EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2006.03.szám Hadtörténeti Közlemények, Rákóczi Rozália: 1956-os röplapok annotált bibliográfiája

    Részlet a cikkből. Egy röplapbibliográfiát helyesbít, egészít ki a szerző.

    „A megoldás Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című könyvében található, a költő ellen lefolytatott, 1957-es per anyagában. »A bírónő a maga száraz hangján felovasta »Kőbálvánnyá válva« kezdetű versemet.« 16 A »Szóba ne állj vele« verset címvariánssal, »Szóba se állj vele« formában említi.”

    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekinthetik a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • [Eörsi a Szóba se állj vele című verse születésének körülményeiről ír, és elemzi is a 2000 című lap 3. számában. (2000, 2001.03.szám E.I.: Szóba se állj vele!)]
    • Ez a verse megjelent a Magyar versek 1953–1956 című antológiában. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    A verset itt elolvashatja:

    • Fejér Megyei Hírlap, 1991.10.22. E.I.: Szóba se állj vele

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Hungária, 1957.06. M. L. – E. I.: Szóba se állj vele. Kőbálvánnyá válva
    • Kapu, 1995.10–11.szám (október – november) Elek István: Vajon meddig mehet el az ember a komcsizásban?
    • Folia Historica, (A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Évkönyve. Folia Historica II. kötet, 2002.) 2002. Baják László: Az „Élünk" története
    • Hadtörténeti Közlemények, 2007.04.szám Rákóczy Rozália: Militaria Hungarica
    • Élet és Irodalom, 2013.10.11. (41.szám) E.L.: Eörsi István, 1956–57
    • beszelo.c3.hu, 2013.11.18. Eörsi László: Eörsi István, 1956-57.
    • A versekhez kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a versek (SZÓBA SE ÁLLJ VELE! – KŐBÁLVÁNNYÁ VÁLVA) címét.

  • 2006.03.szám Holmi, Radnóti Sándor: A sokaság drámája
    Megjegyzések Papp András és Térey János színművéhez, kitekintéssel és visszatekintéssel

    A Kazamaták című drámáról.

    „Az alulnézet és a felülnézet találkozásáról Eörsi István börtönmemoárja hozott hírt. […] Olvassuk csak el Eörsi László Corvinisták, 1956 című könyvének végén azt a 261 életrajzot, amely száraz tényszerűségében is az egyik legtöményebb dráma a magyar életről, amit valaha is olvastam. […] A darab szerzői történelmi drámát írnak, amelynek ambíciója, hogy a lehetőség szerint híven kövesse a magyar forradalom egy drámai megformálásra kiváltképpen alkalmas tragikus epizódjának valóban megtörtént eseményeit.”

  • 2006.03.szám Jelenkor, Kisantal Tamás: Világ hajóvontái: találkozzatok!
    Margócsy István: Hajóvonták találkozása. Tanulmányok, kritikák a mai magyar irodalomról

    Könyvkritika. A Vers blokkban szerepel többek közt Eörsi István versének elemzése.

    „Eörsi Istvánnal kapcsolatban egy helyütt arról ír, hogy az egyik legfontosabb fogalom, ami a költő személyiségét és művészetét jellemzi, a hűség. Ez a kritikus szerint életműve, közszereplései, politikai nézetei szempontjából rendkívül szimpatikus, másrészt azonban Eörsi »esztétikailag már talán kevésbé gyümölcsöző módon, a szubjektumnak oly problémátlan önmagához való hűségét, olyfokú zavartalan azonosságát, mondhatnánk (némi iróniával) oly »gátlástalan« szubsztancialitását állította, mely az elfogulatlan ezredvégi olvasóban folyamatosan bizalmatlan, kételyeket ébresztő kérdéseket gerjeszt«”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek /Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 2006.04.05.fotoklikk.hu, Sajtószemle: A szomorú tekintetek fotósa

    (Magyar Hírlap, 2006.03.22. F. Tóth Benedek - Horváth Dávid - Eörsi István "mágikus szem".)

  • 2006.04.06. (14.szám) 168 óra, Sándor Zsuzsanna: Rajtunk is múlik
    Vásárhelyi Mária kirekesztésről és cinizmusról

    Beszélgetés Vásárhelyi Máriával kirekesztésről és cinizmusról. Egy 1979-es fotó Mérei Ferenc születésnapján. Az ünneplők között van Eörsi István is. Fotók

  • 2006.04.06. (14.szám) Magyar Demokrata, Szalay Károly: Ki árt a jobboldalnak?
    SZÓKIMONDÓ

    Publicisztika az MDF-ről, a párt elárulóiról – nevek felsorolása példákkal. A pártfegyelem nem kötelezhet senkit véleménye elhallgatására. Az MSZP-ről, az SZDSZ-ről.

    „De az is bolsevista pártfegyelemre vallott, ahogyan a D-209-es ügyet kezelte. Meg is tagadta őket Kis János, exbarátom, Eörsi Pista. Sőt, még Tamás Gáspár Miklós sem viselhette el a párt elvtelenségét.”

  • 2006.04.14. (15.szám) Élet és Irodalom, Faragó Vilmos: Szót kér az aláíró

    Reflexió az ügynökvitához. Szabó István ügynökügye és a mellette kiállók. A cikket a Szabó mellett kiállók által írt nyílt levél egyik aláírójaként írta, pontokba szedve érvel. Eörsi Istvánt többször is említi.


    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2005.06.10. (23.szám) E.I.: Két tétova kérdés Kornai János rendhagyó önéletrajzának elolvasása után
    • Élet és Irodalom, 2006.02.10. (6.szám) Vásárhelyi Mária: „Fel kéne szabadulni már!”
    • Élet és Irodalom, 2006.02.17. (7.szám) Fencsik Flóra: Mit tegyünk bűneinkkel?
    • Élet és Irodalom, 2006.02.24. (8.szám) Kis János: Illusztráció az ügynökügyhöz
    • Élet és Irodalom, 2006.06.09. (23.szám) Hahner Péter: Eörsi már hozzászólt
    • Eörsi István: Zárt térben című kötete (Honlapon: Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű)

  • 2006.04.14. (15.szám) Élet és Irodalom, Schiffer András: A köztársaság értékrendjéről

    A kormány előterjesztése a köztársasági elnöknek a kitüntetések (Kossuth-díj, a Széchenyi-díj, Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt) március 15-e alkalmából történő adományozására. „Sólyom elnök kísérletet tett arra, hogy a miniszterelnököt, illetve a kormányt rábírja az előterjesztés módosítására, mivel a javasolt személyek között olyanok szerepelnek, akiknek a köztársaság legmagasabb szintű elismerésében való részesítése – az alkotmány értékrendje alapján – nem támogatható.” Végül az előterjesztéseket aláírta, a kitüntetéseket átadta, egyben alkotmányértelmezési indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz. A kitüntetettek között van Mosonyi Emil vízépítőmérnök-akadémikus, Czibere Tibor, Barabás János, Fekete János (akivel Sólyom nem is fogott kezet) és Marjai József. A sajtó találgatásai szerint Sólyomnak Feketével és Marjaival kapcsolatban támadtak kétségei. „A kérdés úgy vetődik fel: részesítheti-e a III. Köztársaság a legmagasabb szintű elismerésben a pártállam keretei között kifejtett politikai tevékenységet?” Milyen morális aggályok merülnek fel? Az előző rendszerben másként gondolkodók között – akiket nem ismertek el eléggé – Eörsi István említése. „Ha a legmagasabb szintű állami elismerésben részesülhet a diktatúra mégoly reformer működtetése, hogyan fejezzük ki megbecsülésünket a késő Kádár-kor szellemi és politikai ellenállása iránt?”

  • 2006.04.24. litera.hu, Egressy Zoltán: Azért sejtem

    Netnapló. Eörsi István említése.

    „A Hídember az is mesélte, milyen jóban volt Eörsi Istvánnal, hogy szerették egymást, pedig ugye mennyire másként látta ő a világot, a halála előtt találkoztak, megölelték egymást.”

  • 2006.04.25. litera.hu, Drámai bejelentkezés
    Megnyílt a Deszkások honlapja

    Bemutatták a Kortárs Drámaírói Portál elnevezésű új honlapot. A Drámaírói Kerekasztalról. A Drámaírói Kerekasztal (DESZKA) tagja Eörsi István is.

  • 2006.04.25. Magyar Nemzet, Stefka István: Mi minek a jelképe?
    Nem csillapodnak az indulatok a tervezett ’56-os emlékmű körül

    Az eddigi hat tervezetet visszautasították, sokan pedig tiltakoznak az emlékmű felállítása ellen. Szőcs Géza 2002-es felhívásához többen csatlakoztak, így Eörsi István is. Medgyessy Péter szerepe az ügyben.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az 56-OS EMLÉKMŰ mondatot.

  • 2006.04.27. Magyar Nemzet Online, MNO: Megnyílt a sajtófotó kiállítás

    Az emberábrázolás – portré (egyedi) kategóriában Horváth Dávid nyert Eörsi István 2005 című képével.

    • A fotókat megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Dokumentumok / Fotótár résznél.

  • 2006.04.szám (tél) Eső, Saád Katalin: Történelmi papírlapok
    Feljegyzések családregényírás közben

    A fennmaradt családi dokumentumok, melyek titkokat rejtettek. Postatiszt nagyapjáról, aki belépett a nyilas pártba. Hősi halott nagybátyjáról, aki szintén a nyilas párt tagja volt. Hírlapíró édesapjáról, aki nem volt antiszemita, de egy fajvédő lapba írt. 1944. június 24-én Az ország című lapba egy színikritikájában zsidó témájú színdarabról írt, ezt egy „jóakaró” később felkutatta, lemásoltatta, majd névtelen levélként elküldte Eörsi Istvánnak, akivel akkor már nem éltek együtt. Eörsi ezt követően neheztelt apjára. A cikk címe: Ártatlanok? volt – erre nincs mentség! Későbbi kézirataiban azt írta erről az újságcikkről, hogy ekkor csömörlött meg végképp az újságírástól. Karády Katalin alakításáról írt cikke miatti összetűzése a főszerkesztővel, ami után szerződést bontott a lappal.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Eső, 2000.04.szám (tél) Valachi Anna: Tükör által világosan
    • Eső, 2003.03.szám (ősz) Saád Katalin: Érettségi találkozó
    • Eső, 2010.03.szám (ősz) Jenei Gyula: Egy családregény hálójában
    • Eső, 2012.04.szám (tél) Saád Katalin: Gyónástitok

  • 2006.04.szám Egyenlítő, Peterdi Nagy László: A „helyi emberek” nélkül nem ment – nem megy

    Az Egyenlítő Társaskör Reform – vagy mi? – előtt című eszmecseréje a választási eredményekről. „Szerintem a ’70-es, ’80-as évek »helyi embereinek« játszott színházi forradalom maga volt egyfajta »szamizdat, csak tudni kellett olvasni belőle«! Nélküle a rendszerváltozás »bársonyos forradalma« nem győzhetett volna Krakkó és Varsó, Prága és Leningrád, Moszkva, továbbá – nem utolsósorban – Szolnok és Kaposvár műhelye, Nyíregyháza és Zalaegerszeg végvára nélkül! Ruszt József és Babarczy László, Székely Gábor és Zsámbéki Gábor, Ascher Tamás, Eörsi István és Ács János éppen ezeknek a »helyi embereknek« akartak színházat csinálni. Mert észrevették, hogy ők már régen nem »Pista bácsik és Mari nénik«! Hanem például – a technikusi munkakörben foglalkoztatott fiatal mérnökök és az örökké inspekciós, borostás, gyulladt szemű kezdő orvosok, akik jobb híján a vidéki lakótelepek másfél szobás, nagymama nélküli betonsilóiban laknak.”

  • 2006.04.Színház, Koltai Tamás: Kilépni minden szerepből

    (Színikritika. Eörsi István: Halálom reggelén - kaposvári Csiky Gergely Színház.)

  • 2006.04.Színház, Stuber Andrea: Szegény

    (Színikritika. Kurt Weill – Bertolt Brecht: Filléres opera - Miskolci Nemzeti Színház - fordító: Eörsi István.)

  • 2006.05–06.szám Kalligram, Pályi András: Egy hét önmagammal

    Részlet a prózából. Eörsi István halála. Varsóban, a Magyar Kultúra Napja alkalmából Eörsi Gombrowicz-könyvének a bemutatója.

    • Eörsi Időm Gombrowicz-csal című könyve adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2006.05.11. (19.szám) Magyar Demokrata, Fehérváry Krisztina: Sokarcú 56
    KULTÚRA

    Goda Krisztina Szabadság, Szerelem című készülő, ’56-os filmjéről. Az egyéb ’56-os témájú filmekről. Vágvölgyi B. András Hatodik koporsó című filmjéhez Eörsi István írta a forgatókönyvet.

    „A Magyar Mozgókép Közalapítvány és a Magyar Történelmi Film Közalapítvány nyolc film megvalósulását támogatja összesen egymilliárd forint értékben az 1956-os forradalom ötvenéves évfordulójának tiszteletére.”

  • 2006.05.11.Népszabadság, Varsányi Gyula: Könyvhét újra a Vörösmarty téren

  • 2006.05.12. Új Magyar Szó, Szabó Róbert Csaba: Kötelező
    Jegyzet

    Ironikus jegyzet egy diáknak a kötelező olvasmányokról, arról, hogy ne olvasson, de legalább tegyen úgy, mintha olvasna.

    „Ne foglalkoztasson a gondolat; ahogy megmondtam, ne olvass, hanem írjál minél többet, és ahogy megbeszéltük, Szív Ernőt Szív Ernővel lapozz és élvezz párhuzamosan, Cortázart és Eörsit pedig egy pillanatra se tedd le kezedből, és szerezz be végre egy Nádas-kötetet.”

  • 2006.05.13–14. Új Magyar Szó, csg: Ötvenhat gyávái, bátrai
    VERSKERESŐ
    Eörsi István: Töredékek a bátorságról

    Eörsi egyik ’56-os hangulatú verse.

  • 2006.05.13. Magyar Hírlap, Majtényi László–Miklósi Zoltán: Mérges olvasók

    A Magyar Hírlap irányvonalának változása miatt az olvasók reagálásai, vádjai. Debreczeni József rovatát politikai okból szüntette meg a lap.

    „A dolog annál is érdekesebb, mert volt már ugyanitt hasonló ügy, igaz, évekkel ezelőtt, amikor Elek Istvánt tanácsolták el politikai megfontolásból, de akkor nyilvános, a lap hasábjain folytatott (Eörsi István: Egy kínos fejleményről, Magyar Hírlap, 2000. júl. 5.) vita után.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 2000.07.03. Elek István: Lovas Istvánnak és R. Székely Juliannának – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 2000.07.05. E.I.: Egy kínos fejleményről

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1980.08.30. (35.szám) E.I.: Csoóri Sándor panaszáról
    • Magyar Hírlap, 2000.07.10. Nádai Éva: Eörsinek nincs igaza
    • Magyar Demokrata, 2000.07.13. (28.szám) Bencsik András: Barikádok között
    • Magyar Hírlap, 2000.07.13. Elek István: A fogadtatás
    • Magyar Hírlap, 2000.07.13. Dr. Komlósi Zsolt: Szekértáborok és Elek István
    • Magyar Nemzet, 2000.10.14. Tóth Gy. László: Szembesítés
    • Népszabadság, 2004.07.31. Révész Sándor: A múlt köde – 2000. július
    • Újnépszabadság, 2022.08.28. Mohácsi János: A kirúgóemberről
    • Újnépszabadság, 2022.11.14. Néhány sor a Magyar Hírlap fejfájára

  • 2006.05.18. Magyar Nemzet, Csontos János: Médiafölény: végképp eltörölni
    A túlsúlyos kormánypárti sajtó legszívesebben a kisebbség hősies szerepében tetszelegne

    „Innentől kezdve »a Fidesz üzemi lapjainak« meg a »nagyra puffadt szubkultúrának« az emlegetése álságos; az a szentencia pedig, hogy »sajtója alapján a magyar jobboldal nem politikai eszme, hanem pszichózis«, a megboldogult Eörsi Istvánéhoz mérhető arcátlanság, aki »a fasizmusról mint lelki igényről« fantáziált.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság,2002.05.02. E.I.: A fasizmus mint lelki igény – (és a cikknél felsoroltak)

  • 2006.05.20. (117.szám) Kisalföld, Koloszár Tamás: Nem savanyú, penészes és romlott a szőlő
    NAGY BANDÓ ANDRÁS: A RÁKRÓL, KABARÉRÓL, KLIKKEKRŐL, KÖNYVEKRŐL ÉS A HALÁL UTÁNI TOVÁBBÉLÉSRŐL

    Interjú Nagy Bandó Andrással a Sosemvolt Toscana című első regénye megjelenése kapcsán. Eörsi István említése, aki bátran szembe mert nézni a halállal.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.