EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2004.11.26. (48.szám) Neue Zeitung, Margret Krüger: Was Großmutter wußte... (Amit a nagymama tudott)

    A magyarok szerepe a világ kulturális életében. Bonnban októberben ismét a magyar zene- és irodalomtörténet jeleseit láthattuk. Eörsi István és Esterházy Péter (a Harmonia Caelestis című művéből) felolvasóestje. A „Liszt Ferenc kora fényképeiben” című kiállítást Liszt Ferencnek ajánlották. Körülbelül 130 portrét mutattak be. 

  • 2004.11.27.Berliner Zeitung, Istvan Eörsi: DR. OBWOHL. Der anonyme Brief

  • 2004.11.29.Berliner Zeitung, Detlef Friedrich: Im Tunnel.

    Vorurteil in zwei lärmigen Teilen: Das Csiky-Gergely-Theater aus Ungarn gastierte.

  • 2004.11.szám Beszélő (Folyóirat – november), Révész Sándor: „Semmilyen igazság igazáról nem vagyok meggyőződve”
    Déry Tibor a viszonyítások hálójában

    „A magyar parnasszus pacifikálásának kádári–aczéli műve annyira csípi a szemünket még ma is, hogy összefolynak előttünk a széttartó történetek. Mintha ez a pacifikálás egyjelentésű folyamat lett volna. Nem látjuk az alapvető hasonlóságoktól az alapvető különbségeket. […] Déry vádlói és védői között nem lehet igazságot tenni, csak osztani. Mert a vádak és védelmek nem igazak vagy igaztalanok, hanem valamennyire azok. Igazságuknak és igaztalanságuknak mértéke van.”

    „Déry Tibor halálának 25. évfordulóján jól megkapta a magáét. Az évfordulóra rendezett kongresszus keretében egy kerekasztalnál kapta meg ’56-os rabtársaktól: Eörsi Istvántól, Litván Györgytől és Litván közvetítésével sok más ’56-ostól. Eörsi többek között elmondta, hogy hőn szeretett feleségén, Böbén keresztül vette meg Déryt Aczél; Böbe óvta Déryt az ellenzéktől és akcióitól. Böbe vette rá az öreg Déryt (halála előtt néhány hónappal) a legszégyenteljesebb árulására, a Charta 77 letartóztatott aktivistáival szolidaritást vállaló magyar értelmiségiek lejáratására. […] Eörsi szerint Déry kései életműve a korábbihoz képest eljelentéktelenedett, és ennek nagymértékben a defenzív és önmagát feladó magatartása az oka.”

  • 2004.11.szám Színház, Lőkös Ildikó: „Hogy lehet ide jelentkezni?”

    Beszélgetés Bányai Tamás világítástervezővel, a kaposvári Csiky Gergely Színház tagjával.

    „– Kaposváron lehetett tudni, mi történik a világ színházaiban? Hova érdemes menni, mit

    érdemes megnézni?

    – Igen. Aschertól, Eörsitől például sokat meg lehetett tudni arról, mi történik Bécsben, Berlinben, a Burgban, a Schaubühnén.”

  • 2004.11.szám Színház, Szántó Judit: Hungária gyógyintézet
    BÍRÓ LAJOS – MOHÁCSI ISTVÁN – MOHÁCSI JÁNOS: SÁRGA LILIOM

    Színikritika a Nemzeti Színházban bemutatott Bíró Lajos – Mohácsi István – Mohácsi János: Sárga liliom című előadásról. Dramaturg: Eörsi István – rendező: Mohácsi János. Fotó: jelenetek a darabból

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2004.11.Tiszatáj (Diákmelléklet), Vasy Géza: "Hol zsarnokság van"

    (Részlet. Az ötvenes évek és a magyar irodalom. Az `57-es Déry-per. Az íróperek - Eörsi István is az elítéltek között.)

  • 2004.12.01. Szombat, Szántó T. Gábor: Eörsi István zavara

    Szántó T. Gábor főszerkesztő hosszú vitát folytatott Eörsi Istvánnal az Élet és Irodalom című folyóiratban, és amelyre ugyanebben a lapszámban Peremiczky Szilvia cáfol, Szántó válaszában (amelyet az Élet és Irodalom visszautasított, ezért itt publikál) rámutatott, hogy Eörsi életére a magyar nacionalizmus és a gyermekkori zsidósága miatti fundamentalista kirekesztettség maradandó hatást gyakorolt. Eörsi dühe azonban nemcsak szenvedésének közvetlen oka – az egykori és a kortárs nacionalisták – ellen irányul, hanem saját zsidóságára, szenvedésének közvetett okára is.

    Eörsi: „Az olyan zsidó lapot, amelyben a tiszaeszlári vérvádat egy kalap alá veszik a sajnos sokszor beigazolódott váddal, hogy izraeli katonák arab gyerekeket ölnek meg… csak nacionalistának lehet tartani, a szó legbrutálisabb, háborús értelmében.”

    Szántó: „Eörsi István a Szombatot »felekezeti, nacionalista, sőt fundamentalista« lapnak titulálta, majd újabb cikkében azt lebegtette, hogy számomra a zsidóság, ezen túlmenően, »faji« kategóriát is jelöl. Szélsőséges stílusban címkézni, stigmatizálni tehát szabad, csak azt elemezni nem, vajon miért is teszi ezt Eörsi István? Vagy netán kettős mércével mér az ÉS?”

    Előzmény:

    • Szombat 2004.09.01. Peremiczky Szilvia: A jó zsidó és a rossz izraeli
    • Élet és Irodalom, 2004.10.22. (43.szám) E.I.: Válasz helyett
    • Élet és Irodalom, 2004.11.05. (45.szám) Szántó T. Gábor: Nem felekezeti, nem nacionalista, nem fundamentalista – csak zsidó
    • Élet és Irodalom, 2004.11.12. (46.szám) E.I.: Egy „szélsőbaloldali” monológja
    • Élet és Irodalom, 2004.11.12. (46.szám) Peremiczky Szilvia: Szirének és hajósok

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet Online, 2004.11.03. Keresztes Lajos: Brüsszel: Naponta bukik egy komisszár
    • gondola.hu, 2004.11.23. Nincs pénz művelődésre – 102. rész
    • karancs.nolblog.hu, 2010.09.29. bezdomnij (jehu = Gusztos István): In memoriam E. I. – 4. – Eörsi István, könyörtelen humanizmus
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az eddig megjelölt cikkek felsorolásánál.

  • 2004.12.02. Magyar Nemzet, Pálinkás József: Politikai címkézés és a média elfogultsága

    A december 5-ei népszavazásról, a kettős állampolgárságról.

    „A magyar szellemi élet más, sokszor kis jelentőségű ügyekben is hangos véleményformálói azonban hallgatnak. Egyedül Eörsi Istvánt és Kis Jánost hallottam a nemet propagálni. Jól gondolom-e, hogy a többiek hallgatásának oka az, hogy átérezve a kérdés jelentőségét és történelmi súlyát, valójában igent szeretnének mondani, de a szellemi élet szokásos szekértábori besorolása szerint úgy érezhetik, hogy megszólalásukkal politikai állásfoglalást tesznek?”

    Előzmény:

    • Népszabadság Online, 2004.11.19. Eörsi István válaszolt olvasóink kérdéseire

    Kapcsolódó cikkek:

    • hirszerzo.hu, 2004.12.17. Political Capital: Népszavazási kampány (2. rész)
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2004.12.08. Népszava, Népszava: Schmidt Mária beperelte lapunkat

    Eörsi István „Pervesztés után” című cikke miatt Schmidt Mária beperelte a Népszavát. Az Élet és Irodalom, a Klubrádió és a Magyar Televízió ellen is pert indított ugyanebben az ügyben.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2003.06.20. (25.szám) Egy túlélő: A negyven másodperc
    • Élet és Irodalom, 2003.07.11. (28.szám) E.I.: Furcsa pár
    • Élet és Irodalom, 2003.07.18. (29.szám) Gerő András: Tisztelt Szerkesztőség – Eörsi válasza
    • Népszava, 2004.09.20. E.I.: Pervesztés után (és az itt felsorolt cikkek)

    Reagálás:

    • Népszava, 2006.01.21. Népszava-információ: Eörsi István halála ellenére is folytatja a pert Schmidt Mária
    • Népszava, 2006.01.28. Részítélet
    • stop.hu, 2007.10.09. MTI: A Népszavának fájhat Eörsi indulata
    • Népszava, 2007.10.10. MTI: Megrovás lapunk főszerkesztőjének

    Kapcsolódó cikkek:

    • További kapcsolódó cikkeket találhat a témában az előzményben megjelölt cikkek felsorolásánál.

  • 2004.12.10. (50.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Dramaturgia és világszemlélet

    Részlet Eörsi István: A fogadás, 18 dráma című kötet utószavából.

    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 2004.12.11. Magyar Nemzet, Szerencsés Károly: Az értekezlet
    Központi eligazítás és feddés a sajtónak, 1979.

    Hogyan zajlott egy sajtóeligazítás egykor a pártközpontban a világpolitika és a belpolitika tükrében. Az eligazítók: Aczél György, Óvári Miklós és egy ismeretlen férfi. Aczél a cenzúráról és a főszerkesztők ebbeli szerepéről szónokolt. Aczél szerint az idősebbekkel nincs gond, csak a fiatalabbakkal – erre példákat is sorol, és bírálja az újságírókat, amiért megrónak egyes alkotókat. „És itt van Eörsi István. A Szabad Európa Rádióban szólal meg. Írói tehetsége – azt mondják – nem olyan kvalitásos. »De mióta a Szabad Európában publikál, a következő van. Ma a reggeli lapban olvasom, hogy darabot ír át, a Magyar Nemzetben publikál, az Élet és Irodalomban publikál – soha ennyit nem publikált, mint most.«” Aztán a beatzene kerül terítékre, majd Óvári emelkedik szólásra. 

  • 2004.12.11. Terasz.hu, Eörsi könyvbemutató

    A Noran Könyvkiadó meghívója Eörsi István: A fogadás című kötetének bemutatójára. Közreműködik Lukáts Andor és Koltai Róbert hangja. Részlet a kötet utószavából.

    2005-ben Szép Ernő-jutalmat kapott Eörsi István drámaírói életműve és A fogadás című gyűjteményes drámakötete elismeréséül.

    • A fogadás. 18 dráma című kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 2004.12.11.Berliner Zeitung, Istvan Eörsi: DR. OBWOHL. Die Meinung der Schauspielerin

  • 2004.12.14. Népszabadság, Hírek

    Rövidhír. Eörsi István: A fogadás című könyvének bemutatója.

  • 2004.12.14. Népszava, Népszava: Eörsi István könyvbemutatója

    Rövid hír. A Noran Eörsi István A fogadás – 18 dráma című kötetét mutatja be.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket tekinthet meg, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 2004.12.17. (51–52.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Kórházi versek
    A szőlőről és más örömökről
    Ájulás után (Gregory Corso emlékének)
    Sorok

    Versek.

  • 2004.12.17. (51–52.szám) Élet és Irodalom, Halmai Gábor: Becsületvédelem és sajtószabadság

    Bírósági ítéletek, melyek a véleményszabadság és az egyéni becsület konfliktusában foglaltak állást, hol az egyik, hol a másik alkotmányos értéket részesítve előnyben. A bíróság elmarasztalta Eörsi Istvánt, amiért Schmidt Máriát „züllöttnek” nevezte. Az első- és a másodfokú bírósági ítéletek és indoklásuk. A közszereplőkkel kapcsolatos rágalmazási ügyek. Mécs Imre – Magyar Demokrata – Bencsik András.

    „…az egyéni becsület, ezen belül is elsősorban a közszereplést vállalók jogai és a véleményszabadság, ezen belül is kitüntetetten a sajtó szabadsága konfliktusainak kezelésére sem a büntető-, sem polgári jogi eszközök nem bizonyulnak hatékonynak a jelenlegi magyarországi gyakorlatban. A gyakorlat bizonytalanságai részben az Alkotmánybíróság által megfogalmazott alkotmányos követelmények ellentmondásaira vezethetőek vissza.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2003.06.20. (25.szám) Egy túlélő: A negyven másodperc
    • Élet és Irodalom, 2003.07.04. (27. szám) Schmidt Mária, Gerő András: Tisztelt Szerkesztőség!
    • Élet és Irodalom, 2003.07.11. (28.szám) Eörsi István: Furcsa pár
    • Élet és Irodalom, 2003.07.18. (29.szám) Gerő András: Tisztelt Szerkesztőség! – Eörsi válasza
    • Élet és Irodalom, 2003.08.01. (31.szám) Eörsi István: A gyűlöletbeszédről
    • Élet és Irodalom, 2004.03.12. (11.szám) Eörsi István: Beperelt Schmidt Mária
    • Élet és Irodalom, 2004.03.26. (13.szám) Eörsi István: Beperelt Schmidt Mária II.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2003.07.11. (28.szám) Vásárhelyi Mária: A valószínűtlenség valószínűsítése
    • Magyar Demokrata, 2003.07.17. (29.szám) Seszták Ágnes: Tűzparancs Schmidt Máriára
    • Élet és Irodalom, 2003.07.18. (29.szám) Szále László: Egy fontos mondathoz
    • Élet és Irodalom, 2003.07.25. (30.szám) Koltai Tamás: A Shylock-jelenség
    • Élet és Irodalom, 2003.07.25. (30.szám) Csizmadia Ervin: A gyűlöletbeszéd értelmezése – Tolerancia és/ vagy pluralizmus
    • Élet és Irodalom, 2003.07.25. (30.szám) Ernst Nolte: Állásfoglalás az Élet és Irodalom című hetilap fejtegetéseihez
    • 168 óra, 2003.07.31. (31.szám) Baranyi Ferencné: Negyven másodperc
    • Élet és Irodalom, 2003.08.01. (31.szám) Hanák András: Megjegyzések Ernst Nolte állásfoglalásához
    • Élet és Irodalom, 2003.08.01. (31.szám) Karsai László: Humánus tömeggyilkosok
    • Élet és Irodalom, 2003.08.08. (32.szám) Dr. Sik János, Dr. Pelle János: Nyilatkozat
    • Élet és Irodalom, 2003.08.08. (32.szám) Gusztos István: Bármit lehet mondani?
    • Élet és Irodalom, 2003.08.15. (33.szám) Ungváry Krisztián: Noltéról írni
    • Élet és Irodalom, 2003.08.29. (35.szám) E.I.: Ungváry Krisztián megvédi Ernst Noltét
    • Élet és Irodalom, 2003.09.05. (36.szám) Ungváry Krisztián: A „tanítvány” válaszol
    • Élet és Irodalom, 2003.09.12. (37.szám) Hahner Péter: Tessék inkább szépen, nyugodtan olvasgatni!
    • gondola.hu, 2004.03.18. Személyiségi jogot sértett Eörsi
    • Népszava, 2004.03.19. Sz. T. I.: Eörsi elcsúszott a „züllöttségen”
    • Népszabadság, 2004.03.19. Lencsés Károly: Schmidt részben nyert, részben vesztett Eörsi ellen
    • Magyar Hírlap, 2004.03.19. mti: Sajtóper
    • Magyar Nemzet, 2004.03.19. MTI: Röviden – Eörsi István pert vesztett
    • Népszabadság, 2004.03.23. Dr. Donáth Ferenc: Züllött-e a történelemhamisító?
    • 168 óra, 2004.03.25. (12.szám) Jolsvai András: Személyzeti ügyek
    • Magyar Hírlap Online, 2004.03.30. dr. Fazekas Béláné: Nehéz a felfogásom
    • Fundamentum, 2004.04.szám Ítélet a Schmidt kontra Eörsi-perben
    • hocipo.hu, 2004.04.14. (8.szám) Farkasházy Tivadar: ORBÁNNAK JÖNNIE KELL. Nem értem (Részlet)
    • Élet és Irodalom, 2004.05.07. (19.szám) Donáth Ferenc: Történelem és joggyakorlás
    • Élet és Irodalom, 2004.05.21. (21.szám) Schmidt Mária: Kifogások – Doháth Ferenc válasza
    • Mozgó Világ, 2004.06.szám Pikó András: „Vegytisztaság csak a laboratóriumokban van”
    • Mozgó Világ, 2004.07.szám Eörsi István: Válasz hat pontban
    • Népszabadság, 2004.09.09. MTI: Schmidt Mária kontra Eörsi István: Schmidt nyert
    • Origo.hu, 2004.09.09. MTI: Eörsi pert vesztett Schmidt Mária ellen
    • hvg.hu, 2004.09.09. MTI: Eörsi István 300 ezret fizet, amiért züllöttnek nevezte Schmidt Máriát
    • gondola.hu, 2004.09.09. Pert vesztett Eörsi Schmidt Máriával szemben
    • Magyar Nemzet Online, 2004.09.09. MNO: Eörsi István pert vesztett Schmidt Máriával szemben
    • Magyar Hírlap, 2004.09.10. mti: Sajtóper
    • Magyar Nemzet, 2004.09.10.Munkatárs: Schmidt pert nyert Eörsi ellen
    • Népszabadság, 2004.09.10. Kunstár Csaba: Schmidt Mária pert nyert
    • osaarchivum.org, 2004.09.10. Polgári Körök Hírlevele 88. szám
    • Magyar Nemzet, 2004.09.16. Csontos János: A közszolgálat botránya
    • Élet és Irodalom, 2004.09.17. (38.szám) Ludassy Mária: Jogbiztonság
    • Népszabadság, 2004.09.18. Révész Sándor: A hamisíthatatlan történelem
    • Magyar Nemzet Online, 2004.09.20. MNO: Eörsi István (A nap idézete)
    • Népszava, 2004.09.20. Eörsi István: Pervesztés után
    • Magyar Hírlap Online, 2004.09.21. Kolláth György: Jóhírnév
    • litera.hu, 2004.09.22. Eörsi pert vesztett
    • Magyar Hírlap Online, 2004.09.24. Eörsi István: Az alkotmányjogász higgadtsága
    • Élet és Irodalom, 2004.09.24. (39.szám) Dr. Donáth Ferenc: Történelem a tárgyalóteremben
    • Élet és Irodalom, 2004.09.24. (39.szám) Eörsi István: A sajtó szabadsága
    • Élet és Irodalom, 2004.09.24. (39.szám) Kovács Zoltán: Élet
    • litera.hu, 2004.09.25. Horn Gabriella: Ítélet a Schmidt-Eörsi perben: nem bírálhatók korlátlanul a közszereplők
    • Magyar Nemzet, 2004.09.27. Bayer Zsolt: Új moralisták, farizeusok (36. rész)
    • Magyar Hírlap Online, 2004.09.28. Kolláth György: A torreádor és a bika
    • hocipo.hu, 2004.09.29. Farkasházy Tivadar: Nem értem – Üzletasszony
    • Élet és Irodalom, 2004.10.08. (41.szám) Gerő András: A szabadság szemete – Kovács Zoltán: válasz
    • Élet és Irodalom, 2004.10.15. (42.szám) Varga László: A(z egyik) „háziszerz ő” belekotyog
    • Népszabadság, 2004.10.18. O. Cs.: Eldöntött menetek
    • Magyar Demokrata, 2004.10.28. (43.szám) K. J.: Média. Szemenszedett
    • Élet és Irodalom, 2004.11.12. (46.szám) Gerő András: A vörös köd
    • Élet és Irodalom, 2005.12.02. (48.szám) Vásárhelyi Mária: Nem így képzelte a Rendet
    • Élet és Irodalom, 2005.12.09. (49.szám) Gerő András: A publicista hazudik
    • Élet és Irodalom, 2005.12.16. (50.szám) Schiffer András: Vádak és a vita méltósága
    • Élet és Irodalom, 2007.02.09. (6.szám) E.L: Kiegészítés
    • Stop.hu, 2007.10.09. MTI: A Népszavának fájhat Eörsi indulata
    • Élet és Irodalom, 2007.10.12. (41.szám) Jogerős ítélet
    • Élet és Irodalom, 2007.10.12. (41.szám) Kovács Zoltán: Élet
    • Politikatudományi Tanulmányok, 2012.02. Pál Gábor: A gyűlöletbeszéd fogalma a politikai vitákban. Értelmezések és alkalmazások
    • Élet és Irodalom, 2012.07.13. (28.szám) Kovács Zoltán: Mi más
    • Élet és Irodalom, 2012.08.03. (31.szám) Prof. Dr. Schmidt Mária: Közlemény
    • Élet és Irodalom, 2013.04.05. (14.szám) Cifra Mihály: A röfögő alattvaló

  • 2004.12.17. (51–52.szám) Élet és Irodalom, Károlyi Csaba: A felszínen egy batiszt zsebkendő

    Interjú Németh Gáborral a „Zsidó vagy?” című regénye megjelenése apropójából.

    „– Majdnem minden »másmilyen« író megjelenése a rendszer hibájának volt tekinthető. Minden szöveget, ami a közeg ellenére jelent meg, egyedi esetnek gondoltam akkor. Iszonyatos rossz véleménnyel voltam a kortárs magyar irodalomról a gimnáziumban. És akkor Mészölyre hívta fel a figyelmemet a magyartanárom. Kivételesen jó magyartanárom volt, Pártos Verának hívták. Ott él néhány Eörsi-versben. Meg az összes tanítványában.”

  • 2004.12.17. hirszerzo.hu, Political Capital: Népszavazási kampány (2. rész)
    SAJTÓVISSZHANG

    Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke azt javasolta, hogy a parlamenti pártok elnökei folytassanak nyilvános vitát a népszavazás kérdéseiről. Az egyes pártok reagálása a javaslatra. Az ellenzék álláspontját támogató vélemények. A kormányoldal álláspontját támogató vélemények.  A népszavazási kampánnyal kapcsolatos egyéb vélemények. Idézetek a sajtóban megjelent cikkekből. A cikk végén a népszavazási kampánnyal foglalkozó publicisztikák listája.

    „A magyar szellemi élet más, sokszor kis jelentőségű ügyekben is hangos véleményformálói azonban hallgatnak. Egyedül Eörsi Istvánt és Kis Jánost hallottam a nemet propagálni.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 2004.12.02. Pálinkás József: Politikai címkézés és a média elfogultsága
    • Népszabadság Online, 2004.11.19. Eörsi István válaszolt olvasóink kérdéseire (és az itt felsorolt cikkek)

  • 2004.12.20. Népszabadság, Zappe László: Körbe-körbe

    Színikritika. A filléres opera az Örkény Színházban. Brecht Koldusoperáját Eörsi István fordította. Rendező: Bagossy László.

    Fotó: Tóth Orsi Pentheszileia és László Zsolt Akhilleusz szerepében – Széles László Hámori Gabriellával A filléres operában.

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2004.12.23. Magyar Nemzet Online, 2004. év legfontosabb kulturális eseményei
    Hírösszefoglaló

    Az év kulturális eseményeinek felsorolása dátum szerint.

    „március 16.: Miközben folytatódnak a kilépések a Magyar Írószövetségből, Eörsi István a Berliner Zeitungban örömhírként jövendöli meg az Irodalmi Kerekasztal felbomlását.”

    Előzmény:

    • Berliner Zeitung, 2004.03.16. Istvan Eörsi: Keine Zeile gelesen Im Streit um Antisemitismus löst sich Ungarns Schriftstellerverband auf. Umso besser!

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az IRODALMI KEREKASZTAL mondatot, vagy a DÖBRENTEI szót.

  • 2004.12.27.Berliner Zeitung, Istvan Eörsi: DR. OBWOHL. Eine Unterhaltung, die im Sande verlief

  • 2004.12.30. Magyar Szó, Faragó Árpád: Elhunyt a Színészóriás
    IN MEMORIAM

    Bessenyei Ferenc nekrológja.

    „Egy szerepéről, egy előadásról, amelyben láttuk, külön szeretnék szólni. Eörsi István: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából című színpadi előadásról van szó, amelyet 1990. november 24-én az Újvidéki Színház kistermében mutatott be a Nemzeti Színház társulata. Bessenyei Ferenc Kreónt személyesítette meg. Akkor, már ugye, megbolydult itt nálunk a világ. Kevesen igyekeztek hozzánk. Különösen az anyaország művészvilágából. Nem úgy a Nemzeti Színház! S nem úgy, mint olyan művészek, mint Bessenyei Ferenc, aki nemcsak akkor, hanem négy évvel később is újra itt járt Újvidéken és Szigligeti Ede: Liliomfi című zenés vígjátékában lépett fel. Igen, Bessenyei Ferenc /a Nemzeti többi tagjával/ itt volt velünk, mellettünk, hogy enyhítsen a ránk szakadó napok kilátástalanságán!”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.