EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2018.06.22. (25.szám) Élet és Irodalom, Gadó Gábor: Kiből lehet hajléktalan?

    Az Alaptörvényt módosító törvényjavaslatról.

    „Ha tehetné, itt ülne a laptopja előtt, és szétnézve e nevetségesen kisszerű világban, cikket írna arról, hogy a kormány miként alakítja »nappali melegedővé« a Magyar Tudományos Akadémia egykor méltóságot és tekintélyt sugárzó épületét. Eörsi nem mulasztaná el megjegyezni, hogy a szabadság illúziója olykor áldozatot követel tőlünk, és a nyilvánosan megalázott akadémiai vezetőség jobban tenné, ha magától távozna, nem várva meg, amíg azt a rezsim valamelyik tisztviselője parancsba adja.”

  • 2018.06.22. (25.szám) Élet és Irodalom, Vásárhelyi Mária: Kik érted haltak...

    Hatvan évvel ezelőtt, kora hajnalban végezték ki a Nagy Imre-per halálra ítélt vádlottjait; Nagy Imre miniszterelnököt, Maléter Pál honvédelmi minisztert és Gimes Miklós újságírót. A kivégzés utáni események, az áldozatok titkos sírhelyekbe temetése. A rendszerváltás utáni kihantolás, majd az újratemetés. Később megkezdődött a harc 56 örökségéért, ami azóta egyre inkább eldurvult. Támadást indítottak a forradalom még élő, baloldali vezetői ellen (Eörsi István, Litván György, Vásárhelyi Miklós stb.). Az MTV újratemetésről szóló dokumentumfilmjében Orbán Viktor lett a főszereplő. A Pruck Pál – Dózsa László-ügy. A Schmidt Mária – Eörsi-per. 

  • 2018.06.szám Ellenfény, Sándor L. István: „Miért van az ember?”

    1977. december 10-én szombaton mutatta be a Lőrinc pap téri pincehelyiségben a STÚDIÓ „K" a WOYZECKet. Az előadás nemcsak az együttes életében, hanem a hazai Büchner- (és Woyzeck-)játszás történetében is fontos fordulópont. Sőt a magyar színházművészet egészében is kiemelkedő esemény. Részlet az elemzésből, Idézet Eörsi korabeli kritikájából.

    Előzmény:

    • Színház 1978.05.szám Eörsi István: Woyzeck egy pincében 

  • 2018.07–08. szám Criticai Lapok, Turbuly Lilla: EZ MÉG EGY SZABAD ORSZÁG?
    John Kander-Fred Ebb: Kabaré
    Miskolci Nemzeti Színház

    Színikritika a Miskolci Nemzeti Színház előadásáról. Rendező: Mohácsi János, fordító: Mohácsi István, dalszövegek: Mohácsi János és Eörsi István. Fotók

  • 2018.08.17. (33.szám) Élet és Irodalom, Reichert Gábor: A fiatal Juhász Ferenc és a „társadalmi megrendelés”
    A költő születésének 90. évfordulója alkalmából

    Eörsi István Tézisek az olvashatatlan költészetről és Juhász Ferencről című, A Szent Tűzözön regéiről szóló kritikai diskurzushoz kapcsolódó publicisztikájáról.


    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1969.04.26. (17.szám) Somlyó György: Az elolvashatatlan költeményekről
    • Élet és Irodalom, 1969.05.17. (20.szám) E.I.: Tézisek az olvashatatlan költészetről és Juhász Ferencről
    • Élet és Irodalom, 1969.05.24. (21.szám) Somlyó György + Eörsi István: Eörsi tézisének bázisáról
    • Híd, 1971.03.szám Dér Zoltán: A személyiség expanziója
    • Kapu, 2014.01.szám (január) Makray Imre: Ami késik nem múlik...

  • 2018.08.24. (34.szám) Élet és Irodalom, Radnóti Sándor: Eörsi István

    A Kossuth- és Széchenyi-díjas írók, irodalmárok pódiumbeszélgetésének felidézése, amely a Petőfi Irodalmi Múzeumban zajlott. A „magyar kérdés” ENSZ-beli tárgyalása ellen tiltakozó, számos magyar író által aláírt 1957-es nyilatkozatról is beszélt Eörsi. „Mindenki aláírta, akit felkértek rá! Mindenki! – mondta. Kivéve egyet [...]: Tersánszky Józsi Jenő.” Saját Kossuth-díját Leukémia-díjnak nevezte. Eörsi Weöressel való beszélgetéséről. Börtönévei, a kiszabadulás utáni időszak, mesteréről, Lukácsról. Vas István, Nemes Nagy Ágnes, Orbán Ottó politikai magatartásáról igen rossz, s fennen hangoztatott véleménye volt. Sokak szerint Eörsi nem volt elég jó író.

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2018.09.14. (37.szám) Száday Rezső: Az alkotó minőségei
    • Élet és Irodalom, 2018.09.14. (37.szám) Tábor Ádám: Kivéve kettőt

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Szamizdat – 1986/1.), 1986.16.szám Radnóti Sándor: A „leküzdhetetlen öreg hang”
    • Magyar Hírlap, 1991.10.22. V. Bálint Éva: „A kollektív amnézia fátyla”
    • Magyar Hírlap, 1991.10.24. Kenedi János: Októberi rémálom
    • Magyar Hírlap, 1991.10.25. Eörsi István: Mit állít Kenedi János?
    • Magyar Hírlap, 1991.11.02. Bayer Zsolt: Elefes
    • Mozgó Világ, 1996.03.szám Révész Sándor: Illyés (és Aczél)


  • 2018.08.24.Élet és Irodalom, Radnóti Sándor: Eörsi István

  • 2018.09.14. (37.szám) Élet és Irodalom, Száday Rezső: Az alkotó minőségei

    Reagálás Radnóti Sándor Eörsiről írt tárcájára. Értékeli ugyan Eörsi írásait, „de embernek nagyobb volt, mint írónak. […] akinek a véleményét egyszerűen nem lehetett figyelmen kívül hagyni.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2018.08.24. (34.szám) Radnóti Sándor: Eörsi István

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Szamizdat – 1986/1.), 1986.16.szám Radnóti Sándor: A „leküzdhetetlen öreg hang”
    • Magyar Hírlap, 1991.10.22. V. Bálint Éva: „A kollektív amnézia fátyla”
    • Magyar Hírlap, 1991.10.24. Kenedi János: Októberi rémálom
    • Magyar Hírlap, 1991.10.25. Eörsi István: Mit állít Kenedi János?
    • Magyar Hírlap, 1991.11.02. Bayer Zsolt: Elefes
    • Mozgó Világ, 1996.03.szám Révész Sándor: Illyés (és Aczél)
    • Élet és Irodalom, 2018.09.14. (37.szám) Tábor Ádám: Kivéve kettőt


  • 2018.09.14. (37.szám) Élet és Irodalom, Tábor Ádám: Kivéve kettőt

    Reagálás Radnóti Sándor Eörsiről írt tárcájára. Eörsi az egykori pódiumbeszélgetésen a „magyar kérdés” ENSZ-beli tárgyalása ellen tiltakozó, számos magyar író által aláírt 1957-es nyilatkozatról is beszélt. „Mindenki aláírta, akit felkértek rá! Mindenki! – mondta. Kivéve egyet [...]: Tersánszky Józsi Jenő.” Az aláírásról „Kenedi Jánossal vitázva – Eörsi már a 90-es évek elején felháborodottan írt az akkori Magyar Hírlapban.” Justus Pál sem írta alá a nyilatkozatot.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2018.08.24. (34.szám) Radnóti Sándor: Eörsi István

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Szamizdat – 1986/1.), 1986.16.szám Radnóti Sándor: A „leküzdhetetlen öreg hang”
    • Magyar Hírlap, 1991.10.22. V. Bálint Éva: „A kollektív amnézia fátyla”
    • Magyar Hírlap, 1991.10.24. Kenedi János: Októberi rémálom
    • Magyar Hírlap, 1991.10.25. Eörsi István: Mit állít Kenedi János?
    • Magyar Hírlap, 1991.11.02. Bayer Zsolt: Elefes
    • Mozgó Világ, 1996.03.szám Révész Sándor: Illyés (és Aczél)
    • Élet és Irodalom, 2018.09.14. (37.szám) Száday Rezső: Az alkotó minőségei

  • 2018.10.23. papageno.hu, Papageno: Hús-vér ’56 a színpadon

    Részlet. A forradalom ötvenedik évfordulójára megszületett két fontos dráma történelmi eseményekből táplálkozó fikció: 56 06 Őrült lélek, vert hadak - Kazamaták. Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című darabja az azonos című könyvéből készült.


    A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István/Kötetek/Magyar nyelvű résznél.

  • 2018.10.26. (43.szám) Hetek, Németh Ványi Klári – Sebestyén István: Az író, aki négyszer halt meg
    Gáli József, 1956 elfeledett hőse

    Beszélgetés Eörsi Lászlóval Gáli József íróról, aki az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik meghatározó szellemi alakja volt. Eörsi István fia, Eörsi László gyermekkori emlékei édesapja barátjáról, Gáli Józsefről. Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című memoárjában ír két jó barátjáról, Gáliról és Angyalról, akikkel együtt raboskodott a börtönben.

    „Apám Románc az ulti-csatatér lovagjairól című versében ennek a legendás barátságnak állított többek között emléket. [...] Angyal István a következő sorokat írta búcsúzóul Eörsi Istvánnak: »Feledjetek el, feledjetek el minket, ez hasznos. Az emlékezés köti a cselekvő kart, vagy ostoba, szertelen tettekre sarkallja. Ti éljetek, nevessetek teli szájjal, mert mi is így akartunk élni. Ne hagyjátok, hogy úrrá legyen rajtatok az emlékezés. Minden nap hosszú a halálig és minden nap rövid, amit élünk. Nagyon nehéz, de nem változtam, és így elviselhető. Emberebb lettem, talán annyira, hogy már elmehetek. Ha fáj, azért fáj, mert fájdalmat okoz azoknak, akik szerettek. Ölellek, Pistám, ég veled«.”

    • A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2018.13. szám Criticai Lapok, Ménesi Gábor: HAGYNI KELL, HOGY FELEMELKEDJEN A NÉZŐ
    Beszélgetés Bezerédi Zoltánnal

    Huszonhárom évet töltött Kaposváron, tizenhat éve a Katona József Színház tagja. Mint mondja, nem két külön állomásról van szó, hiszen az egyikből egyenesen következett a másik. Rendezésről, színészetről, a színház mai szerepéről is beszélgettünk. A kaposvári korszak ellenzéki, politizáló törekvéseiről: „Eörsi István volt a színház dramaturgja, aki Lukács György tanítványaként indult, ugyanakkor hihetetlen éleslátású, ellenzéki beállítottságú művész volt, aki gyakran feszegette a határokat. A Marat halála bemutatója után Aczél György megfenyegetett minket, de Eörsinek felajánlott egy német ösztöndíjat, így Babarczynak nem kellett kirúgni őt. Nem sokkal a rendszerváltás előtt térhetett vissza Kaposvárra. Nem voltunk naivak, pontosan tudtuk, miről szól a Marat halála vagy éppen a Nehéz Barbara. Tisztában voltunk azzal, hogy bizonyos értelemben politizálunk.” Fotók

  • 2019.03.22. magyarnarancs.hu, Köves Gábor: Znamenák István ˝El kell húzni innen, de villámgyorsan˝
    Vak komondorokról, a Megáll az időről és a túlkoros színigazgatókról is beszélgettünk.

    Részlet. Beszélgetés Znamenák Istvánnal, az Örkény Színház színészével, aki szerint a politika semmilyen módon ne pofázzon bele a színházak művészi működésébe, egyébként meg remek lenne, ha azokat fiatalemberek és nem az idősebbek igazgatnák. De Eörsi István róla írt kétsorosa, Őze Lajos kevertje és a „jó, hát akkor itt fogunk élni” életérzés is szóba került. És az is, melyik nagy költőnk verse jutott eszébe a március 15-i rendezvényekről. 


    A teljes cikket sajnos nem tudtam letölteni, mert nem vagyok a Magyar Narancs előfizetője. Ha valakinek megvan a cikk, nagyon örülnék, ha elküldené az email-címemre: szverda@gmail.com

  • 2019.03.26. varosikurir.hu, bl: Znamenák István: el kell húzni innen, de villámgyorsan!
    Az “el kell húzni innen” életérzés

    A Magyar Narancs interjúja Znamenák Istvánnal életérzéséről, Eörsi István zsenijéről.


    "Az Eörsi-vel való pálinkázás intellektuális túra volt. Irodalomtörténeti és történelmi időutazás."

  • 2019.04.04. muut.hu, Eörsi 66!

    Vers.

    (Eörsi István: A kispolgár szonettjeiből. Kortárs, 1966/8. 1266.o.)

  • 2019.05.szám Ezredvég, Gyárfás Endre: Erdei történet

    Az Erdei történet című vers születése, ami a Szabad Ifjúság irodalmi rovatához, Eörsi István kezébe került.

  • 2019.07.19. hirklikk.hu, Vásárhelyi Mária: ˝Hálásak lehetünk Schmidt Máriának, hogy beperelte Eörsi Istvánt˝

    "Mert ha nem tette volna, akkor talán méltatlanul a feledés homályába merül Eörsi hajszálpontos jellemrajza Schmidtről: »történelemhamisításra specializálódott üzletasszony«, »bizniszértelmiségi«, »politikai közéletünk legzüllöttebb alakja«."

  • 2019.07.26. (30.szám) Élet és Irodalom, Kardos András: Lukács kísértetei
    Weiss János: Lukács György és tanítványai. Áron Kiadó, Budapest, 2018, 268 oldal, 2840 Ft

    Könyvkritika Weiss János tanulmánykötetéről. A Lukács-tanulmányok mellett a tanítványok életműveivel is számot vet, de hiányolja Bence György, Radnóti Sándor és Ludassy Mária műveinek értelmezését. „Weiss megidézi és elemzi is Eörsi István Az interjú című darabját, melyben Eörsi az általa készített interjú segítségével megidézi mesterét, Lukácsot: »A darabban Lukács utoljára még meg akarja menteni életének értelmét, Eörsi István nevezetű tanítványa pedig emancipálódni akar tőle. De úgy, hogy közben megőrizhesse iránta érzett szeretetét és hűségét« – írja Eörsi a darabhoz fűzött kommentárjában.”

  • 2019.10.10. (19.szám) Helikon, Papp Attila Zsolt: Ebédlőasztal a túlvilágon

    Az eltávozott írók testtartása, és nem csak az… Eörsi István említése.

  • 2019.12.04. dunszt.sk, Németh Ványi Klári: Lányok géppisztollyal

    Beszélgetés Eörsi László történésszel Pesti lányok, 1956 című új kötetéről.


    "Amikor 1960-ban Eörsi István szabadult, Ön ötéves volt. Mikor beszélt először édesapjával a forradalomról? Miatta kezdte el ilyen intenzíven foglalkoztatni ez a téma? [...] Eörsi István visszaemlékezéseit is erős forráskritikával kezeli. Nem hisz a személyes történelem hitelességében?

    Igen, amióta Eörsi István perével foglalkozom, még kritikusabbá váltam az elbeszélt történetek hitelességével kapcsolatban, különösen az évtizedekkel későbbi memóriaalapú rekonstrukciós próbálkozásokkal. Ugyanis Eörsi – Oidipusz király módjára – pontosan akarta megismerni a múltját, és nem rajta múlott, hogy nem jutott hozzá a levéltári forrásokhoz. Így tehát az ő esetében kizárható, hogy szándékában állt bármilyen emléket is megszépíteni. Ennek ellenére memoárjában jó néhányszor tévedett, ráadásul rendre a saját előnyére."


    A kötet borítóját és rövid leírását megtekintheti a honlapon az Eörsi László/Kötetek résznél.

  • 2020.01.09. (1–2.szám) 168 óra, D. Magyari Imre: Kezdettől fogva van bennem rezignáció
    Radnóti Sándor nem ír memoárt, de vannak történetei

    Beszélgetés Radnóti Sándorral Sosem fogok memoárt írni című, most megjelent kötete kapcsán, amelyben harminchat régi barátját, ismerősét idézi. Közülük csak Soros György az egyetlen élő szereplő. Eörsiről azt írta, hogy offenzív volt, harcias, s nem állt távol tőle, hogy megszégyenítse, akit opportunistának vagy gyávának tartott. Eörsi ’56-os története Gáli Józsefről, aki bár félt, nem szaladt el egy tűz alatt tartott területről. Az Eörsi-portréban többek közt ezt írta: „…az bizonyos, hogy a nyílt politikai ellenzékiség magatartásformájánál jóval szélesebb volt a független és erkölcsös szellemi magatartásformák lehetősége”.

  • 2020.02.07. orientpress.hu, Jubileumi évre készül Hobo

    Részlet. Földes László Hobo idén ünnepli 75. születésnapját. A jeles jubileum kapcsán országos és erdélyi turnéra indul, amely 2020. március 20-án, a debreceni Lovardában kezdődik. A turné utolsó állomása 2020. december 28-án, a Papp László Budapest Sportarénában lesz, ahol vendékkel, meglepetésekkel és ahogyan Hobo fogalmazott, egy igazi bulival várja a közönséget. Eddigi munkáinak felsorolása, amiben Eörsi István is szerepet kapott.

  • 2020.02.szám Tánctudományi Közlemények, E.I.: Kedvesemről, kedvesemnek

    Vers (1953-ból).

  • 2020.05.14. (20.szám) 168 óra, Bóta Gábor: Rendőrkordon a színház előtt
    A kaposvári teátrum fénykora

    A kaposvári Csiky Gergely Színház pesti vendégjátéka, az Állami áruház felidézése (Vígszínházban), és az előadás után következő, szűnni nem akaró vastaps. Rendező: Ascher Tamás. Peter Weiss darabjára, a Marat halálára buszokkal jöttek az ország minden tájáról (rendező: Ács János, dramaturg és versszövegíró: Eörsi István). A kaposvári színház kiugró színvonalának titka. Fotók

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.