EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2005.01.27.Magyar Narancs, Csáki Judit: Színház: "Előbb a has jön..."
    (Színikritika; Brecht az Örkény Színházban. A filléres opera.)

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét és/vagy a KOLDUSOPERA szót.

  • 2005.01.27.Magyar Narancs, Gavra Gábor: Válaszúton. Küldöttgyűlés előtt az SZDSZ

    (Részlet. )

  • 2005.01.28. (4.szám) Élet és Irodalom, Csákó Edit: Egy hívő válasza egy ateistának

    Reflexió Eörsi István: Imádkozik a pápa (Élet és Irodalom, 2005.01.14. 2.szám) című cikkére. Gondolatok az istenhitről, a Sátánról, a Biblia alapigazságairól, Jóbról. Ha van Isten, vajon gonosz-e?


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2005.01.14. (2.szám) E.I.: Imádkozik a pápa

  • 2005.01.28. (4.szám) Élet és Irodalom, Koltai Tamás: Zártkörű rendezvény

    Színikritika Weill–Brecht: A filléres opera című darabról, melyet az Örkény Színházban mutattak be. Rendező: Bagossy László, fordító: Eörsi István.

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét és/vagy a KOLDUSOPERA szót.

  • 2005.01.29. Magyar Nemzet, Laczik Erika: Egy besúgó tisztikereszttel

    A Szabó István, majd Nagy Lajos fedőnevű Bácskai Tamás ügynök jelentései, életútja. Családjáról, kollégáiról, filmesekről, művészekről jelentett. Első jelentését 1956. november 29-én adta Banovich Tamás filmrendezőről. Liska Tiborról, Markos Györgyről, Ádám Györgyről, Kerényi Máriáról, Bod Péterről, sógoráról, Tánczos Gáborról, a Romániában fogva tartott Nagy Imre-csoport tagjairól, felesége testvéréről, Bárkány Györgyről, a Petőfi körösökről (több név), Kiss Károly költőről, anyósáról – és annak férjéről, baráti köréről –, Palotai Erzsiről. Bácskai Tamás rövid életrajza.

    „Kiss Károly véleménye szerint Krassó György nagyon »vagány, gerinces, bátor« ember. »Kitűnő« embernek tartotta Széll Jenőt, Ádámot, Földvári Rudolfot, Márton ezredest, Marián Istvánt. Az ügynök által idézett beszámoló szerint Eörsi István »nevetségesen viselkedett«, »állandóan a nyilasok és a fasiszták tetszésére pályázott, megjátszotta a magyar költőt, egyszer fegyelmije volt, mert piros, fehér, zöld gombokat varrt fel a ruhájára.«”

    Reagálás:

    • Kortárs, 2005.04.szám Szigethy Gábor: 1956 – Bűnbeesés után

  • 2005.01.29. Magyar Nemzet, Stefka István: A kőért már nem hajol le senki
    Rendszerváltók (1.) – Dénes János

    Beszélgetés Dénes Jánossal a rendszerváltásról. 1986-ban részt vett a forradalom harmincadik évfordulójára szervezett megemlékezésen. Fotók

    „– A meghívót Eörsi István Duna-parti lakásába illegálisan kaptam, és illegálisan mentem oda. Odaérkezésemkor az óriási lakásban már száz szék volt elhelyezve, és nem kellett nagy bölcsesség ahhoz, hogy rádöbbenjek: száz széket odahordani ilyen frekventált helyre nem lehetett illegálisan. Tehát ez nem volt titkos találkozó.

    – Kik voltak ott?

    – Akikre emlékszem: Rácz Sándor, Nagy Elek, Mécs Imre. Természetesen a házigazda, Eörsi Pista fogadott bennünket, valamint ott volt az akkori rendkívül szűk ellenzéki mag Haraszti Miklóstól Vásárhelyi Miklósig és sokan mások. Az összejövetelt nem október 23-án, hanem – gyávaságból? – 1986. december 6-án, Mikulás napján tartottuk. A bizarr az volt, hogy ugyanezen a napon emlékezett az MSZMP is első kongresszusára, hiszen nekik is harminc évük telt el. A mi kétnapos értekezletünk másnapján az MSZMP diadalmas pártértekezletéről jó néhányan átsunnyogtak Eörsi lakására.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1999.10.25. Szigethy András: ’56-nak nincs mai üzenete. Évfordulós találkozó Eörsi István lakásán. E.I.: A forradalomról tíz évvel a rendszerváltozás után
    • További kapcsolódó cikkeket találhat a Népszabadság, 1999.10.25. Szigethy András: ’56-nak nincs mai üzenete című cikk felsorolásánál.

  • 2005.01.29. Népszava, Helyesbítés

    Reflexió Petri Lukács Ádám cikkére. Eörsi–Schmidt-per. A bíróság Eörsit nem csak első fokon, másodfokon is – immár jogerősen – elítélte rágalmazó állításáért.

    • A nyomtatott lapban Petri cikke Sajtó, szabadság címen jelent meg.

    Előzmény:

    • Népszava, 2005.01.27. Petri Lukács Ádám: Sajtó, szabadság

  • 2005.01.szám Beszélő (Folyóirat – január), E.I.: Ne csinálj magadnak faragott képet

    A drezdai Deutsches Hygiene-Museumban 2004. november 28-án tartott előadás magyar nyelvű változata.

    A hit kérdéseiről, Isten imádatáról, a vallástörténetről és a kereszténység történetéről. Heinrich Heine a képek ideológiai jelentőségéről. Freud, Jan Assmann és Gerhard Kaiser gondolatai.

  • 2005.01/02.Zirbel News, Christiane Hempel - Florian Pittroff: Brecht-Literaturfest 2005. Aufbruch Europa? "...Das Einfache, das schwer zu machen ist"

  • 2005.02-03.Világosság, Sergis Tz. Nikos: Történelem és Etika. Lukács kantianizmusa mint morális probléma (Részlet.)

  • 2005.02.01. Magyar Nemzet Online, Csontos János: Zámoly 2. – Magyar értelmiségiek újabb levele Párizsba

    Levéltervezet a francia kormányfőhöz a zámolyi romák ügyében. Az aláírásokat nem tartja hitelesnek, mivel a piszkozat alatt posztumusz aláírások is szerepelnek. Az aláírók között van Eörsi István. Névsor.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kapu, 2001.03.szám (március) Magyar értelmiségiek levele a francia kormányfőhöz
    • Magyar Demokrata, 2001.03.22. (12.szám) Köszönet Franciaországnak
    • Magyar Demokrata, 2001.03.22. (12.szám) Székely Kecskés János: A százötvenharmadik
    • Élet és Irodalom, 2001.03.23. (12.szám) Magyar értelmiségiek levele
    • Élet és Irodalom, 2001.03.30. (13.szám) Bodor Ádám: Kompetencia
    • Erdélyi Napló, 2001.04.03. (14.szám) Kádár Ferenc: Az értelmiség Janus-arca
    • Élet és Irodalom, 2001.04.06. (14.szám) E.I.: Jelentés magyarellenes ösztöneimről
    • Magyar Nemzet, 2003.03.27. Haklik Norbert: Független, bűnpártoló értelmiségiek
    • Magyar Demokrata, 2005.02.10. (6.szám) S. Cs.: Hazudtak, belátták
    • Magyar Demokrata, 2005.11.10. (45.szám) Lovas István: Viszonzás
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZÁMOLYI ROMÁK kifejezést, vagy JOSPIN nevét.

  • 2005.02.01.PIM.hu, Február 8-i program a Petőfi Irodalmi Múzeumban

  • 2005.02.02. Magyar Nemzet Online, MNO: A nap idézete
    Eörsi István: Rendezni végre közös dolgainkat…

    „Eörsi István: 1989 óta folyik a harc – leegyszerűsített megfogalmazással élve – a besúgók adatainak védelme és a pártállam üldözötteinek információs szabadsága között. Átlátom e harc tétjét, csak azt nem értem, hogy miért nem kérdezzük meg félreérthetetlenül, mi erősebb: a pártállami elnyomó szervek mai érdekérvényesítő képessége, vagy az a társadalmi igény, mely közös dolgaink rendezését tekinti legfőbb feladatának?”

    Előzmény:

    • Népszava, 2005.02.02. E.I.: Az információszabadságról

  • 2005.02.02. Népszava, E.I.: Az információszabadságról

    Publicisztika. Ügynökügyek, adatvédelem, információszabadság.

    „Nincs erkölcsi alapja annak – gondolják sokan –, hogy különbséget tegyünk az együttműködés különféle fokozatai közt. […] úgy gondolják, hogy a hetvenes-nyolcvanas években Kádárék is, ha mindent megfontolunk, demokraták voltak, akkor hát miért szekírozzuk azokat, akik hozzánk hasonlóan annak a rendszernek a fennmaradásán munkálkodtak. Az efféle és ezekhez hasonló gondolatmenetek az adatvédelem fetisizálására vezetnek. […] Ne rendeljük többé az adatvédelmet az információ szabadsága fölé, hanem használjuk arra, amire való. Tudhassa meg bárki, hogy ki sértette meg adatait a Kádár-korszakban, milyen adatokat sértett meg, milyen eszközökkel, és mire használta a rendszer az illegálisan megszerzett információkat. […] nem arra van szükség, hogy nagyon megkésetten és már csak ezért is értelmetlenül megnyirbáljuk bűnösnek talált embercsoportok állampolgári jogait, megfenyítsük, borsóra térdepeltessük, pellengérre állítsuk őket, hanem egyszerűen csak annak lehetőségét kell megteremteni, hogy a közösség egészséges értékrendet alakíthasson ki a saját soraiban.”

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet Online, 2005.02.02. MNO: Eörsi István: Rendezni végre közös dolgainkat – A nap idézete

  • 2005.02.03. (5.szám) Magyar Demokrata, Gazdag István: Hülyeség nem akadály
    Margaritas „a porcis”

    Szemezgetés Tóth Gy. László Balliberális eszmefuttatások határok nélkül című köteteiből. Néhány idézet Eörsi írásaiból.

    „Simicskó Istvánnak »obszcén kisugárzású a feje«, legalábbis Eörsi István szerit, aki ugyanakkor a »sasváriszilárd nevet« – így, csupa kisbetűvel – »nem egy ember, hanem egy fajta megjelölésére« használja, »amely állatrendszertani értelemben – de csakis így – gerinces« [...] »Néróka mosolyog így« (Eörsi István), mint ez a »kisember« (Magyar Hírlap)”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1998.11.06. E.I.: Egy mosoly természetrajza

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 2000.10.14. Tóth Gy. László: Szembesítés
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál. További kapcsolódó tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a SASVÁRISZILÁRD szót.

  • 2005.02.03. Magyar Hírlap, Kovács Gergely: Az óriások az égig érnek?
    Filmszemle

    Három dokumentumfilmről. Fésős András dokumentumfilmje Herskó János rendezőről.

    „Az ellentmondásos megítélésű idős mester okosakat mond, és a róla nyilatkozó kollégák-tanítványok szavai végig őszinték. Pozitív képet rajzol a film Herskóról, s megőrzi a téma izgalmasságát. Kár, hogy Eörsi István (aki nincs ilyen jó véleménnyel a rendezőről) nem szólal meg benne – csak az egyik riportalany hivatkozik rá.”

  • 2005.02.04. (5.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Újabban

    Vers. A verset Eörsi 2004. december 19-én írta a Szabolcs utcai kórházban.

  • 2005.02.09.ujkonyvpiac.hu, Lovász Andrea: Röpül a malac

    (Könyvkritika. Friss tinta! Mai gyerekversek. A versantológiában Eörsi István: Az ördögfióka és a tündér című verse.)

  • 2005.02.10. (6.szám) Magyar Demokrata, S. Cs.: Hazudtak, belátták
    A negyven bátor értelmiségi ügyesen levált Krasznairól

    Az értelmiségiek egy csoportja – köztük Eörsi István – elhatárolódott a 2000-ben Strasbourgba távozott zámolyi romáktól és vezetőjüktől, Krasznai Józseftől. Levéltervezetükben bocsánatot kértek a francia közvéleménytől, a kirekesztéssel vádolt magyaroktól viszont nem. Krasznai politikai életútja, bűne, és ötéves börtönbüntetése.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2001.03.23. (12.szám) Magyar értelmiségiek levele
    • Élet és Irodalom, 2001.03.30. (13.szám) Bodor Ádám: Kompetencia
    • Magyar Nemzet, 2005.02.01. Csontos János: Zámoly 2. – Magyar értelmiségiek újabb levele Párizsba

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Demokrata, 2001.03.22. (12.szám) Köszönet Franciaországnak
    • Magyar Demokrata, 2001.03.22. (12.szám) Székely Kecskés János: A százötvenharmadik
    • Magyar Demokrata, 2005.11.10. (45.szám) Lovas István: Viszonzás
    • Magyar Demokrata, 2009.02.11. (6.szám) Lass Gábor: Negyven felbújtó
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZÁMOLYI ROMÁK kifejezést.

  • 2005.02.11. (6.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Egyház és állam

    Az állam egyházpolitikájáról. Az egyházi besúgók ügye és a jobb- és baloldal lelkiismerete. Őszintétlenség mindkét oldalon a demokratikus fordulat után. A magyar egyház szervilizmusa, amely most nyíltan a jobboldalt támogatja. Horn Gyula és Angelo Sodano bíboros megállapodása a Vatikánban: a katolikus egyház előnyben részesítése. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki „végre citoyenként viselkedett a Vatikánban” 2004-ben ezt szóvá tette Sodano bíborosnak, amit óriási felháborodás követett.


    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 2005.02.19. Fáy Zoltán: Hit, bizomány
    • Magyar Nemzet, 2005.06.11. F. Z.: Bűn és bűnhődés


    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 2005.01.20. Eörsi István: Egyház és politika - Révész Sándor válasza
    • Magyar Nemzet Online, 2005.01.20. Eörsi István: Bayer Zsolt szellemisége
    • magyarkurir.hu, 2005.01.20. Napi sajtószemle
    • hirszerzo.hu, 2005.02.16. Political Capital: Az egyház és a politika viszonya

  • 2005.02.15. litera.hu, Eörsi István: A fogadás
    A Noran Kiadó kiadványa
    Első közlés

    Részlet a könyvből.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2005.02.16. hirszerzo.hu, Political Capital: Az egyház és a politika viszonya
    SAJTÓVISSZHANG

    Gyurcsány Ferenc miniszterelnök december 18-án Vatikánba látogatott, ahol bírálta a Magyar Katolikus Egyház egyre gyakoribb pártpolitikai vitákban való szerepvállalását. Tavaly ősszel ugyancsak nagy vitát indított el a kormány 2005-ös költségvetési tervezete, amelyben az egyházi iskoláknak kevesebb állami támogatást juttatott volna. Az egyház politikai kérdésekben való szerepvállalását bíráló és támogató vélemények. Az egyház és a politika viszonyával foglalkozó publicisztikák listája.

    Eörsi: „A magyar katolikus egyház »nyílt és intenzív« politizálása törvényt nem sért ugyan, de éppen nyíltságánál fogva kiváltja mindazok ellenállását, akik a vallást magánügynek szeretnék tekinteni.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 2005.01.06. (1.szám) Bojtár B. Endre – Bundula István: „A Vatikánban már hallottak ilyet” (Gyurcsány Ferenc miniszterelnök) – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 2005.01.11. Révész Sándor: Jogot, de semmi hatalmat – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 2005.01.20. E.I.: Egyház és politika – Révész Sándor válasza
    • Magyar Nemzet Online, 2005.01.20. MNO: A nap idézete. Eörsi István: Bayer Zsolt szellemisége
    • magyarkurir.hu, 2005.01.20. Napi sajtószemle
    • Élet és Irodalom, 2005.02.11. (6.szám) E.I.: Egyház és állam
    • Magyar Nemzet, 2005.02.19. Fáy Zoltán: Hit, bizomány

  • 2005.02.18. (7.szám) Élet és Irodalom, J. Győri László: „Legalább ismét ellenzékben érezhetem magam”

    Interjú Eörsi Istvánnal A Fogadás című drámáit tartalmazó kötete kapcsán drámaírói pályájáról. 1956 előtti verseiről. „Az első dráma, amelyet 1964-ben írtam, a Megmentett város, egy közvetlen élmény hatására született: az 1952-es Déry-vita hatására. […] Hallgattam Révait, és az az érzésem támadt, hogy egy inkvizítort hallok.” A Huligán Antigoné című darabjáról. 1968-ban kezdték el játszani darabjait (Sírkő és kakaó) – Déry mondatai erről. Miért vette vissza a Huszonötödik Színháztól a Huligán Antigoné című darabját, amit később a Pince Színházban mutattak be? A Széchenyi és az árnyak, Az interjú, A Kihallgatás, a Kompromisszum, a Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából című darabjai bemutatásának körülményei. Aczél György feltételei. A Kihallgatásról: „Németh Miklós miniszterelnök az előadás után odajött hozzám, hogy gratuláljon, és megkérdezte: »Miért nem mutatták ezt be korábban?« Mire azt válaszoltam, hogy »Mert azt önök nem engedték volna.« Erre ő köszönés nélkül megfordult és elment.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi István: A fogadás című kötetének adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 
    • A Huligán Antigoné a Különremény című kötetben jelent meg. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: HULIGÁN ANTIGONÉ

  • 2005.02.18. (7.szám) Elmondom hát...

    Egy névtelen levélíró beszámol arról, hogy katonakorában miként szervezte őt be egy falujabeli őrnagy, és miként zsákmányolta ki hétvégi telkén. Jelentést írt K.-ról, aki ezt mondta egy sorakozónál: „Minden kommunistát ki kéne nyírni.” Aztán az őrnagy eltűnt az életéből, nem írt több jelentést, de harminc éve hurcolja ezt a történetet. Utószavában tiltakozik a készülő ügynöktörvény ellen: „Kinek hiányzik ma Magyarországon a sírás és a fogaknak csikorgatása?”


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2005.03.04. (9.szám) E.I.: Elmondta hát...

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.