanulmányból.* Az 1967-es Magyarország könyvkiadásáról, mozijáról, színházáról.

    „Déry Tibornak már negyedik és ötödik regényét adták ki szabadulása után. Eörsi István visszatérhetett az Élet és Irodalomhoz, miközben Bibó István a KSH könyvtárában dolgozott, az 1951-ben félreállított Hamvas Béla pedig 13 évig tartó vidéki raktárosi munka után nyugdíjas éveit töltötte, és írásai csak további másfél évtized múltán kezdtek megjelenni.”

    * A tanulmány az OTKA (PD 109103) és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült; egyúttal a „Reformálható volt-e a szocializmus?" címmel a Politikatörténeti Intézetben, 2015. június 29-én megrendezett konferencián elhangzott előadás írásos változata.

  • 2015.11.05. (45.szám) Magyar Fórum, Csurka István: Visszaemlékezés

    A két két IMF-megállapodásról, az „IMF–Bilderberg-uralom”-ról. Eörsi ellene írt cikkéről.

    „Az Eörsi cikk befejezésének megértéséhez pedig kétségtelenül kell egy kis írói vájt fülűség és egy freudi technika. Mert ugyan miért másért bukna ki Eörsiből utoljára a »tősgyökeres magyar fiatalok« kifejezés, ha nem az ősi zsidó szorongás és az ősi gyűlölet, valamint a bilderbergesség miatt. Mi hát az örök ellensége minden bilderbergesnek? A tősgyökeres magyar. Már se lát, se hall Eörsi, és szitokszónak használja.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1992.10.29. E.I.: Összefüggések

    Kapcsolódó tartalmakat találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásainál.

  • 2015.11.08.24.hu, Tanár kínálta cigivel a gimnazistát. Indokoltan

    (Matiné György Péterrel. György Péter: A hatalom képzelete – állami kultúra és művészet 1957-1980 között c. kötete.)

  • 2015.11.13. (46.szám) Élet és Irodalom, Károlyi Csaba: Déry-trió
    (Előhívás, Litera Rádió, október 20., www.litera.hu, 78 perc)

    Rádiókritika. Déry Tibor Ítélet nincs című kötetéről beszélgettek: Jánossy Lajos, Németh Gábor és Reményi József Tamás. A korabeli kritikai fogadtatások között Reményi megemlíti, hogy „Eörsi is fanyalgott”.

  • 2015.11.13. (46.szám). Élet és Irodalom, Valachi Anna: Ha a világ rigó lenne...

    Recenzió Rigó Béla: Írásjelbeszéd verslábjegyzetekkel című kötetéről. Utalás Eörsi István Versdokumentumok magyarázatokkal 1949–1956 című könyvére


    Eörsi István: Versdokumentumok magyarázatokkal 1949–1956 című könyve adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 2015.11.18.origo.hu, Kovács Bálint - Kling József: Orbánt is elcsábította a Csárdáskirálynő hamis illúziója

    (A miniszter szerint felhőtlen polgári derű jellemzi Kálmán Imre százéves művét, a Csárdáskirálynőt, amelynek centenáriumi gáláján Orbán Viktor is jelen volt. Száz év színházi rendezői közül nem mindenki értene egyet vele.)

  • 2015.11.szám Hitel, Vasy Géza: A nyolcvanas évek és az Írószövetség közgyűlése 1986-ban

    Részlet. A Magyar Írószövetség története, szakaszai. Az 1981-es közgyűlésen: „Ezen a közgyűlésen Mészöly Miklós azt javasolta, hogy születhessenek irodalmi társaságok. Szilágyi Ákos, a FIJAK elnöke a kör válsága, az írószövetséggel kapcsolatos konfliktusai kapcsán az autonómia fontosságát hangsúlyozta. Eörsi István ironikus komolysággal a cenzúra hivatalos bevezetését javasolta, hogy egyértelműek lehessenek a közlési lehetőségek.”

  • 2015.12.07. huppa.hu, Tardos János: Egy sötét tükör cserepei – Pazar évek sötétben

    Részlet Vágvölgyi B. András: Pazar évek sötétben című könyvének kritikájából. Eörsi István említése.

    • A kötet adatait és az Eörsi Istvánról szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél. 

  • 2015.12.11. (50.szám) Élet és Irodalom, Pályi Márk: Gáli pontosan hiányzik

    Dornbach Alajos írása Gáli Józsefről több helyen is pontatlan, és téves állítások szerepelnek benne. További tények találhatóak Gáliról többek között Eörsi István Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve című kötetében.


    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 2015.12.18. (51–52.szám) Élet és Irodalom, Tóth Gábor Attila: Dysharmonia Mundi
    Eörsi István a szabadságról és a méltóságról

    Az írás az OSA Archívumban rendezett Eörsi10 konferencián elhangzott előadás rövidített változata.

    A TASZ létrehozásakor Eörsi is a tanácsadó testület tagja lett. Az emberi jogi elvekhez halála pillanatáig hű maradt. Esetei a cenzúrával. 1981-ben, az Írószövetség közgyűlésén a cenzúra visszaállítását kezdeményezte. Az ügynökaktákkal kapcsolatos gondolatai. A Schmidt Mária kontra Eörsi István-per. Ateizmusáról, szociális érzékenységéről, a gyűlöletbeszéd kapcsán kibontakozott vitáról, a rasszizmusról.

  • 2015.12.26. kettosmerce.blog.hu, Fehér Renátó: A mozdulatlan örökmozgó – tíz éve halt meg Eörsi István

    Megemlékezés. Elhangzott 2015. október 22-én, az Eörsi, a homo politicus és Eörsi, a homo ludens című konferencián az OSA Archívumban.

    Előzmény:                 

    • Szabad Demokraták, 1989.03.szám Tamás Gáspár Miklós: Irányzatok az SZDSZ-ben
    • Szabad Demokraták, 1989.04–05.szám E.I.: Harmadik út vagy harmadik helyzet
    • Új Fórum, 1989.05.19. (2.szám) Tamás Gáspár Miklós: Irányzatok az SZDSZ-ben
    • Szabad Demokraták, 1989.06.szám E.I.: Nyitóbeszéd
    • Élet és Irodalom, 2000.04.28. (17.szám) E.I.: A demokratikus ellenzék és a kapitalizmus
    • Élet és Irodalom, 2000.05.05. (18.szám) Szalai Erzsébet: A „balszélről”
    • Élet és Irodalom, 2000.05.12. (19.szám) Horváth Elemér: Eörsi és Churchill
    • Népszava, 2001.06.18. Tamás Gáspár Miklós: A nevető ember
    • Élet és Irodalom, 2006.06.16. (24.szám) Élet és Irodalom, Esterházy Péter: Eörsi-bekezdések születésnapon
    • dinamo.blog.hu, 2015.10.13. Tamás Gáspár Miklós: Eörsi Istvánról
    • Élet és Irodalom, 2015.10.16. (42.szám) Kis János: Eörsi hiánya 

  • 2015.12.szám Kalligram, Szegedy-Maszák Mihály: Értelmiségi csoportosulások kísérletei a magyar kultúra átalakítására a XX. század utolsó harmadában

    Tanulmány. A Partiumi Keresztény Egyetemen 2015. szeptember 10-én elhangzott előadás szövege. Eörsi István említése.

  • 2015.12.szám Látó, E.I.: Két konda
    Talált vers

    Vers.

  • 2016.01.21. (3.szám) Magyar Fórum, Csurka István: A harc kíméletlen és gonosz

    Az antiszemitizmus vádja. Spiró verse „erős cionista agresszió volt”. A gulyáskommunista rendszer összeomlása. Lehallgatások, megfigyelések, letiltások. A Hitel-ügy.

    „...Hitel. Óriási siker, rövid idő alatt felfut hatvanezres példányszámra, és azonnal belerúgnak. Eörsi István nagyon csúnyán megtámadja Trianonnal kapcsolatos gondolatai miatt, és leantiszemitázza Püski Sándort, a lap első kiadóját, anyagi forrásainak első összegyűjtőjét. Újabb megdöbbenés. Az 56-os börtönviselt Eörsi? Akinek a hatalmas Duna-parti termeiben ellenzéki összejöveteleken is jártam. Eörsi zsidó? Illetve: elsősorban zsidó?”

    Előzmény:

    • Hitel, 1989.04.szám E.I.: Mihez nem kell történettudósnak lenni?

    Kapcsolódó tartalmakat találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásainál.

  • 2016.01.28. (4.szám) Heti Válasz, Végh Alpár Sándor: Anarchista bölcs háttal szamáron
    Zsilip

    Naplójegyzetek. A Január 23-i bejegyzésből: „Nemrég tudtam meg, hogy a Kortárs 1957. őszi első számában Benjámin László, Erdei Sándor, Kónya Lajos, Örkény István, Sipos Gyula, Tamási Lajos nyílt levélben kötelezték el magukat a párt irányító szerepe mellett. […] 1957 őszén befejeződtek az íróperek, elhangzottak az ítéletek. Déry Tibor, Zelk Zoltán, Háy Gyula, Tardos Tibor, Eörsi István és a többiek előtt a foglár már kinyitotta a cellák ajtaját. Ettől ijedt meg Örkény? […] Foltot ejtett az életrajzra.”

  • 2016.02.04. ujkafe.website, 1956-2016: Egy forradalom újrajátszása (19)
    A magyar írók szólnak (részletek)

    Kossuth és Petőfi Rádió, 1956. október 29. / 16 óra 41 perc

    Zelk Zoltán írása: Föltámadás… 

    Most Karinthy Ferenc olvassa fel írását:

    Eörsi István: Hát ilyenek is tudunk lenni mi? 


    Forrás: Ómolnár Miklós: Tizenkét nap, amely… 1956. október 23-november 4. Események, emlékek, dokumentumok. Szabad Tér Kiadó, 1989


    A kötet adatait és Eörsi István "Hát ilyenek is tudunk lenni mi?" című versét megtekintheti a honlapon az Eörsi István/Kötetek/Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2016.03.01. (2.szám) Bécsi Napló, Bányai Tamás: Amerikai magyar újságíró-történet

    Az amerikai magyar vonatkozású kulturális életről, Gombos Zoltánról – az Amerikai Népszava/Szabadság clevelandi újságírójának szemével.

    „Eörsi István drámaíróval ugyan nem készítettem riportot, viszont barátok lettünk, három-négy alkalommal is vendégül láttuk otthonunkban. (Megjegyzem, az ő esetében azért maradt el a riport, mert odahaza ismert ellenzékinek számított, és Gombos Zoltán – politikai korrektségből?! – kerülte az ilyen embereket.) Eörsi társaságát, tudása és bohém természete okán különösen élveztem, még ma is úgy érzem, sokat tanultam tőle.”

  • 2016.03.szám Ellenfény, Sándor L. István: Változások évada

    Részlet. Az 1977/78-as évadról, a magyar színház korabeli viszonyairól. Idézetek Eörsitől.

    Előzmény:

    • Színház, 1976.12.szám Eörsi István: Kellemes vagy nyugtalanító színház?

  • 2016.04.01. Heti Világgazdaság (online kiadás), Pályi Márk: Legyen Mádl Ferenc út és Antall József tér!

    Demszky Gábor 1999-ben javasolta, hogy a Moszkva teret nevezzék át Antall József térre, amibe Antall családja nem egyezett bele. A Göncz Árpádról elnevezett városrészről és a Mádl Ferencről tervezett közterület-átnevezés elleni tiltakozásról.

    „Aki a mai fül számára bizarr Széll Kálmán tér elnevezést használja, az Orbán-rendszer egyik legeredményesebb múlteltörlő lépésében vállal szerepet. […] Több tucat honfitársunk vett részt a ’44-es ellenállásban, számosan kerültek tevékeny forradalmi szerepvállalásukért börtönbe 1956 után, sok-sok életet nyomorított meg a hatalom örökre és jóvátehetetlenül, a többségükről mégsem fognak soha utat elnevezni – sőt nem merült föl névadóként az ’56-ban igazán jelentős szerepet játszó Vásárhelyi Miklós, de Eörsi István vagy Litván György sem; az 1956-os halálraítélt Gáli József nevét, aki íróként is megérdemelné a dicsőséget, harmincöt évvel a halála után se viseli köztér, nem szólva a ténylegesen kivégzett Gimes Miklósról stb.”

  • 2016.04.15. parameter.sk, Széky János: Kire legyünk dühösek?

    Részlet. A híres embereket ért vádak, büntetések és a következmények Kiss László úszóedző kapcsán.


    "...akik 56 után ültek, és nyilvánossághoz jutottak, azok már a diktatúra első lazulásának idején, amikor visszatérhettek hivatásukba, nyíltan beszéltek róla. Az írók – Eörsi Istvántól Fekete Sándorig, Déry Tibortól Varga Domokosig – megírták magukról, és nem úgy, hogy ők valamit most jóvátesznek a hivatásbeli működésükkel. Aztán 1989 tájékán a teljes közvélemény értesülhetett róla, kit, milyen váddal, hány évre ítéltek el, és mikor szabadult."

    .


  • 2016.04.27. hirado.hu, MTI: Bemutatták A másik Magyarország hangja – Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről című kötetet

    A Magyar Írószövetség szerepe a közéletben. Az 1986-os írószövetségi közgyűlésről.

    „A több mint 400 oldalas kiadvány tartalmazza az MSZMP illetékes szerveinek az 1986-os írószövetségi közgyűlés előkészítésével összefüggő egyes dokumentumait, jelentéseit, a kétnapos közgyűlés teljes jegyzőkönyvét több mint 250 oldalon, majd a retorziókkal, kilépésekkel kapcsolatos iratokat, végül válogatást ad az írószövetség új elnöksége első néhány ülésének jegyzőkönyveiből, illetve a közgyűléssel kapcsolatos sajtópolémiákból. A közgyűlésen az írók közül felszólalt többek között Csurka István, Csoóri Sándor, Eörsi István, Fekete Gyula, Kiss Gy. Csaba, Sánta Ferenc, a hatalom oldaláról pedig Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Köpeczi Béla művelődési miniszter.”

    A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2016.05–06. szám Criticai Lapok, Balogh Géza: BRECHT ÉS A BÁBOK
    Bertolt Brecht: A kaukázusi krétakör

    Kritika a Budapesti Bábszínház előadásáról.

    „A kaukázusi krétakör számos jó magyar fordításban hozzáférhető. Ezek közül Eörsi Istvánét választották az előadás létrehozói. A gazdag választékból valószínűleg ez a legszikárabb, a legkevésbé »költői«. Olyan puritán és olyan hiteles, mint a Budapest Bábszínház vállalkozása.”

  • 2016.05.11. irodalmijelen.hu, Varga Melinda: ÖTVENHATTÓL JAPÁNIG

    László Noémi beszélgetése Vágvölgyi B. Andrással az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezte az Álljunk meg egy szóra-estek legutóbbi rendezvényén. A Kolorádó Kid című könyvéről és filmjéről – ennek kapcsán Eörsi Istvánról –, ’56-ról, utazásairól, disszidálásairól, a könyv szerepéről. A Tokyo Underground című könyvéről. Fotók

  • 2016.05.12. (19.szám) 168 óra, Jolsvai András: Mondanom sem kell

    A szerző kifogásai a Műcsarnok kiállításaival szemben. Számára lelki higiénia, hogy nem teszi be a lábát az intézménybe.

    „…a Fekete-féle magántársaság ilyetén helyzetbe hozása, intézményekkel, pénzzel és hatalmi pozíciókkal való mérhetetlen kistafírozása botrány…”

    „Eörsi István írt arról, milyen kellemetlenül érezte magát, amikor kijött a börtönből, és szembesülnie kellett azzal a ténnyel, hogy barátai, ismerősei már mind megkötötték a maguk paktumát a Kádár-korszakkal, beálltak a sorba, és csak kínos volt nekik egy ilyen figura, aki az elárult forradalomra emlékeztette őket.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.