Cikkek
-
2011.11–12.szám Kritika, Hernádi Miklós: Csak diszkréten!
Magyar zsidó kommunisták a holokausztról 1944-1974„Hosszú azoknak a kommunistává lett túlélő íróknak vagy/és publicistáknak, kritikusoknak, esetenként költőknek a sora, akik zokszó nélkül beálltak a vezető ideológusok által összerótt múltszemléleti kalodába. (Eörsi is a felsoroltak között van) […] azzal, hogy kommunista írókká lettek, megszűntek zsidó személyek lenni. […] tanulságos az egykori emblematikus marxista kultúrpolitikus-filozófus, Lukács György zömmel zsidókból összetevődő tanítványi körének vehemens részvétele, nem-zsidó eszmetársakkal együtt, a tilalomfák elleni mozgolódásban. Közös fellépésüket Aczél György éppen eltérő származásuk kidomborításával próbálta fékezni. […] Eörsi Istvánnak a 168 óra 1992. február25-i számában megjelent interjúja (»A manipuláció nagymestere«) a következő példát említi: Aczél »állítólag a Charta 77 aláírása után azt mondta volna Csoórinak: – Maga mit keres ezek között a zsidógyerekek között? – És azt mondta Hellernek: – Hát maga olyan antiszemitákkal, mint Csoóri, ír alá közös dokumentumot?«”
Előzmény:
- 168 óra, 1992.02.25. (8.szám) Győrffy Miklós – Szénási Sándor: A manipuláció nagymestere
2011.11.06.szinhaz.hu, Pozsgai Zsolt levele Karácsony Gergelynek
(Az Új Színház igazgatói pályázata kapcsán Dörner György és Csurka István melletti kiállás.)
2011.11.06.veronikavienna.wordpress.com, Tóth V. Veronika: Bugyi a szélben
(2006-ban a kaposvári Csiky Gergely Színház évfordulós ünnepségén Tóth Géza színész Eörsi István emlékét idézte fel Eörsi Bugyi a szélben című versével.)
2011.11.07.dunaujvaros.com, KMI: nehéz ipar, bájos tények
Nehéz ipar - a rendszerváltás vizuális nyomai című tárlat a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézetben. A képek aláírásait Eörsi István: Nosztalgia című verssorai alkotják.
Eörsi István Nosztalgia című verse a Szögek című kötetében jelent meg, melynek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
2011.11.15.nol.hu, Bárkay Tamás: A Führer esete Balatonfüreddel
(A Terjesztését megtiltom! – avagy: mitől féltette hatalmát a mindenkori politika? című tárlat az Országos Széchényi Könyvtárban. Politikai megfontolásból zárolt, indexre tett, lefoglalt, bezúzni készült, szigorúan elkülönítve rejtegetett dokumentumok.)
2011.11.16.bezzeganya.postr.hu, Vakmacska: Sicc, Vackor és a többiek - népszerű mesesorozatok a múltból
(Részlet. A Vackor című Kormos-kötetben az iskolai osztály névsorában: "veszett hírezetű Eörsi Pisti".)
2011.11.17.litera.hu, Kornis Mihály: Hol voltam, hol nem voltam
(Részlet Révai Gábor beszélgetőkötetéből. Beszélgetés Kornis Mihállyal. Első kötete - Végre élsz - születésének körülményeiről.)
2011.11.18. (46.szám) Élet és Irodalom, Bán Zoltán András – Radnóti Sándor: A magyar politikai költészetről
Bán Zoltán András és Radnóti Sándor magánlevélváltás-sorozata a magyar politikai költészet hiányáról, annak okairól.
„Eörsi, a politikai publicista ma nemcsak fájdalmasan, hanem égetően hiányzik. Költőként azonban maga is a probléma része volt és nem alternatívája. Szó sincs arról, hogy »rossz« költő lett volna (maradandó politikai versei közül én mindig a Clevelandi szonettet szoktam emlegetni), de nem volt meg benne az a vad költői erő, amellyel Petri úszott az ár ellen. Megvetette és szomjazta az irodalmi írók elismerését.”
Reagálás:
- Élet és Irodalom, 2011.12.02. (48.szám) Elek Tibor: A létező magyar politikai költészetről
- folyometer.blog.hu, 2011.12.02. Szántó Domingo: "Ady-bolyok" és mások
2011.11.18.nol.hu, Kelen Károly: Elődörzsölt hősök. Hiányoznak
(Hiányzó hős. Rajk László 43 grafikája a Centrális Galériában. Eörsi István is a megidézett merész férfiak között.)
2011.11.22.szinhaz.hu, Proics Lilla: Kint színházi, bent civil - Interjú Váradi Szabolccsal. Kaposvár akkor és most 5. (Részlet a Kaposvári Csiky Gergely Színház segédrendezőjének interjújából.)
2011.11.26.nol.hu, Kelen Károly: Szabad ember. Kőszeg Ferenc: múltunk VÉGE
(Könyvkritika. A demokratikus ellenzék nagy alakjainak, köztük Eörsi István felidézése.)
2011.11.mozgovilag.com, Rainer M. János: Kerék és csavar
(Könyvkritika. Andor Mihály: Szegény Micsinay. Egy besúgó élete. Pécs, 2011, Jelenkor Kiadó.)
2011.12.02. (48.szám) Élet és Irodalom, Elek Tibor: A létező magyar politikai költészetről
Részlet a reflexióból. Bán Zoltán András és Radnóti Sándor „A magyar politikai költészetről” című magánlevélváltás-sorozatáról. Miért nincs politikai költészet?
„Két racionális okát látom Nagy Gáspár és említett költőtársai versei elhallgatásának. Egyrészt azt, hogy így Petri György az »utolsó nagy magyar politikai költő«-nek látható, s a még mellette kiemelt Eörsi István jelentősége is megnő (miközben maguk a levelezőtársak is elismerik, hogy költőként, hát, bizony, bizony...). Pedig, véleményem szerint, Petri költészetének líratörténeti és politikatörténeti szerepe attól még megmarad, ha nem egyedül állítjuk az elmúlt évtizedek magyar politikai költészetének piedesztáljára.”
Előzmény:
- Élet és Irodalom, 2011.11.18. (46.szám) Bán Zoltán András–Radnóti Sándor: A magyar politikai költészetről
Reagálás:
- folyometer.blog.hu, 2011.12.02. Szántó Domingo: „Ady-bolyok” és mások
2011.12.02.folyometer.blog.hu, Szántó Domingo: "Ady-bolyok" és mások
(Vita a politikai költészetről. Eörsi "Clevelandi szonett"-je.)
Előzmény:
Élet és Irodalom, 2011.11.18. Bán Zoltán András – Radnóti Sándor: A magyar politikai költészetről
Élet és Irodalom, 2011.12.02. Elek Tibor: A létező magyar politikai költészetről2011.12.02.humanamagazin.eu, Kövesi Ágnes: Mitől féltette hatalmát a mindenkori politika?
(A Terjesztését megtiltom! kiállítás. A könyv- és folyóirat-bemutató címe egyben Markovits Györgyi 1970-ben megjelent könyvének címe is. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteménye a Zárolt Kiadványok Tárának egykori anyagaiból válogatott egy reprezentatív betekintést a Horthy-korszaktól a rendszerváltásig.)
2011.12.03.kultura.hu, Tarján Tamás: Így látta egy gyümölcstermesztő
(Színikritika. Brecht: A kaukázusi krétakör - Budapesti Operettszínház Raktárszínháza - rendező: Somogyi Szilárd. "A plakát szerint e bemutató az 1992-es kaposvári produkció kamaraváltozata. Nemigen tudom, Eörsi István fordításán-átdolgozásán kívül ez mire vonatkozhat."
2011.12.16. (50.szám) Élet és Irodalom, Kovács Zoltán: Vegye a lapot!
2012.01.06. (1.szám) Élet és Irodalom, Kovács Zoltán: Vegye a lapot!
2012.01.13. (2.szám) Élet és Irodalom, Kovács Zoltán: Vegye a lapot!Az Élet és Irodalom ajánlása az előfizetőknek. Eörsi István gondolatának idézése: „sajtószabadság akkor van, ha a cikk a bensőből jön”.
2011.12.20. (2011.04.szám) Aracs, Bata János: Gyarmatosítás adóssággal. Hornyik Miklós két könyvéről.
(Részlet a könyvkritikából. A széttagolt ország - Scott kapitány utolsó feljegyzése című könyvekről. A Széttagolt országban A tágra nyitott társadalom című írás egy képzeletbeli beszélgetés Eörsi Istvánnal. Eörsi Rákosi Mátyásról írt verséről.)
2011.12.22. (51–52.szám) Élet és Irodalom, Nádas Péter: A dolgok állása
Részlet. A modernizációs ugrás Magyarországnak sem sikerült. A demokratikus hagyomány hiánya és a jólét szimbolikus tárgyai. A jogbiztonság, majd maga az új demokratikus rend veszélybe kerülése. A korrupcióról. Eörsi István említése.
2011.12.27.Kultura-es-kritika.blog.hu, Hörcher Ferenc: A politikai költészetről
(A szerző kiegészítései a politikai költészetről kibontakozó vitához (Kemény István). Az író, a költő hitelességének kérdése.)
2011.12.szám Filmvilág, Mitrovits Miklós: „Nem akartam rossz kompromisszumot kötni”
Beszélgetés Herskó JánossalA Kádár-kor kultúrpolitikájáról. Mi az oka, hogy Magyarországon nem dolgozták fel a II. világháború és a Holokauszt történetét a filmekben és az irodalomban? A szocialista országok filmrendezői közötti kapcsolatokról. Az ’56-os események utáni időszakról. Mi volt a különbség Révai és Aczél között? Az 1958-as Művelődéspolitikai irányelvekről. A cenzúra működéséről. A Szevasz, Vera és a Párbeszéd című filmjéről. Miért hagyta el az országot?
„Ez a film olyan volt, hogy mindenkinek az ’56-értékelésével szembement, nemcsak az MSZMP álláspontjával. Szembement a különböző ’56-osok felfogásával is. A dramaturgom Bíró Zsuzsa volt, neki nagyon jó barátja volt Eörsi István. Egy kép meg is jelent Eörsi tárgyalásáról, amelyen látszik Zsuzsa is. Amikor Eörsi kijött és megtudta, hogy Zsuzsa részt vett a Párbeszédben, tizenkét évig nem volt hajlandó beszélni vele. De nem csak neki, másoknak sem tetszett a Párbeszéd.”
2011.12.szám Kortárs, Albert Gábor: Írók szövetségben
irodalom a politika ölelő szorításábanAz M1 vitaműsora 2011. június-júliusában az Írószövetség régi közgyűléseiről. Az Írószövetség 1986-os közgyűlése.
„Az idézett visszaemlékezések forrása: A Dunatáj Alapítvány dokumentumfilmjében elhangzott szöveg. Kortárs, 2007/7-8., 99-109.”
Előzmény:
- Kortárs, 2007.07–08.szám A szellem napvilága
Kapcsolódó cikk:
- Kortárs, 2015.03.szám Márkus Béla: A politika nyomában
2012.01.02. galamus.hu, Ludassy Mária: A mindenkori feljelentők és feljelentettek
A Charta 77 szolidaritási akció 34. évfordulóján indított sajtókampány a „liberális filozófusok” ellen, akik közül annak idején többen aláírták a szolidaritási nyilatkozatot. Az ideológiai küzdelmek a feljelentők és feljelentettek között zajlanak. Eörsi István említése.
Kapcsolódó cikk:
- galamus.hu, 2011.01.17. Balogh S. Éva: Elszánt ostobaság – a Magyar Nemzet filozófusvádjairól
2012.01.06. (1.szám) Élet és Irodalom, Varga László: A mi Amerikánk
Egy filmről máskéntRészlet Hegedűs Péter: Az én Amerikám című filmjének kritikájából. Az Eörsi István lakásán megtartott ’56-os megemlékezés említése.
A három Eörsi
A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója
(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.