EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2011.11.06.veronikavienna.wordpress.com, Tóth V. Veronika: Bugyi a szélben

    (2006-ban a kaposvári Csiky Gergely Színház évfordulós ünnepségén Tóth Géza színész Eörsi István emlékét idézte fel Eörsi Bugyi a szélben című versével.)

  • 2011.11.07.dunaujvaros.com, KMI: nehéz ipar, bájos tények

    Nehéz ipar - a rendszerváltás vizuális nyomai című tárlat a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézetben. A képek aláírásait Eörsi István: Nosztalgia című verssorai alkotják.


    Eörsi István Nosztalgia című verse a Szögek című kötetében jelent meg, melynek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2011.11.15.nol.hu, Bárkay Tamás: A Führer esete Balatonfüreddel

    (A Terjesztését megtiltom! – avagy: mitől féltette hatalmát a mindenkori politika? című tárlat az Országos Széchényi Könyvtárban. Politikai megfontolásból zárolt, indexre tett, lefoglalt, bezúzni készült, szigorúan elkülönítve rejtegetett dokumentumok.)

  • 2011.11.16.bezzeganya.postr.hu, Vakmacska: Sicc, Vackor és a többiek - népszerű mesesorozatok a múltból

    (Részlet. A Vackor című Kormos-kötetben az iskolai osztály névsorában: "veszett hírezetű Eörsi Pisti".)

  • 2011.11.17. litera.hu, Kornis Mihály: Hol voltam, hol nem voltam

    Részlet Révai Gábor beszélgetőkötetéből. Beszélgetés Kornis Mihállyal. Első kötete – Végre élsz – születésének és kiadásának körülményeiről, a Halleluja bemutatásáról. Réz Pállal való kapcsolatáról. Illés Endre gáncsoskodásairól. Pándi Pál lektori értekezésének köszönhette kötete kiadását. Egykori beszélgetése Örkény Istvánnal. Eörsi Istvánt segítőjeként említi.

    • A Révai Gábor: Kornis Mihály. Hol voltam, hol nem voltam című kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2011.11.18. (46.szám) Élet és Irodalom, Bán Zoltán András – Radnóti Sándor: A magyar politikai költészetről

    Bán Zoltán András és Radnóti Sándor magánlevélváltás-sorozata a magyar politikai költészet hiányáról, annak okairól.

    Eörsi, a politikai publicista ma nemcsak fájdalmasan, hanem égetően hiányzik. Költőként azonban maga is a probléma része volt és nem alternatívája. Szó sincs arról, hogy »rossz« költő lett volna (maradandó politikai versei közül én mindig a Clevelandi szonettet szoktam emlegetni), de nem volt meg benne az a vad költői erő, amellyel Petri úszott az ár ellen. Megvetette és szomjazta az irodalmi írók elismerését.”

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2011.12.02. (48.szám) Elek Tibor: A létező magyar politikai költészetről
    • folyometer.blog.hu, 2011.12.02. Szántó Domingo: "Ady-bolyok" és mások

  • 2011.11.18.nol.hu, Kelen Károly: Elődörzsölt hősök. Hiányoznak

    (Hiányzó hős. Rajk László 43 grafikája a Centrális Galériában. Eörsi István is a megidézett merész férfiak között.)

  • 2011.11.22.szinhaz.hu, Proics Lilla: Kint színházi, bent civil - Interjú Váradi Szabolccsal. Kaposvár akkor és most 5. (Részlet a Kaposvári Csiky Gergely Színház segédrendezőjének interjújából.)

  • 2011.11.26.nol.hu, Kelen Károly: Szabad ember. Kőszeg Ferenc: múltunk VÉGE

    (Könyvkritika. A demokratikus ellenzék nagy alakjainak, köztük Eörsi István felidézése.)

  • 2011.11.mozgovilag.com, Rainer M. János: Kerék és csavar

    (Könyvkritika. Andor Mihály: Szegény Micsinay. Egy besúgó élete. Pécs, 2011, Jelenkor Kiadó.)

  • 2011.12.02. (48.szám) Élet és Irodalom, Elek Tibor: A létező magyar politikai költészetről

    Részlet a reflexióból. Bán Zoltán András és Radnóti Sándor „A magyar politikai költészetről” című magánlevélváltás-sorozatáról. Miért nincs politikai költészet?

    „Két racionális okát látom Nagy Gáspár és említett költőtársai versei elhallgatásának. Egyrészt azt, hogy így Petri György az »utolsó nagy magyar politikai költő«-nek látható, s a még mellette kiemelt Eörsi István jelentősége is megnő (miközben maguk a levelezőtársak is elismerik, hogy költőként, hát, bizony, bizony...). Pedig, véleményem szerint, Petri költészetének líratörténeti és politikatörténeti szerepe attól még megmarad, ha nem egyedül állítjuk az elmúlt évtizedek magyar politikai költészetének piedesztáljára.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2011.11.18. (46.szám) Bán Zoltán András–Radnóti Sándor: A magyar politikai költészetről

    Reagálás:

    • folyometer.blog.hu, 2011.12.02. Szántó Domingo: „Ady-bolyok” és mások

  • 2011.12.02.folyometer.blog.hu, Szántó Domingo: "Ady-bolyok" és mások

    (Vita a politikai költészetről. Eörsi "Clevelandi szonett"-je.)
    Előzmény:
    Élet és Irodalom, 2011.11.18. Bán Zoltán András – Radnóti Sándor: A magyar politikai költészetről
    Élet és Irodalom, 2011.12.02. Elek Tibor: A létező magyar politikai költészetről

  • 2011.12.02.humanamagazin.eu, Kövesi Ágnes: Mitől féltette hatalmát a mindenkori politika?

    (A Terjesztését megtiltom! kiállítás. A könyv- és folyóirat-bemutató címe egyben Markovits Györgyi 1970-ben megjelent könyvének címe is. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteménye a Zárolt Kiadványok Tárának egykori anyagaiból válogatott egy reprezentatív betekintést a Horthy-korszaktól a rendszerváltásig.)

  • 2011.12.03.kultura.hu, Tarján Tamás: Így látta egy gyümölcstermesztő

    (Színikritika. Brecht: A kaukázusi krétakör - Budapesti Operettszínház Raktárszínháza - rendező: Somogyi Szilárd. "A plakát szerint e bemutató az 1992-es kaposvári produkció kamaraváltozata. Nemigen tudom, Eörsi István fordításán-átdolgozásán kívül ez mire vonatkozhat."

  • 2011.12.14. (50.szám) Magyar Demokrata, Szalay Károly: Gyurkovics redivivus
    SZÓKIMONDÓ

    Gyurkovics Tibor mellőzöttségéről, fájó hiányáról.

    „Mélységes embersége még a vele szemben állókat is képletesen keblére ölelte, ha bajba kerültek. Tudom. Amikor megmondtam neki, hogy szegény-gonosz Eörsi Pista, egyetemista barátom súlyos beteg, szenved, halálán van, majdnem elsírta magát és azonnal fölhívta telefonon, néhány szép-jó szóra.”

    (Sz. V. megjegyzése) Erről így ír Kőrössi P. József Eörsivel közös könyvében (Eörsi István: Végjáték – Kőrössi P. József: Naplóromok):

    „Pista mondja, hogy valamelyik tévészereplése után felhívta Gyurkovics – ők sohasem voltak egymásról jó véleménnyel –, és azt mondta neki: »Hogy nézel ki, Pista, úgy le vagy fogyva. Te meg fogsz halni. Sokan mondták, de én nem hittem el, ne haragudj, őszintén sajnállak.« »Amíg beszélt – mondja Pista –, azt fogalmaztam magamban, hogy majd jól odamondok neki, elküldöm a picsába vagy valami hasonlóra vetemedek. De közben rájöttem, hogy éppen ezt akarja, a dühömet, az indulatomat. Ezért aztán, amikor befejezte, csak annyit mondtam, hogy köszönöm, Tibor, nagyon rendes tőled, hogy gondolsz rám, és együttérzel. A vonal túlsó oldalán hosszú, döbbent csend. Nem erre számított, hiszen ismer, de ezek szerint nem eléggé, mert nem értette, mi történik. Hosszú szünet után, miután már én sem szóltam bele többet, letette a telefont. Hosszú, hosszú szünet után.«”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Demokrata, 2018.11.21. (47.szám) Szalay Károly: Gyurkovics

  • 2011.12.16. (50.szám) Élet és Irodalom, Kovács Zoltán: Vegye a lapot!
    2012.01.06. (1.szám) Élet és Irodalom, Kovács Zoltán: Vegye a lapot!
    2012.01.13. (2.szám) Élet és Irodalom, Kovács Zoltán: Vegye a lapot!

    Az Élet és Irodalom ajánlása az előfizetőknek. Eörsi István gondolatának idézése: „sajtószabadság akkor van, ha a cikk a bensőből jön”.

  • 2011.12.20. (2011.04.szám) Aracs, Bata János: Gyarmatosítás adóssággal. Hornyik Miklós két könyvéről.

    (Részlet a könyvkritikából. A széttagolt ország - Scott kapitány utolsó feljegyzése című könyvekről. A Széttagolt országban A tágra nyitott társadalom című írás egy képzeletbeli beszélgetés Eörsi Istvánnal. Eörsi Rákosi Mátyásról írt verséről.)

  • 2011.12.22. (51–52.szám) Élet és Irodalom, Nádas Péter: A dolgok állása

    Részlet. A modernizációs ugrás Magyarországnak sem sikerült. A demokratikus hagyomány hiánya és a jólét szimbolikus tárgyai. A jogbiztonság, majd maga az új demokratikus rend veszélybe kerülése. A korrupcióról. Eörsi István említése.

  • 2011.12.27.Kultura-es-kritika.blog.hu, Hörcher Ferenc: A politikai költészetről

    (A szerző kiegészítései a politikai költészetről kibontakozó vitához (Kemény István). Az író, a költő hitelességének kérdése.)

  • 2011.12.szám Filmvilág, Mitrovits Miklós: „Nem akartam rossz kompromisszumot kötni”
    Beszélgetés Herskó Jánossal

    A Kádár-kor kultúrpolitikájáról. Mi az oka, hogy Magyarországon nem dolgozták fel a II. világháború és a Holokauszt történetét a filmekben és az irodalomban? A szocialista országok filmrendezői közötti kapcsolatokról. Az ’56-os események utáni időszakról. Mi volt a különbség Révai és Aczél között? Az 1958-as Művelődéspolitikai irányelvekről. A cenzúra működéséről. A Szevasz, Vera és a Párbeszéd című filmjéről. Miért hagyta el az országot?

    „Ez a film olyan volt, hogy mindenkinek az ’56-értékelésével szembement, nemcsak az MSZMP álláspontjával. Szembement a különböző ’56-osok felfogásával is. A dramaturgom Bíró Zsuzsa volt, neki nagyon jó barátja volt Eörsi István. Egy kép meg is jelent Eörsi tárgyalásáról, amelyen látszik Zsuzsa is. Amikor Eörsi kijött és megtudta, hogy Zsuzsa részt vett a Párbeszédben, tizenkét évig nem volt hajlandó beszélni vele. De nem csak neki, másoknak sem tetszett a Párbeszéd.”

  • 2011.12.szám Kortárs, Albert Gábor: Írók szövetségben
    irodalom a politika ölelő szorításában

    Az M1 vitaműsora 2011. június-júliusában az Írószövetség régi közgyűléseiről. Az Írószövetség 1986-os közgyűlése.

    „Az idézett visszaemlékezések forrása: A Dunatáj Alapítvány dokumentumfilmjében elhangzott szöveg. Kortárs, 2007/7-8., 99-109.”

    Előzmény:

    • Kortárs, 2007.07–08.szám A szellem napvilága

    Kapcsolódó cikk:

    • Kortárs, 2015.03.szám Márkus Béla: A politika nyomában 

  • 2012.01.02. galamus.hu, Ludassy Mária: A mindenkori feljelentők és feljelentettek

    A Charta 77 szolidaritási akció 34. évfordulóján indított sajtókampány a „liberális filozófusok” ellen, akik közül annak idején többen aláírták a szolidaritási nyilatkozatot. Az ideológiai küzdelmek a feljelentők és feljelentettek között zajlanak. Eörsi István említése.

    Kapcsolódó cikk:

    • galamus.hu, 2011.01.17. Balogh S. Éva: Elszánt ostobaság – a Magyar Nemzet filozófusvádjairól

  • 2012.01.06. (1.szám) Élet és Irodalom, Varga László: A mi Amerikánk
    Egy filmről másként

    Részlet Hegedűs Péter: Az én Amerikám című filmjének kritikájából. Az Eörsi István lakásán megtartott ’56-os megemlékezés említése.

  • 2012.01.20. (3.szám) Élet és Irodalom, Perecz László: Társadalom-lélektan, pró és kontra
    A Bibó–Lukács-vitáról

    Részlet. Eörsi István gondolatának említése.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.