EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1955.01.09.Művelt Nép, E.I.: Anyám szilvesztere; 1955. január 1

    (Versek)

  • 1955.01.25. Szabad Ifjúság, E.I.: Egy Csokonai-versről

    Csokonai „Az éj és a csillagok” című versének elemzése.

  • 1955.01.29. (5.szám) Irodalmi Újság, E.I.: Jó boldogulásért

    Vers.

  • 1955.02.27. Szabad Ifjúság, E.I.: Ünnepélyes pillanat

    Jegyzet a futballszeretetéről. Mit szeret a futballban, mi a közös a futballistában és a versíróban. Keserű tapasztalatai egy 40-es évek eleji Ferencváros—Csepel-rangadóról, amit a B-középen izgult végig, ahonnan végül monoklikkal tért haza.

    Első verse kezdősorai: „Én vagyok az Eörsi Pista, az bizony egy futballista...”

  • 1955.02.szám (február) Új Hang, E.I.: Vers a rabságról

    Vers.

  • 1955.03.03. Szabad Nép, A Rádió műsorából

    A Petőfi Rádió „Reménység” című műsorában Eörsi István versei. 

  • 1955.03.04. Szabad Nép, Hírek

    A Magyar Írók Szövetsége DISZ-szervezetének rendezésében fiatal írók, költők – köztük Eörsi István – művei hangzanak el a fiatal művészek estjén. 

  • 1955.03.12. (11.szám) Irodalmi Újság, A Magyar Írók Szövetségének DISZ-szervezete

    Rövidhír. Fiatal művészek estje. Az esten hat fiatal költő és író – köztük Eörsi István – művei hangzanak el. 

  • 1955.03.13. Szabad Ifjúság, Fiatal művészek estje

    Rövidhír. A Magyar Írók Szövetségének DISZ-szervezete március 14-én, hétfőn este fél 8 órakor a Zeneművészeti Főiskola kistermében megrendezi a fiatal művészek estjét.

    „Az esten hat fiatal költő: Csoóri Sándor, Eörsi István, Jobbágy Károly, Juhász Ferenc, Papp László és Szécsi Margit versei, valamint két fiatal prózaíró: Fábián Zoltán és Sántha Ferenc novellái hangzanak el.”

  • 1955.03.szám Csillag, Lukács György: Politikai pártosság és költői kiteljesedés

    Fordította: Eörsi István.

  • 1955.04.09. (15.szám) Irodalmi Újság, E.I.: Lukács György

    Vers.

    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 2000.06.09. (23.szám) E.I.: A hitvesi ágyban

  • 1955.04.10. Szabad Ifjúság, E.I.: „Én egész népemet fogom... tanítani”
    József Attila

    József Attila költészetének elemzése verseinek idézetével. József Attila Hazám című verse.

  • 1955.04.16. (16.szám) Irodalmi Újság, E.I.: József Attila

    Vers.

  • 1955.04.17. Szabad Ifjúság, E.I.: Két szó
    Magyar Költők Leninről

    Az összeállításban Benjámin László, Aczél Tamás, Zelk Zoltán, Kuczka Péter, Kónya Lajos, Gereblyés László Leninről szóló verseit közlik, köztük Eörsi István Két szó (Lenin emlékének) című versét.

  • 1955.04.27. Szabad Ifjúság, E.I.: Melyik volt a jobb?
    Beszámoló két kiváló együttes páros vetélkedéséről

    A Közgazdaságtudományi Egyetem és az Építők táncegyüttesének fellépéséről a DISZ kulturális seregszemléjén.

  • 1955.04.28. Szabad Ifjúság, E.I.: A kulturális seregszemle petőfibányai harci osztagai

    Képes riport a petőfibányai új kultúrotthonról.

  • 1955.04.30. (18.szám) Irodalmi Újság, Johannes R. Becher: Ébredés május elsején

    Vers. Eörsi István fordítása.

  • 1955.05.15. Szabad Ifjúság, Nazim Hikmet: Két hangulat
    Az új Kína fala

    Versek. Fordította: Eörsi István.

  • 1955.05.21. (21.szám) Irodalmi Újság, Nazim Hikmet: Üzenet Törökországba

    Vers. Eörsi István fordítása.

  • 1955.05.szám Csillag, Magyar költők verseskötetei
    40—75 százalékos könyvárleszállítás

    Hirdetés a Csillag hátlapján. Eörsi István: Fiatal szemmel című kötete is szerepel a felsorolt kötetek között.

    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 1955.05.szám Társadalmi Szemle, A pártosság elmélyítése — irodalmunk fejlődésének fő feltétele

    50 esztendeje írta meg Lenin a pártos irodalomról szóló cikkét.

    „Az azóta eltelt évek tükrében világosan látható, hogy csak a pártosság programja képes kivezetni az irodalmat a polgári ideológiák szemléleti és művészeti zűrzavarából. […] A pártosság gyengülését jelezte az allegorikus kifejezési formák elszaporodása. Egyre gyakrabban találkozhattunk olyan írásokkal, melyek igazi — s nem véletlenül »ellenzéki« — mondanivalójukat közvetett úton igyekeztek kifejezni. Már a megjelenési forma is jellemzi a »leplezett« mondanivaló lényegét: a szocialista építés korának becsületes írója mindenkor visszautasította az ilyen irodalom tartalmát is, »művészi« eszközeit is. A polgári ideológiák fertőző hatására vall, hogy akadtak olyanok, akik lehetségesnek, sőt szükségszerűnek tartották ezt a formát. Az egyik fiatal költő, Eörsi István ezek véleményét fejezte ki: »Van ugyanis ebben a módszerben valami egyénin túlnövő, szükségszerű elem. A szektáns társadalmi nézetek, . . . gyakran indirektségre kényszerítik a mondanivalójára kényes költőt ...«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Hang, 1954.11–12.szám (november – december) E.I.: Nagy László: A nap jegyese
    • Alföld, 1986.02.szám Simon Zoltán: „Ostorát föl lehet venni”

  • 1955.06.25. (26.szám) Irodalmi Újság, E.I.: Rózsa-kaland

    Vers.

  • 1955.06.26.Művelt Nép, E.I.: Jobbágy Károly: Feltámadás

  • 1955.06.szám (június) Új Hang, E.I.: Moziban. Magam sem tudtam

    Versek.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.