EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2006.02.09.Népszabadság, Képgaléria: Sajtófotó 2005

  • 2006.02.10. (6.szám) Élet és Irodalom, Koltai Tamás: Tett, következmény

    Színikritika Szophoklész: Oidipusz előadásáról a Nemzeti Színházban. Rendező: Sopsits Árpád.

    „Théba királyának története arra int – a közelmúltban Eörsi István volt az, aki nem győzte a fejünkbe verni ezt az aktuális igazságot –, hogy a tetteknek következményei vannak. A következmény nélküli tettek, a le nem vont morális tanulságok, a föltáratlan múlt iratszekrényeiben lappangó titkok összemossák a bűnt és a vétket, a tettest és az áldozatot, s lehetetlenné teszik a megbocsátást és a föloldozást.”

  • 2006.02.10. (6.szám) Élet és Irodalom, Vásárhelyi Mária: „Fel kéne szabadulni már!”

    Reflexió az ügynökvitához – Szabó István ügye.

    „Ideje szembenéznünk azzal, hogy mind a mai napig a titkosszolgálatok működtetőinek hálójában vergődünk. Közvetlenül vagy közvetve ők – és az új elitből verbuválódott szövetségeseik – akadályozzák tizenöt éve az ügynökkérdés tisztességes megoldását. A magyar társadalom pedig, beleértve az értelmiséget is, fejét a homokba dugva nem akar tudomást venni arról, hogy mindaddig nem ér véget a rendszerváltás folyamata, ameddig ez a kérdés nem rendeződik egyszer s mindenkorra. […] Számomra fontos kérdés az is, hogy sok-sok éves hallgatás után sokan miért érzik úgy, hogy éppen ez a történet teremt megfelelő alkalmat a nyilvánosan vállalt szolidaritásra. Az elmúlt években annyi valóban kiváló embert hurcoltak meg nyilvánosan az értelmiségi elit néma asszisztenciája mellett! Nem száznegyven, hanem talán tizennégy magyar értelmiségi sem protestált együtt Mécs Imre évek óta tartó, nyilvános gyalázása ellen. De nem került sor ilyesmire akkor sem, amikor a »független« magyar bíróság Eörsi Istvánnal szemben meghozta a véleményszabadság alkotmányos elvét megcsúfoló ítéletét. Most csupán azért említem éppen őket, mert Mécs Imre a siralomházban, Eörsi pedig magánzárkában üldögélt azokban a hónapokban, amikor Szabó István a jelentéseit írta. Persze van ebben logika; hiszen ha Szabó István esetében eltekinthetünk attól, amit 57-ben tett, akkor ugyanez áll Mécsre és Eörsire is.”


    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2005.06.10. (23.szám) E.I.: Két tétova kérdés Kornai János rendhagyó önéletrajzának elolvasása után
    • Élet és Irodalom, 2006.02.17. (7.szám) Fencsik Flóra: Mit tegyünk bűneinkkel?
    • Élet és Irodalom, 2006.02.24. (8.szám) Kis János: Illusztráció az ügynökügyhöz
    • Élet és Irodalom, 2006.03.17. (11.szám) Himmer Péter: Az ügynökügy tragikumához
    • Élet és Irodalom, 2006.04.14. (15.szám) Faragó Vilmos: Szót kér az aláíró
    • Élet és Irodalom, 2006.06.09. (23.szám) Hahner Péter: Eörsi már hozzászólt
    • Eörsi István: Zárt térben című kötete (Honlapon: Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű)

  • 2006.02.11.Népszava, Szász István: Züllöttségek

    (Eörsi-Schmidt-per.)
    Előzmény:
    •Élet és Irodalom, 2003.07.11. Eörsi István: Furcsa pár
    •Élet és Irodalom, 2003.07.18. Gerő András: Tisztelt Szerkesztőség!
    •Népszava, 2004.09.20. Eörsi István: Pervesztés után
    •Népszava, 2004.12.08. Népszava: Schmidt Mária beperelte lapunkat
    •Népszava, 2006.01.21. Népszava-információ: Eörsi István halála ellenére is folytatja a pert Schmidt Mária
    •Népszava, 2006.01.28. Részítélet

  • 2006.02.14.Népszava, Léner tanár úr

  • 2006.02.15. gondola.hu, Varga Domokos György: Értelmiség, titkosszolgák, ügynökök
    Gondola-interjú dr. Schmidt Mária történésszel, A titkosszolgálatok kulisszái mögött szerzőjével

    Beszélgetés Schmidt Máriával új kötetéről, arról, hogy miért fogadják könyvét a balliberális oldalon fanyalgással, miért támadják. Vásárhelyi Miklósról, az Eörsi-Schmidt-perről. Andressew Iván „vértahók” jelzőjéről, a relativizálás vádjáról. Eörsi Terror Házát ért kritikájáról. Az irányítása alatt álló XX. Század Intézetről és a XXI. Század Intézetről. A Szabó István melletti kiállókról, amikor kiderült, hogy besúgó volt.

    „Eörsi István pont azokban a negyvenes években szocializálódott, amikor a gyűlölet volt az egyetlen elfogadható érzés, ami egy igaz kommunistában ébredhetett az osztályellenséggel vagy az imperializmus »ügynökeivel« szemben. Eörsi bennem ellenséget látott, s ezért személyemben támadott. Nem azzal vitatkozott, hogy mit állítok, hanem minősíthetetlen hangon mocskolt. Ez egyébként a balliberális, posztkommunista tábornak a jellegzetessége. Tessék felütni a különböző gyűlöletorgánumokat, az Élet és Irodalmat, a 168 órát, a Népszavát: mindig személyre támadnak, a legalantasabb, a legaljasabb módon.”

  • 2006.02.17. (7.szám) Élet és Irodalom, Fencsik Flóra: Mit tegyünk bűneinkkel?

    Reflexió az ügynökvitához – Szabó István ügye, aki a vétséget azzal követte el, hogy nem vállalta föl tettét.

    „Jaj, Eörsi Pista, most hiányzol csak igazán! Most, hogy egy lelepleződés nyomán megint egyszer kettéválik ama bizonyos »ballib« értelmiség, s dúl a moralizálás oda meg vissza. Micsoda széles vigyorral szemlélnéd a díszbemutató émelyítő szimpátia-felvonulását, a politikusokat, amint az ünnepelt művész hátát lapogatják, miként szednéd ízekre a rendező illogikus érvelését, önsajnálatát a tévéstúdióban! És milyen irgalmatlanul, jó humorral írnád meg mindezt! Te megtehetnéd. Teljes erkölcsi alappal. Nem csak azért, mert hajdan vigyorogva vállaltad sorsod, a börtönt. És nem csak azért, mert onnan kilépve se alkudtál meg soha. Hanem azért is, mert szembenéztél még korábbi önmagaddal is: a naiv, szívből sztálinista kamasz Eörsivel, az önkéntes dicshimnuszszerzővel. Nem vártad meg, amíg a szélsőjobb borítja rád a régmúltadat, hanem magad álltál elő vele.”


    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2005.06.10. (23.szám) E.I.: Két tétova kérdés Kornai János rendhagyó önéletrajzának elolvasása után
    • 2006.02.10. (6.szám) Élet és Irodalom, Vásárhelyi Mária: „Fel kéne szabadulni már!”
    • Élet és Irodalom, 2006.02.24. (8.szám) Kis János: Illusztráció az ügynökügyhöz
    • Élet és Irodalom, 2006.03.17. (11.szám) Himmer Péter: Az ügynökügy tragikumához
    • Élet és Irodalom, 2006.04.14. (15.szám) Faragó Vilmos: Szót kér az aláíró
    • Élet és Irodalom, 2006.06.09. (23.szám) Hahner Péter: Eörsi már hozzászólt
    • Eörsi István: Zárt térben című kötete (Honlapon: Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű)

  • 2006.02.17. Hetek, Szobota Zoltán: Demokratúra

    Beszélgetés Varga László történésszel a lebuktatott ügynökökről. Kézdi-Kovács Zsolt feltárulkozásáról, Balassa Péter szembenézéséről. Nagy Imre 1989-es újratemetésén a négyszáz kivégzett áldozat nevének felolvasása egyben a kádárizmus temetésévé is vált. A Kádár-korszak jellemzése. Eörsi István az Írószövetség közgyűlésén (1986-ban), a cenzúra bevezetését szorgalmazta. „A megdöbbent kollégáknak elmondta, hogy sokkal tisztességesebb dolognak tartaná, ha kerek perec megmondanák, hogy mit szabad írni, és mit nem.” Varga pere a Nemzetbiztonsági Hivatallal.

    „Mindent egybevetve Dénes Jánosnak volt igaza, amikor egy ellenzéki konferencián azt találta mondani, hogy végül is az egész diktatúra alatt egy ürülékfolyóban éltünk, és csak azon vitatkozhatunk, hogy az kinek meddig ért.”

  • 2006.02.17.Népszava, Népszava-információ: Zsuzsanna Gahse vette át a német Chamisso-díjat

    (Több magyar író, köztük Eörsi István műveinek fordítója.)

  • 2006.02.20.theater.hu; harag.eu; 2007.09.21.csikygergelyszinhaz.hu, Merényi Anna: Eörsi István Kaposváron. Tisztelgés a mester előtt

    (Halálom reggelén - Műsorfüzet.)

  • 2006.02.22. litera.hu, Walter Benjamin: Egyirányú utca. Berlini gyermekkor a századforduló táján

    Könyvkritika. Részlet az Egyirányú utcából. Részlet a Berlini gyermekkorból (Eörsi István fordítása). 

  • 2006.02.24. (8.szám) Élet és Irodalom, Kis János: Illusztráció az ügynökügyhöz

    Reflexió az ügynökvitához – Szabó István ügye. Vita Bauer Tamás érveivel. Szabad-e az ügynökmúlt tényeit a nyilvánosság elé tárni? A D-209-es ügy – Medgyessy Péter. A „Képesi-ügy” – Szabó István. Idézet Eörsi István Gombrowiczából. A „Hajdú”-ügy – Tar Sándor.


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2006.03.17. (11.szám) Himmer Péter: Az ügynökügy tragikumához


    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2005.06.10. (23.szám) E.I.: Két tétova kérdés Kornai János rendhagyó önéletrajzának elolvasása után
    • Élet és Irodalom, 2006.02.10. (6.szám) Vásárhelyi Mária: „Fel kéne szabadulni már!”
    • Élet és Irodalom, 2006.02.17. (7.szám) Fencsik Flóra: Mit tegyünk bűneinkkel?
    • Élet és Irodalom, 2006.04.14. (15.szám) Faragó Vilmos: Szót kér az aláíró
    • Élet és Irodalom, 2006.06.09. (23.szám) Hahner Péter: Eörsi már hozzászólt
    • Eörsi István: Zárt térben című kötete (Honlapon: Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű)

  • 2006.02.24. kuruc.info, Florovits Attila: Nyílt levél Pozsonyi Ádámhoz

    Olvasói levél. Pozsonyi Vészharang című írására reagál, szerzőjét szélsőséges elhajlónak tartja.

    „Gondolatmenetének kijavítása érdekében megfontolásra javaslom a következőket. Amennyiben az ország állampolgára egyenlősdi és humanista, haladó elveket valló, úgy az abortusz reá nézve kötelező legyen. Ugyanez vonatkozzon élettársára, házastársára is. Ha az állampolgár eszmei példaképei között megtalálható Konrád György, Heller Ágnes, vagy Eörsi István bármelyike is, úgy ivartalanítását haladéktalanul elvégeztetni kötelező legyen. Ugyanez vonatkozzon az ilyen elvetemült egyén gyermekeire is.”

    Előzmény:

    • Magyar Demokrata, 2005.11.17 (46.szám) Pozsonyi Ádám: Vészharang – Nincs a rendszerünkben

  • 2006.02.25–26. Új Magyar Szó, csg: Magyar az idei Chamisso-díjas

    A díj idei kitüntetettje a Svájcban élő Zsuzsanna Gashe. Több magyar író – köztük Eörsi István – műveit fordította német nyelvre. 

  • 2006.02.27.archivnet.hu, Gergely Ferenc: Kilépések, visszalépések

    (Magyar Írók Szövetsége.)

  • 2006.02.szám (február) Kapu, Urbán Péter: A tábornok vallomása

    Horváth József III/III-as vezérkari őrnagy visszaemlékezéséről, amely a szocializmus negyven évben működő állambiztonsági eseményekről szól. A visszaemlékezésből könyv is született (HORVÁTH József: A tábornok vallomása, Meztelenül a Duna-gate ügyben, Bp., 1990.). A Szamizdatvirágzás avagy így legyeskedtünk a demokratikus ellenzék körül című fejezetben szerepel Eörsi István neve is.

    • A kötet adatai és tartalomjegyzéke megtekinthető a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2006.02.szám Holmi, Szegő János: Műkritikák léteznek
    Kardos András: A véletlen tekintet

    Könyvkritika a szerző első önálló kötetéről.

    „A könyvön végigvonuló politikai motívum is, amelyet a baloldaliság huszadik századi útjaként lehet kibontani, több rétegben jelenik meg. Lukács moszkvai éveitől Eörsi István börtönévein át, egy remek Koestler-elemzésen (A Rubasov-elmélet) keresztül a demokratikus ellenzék fordulatáig, minden ponton a téma konkrétan, valóságszerűen (ha ezek megtörténtek, akkor hogyan?) és elvontan (mit jelenthet?) is értelmezésre szorul.”

    • A kötetben szerepel Eörsi István: Történetek egy hideg faházban című írása.
    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek/ Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2006.02.szám Korunk, K. L.: Eörsi Istvánnal – Lukácstól Nagy Imréig

    A szerzőnek (Kántor Lajos) küldött (1971-ben és 1996-ban) három Eörsi-levél idézése. Lukács Györgyről és Nagy Imre-cikkéről. A lapban 1971-ben megjelent Közök című vers szövege.

    Előzmény:

    • Korunk, 1971.02.szám Eörsi István verseiből
    • Korunk, 1996.10.szám K. H. Nagy Imre időszerűtlen időszerűsége

  • 2006.03–04.szám História, Gajdó Tamás: A magyar színházművészet a rendszerváltozás után

    Részlet a Magyar Tudománytár 6. kötetének Előadóművészet, zene, film című fejezetéből (260-267. oldal). 

    „Eörsi István a kaposvári társulat számára újrafordította a Hamletet (1983), A vihart (1986), az Othellót (1989) és a Katona József Színháznak a Coriolanust (1988), majd egyre több színházi alkotó mellőzte a klasszikus fordításokat.”

  • 2006.03.02. (9.szám) 168 óra, Koltai Tamás: Mostanában. Fiúk, szerverek, kutyák

    Idézés Eörsi Gombrowicz-könyvéből.

    „A tiszta moralitás szempontjából nincs strukturális különbség kis és nagy gaztettek között. Az erkölcsi világrendet a legkisebb gaztett is halálra sebzi.”

  • 2006.03.03. (9.szám) Élet és Irodalom, Tandori Dezső: Tőrmellék Hamletnek

    „Mivel nemsokára megjelenik (vagy már meg is jelent) a szerencsétlen Töredék Hamletnek c. első könyvem, e dologban egy egész halom, törmelékhalom belső töredékem van, amit egyrészt el fogok itt mondani, másrészt, és ez cikkem lényege, el se merek mondani.”

    Eörsi István említése.

  • 2006.03.03.Népszabadság, Vásárhelyi Mária: A gyűlölködés öröksége

    (Részlet. A Fideszről: "A polgártalanított polgári párt számára nyilvánvalóan nem 56 szellemisége, hősei és áldozatai a fontosak, hanem kizárólag az, hogyan tudnak mindebből a maguk számára politikai tőkét kovácsolni.")

  • 2006.03.05. kuruc.info, Tóth Judit (Hanankert.com): Az Ady-kultusz magyar öngyilkosság

    Publicisztika. Idézetek, melyekkel azt kívánja bizonyítani, hogy Ady „perverz és idegen érdekek szolgálatába szegődik és gyalázza azt a hazát, amelyben született”. Kosztolányi Dezső: Az írástudatlanok árulása – különvélemény Ady Endréről (részletek).

    „Magyarságát és hazafiasságát elhatárolta a nacionalizmustól. De mivel zsidó-bolsevista környezete erősen befolyásolta a világnézetét, sajnos nem láthatta a fától az erdőt. […] Otthon, még a jobboldalinak vallott médiumok is egytől-egyig a legnagyobbnak hirdetik. A köztudottan liberális Eörsi István, Tégy a gyűlölet ellen c. cikkében (Élet és Irodalom, 2002. ápr.19) Adyt idézi: »Ady gyűlölte a magyar kétfejű sast: a nacionalizmust és a klerikalizmust. Példaképp hadd idézzem ide Ady, 1901. december 20-án közölt cikkének, »A magyar kétfejű sas«-nak néhány mondatát: »A nacionalizmusnál nagyobb hazugság nem állott még ki a harci porondra… utazik tradícióra, kegyeletre, fajbüszkeségre, kenyéririgységre, minden erényre és bűnre.«… »Kiírjuk magyarul: a hazafisággal szédelgő és lármázó klerikalizmus veszedelmesebb a nyílt klerikalizmusnál: ...’Üsd a zsidót!’… ’Gyilkold az istentelen liberálist!’ – «”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2002.04.19. (16.szám) E.I.: Tégy a gyűlölet ellen (és az itt felsorolt cikkek)

  • 2006.03.08.zeno.org, Eörsi, Istvan: Im geschlossenen Raum

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.