Cikkek
-
2007.03.27.Népszava, Fábri Péter: Az elvek többet hoznak
-
2007.03.28. litera.hu, Színpadon az irodalom
Kornis Mihály író a Látó vendégeLáng Zsolt beszélget Kornis Mihállyal a Látó Irodalmi Színpadán. Az elmúlt tizenöt év során a Látó Irodalmi Színpad vendége volt többek közt Eörsi István.
2007.03.28. Magyar Hírlap, Ambrus Balázs: Hétköznapi hősök hó alatt!
A Kádár-rendszerről, amelyben a többség jól érezte magát, miközben sokukat ügynöknek szerveztek be. Amikor most ezekre fény derült, arról vitáznak, hogy az illető közszereplő-e, és mi van a személyiségi jogaival, holott az akták hozzáférhetőségéről és a nevek feloldásáról kellene beszélni.
„Eörsi István életének egyetlen vitán felül álló ténye, hogy a pártállami elvtársak őt még a rendszerváltás utáni megmondó embereknél is jobban gyűlölték. Ennek pedig az a több száz oldal operatív jelentés a tanúja, amelyek alapján az író émelyítően spiclibarátként aposztrofálja a hatályos törvényeket. Nehéz lenne ezzel vitatkozni. Ám amíg így marad, addig senki se csodálkozzon azon, hogy a »Nemzet csótánya«, Nagy Feró sem a Napbarnított rám állított című könyvét fogalmazza, hanem a kollektív felejtés oltárán áldozva a jégrevübe megy csúszkálni.”
2007.03.28.hocipo.hu, Farkasházy Tivadar: Ideje lenne egy nyugodt sétának
(Részlet. Az `56-os hősök és a liberálisok.)
2007.03.28.hocipo.hu, Para-Kovács Imre: Szociálisan szocialista
(Részlet. Szóvivők és blogindítás - Lukács György esztétikája.)
2007.03.29. (13.szám) 168 óra, Buják Attila: Ex
A szerethető politikus – Kuncze Gábor.
„»Életem legszomorúbb napja« - morogta szegény Eörsi István a Mérleg utcai lépcsőn a húszszázalékos eredményt hozó »nagy vereség« után, melynek folyományaként az SZDSZ mellesleg kormányra is került.”
2007.03.30. (13.szám) Élet és Irodalom, Bauer Tamás: Szabad demokrata politika
a kétezres évtizedbenTartós bajok vannak a gazdaságban, a többség úgy érzi, hogy az országban rossz irányba mennek a dolgok. Gyorsul az infláció, de a gazdasági növekedés folytatódik, ezzel együtt korlátozó intézkedéseket vezettek be, és az euró bevezetése későbbre tolódik. A gazdasági problémákon túl „Az egyik domináns politikai erő, a Fidesz a kormány destabilizálására törekedve a demokratikus rendszer egészét destabilizálja.” A demokratikus erők tehetetlenül állnak szemben a Fidesszel. Ennek okai és következményei. Mit tett ez ellen az SZDSZ régebben és az elmúlt években? Miért kell változnia az SZDSZ-nek? Kié a felelősség Magyarország rossz helyzetéért? Mik a teendők a gazdaságban és a politikában? Az állam szerepe. Vita a szabadság időszerűségéről. Eörsi István említése.
2007.03.30. (4.szám) Újpesti Napló, Szálinger Balázs: Horváth Dávid Top 3
A Magyar Sajtófotó Kiállításon Horváth Dávid három fotója is szerepelt. Az egyik, az Eörsi István 2005 című a költő-publicista utolsó fotója. Ezzel a munkával Horváth Dávid tavaly a Sajtófotó Pályázat portré-kategóriájának első díját is elhozta.
2007.03.szám Criticai Lapok, Nádra Valéria: Összegzés és betakarítás
Földes Anna: Megismételhetetlen találkozások
Új Világ Kiadó
Földes Anna: Örkény a színpadon
Új PalatínusKönyvkritika Földes Anna két kötetéről.
„Örkény valószínűleg nem tartozott a »született mártírok« közé, Eörsi Istvánnal szólva ő is »a sült ürücombot részesítené előnyben a mártírkoszorúval szemben«. Ugyanakkor persze árulóvá sem szeretne lenni, inkább egy ösvényt keres, ahol legalább az egyik lábát megvetheti, s közben továbbfejlesztheti szakmai tudását.”
2007.03.szám Ezredvég, Szerdahelyi István: Ez jó mulatság, férfimunka volt
MorfondírozásEgy 1981–82-es Kritikában megjelent vitáról. Szerdahelyi felidézi, kiknek adott teret lapjában a Kritika főszerkesztő-helyetteseként, majd később az Új Fórum főszerkesztőjeként.
Kapcsolódó cikkek:
- Kritika, 1989.03.szám Fejtő Ferenc: Megjegyzés Szerdahelyi Istvánnak a Kritika 1988. decemberi számában „Egy interjú tanulságai” címmel megjelent cikkéhez – Nincs a rendszerünkben
- Ezredvég, 1994.02.szám Szerdahelyi István: Kis bértollnokok
- Beszélő (Folyóirat – február),1999.02.szám György Péter: 1982. Beszélő évek – Nincs a rendszerünkben
- Ezredvég, 2006.05.szám Szerdahelyi István: Egy szellemi végvár: a Szegedi Lukács Kör – Nincs a rendszerünkben
2007.04.01. (4.szám) Havi Magyar Fórum, Szőcs Zoltán: Ady és az ő Margitái
Idézetek Ady Endre: Margita élni akar című verséről alkotott véleményekből. A vers egyik ihletőjéről, Vészi Margitról, Brüll Adélról. A vers megírásának, korabeli fogadtatásának története, elemzése. Ady elnémítása. A magyar–zsidó együttélés lehetőségéről vagy lehetetlenségéről.
„...hogy ha a zsidók nem segítenek, magunknak kell nekivágnunk a modernizációnak. Valójában nem új program ez Adynál, és érdekes, hogy a költő születésének 120. évfordulóján, a Petőfi Múzeum Ady-ünnepségén Eörsi István hosszasan idéz egy Ady citátumot:”
Előzmény:
- Népszabadság, 1997.11.22. E.I: Bánatos gondolatkísérlet
Kapcsolódó cikkek:
- Az előzményben megjelölt cikknél felsoroltak.
2007.04.03.emasa.hu, Cserhalmi Imre: Visszapillantás
(Recenzió a 25 év sajtófotó-kiállításnak emléket állító Visszapillantás c. kötetről. Részlet.)
2007.04.07.Népszava, N.Sándor László: Eörsi tekintete
(Horváth Dávid fotója kapcsán Eörsi Istvánról.)
2007.04.13. (15.szám) Élet és Irodalom, Hemrik László: Cím nélkül
MegnyitóSimon Zoltán kiállítása a Ferencváros Pincegalériában. „Hatalmas ívet ír le a kulturális aspektusa is az anyagnak. Az ív egyik végén láthatók a taino indiánok madonnái, akik az örök nő, a termékenység, így a folyamatosság, a folyamatos élet megtestesítői, míg a másikon Eörsi István, miközben az örök ellenzéki filozófus/költőnek emléket állító grafikán keresztül megidéződik a XX. századnak második felének keszekusza magyar társadalma is.”
2007.04.14.Népszava, Kukorelly Endre: Budapesti Buchmese
(Gondolatok a XIV. Budapesti Nemzetközi könyvfesztivál kapcsán az 1992-es frankfurti könyvvásárról.)
2007.04.24. Új Magyar Szó, Lokodi Imre: Beleírások Könyve
KommentárAz Írók Boltjáról, egy lehetséges Beleírások Könyvéről, ami tulajdonképpen Novellisták könyve is lehetne. Ki mindenki írt és írhatna bele.
„… nagyon sajnálom, hogy Mándy Iván, Bajor Andor, Gion Nándor és Eörsi István már nem teheti meg, így talán a Beleírások Könyve sem telik be teljesen. Mondjam, hogy megnyugtató? Nem mondhatom.”
2007.04.25. litera.hu, Bartistól Závadáig
Kortárs irodalmi olvasókönyvKönyvismertető a 2005-ben megjelent Kortárs irodalmi olvasókönyv második, bővített kiadásáról. Felelős szerkesztő: Menyhért Anna, szerkesztők: Kiss Noémi, Parragh Szabolcs és Vaderna Gábor. Az antológia 72 szerzője között szerepel Eörsi István 13 írása.
- A kötet adatait, előszavát és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
2007.04.szám 2000, Rákóczy Rozália: Militaria Hungarica
Katonai kisnyomtatvány-bibliográfia I-III. 1956-os röplap-bibliográfia I-IV.Részlet. A kiadvány Személynévmutató részében: Eörsi István: Kőbálvánnyá, Méltó és Szóba ne állj.
2007.04.szám 2000, Szilágyi Ákos: Kende Péter / Eltékozolt forradalom?
Részlet a könyvkritikából. Eörsi István említése a nem idézettek között.
2007.04.szám Hadtörténeti Közlemények, Rákóczy Rozália: Militaria Hungarica
Katonai kisnyomtatvány-bibliográfia I-III. 1956-os röplap-bibliográfia I-IV.Részlet. A listában szerepel Eörsi István három verse.
Kapcsolódó cikkek:
- Új Hungária, 1957.06. M. L. – E. I.: Szóba se állj vele. Kőbálvánnyá válva
- Kapu, 1995.10–11.szám (október – november) Elek István: Vajon meddig mehet el az ember a komcsizásban?
- Folia Historica, (A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Évkönyve. Folia Historica II. kötet, 2002.) 2002. Baják László: Az „Élünk" története
- Hadtörténeti Közlemények, 2006.03.szám Rákóczi Rozália: 1956-os röplapok annotált bibliográfiája
- Élet és Irodalom, 2013.10.11. (41.szám) E.L.: Eörsi István, 1956–57
- beszelo.c3.hu, 2013.11.18. Eörsi László: Eörsi István, 1956-57.
2007.04.szám Literatura, Kiss Gabriella: Elidegenítés – elmesélés – eltávolodás
– Fejezetek a magyarországi Brecht-recepció történetéből –A tanulmány A Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj támogatásával jött létre. Első változatát lásd HUBER Beáta, Kiss Gabriella: 1998www.villanyspenot.hu.
„Mennyiben van igaza Eörsi Istvánnak, aki szerint a »magyar színház [...] híján volt mind-annak, ami Brecht világszínházi jelentőségét biztosította. Népi realizmusa helyett nekünk népszínművünk volt, operái és dalos darabjai helyett operettünk, társadalomkritikája helyett bulvárszentimentalizmusunk, avantgardizmusa helyett sem-mink«?”
- Bertolt BRECHT: Színházi tanulmányok (Fordította: Eörsi István, Imre Katalin, Vajda György Mihály, Walkó György.) című kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
Előzmény:
- Színház 1998.02.szám E.I.: Magánbeszéd Brechtről
Kapcsolódó cikk:
- Literatura, 2014.03.szám Kiss Gabriella: A hiány tradícióképző ereje: a Philther-projekt Brecht-olvasata
- További kapcsolódó cikkeket olvashat a honlapon, ha a keresőmezőbe beírja a MAGÁNBESZÉD szót.
2007.04.szám Múlt és Jövő, Haraszti György: Lejtmenetben
(A magyarországi zsidóság vészkorszak utáni első 12 éve)A tanulmány a Karády Viktor 70. születésnapja alkalmából tartott konferencián elhangzott előadás ismételten átdolgozott és kibővített változata.
„Eörsinek és hasonló származású/szellemiségű társainak saját zsidóságuk megítélésében elfoglalt ambivalens álláspontját jól tükrözik a dilemmát több évtizedes perspektívába állító sorai. »Első eszmélkedésem óta arra vágyom, noha persze sokáig ezt nem tudtam volna így megfogalmazni, hogy otthon érezhessem magam... Még 1944-ben sem rémlett fel bennem, hogy nem vagyok magyar, de ekkor azért feltűnt már, hogy folyton-folyvást át akarják döfni a rejtelmes okból szívemre kényszerített sárga csillagot. 1945 után úgy gondoltam, hogy a szocializmus a többi tébollyal együtt a faji őrületet is kiiktatja majd a nemzetéletéből. Hamar be kellett látnom, hogy reményeim egy pokoli rendszer szolgálatába állítottak. Hogy jóvátegyem ezt, a többi magyar ifjúval együtt lelkesen buzgólkodtam a forradalom napjaiban. Ezért sok magyar ifjúval együtt dutyiba csuktak néhány évre. A dutyi számos zárkájában vidáman viseltem el a bánatos honfisorsot, de azért reggelente gyakran meghökkentett, hogy egyik vagy másik zárkatársam éjjel, amíg aludtam, visszavarrta csíkos zubbonyomra a sárga pecsétet. Nem értettem, hogyan gondolhatják, hogy én nem vagyok magyar. /.../ Hová asszimilálódjon egy asszimilálódott zsidó?« — Eörsi István: »Költői kérdések« in: Ismerős úr a csúszdán, (Budapest:Nóran Kiadó, 2002), 326.”
- Eörsi István Ismerős úr a csúszdán című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
2007.04.Színház, Proics Lilla: A/t* út, félre
(Színikritika. Ion Luca Caragiale: Karnebál - kaposvári Csiky Gergely Színház)
2007.05–06. szám Lyukasóra, Bodnár Dániel: Látogatóban Ágh Istvánnál
Beszélgetés Ágh Istvánnal pályájáról, bátyjáról, Nagy Lászlóról, gyerekkoráról, családjáról. Mennyiben volt más a költők, a költészet helyzete abban az időben, amikor pályakezdő volt? Az Eötvös-kollégiumról, az egyetemi éveiről, költői társaságáról. Az ötvenes és a hatvanas évek kultúrpolitikájáról, a Hitelről, a cenzúra működéséről, a besúgókról, a betiltásokról. A mai szellemi élet kettészakadásáról, a kultúrterrorról, a népi, nemzeti irodalom perifériára szorulásáról. Fotó
„Volt is botrány belőle, amikor Eörsi István ’86-ban, az írók közgyűlésén, azt javasolta, vezessék be nyíltan a cenzúrát, hogy nyilvánvalóbbá váljanak a dolgok.”
A három Eörsi
A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója
(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.
