EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2015.02.13. (7.szám) Élet és Irodalom, Babarczy Eszter: Csoóri huszonöt év múltán

    Csoóri 85. születése napján a Nappali hold című kötete újraolvasása. Az urbánus értelmiségi csoport és a magyarság emlegetése. Antiszemita-e Csoóri? Eörsi követelése az igazi cenzúra bevezetéséről. Csoóri vitája Mécs Imrével a négyigenes népszavazással kapcsolatban.

    Előzmény:

    • A honlapon, az Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél megtalálható Csoóri Sándor: Nappali hold. Esszék. Bp. 1991. Püski, 370 p. (Részlet) Töprengések a cenzúráról. Válasz Kertész Ákos nyílt levelére.

  • 2015.02.17. index.hu, Bohus Péter: Hős oroszok minden bája, jön egy magyar, lepipázza!

    Putyin hazánkba érkezése előtt visszatekintés az egykori írók vezetőket dicsőítő műveire. Eörsi István: Sztálin, Csoóri Sándor: Egy dalos ajkú kismadár köszöntőverse (Rákosi Mátyás elvtársnak 60. születésnapjára). Most Bayer Zsolt írt levelet a putyini Oroszországhoz, melyben Putyint magasztalja. Idézetek az említett művekből. A cikk végén egy reagáló Eörsi Istvánt védelmébe veszi (ez a reagálás már nem található meg az adott oldalon).

    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin

  • 2015.02.20. (8.szám) Élet és Irodalom, Takáts József: A Holmi dicsérete

    Visszaemlékezés a Holmi 1989-es megalapítására, visszatekintés az eltelt huszonöt évre. Eörsi István említése.

  • 2015.02.21.hir24.hu, Jászberényi Sándor: "A kan Marilyn Monroe"

    (Részlet a Vágvölgyi B. Andrással készült beszélgetésből. Hunter Stockton Thompsonról, a gonzó műfaj atyjáról.)

  • 2015.02.24. Heti Világgazdaság (online kiadás), Balla István: „Le volt ez zsírozva”
    Spiró György a rendszerváltásról

    Részlet a beszélgetésből. Mit tapasztalt Eörsi István, amikor a börtönből szabadult?

    „Eörsi István 1956 után sok évet ült börtönben, és amikor kijött, dermedten tapasztalta, hogy a magyarok elárulták a forradalmat. Szép képet őrizgetett magában a magyar népről, kemény, derekas, nem hajlandó megalkudni. Kiengedték, és megkeseredett.”

  • 2015.02.26.librarius.hu, Sallai László: Tudja egyáltalán valaki, hogy ki az a Ságvári?

    (A Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumának tervezett átnevezése kapcsán Hollós Ervin Harminckét nevem volt című dokumentum(kis)regényéről.)

  • 2015.02.27. (9.szám) Élet és Irodalom, Vágvölgyi B. András: A hiányzó vádlott

    A Fő utcai Katonai Bíróságon március 11-én induló per a Katonai Biztonsági Hivatal négy volt vezetője (Kovácsics Ferenc, Hamar Ferenc, Tarján István, Balaton Tamás) ellen a romagyilkosságok ügyéhez kapcsolódó közokirat-hamisítási ügyben. Arról, hogy az ügyészség vádemelése különböző újságcikkeken alapszik, Eörsi egykori „betechnikázott” lakásának története jut eszébe. „Az jut erről eszembe, mikor még az ántivilágban otthonába érkezett Eörsi István magyar író széles jókedvben, és abban a biztos tudatban, hogy lakása, ahogy mondani szokás, »betechnikázott« lakóingatlan, elképzelte a »technika« másik oldalán lévő embereket, és hirtelen ötlettől vezérelve egy többszereplős szexuális együttlét helyben improvizált hangjáték-verziójával próbálta sivár és savanyúszagú munkavégzésüket felvidítani.” A hiányzó vádlott: Hódos Ernő.

  • 2015.03.06.es.hu, Perecz Károly: Kommunistázás balról

    (Vásárhelyi Mária megglosszázza, hogy Pozsgayt Petőfi-díjjal tüntette ki Schmidt Mária. Perecz védelmébe veszi Pozsgayt, és árnyaltabb történelemszemlélet kér számon Vásárhelyin: "Hithű kommunistákból számosan váltak a demokrácia elkötelezett hívévé. Politikusok, írók, költők, művészek. Hirtelen Eörsi István neve jut eszembe...")

  • 2015.03.09.Népszabadság, Csider István Zoltán: Csak a lázadás maradt meg

    (Részlet. Beszélgetés Barna Imrével, aki újrafordította a Zabhegyezőt. Miért keresztelte át Salinger Zabhegyező c. művét Rozsban a fogó-ra? Utalás Eörsi "megbotránkoztató" tettére, amikor hozzányúlt Arany Hamlet-fordításához.)

  • 2015.03.13. Élet és Irodalom, Kovács Natália: "Ez az én életprogramom"

    Részlet. Interjú Pintér Béla színésszel, rendezővel, drámaíróval, társulatvezetővel. A kaposvári Marat halálának próbájáról.

  • 2015.03.16.nepszava.hu, Balogh Gyula: A szegényeknek nincs happy end

    (Színikritika. Brecht: Koldusopera a Vígszínházban, rendező: Bodó Viktor. Eörsi István fordításának felhasználásával Bodó Viktor, Róbert Júlia és Veress Anna új verziót készített.)

  • 2015.03.25. (6.szám) Helikon, Kecskés Tamás Hunor, Beszélgetés Vágvölgyi B. András rendezővel, íróval
    Irodalom, film és más tripek

    Egy emlék arról, mit mondott Eörsi Allen Ginsbergről.

    „Amikor az Eörsiről szóló monográfiát írtam, éppen Shakespeare-t fordított a kaposvári színháznak – Ginsberget én is ismertem, Eörsin keresztül, laktam nála New Yorkban –, és mondta, hogy ez a Shakespeare milyen jó ma is. Azon gondolkodott, hogy vajon 400 év múlva ki lesz még érdekes az ismerősei közül, és mondja: á, Vageszkám, csak az Allen, csak az Allen.”

    • Vágvölgyi B. András: Eörsi István című monográfiája adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kiadványoknál.

  • 2015.04.03.es.hu, Koltai Tamás: Koldusoperett

    (Színikritika. Brecht–Weill: Koldusopera – a Vígszínház és a Szputnyik Hajózási Társaság produkciója.)

  • 2015.04.szám (április) Kapu, Urbán Károly: „Nejlon kex”

    Részlet.

     „»A liberalizmus és a marxizmus összekotyvasztása náci szokás«. Ezt csak így lazán, csípőből tüzelve süti el és belénk TGM. Pedig már 1956 is annak jegyében telt, hogy a kettő azonos. Angyal Pista, Eörsi István, Lukács György és sokan mások, mindösszesen egy kis javítást óhajtottak csak, (elődubcsek, budapesti tavaszősz) az eszme, a »dolgozó nép (ál)hatalma« brigádostól, szarós-fingós kapa-a-szájából-kiesik pártitkárostól megfelelt volna nekik továbbra is, dehogy akarták ők a darutollas Horthy-világot vissza, ahogy ők szólongatták a múltat. Vagyis tettek a polgári eszményekre. Ha ’56 sikerre vergődött volna, ugyanaz a balos-jobbos szembenállás jött volna létre, mint most és ebben a játszmában a liberálisok és a marxisták egymás fegyvertársai voltak akkor is, most is.”

  • 2015.05.07.fesztival.mandiner.hu, Nullahegy - Poós Zoltán: Vidnyánszky tehetséges és tisztességes ember

    (Részlet. Interjú Földes László Hobóval. "Van egy 1980-as fotóm, amin a "buddhista, buzeráns zsidó" Ginsberg áll Csoóri Sándor és Eörsi István között. Ez ma már elképzelhetetlen lenne, és nem azért, mert nem él Ginsberg és Eörsi.")

  • 2015.05.15. helikon.ro, Kecskés Tamás Hunor: Beszélgetés Vágvölgyi B. András rendezővel, íróval

    Részlet. Egy emlék arról, mit mondott Eörsi Allen Ginsbergről.

    „Amikor az Eörsiről szóló monográfiát írtam, éppen Shakespeare-t fordított a kaposvári színháznak – Ginsberget én is ismertem, Eörsin keresztül, laktam nála New Yorkban –, és mondta, hogy ez a Shakespeare milyen jó ma is. Azon gondolkodott, hogy vajon 400 év múlva ki lesz még érdekes az ismerősei közül, és mondja: á, Vageszkám, csak az Allen, csak az Allen.”

    • Vágvölgyi B. András: Eörsi István című monográfiája adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kiadványoknál.

  • 2015.05.15.es.hu, Károlyi Csaba: Köztes helyzet. Beszélgetés Végel Lászlóval

    (Részlet. Miként tekint egy kisebbségi Budapestre. A rendszerváltás előtti március 15-ei tüntetések emléke - hogyan verték a rendőrök Eörsit.)

  • 2015.05.30.blikk.hu, TaTus.hu, bulvarhir.com. K. I.: Lejáratta a III/III. Eörsi Istvánt

    (Fiatalon írt sztálinista verseivel próbálta meg lejáratni Eörsi István írót (fedőneve: "Kopasz") a szocialista állambiztonság 1979 őszétől az itthoni és emigráns magyar irodalmi körökben.)

  • 2015.05.szám Forrás, Füzi László: Elakadások
    3. rész

    Részlet. Visszaemlékezés arra, hogy mi történt Füzivel az elmúlt évtizedekben – egyfajta magántörténelem. A világ változása az irodalom és maga körül. A kecskeméti Forrás szellemi műhelyéről. Bős-Nagymarosról. Hankiss Elemér Társadalmi csapdák című kötetéről. Az 1985-ös budapesti Európai Kulturális Fórumról és a körülötte zajló vitákról, valamint az Eörsi, majd Jeles András lakásán megtartott ellenzéki ellenfórumról

    „Lapot szerkeszteni a Kádár-rendszerben, a rendszerváltás éveiben és az azt követő időszakban, bárhonnét is nézi, nehéz feladat volt, s nehéz feladat ma is. Nem a szerkesztés miatt, hanem a szerkesztés körülményei miatt. […] Gondolta, hogy egyszer írnia kell arról is, miért látta a Kádár-rendszert erkölcstelennek. […] Valamikor a nyolcvanas években Eörsi István javasolta a cenzúra bevezetését. Aki nem értené Eörsi gondolkodását, annak elmondja, hogy a jeles írót a tisztázó szándék vezette, úgy gondolta, hogy a felvállalt cenzúra még mindig tisztább viszonyokat teremthet, mint az öncenzúrára való kényszerítés s a határvonalak állandó ide-oda tologatása. Persze az iróniáról se feledkezzünk el, a rendszerből oly annyira hiányzó iróniáról. Látja Eörsi szemében felvillanni a fényt, arcán a feltűnő mosolyt, tisztában volt azzal, hogy ismét gondolkodásra kényszerítette a hatalmat. Valójában az őszinteséget ajánlotta az akkori hatalomnak, annak a hatalomnak, amelyikről tudta, hogy nem tud őszinte lenni – sem magával, sem azzal a világgal szemben, amelyik fölött uralkodhatott.”

    Kapcsolódó cikkek és kötet:

    • Kritika, 2011.03.szám Nóvé Béla: Cenzúraviták a 80-as évek Magyarországán 1.
    • Kritika, 2011.04.szám Nóvé Béla: Cenzúraviták a 80-as évek Magyarországán 2.
    • A Duna – Egy antológia című kötet adatait és a kötetben szereplő Eörsi verseket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2015.05.szám Híd, Gerold László: Kompromisszum: eszköz vagy megoldás?
    Kutakodás Eörsi István drámai opusában

    Tanulmány Eörsi publicisztikájáról, drámáiról, színpadi műveiről, köteteiről, melyek közül több is személyes elemeket tartalmaz.

    „…publicisztikája, A téma, melyben arra keresi a választ, hogy a Kádár-korszakban »miként fojthatta el évtizedeken át véres verejtékkel megszerzett tudását az ország«. Eörsi válasza: a lakosság »egyéb alternatíva híján, a hatvanas évek közepén cserébe több szabadságért és húsért elismerte a meglevő uralmi viszonyokat«.” Az írók hűségnyilatkozata.

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám E.I: A téma

  • 2015.05.szám Híd, Kappanyos András: A kizökkentség története: egy verssor utazása a kultúrában

    A Hamlet-fordításokról, az Arany-szöveg elavulásáról, összehasonlítások. Eörsi újrafordítása.

    • Eörsi István Shakespeare-fordításának köteteit megtekintheti a honlapon, ha az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél a keresőmezőbe beírja a SHAKESPEARE szót.

  • 2015.06.11. (24.szám) 168 óra, Ungvári Tamás: Az emberi minőségről

    Hozzászólás Mester Ákos Mi lesz? című vitaindítójához. A Fidesz-Jobbik-összekapaszkodással szemben szükségszerűen kialakul-e egy „érzelmi nagykoalíció”. Az összefogás bukása után egyetlen párt sem vállalt felelősséget a történtekért.

    „Szili Katalin jelölése a köztársasági elnök posztjára tragikus és nevetséges kudarcként ég az emlékezetben. A szocialisták kormányzati partnere az SZDSZ volt. Az ő tiltakozásukat hajdanán Eörsi István fogalmazta meg, nyíltan, durván. Ilyen szerény képességű ájtatos személy nem alkalmas, a koalíciós partner sohasem szavazza meg.”

  • 2015.06.12.mult-kor.hu, MTI: A rendszerváltás hajnala: 30 éve volt a monori találkozó

    (Urbánusok és népi-nemzetiek ekkor - 1985. június 14-16-án - még együtt. Később, 1986 decemberében Csoóri és Csurka már nem vettek részt az 56-os forradalom évfordulójára Eörsi István budapesti lakásán szervezett konferencián, és a népiek kihátráltak az 1987-re tervezett második monori találkozó szervezéséből is.)

  • 2015.06.13.nol.hu, Révész Sándor: Elv, erkölcs: élet!

    (Részlet a könyvkritikából. Kis János: Mi a liberalizmus?)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.