EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2005.03.03. (9.szám) Heti Válasz, S. N.: Sólyom for president!

    110 jobb- és baloldali értelmiségi javasolja Sólyom Lászlót az államfői székbe az augusztusban távozó Mádl Ferenc után. Az aláírók között van Eörsi István is.

    Fotó: Sólyom László és Mádl Ferenc

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2005.02.24. Nagy N. Péter: A tökéletes utazó indulhat?

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság Online, 2004.04.06. Nyílt levél a Zengőre tervezett NATO-lokátor ügyében
    • Népszabadság, 2004.04.06. Pécsi tudósítónktól – Ö. Z.: Szünetel a zengői lokátor építése
    • Népszabadság, 2004.04.07. Ö. Z.: Kormányfüggetlen szakértők a Zengőről
    • Magyar Demokrata, 2004.04.15. (15.szám) Kállay-Nagy Szilvia: 2:0
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál, és ha a keresőmezőbe beírja SÓLYOM LÁSZLÓ nevét.

  • 2005.03.03. (9.szám) Magyar Fórum, H: A magyarság egy félrevezetésnek az áldozata

    Tudósítás a MIÉP tisztújító gyűléséről. Eörsi István említése.

  • 2005.03.04. (9.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Elmondta hát...

    Reflexió. Egy névtelen levélíró beszámol arról, hogy katonakorában miként szervezte őt be egy falujabeli őrnagy, és miként zsákmányolta ki hétvégi telkén. Jelentést írt K.-ról, aki ezt mondta egy sorakozónál: „Minden kommunistát ki kéne nyírni.” Aztán az őrnagy eltűnt az életéből, nem írt több jelentést, de harminc éve hurcolja ezt a történetet. Utószavában tiltakozik a készülő ügynöktörvény ellen: „Kinek hiányzik ma Magyarországon a sírás és a fogaknak csikorgatása?”

    „A szellemi polgárháborút nem az teszi elviselhetetlenné, ha napfényre kerül az igazság, hanem a kutakodás, gyanakvás, hazudozás és félelem légköre, amelyben most élünk. Aki bármilyen módon együttműködött a titkosszolgálatokkal, annak el kell tudnia viselni, hogy nyilvánosságra kerül a neve. […] Anonymus úr is jobban tette volna, ha szép és őszinte cikkét névvel publikálja. […] Nem hallgathatom el: nem veszem jó néven az ÉS szerkesztőitől, hogy erre lehetőséget adtak neki. Hiszen éppen azt kellene elérnünk, hogy az érintettek elviseljék a nyilvánosságot.”


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2005.02.18. (7.szám) Elmondom hát

  • 2005.03.04. (9.szám) Élet és Irodalom, Koltai Tamás: Van okunk félni

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban előadott Shakespeare: Julius Caesar című darabjáról. Rendező: Rusznyák Gábor, dramaturg: Eörsi István.

  • 2005.03.04. litera.hu, Kossuth- és Széchenyi-díjak
    A litera értesülései szerint
    DRÓT

    „A litera több forrásból származó információi szerint Buda Ferenc, Eörsi István, Székely Magda és Závada Pál veheti át idén a Kossuth-díjat.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a KOSSUTH-DÍJ kifejezést (2005-től).

  • 2005.03.04.Szabad Föld, Török Monika: Nőnapi köszöntő; Fatörzs sincs lomb nélkül; Hóvirág helyett mimóza

  • 2005.03.05.Berliner Zeitung, Istvan Eörsi: DR. OBWOHL. Der Kurzschluss

  • 2005.03.07. Népszabadság, Nyilvánosság Klub kontra bíróságok

    A Nyilvánosság Klub hétvégi közgyűlése. Ügyvivőválasztások és vita a véleményszabadság, illetve a becsületsértési, rágalmazási ügyek bírósági kezeléséről. Fotó: Halmai Gábor.

    „Fleck Zoltán úgy vélte: az egymásnak ellentmondó első- és másodfokú ítéletből, illetve a hasonló kimenetelű Schmidt Mária kontra Eörsi István perből arra következtet: a Fővárosi Ítélőtábla nemcsak öncélú sértésekkel foglalkozik, hanem egész cikkek tartalmával, ami a vélemény kategóriájába is tartozhat.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2003.07.11. (2003.28.szám) E.I.: Furcsa pár
    • Élet és Irodalom, 2003.07.18. (2003.29.szám) Gerő András: Tisztelt Szerkesztőség!

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság Online, 2004.10.14. O. G.: Európáról és a sajtóról Beszélők (és az előzményben megjelölt cikkek felsorolásánál) 

  • 2005.03.07. Népszava, N. Sándor László: Nemzetközi összeesküvés, avagy „összeesküvők” pere
    Nagy Imre „Snagovi naplója” az ellene folytatott per vádiratában is szerepelt, azóta azonban kétséges a holléte

    Nagy Imre titkos feljegyzéseinek csak az első adagja volt az ötven dossziéban tárolt dokumentumoknak, amit Adrian Nastase 2002-ben átadott Medgyessy Péternek. 2003-ban is érkezetek dokumentumok ezekből az iratokból Magyarországra. A dokumentumok a történészek és kutatók véleménye szerint egy igazi nemzetközi összeesküvésről tanúskodnak. Sipos József, a Nagy Imre Ház igazgatója további részletekről is beszámolt. Baráth Magdolna történész előadása és Vásárhelyi Mária hozzászólása a héten rendezett tanácskozáson. Gecsényi Lajos, az Országos Levéltár főigazgatója válaszai.

    „EGYELŐRE AZ IS KÉTSÉGES, hogy Nagy Imre Emlékezéseinek hány változata van magántulajdonban. Eörsi István író az Élet és Irodalom múlt heti számában mindenesetre szenvedélyes cikkben közölte: ha a hivatalos szervek záros határidőn belül nem adják ki – több évtizeddel keletkezésük után – az Emlékezéseket, amelyek a magyar nép jogos tulajdonát képezik (»Nagy Imre nekünk írta«), ő nyilvánosságra hozza az általa birtokolt változatot. Kérdés, mi a biztosíték, hogy a valódi Emlékezések kerülnek így az olvasók kezébe? Ki hitelesíti ezt a kiadást és a mégoly jóhiszemű elhatározás nem indítja-e el a nem ilyen tisztes szándékú kalózkiadások sorát?”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2005.02.25. (8.szám) E.I.: Egy jogi nonszensz és következményei

    Reagálás:

    • Népszava, 2006.01.21–22. N. Sándor László: Nagy Imre „Snagovi naplójának” újabb titkai
    • Népszava, 2006.07.04. N. Sándor László: A snagovi feljegyzések viszontagságos utóélete

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszava, 2008.02.14. N. Sándor László: Az igazságtétel nagyasszonya

  • 2005.03.10. (10.szám) Heti Válasz, Halász Csilla: A legnagyobb kitüntetés

    Beszélgetés Sólyom Lászlóval köztársasági elnökké választásának körülményeiről. A Védegylet őt támogató aláírás-gyűjtési akciójának jelentőségéről. A Sólyom László köztársasági elnökségét javasló levél aláírói között találjuk Eörsi Istvánt is.

    Fotó: Sólyom László

  • 2005.03.14. Magyar Nemzet Online, MNO: A nap idézete
    Eörsi István: Látom Petőfit

    „Eörsi István: Látom Petőfit, amint a segesvári kukoricásban bóklászik, arra várva, hogy ledöfje végre valaki.”

    Előzmény:

    • Népszava, 2005.03.14. E. I.: Irigységem tárgya

  • 2005.03.14. Népszava, E.I.: Irigységem tárgya

    Publicisztika. Petőfi szókimondása, őszintesége. Március 15-i lelkesedése, március 20-i dühe, kétségbeesése. Amikor képviselőjelöltként indult szülőföldjén, Szabadszálláson, majdnem agyonverték a leitatott parasztok, akiknek ellenfelei bebeszélték, hogy Petőfi lázító hazaáruló és orosz kém. Előtte röplapokat osztatott szét a nép között, amikben nem éppen hízelgő hangon szólt hozzájuk. Később is bátran megírta kritikáit, ezért Vörösmarty is ellene fordult. Arany Jánosnak írt levele.

    „Senkit sem ismerek rajta kívül, aki ennyire nem törődött szavainak (és tetteinek) következményeivel, aki ennyire magától értetődő természetességgel mondta ki vagy írta le, amit magáról vagy másokról gondolt. […] Nagy dózisban bizonyára elviselhetetlen lenne ez a megalkuvásmentes moralitás, de mérhetetlenül szegényebbek volnánk, ha senki sem akadna a Földön, akinek erkölcsi igényei szabadok a mennyiségi mérlegelés szempontjaitól. Az abszolút igazság gyér számú megszállottjai nélkül az erkölcsi ítélkezés még gátlástalanabbal hátrálna meg a hasznosság szempontjai előtt. […] A magyar forradalmak mindig eleve bukásra voltak ítélve, és a vereség minden alkalommal rettenetes szenvedést zúdított a lakosságra, másrészt viszont a forradalmak nélkül maradék történelmünk vacaksága lakhatatlanná tenné ezt az országot.”

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet Online, 2005.03.14. MNO: Eörsi István: Látom Petőfit – A nap idézete

  • 2005.03.15. klubradio.hu, Március 15.: Kossuth- és Széchenyi-díjasok – NÉVSOR

    „Eörsi István József Attila-díjas költőnek, drámaírónak, publicistának, akinek írói munkásságát az 56-os forradalomnak nem az emléke, hanem a megélt tapasztalata határozza meg, szépírói munkásságát aktív közéleti és gazdag műfordítói tevékenysége egészíti ki.”

  • 2005.03.15. Magyar Nemzet Online, MNO: Kossuth- és Széchenyi-díjak átadása a Parlamentben

    Lista a díjazottakról. Eörsi István Kossuth-díjat kapott.

    „…akinek írói munkásságát az 56-os forradalomnak nem az emléke, hanem a megélt tapasztalata határozza meg, szépírói munkásságát aktív közéleti és gazdag műfordítói tevékenysége egészíti ki.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a KOSSUTH-DÍJ kifejezést (2005-től).

  • 2005.03.15. Magyar Szó, Talpai Lóránt: Előny, ha „semleges”?
    Köztársasági elnököt a népnek, azaz „Sólyom for president!”

    Sólyom László esélyei a köztársasági elnöki poszt betöltésére. Lányi Andrással az élen a Védegylet kezdeményezte az ötletet, melyet 110 értelmiségi – politikai hovatartozástól függetlenül – aláírásával is támogatott. Néhány név felsorolása – köztük Eörsi Istváné. A konszenzus létrejöttének okai. 

  • 2005.03.15.Reggel.hu, Gálvölgyi is Kossuth-díjas lett
    (Kossuth- és Széchenyi-díjak és köztársasági érdemrendek.)

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a KOSSUTH-DÍJ kifejezést (2005-től).

  • 2005.03.16. (62.szám) Heves Megyei Hírlap, Szakács Árpád: Sokat érő kitüntetések
    DÍJAZOTTAK Az elismerésekkel több mint 5,6 millió forint is jár
    Gondolni sem mert rá

    Gyurcsány Ferenc kifütyülése a március 15-ei ünnepségen. Lendvai Ildikó nyilatkozata. A szerző szerint Lendvai elfelejti Szabó Albert újnáci mozgalmát. Miért azok kaptak Kossuth-díjakat, akik kaptak?

    „Gyurcsány kifütyülése amúgy isteni alapanyag a balsajtónak. […] Békét hoz-e az országra, ha a legrangosabb díjakat olyanoknak adják, akik idén kaptak? Nemzeti egységet, közösen elfogadható mércét jelent-e példának okáért a Heti Hetes? Vagy ha nem, miért érdemel Kossuth-díjat az a Gálvölgyi János, akinek hovatovább az a főműve? Miféle etalon Eörsi István? Vitray Tamás?”

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 2005.03.21. Csontos János: Feltűnő kitűnők

    Kapcsolódó cikkek:

    • Heves Megyei Hírlap, 2005.03.16. (62.szám) Szakács Árpád: Sokat érő kitüntetések
    • Magyar Nemzet, 2005.03.25. Magyar Nemzet, Hubeny Vilmos: Állami díjas pártkatonák, értelmiségiek
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a KOSSUTH-DÍJ kifejezést (2005-től).

  • 2005.03.16. Magyar Hírlap, Velük lesz erős a köztársaság

    Kossuth- és Széchenyi-díjak és köztársasági érdemrendek. Eörsi István Kossuth-díjat kapott.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a KOSSUTH-DÍJ kifejezést (2005-től).

  • 2005.03.16. Magyar Nemzet, Kiss Eszter Veronika: Kitüntetések a nemzeti ünnepen

    Kossuth- és Széchenyi-díjak és köztársasági érdemrendek. Eörsi István Kossuth-díjat kapott.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a KOSSUTH-DÍJ kifejezést (2005-től).

  • 2005.03.16. Népszabadság, Kitüntetések március 15. alkalmából

    Kossuth- és Széchenyi-díjak és köztársasági érdemrendek. Eörsi István Kossuth-díjat kapott.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a KOSSUTH-DÍJ kifejezést (2005-től).

  • 2005.03.16. Népszava, Állami kitüntetések a nemzeti ünnep alkalmából

    A kitüntetések és kitüntetettek listája. Fotó: Mádl Ferenc köztársasági elnök az ünnep alkalmából kitüntetéseket adott át a Parlamentben.

    Kossuth-díjasok: „Eörsi István József Attila-díjas költőnek, drámaírónak, publicistának, akinek írói munkásságát az ’56-os forradalomnak nem az emléke, hanem a megélt tapasztalata határozza meg, szépírói munkásságát aktív közéleti és gazdag műfordítói tevékenysége egészíti ki.”

  • 2005.03.16.Reggel.hu, Szakács Árpád: Sokat érő kitüntetések

    (Kossuth-díj Eörsi Istvánnak. 1989–90-ben számított a Kossuth-díjra, most viszont gondolni sem mert rá. ˝Olyan díjat, amely nem független az aktív politikusok befolyásától, igazából egy demokráciában sem adni, sem elfogadni nem volna szabad.˝)

  • 2005.03.17. (11.szám) 168 óra, Sándor Zsuzsanna: Eörsi
    Kossuth-díj

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal Kossuth-díja kapcsán. Mi az oka, hogy nem tiltakozott ellene? Miért gyűlölik oly sokan? A Kádár-rendszerről, a tabukról, börtönéveiről – amik megerősítették abba, hogy ne fogadja el a Kádár-rendszert. A mai értelmiség megítéléséről, az ügynöktörvényről, szellemi életünk hazugságairól. Csoóri Sándorról, az SZDSZ-ből való kilépése okairól.

    „Baráti használatra a Kossuth-díjat »leukémiadíjnak« hívom. […] A börtönt követően rájöttem: az a politika, ha nem felejtjük el a forradalmat. […] Boldogult úrfi korunkban elképzeltük az ideális szocializmust, amelyről kiderült: megvalósíthatatlan. A megvalósítható meg borzalmas.”

    Fotók: Eörsi sapkában az interjú idején – Eörsi az ’56-os tárgyaláson – Rajk Lászlóval – Medgyessy Péterrel a könyvhéten – Konrád Györggyel és Haraszti Miklóssal

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a KOSSUTH-DÍJ kifejezést (2005-től).

  • 2005.03.17. (52.szám) Krónika, MTI: Kossuth-díjat kapott Závada Pál és Bodrogi Gyula

    „Kossuth-díjjal tüntették ki Eörsi István írót, aki korábban örök ellenzékinek nevezte magát. »A díjtól függetlenül még mindig megvan az impulzusom arra, hogy provokáljak« – mondta el az átvételkor Eörsi.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.