EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2008.05.19.Népszabadság, MTI: Nick Cave jövő héten Budapesten koncertezik

  • 2008.05.27. (46.szám) Beton, Marco Čudić: Nastavljanje nenastavljivog

    A folytathatatlan folytatása avagy az anyaországba emigrált kissebségi irodalom

    Az Ex Symposion folyóiratról. Eörsi István is a szerzők között volt.

  • 2008.05.28. Heti Világgazdaság (online kiadás), Zádori Zsolt: Akik lukat fúrtak a koponyákba, és akik fúrattak
    KÁDÁRÉK POLITIKAI RENDŐRSÉGE

    A politikai rendőrség politikai megrendelésre dolgozott nemcsak az ötvenes években, de a Kádár-korszakban is, és bár nem mondott le a társadalom totális ellenőrzéséről, eszközei finomodtak. Tabajdi Gábor és Ungváry Krisztián történészek monográfiában dolgozták fel a pártállam biztonsági szervének működését és felépítését. Egyben arcokat is adtak a láthatatlan légiónak: most először megtudhatjuk, kik is irányították a Céget. Kérdéseinkre Ungváry válaszol.

    „[Hollós Ervin] Eörsi Istvánnak például nem tudta megbocsátani, és ezért megakadályozta szabadon bocsátását, hogy a forradalom napjaiban nem volt hajlandó szóba állni vele, ráadásul versben örökítette meg Hollós alakját: „Lukat fúrnál a koponyámba, / hogy titkaimat mind kitudjad, / s gyanútlan agyamba zilálna / borzongó izgalommal ujjad” – írta 1955-ben Eörsi, pedig Hollós akkor még csak DISZ-titkár volt. Államvédelmi osztályvezetői állásából a sztálinista káderek 1962-es tisztogatás során távolították el.”

    Szabadi Vera megjegyzése: Eörsi István: Egy gyanakvónak című verséről van szó.

    • A vers megjelent Eörsi István: Ütni az ördögöt című kötetében. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Tabajdi Gábor – Ungváry Krisztián: Elhallgatott múlt című kötetből az Eörsi Istvánról szóló részletet és Eörsi versét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 2001.01.19. (3.szám) E.I.: Igaz mértékkel

  • 2008.05.29. (22.szám) 168 óra, Sztankay Ádám: Politikai próbaidő

    Beszélgetés Mohácsi Jánossal, a kaposvári Csiky Gergely Színház vezető rendezőjével (Znamenák István ig.) egyéves megbízásukról, a színház élén várható változásokról, az utódlás körüli csatározásokról. Schwajda pályázatából: „Rombolni nem színházat építeni szívesen jönnék Kaposvárra.” A „Kaposvár-jelenségről”, a színház és a közönség kapcsolatáról.

  • 2008.05.mozgovilag.com, Ripp Zoltán: Gyűlöletpolitika Magyarországon

    (Részlet. A rendszerváltás óta terjedő gyűlöletpolitikáról.
    Előzmény: Mozgó Világ, 2004.07. Eörsi István: Válasz hat pontban.)

  • 2008.05.szám 2000, Kálnoky László: Shakespeare: XIX. Henrik
    (műfordítás-paródia)

    Részlet. Eörsi István említése.

  • 2008.05.szám Kortárs, Petrik Béla: Összeomlás
    Szabó Dezső életművének fogadtatástörténete 1945-től a monográfiák megszületéséig

    A tanulmány 2. része.

    „…hogyan intézte el véglegesen a maga számára a Rákosi-, majd a Kádár-rendszer a Szabó Dezső-kérdést, s mindez hogyan függött össze a nemzeti függetlenség és a parlamenti demokrácia eszméire építkező, úgynevezett harmadik út gondolatát képviselő személyek és mozgalmak, elsősorban a népi mozgalom adminisztratív és büntetőjogi kezelésével, és az »eszmei tisztázás« során milyen lépéseket tettek a harmadik út és a népi mozgalom centrumának és jobboldalának, szellemi hátországának felszámolására.” A Magvetőnél „hibás, sőt káros könyvek is megjelentek (Eörsi István, Tamási Lajos verseskötetei, Veres Péter Almáskertjéhez írt bevezető, Szabó Dezső Feltámadás Makucskán című kötet egyes részei stb...)”.

  • 2008.05.szám Kritika, Ménesi Gábor: Nem kell még rendet csinálni
    Beszélgetés Nádasdy Ádámmal

    A Shakespeare-drámák fordítása.

    „És ne feledjük: nemcsak Shakespeare-rel kell megbirkóznom, hanem az előttem járó magyar fordítókkal is: Arannyal, Babitscsal, Mészöllyel, Eörsivel és a többiekkel. Jobbat, vagy legalábbis mást kell adnom, mint ők – ha jobbat nem is mindig tudok, legalább eléggé mást adjak ahhoz, hogy keletje legyen az én verziómnak is.”

  • 2008.05.Színház, Kutszegi Csaba: Mindent tudott a színpadon
    (Búcsú ifj. Nagy Zoltántól.)
    Előzmény:
    Élet és Irodalom, 2005.08.12. (32.szám) Eörsi István: Betegségemről.

  • 2008.06.04.csiky.hu, Sztankay Ádám: "Csak levadásznak maguknak valakit"

    (Interjú Mohácsi János vezető rendezővel. Részlet.)

  • 2008.06.06. (23.szám) Élet és Irodalom, Széchenyi Ágnes: Fehérek közt egy nagykanizsai
    Fejtő Ferenc (1909-2008)

    Nekrológ. Eörsi István említése.

    Másodközlés:

    eurozine.com, 2008.06.13. Ágnes Széchenyi: Among reactionaries. Ferenc Fejtő (1908-2008)

  • 2008.06.09.prae.hu, Cseicsner Otília: Az utolsó szög, avagy magyar embernek magyar bíróságot! Csak egy szög – Darabtemetés Kaposváron

    (Színikritika. Felújítják Mohácsi János Csak egy szög című rendezését.)

  • 2008.06.13.eurozine.com, Ágnes Széchenyi: Among reactionaries. Ferenc Fejtő (1908-2008)

    (Nekrológ. Másodközlés.)
    Előzmény:
    Élet és Irodalom, 2008.06.06. Széchenyi Ágnes: Fehérek közt egy nagykanizsai

  • 2008.06.31.Új Könyvpiac, Tarján Tamás: Együttlélegzés

    (Könyvkritika. Kovács Dezső: Bohóc a manézsban.)

  • 2008.06.szám Alföld, Bircsák Anikó: Saját élet
    Önéletírás esszében Devecseri Gábornál

    Részlet. Az írók saját halál élménye. 

    Előzmény:

    • Jelenkor, 1978.06.szám Rónay László: „Mily szép dolog embernek lenni”

  • 2008.06.szám Jelenkor, Koltai Tamás: Ami belefér

    Részlet az évadkörképből. Eörsi István említése.

  • 2008.06.Színház, Kolozsi László: Hat mező, az egyik: Hermina

    (Színikritika. Fisherman’s Friends – Halász Péter dokumentumszínház - a TáP Színház és a Katona József Színház közös előadása, Kamra.)

  • 2008.07.03.revizoronline.hu, Bán Zoltán András: Ahogy azt Móricka

    (Könyvkritika; Jolsvai András: Ma még csak szerda.)

  • 2008.07.11. (28.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, Ungvári Tamás: Striptease

    Jegyzet. A magyarországi diktatúra felpuhulásának egyik jele a sztriptíz volt. Milyen „karriert” futottak be a vetkőző lányok? A diktatúra összeomlásának okai. Kádár János és Aczél György szerepe, „erkölcsjobbító” szándékaik. Egy anekdota felidézése Szendrő Józsefről.

    „Túlzás lenne az is, ha negyven év elnyomásából csak az az emlékem maradt volna meg, hogy egyfolytában röhögtem. Eörsi Istvánt majdnem agyonverték a márianosztrai börtönben ötvenhat után, mert egy idő után letörölhetetlen volt arcáról a vigyor. A nemzeti tragédiából ő vette észre elsőnek, hogy a tragikus abszurd tele van komikus elemekkel. Ha belepusztulunk is, elébb kiröhögjük a hóhérokat.”

  • 2008.07.12. Magyar Nemzet, Szalay Károly: Keletről nyugatra
    Szépirodalmi és Magvető – Könyvkiadás a Kádár-korban

    „Kardos György nem kedvelte ezeket az akkor még maoista, rákosista mai liberálisokat, de Aczél diktált, ő pedig legföljebb lázadozhatott ellene. Aczél tukmálta rá Eörsit, Konrádot, Harasztit, Dalos Györgyöt a Magvetőre. Eörsi drámakötetét vagy háromszor megszerkesztettem, de megjelentetését Aczél tiltatta le rendre, mert Eörsi belenyikkantott mindig valamit a nyugati szabad levegőbe, ahová egyébként Aczél ösztöndíjazta.”

    Reagálás:

    • Mozgó Világ, 2008.09.szám Dalos György: Aczél, Kardos és egy albán atomfizikus

  • 2008.07.18. (29.szám) Élet és Irodalom, Kozák Gyula: Üzenet a miniszteremnek

    Hiller István garanciák nélküli megállapodást kötött a Politikatörténeti Intézettel, az 1956-os Intézettel és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKTTKK) két intézetével.” Ennek előzménye, hogy Schmidt Mária nyílt levélben fordult hozzá, pénzt kérve. Az említett intézetek története, az 1956-os Intézet költségvetésének csökkentése. A XX. Század Intézet létrejöttének körülményei, melynek Schmidt Mária lett a főigazgatója. Mindezek után Schmidt a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézetnek is a vezetője lett. „…az egyik intézet bátor tudósok kezdeményezésére jött létre, tízévnyi magánküzdelem után, a másik pedig hatalmas tudományos értékek méltó őrizője. A harmadik viszont nem egyéb, mint az Eörsi István által a perképességig találóan jellemzett, tettre kész, sokszoros főigazgató önmegvalósításának tudományosan parodisztikus játszótere.”

  • 2008.07.23.Népszabadság, Székely Anna: Egy igazi mentalista

    (Orbán Györgyről, a budapesti Ráday Könyvesház tulajdonosáról.)

  • 2008.07.24.m.magyarnarancs.hu, Kőszeg Ferenc: Szegény szörnyetegek - Tabajdi Gábor - Ungváry Krisztián: Elhallgatott múlt (Könyv)

    (Részlet a könyvkritikából.)

  • 2008.07.25. (30.szám) Élet és Irodalom, Győri Hanna: Shakespeare elfelejt mesélni

    Könyvkritika az új Shakespeare-átdolgozásokról, az illusztrált mesekönyvekről. Eörsi István említése a fordítók között.

    William Shakespeare–Barbara Kindermann: Romeo és Júlia. Illusztrálta Christa Unzner. Fordította Szalay Zsuzsanna.

    William Shakespeare–Barbara Kindermann: Szentivánéji álom. Illusztrálta Almud Kunert. Fordította Szalay Zsuzsanna.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.