EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1952.09.03. Hajdú-Bihari Napló (Néplap), Szombaton kezdődik az Ünnepi Könyvhét

    Rövid tudósítás az Ünnepi Könyvhét megnyitójáról Debrecenben, az Arany Bikában. A kultúrműsor egyik résztvevője Eörsi István.

  • 1952.09.25. (20.szám) Irodalmi Újság, E.I. Pohárköszöntő

    Vers.

  • 1952.10.19. Szabad Ifjúság, I. J.: Az Új Hang-ról

    A folyóirat kritikája.

    „De az önálló kritikák jórészében is dühöng az idealista esztétika szelleme. Eörsi István »Három fiatal költő« című bírálata az iskolapélda erre.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Hang, 1952.01.szám (február) E.I.: Három fiatal költő
    • Új Hang, 1952.09–10.szám (október – november) Benjámin László: Hibáinkról és feladatainkról
    • Szabad Ifjúság, 1952.11.13. E.I.: Az irodalmi vita arra kötelez, hogy alaposan végiggondoljuk és kijavítsuk az elkövetett hibákat (és az itt megjelölt cikkek)
    • Szabad Ifjúság, 1953.01.25. Az irodalmi vita és a fiatal írók

  • 1952.11.13. Szabad Ifjúság, E.I.: Az irodalmi vita arra kötelez, hogy alaposan végiggondoljuk és kijavítsuk az elkövetett hibákat

    Vita az Új Hang hibáiról, ebben saját felelősségéről is szól. Révai Feleletről írt tanulmányáról, Kövesi Endréről, Tiszaváry Ervin versét érintő kritikáról, Kiss Károlyról, Sarkadi Imréről, Ember Máriáról és még sokakról. A cikk végén a szerkesztőség hozzáteszi, hogy Eörsi több megállapításával nem ért egyet, és a vita lezárásakor visszatérnek erre.

    „Rátérek most már az Új Hang fő hibáira. Először is: a sematizmus ellen harcolva különböző kispolgári irányzatok gyülekezőhelyévé vált. Ez azért történhetett meg, mert a folyóirat a sematizmus ellen nem a művek eszmei-politikai hibáinak kielemzésével harcolt, hanem csaknem kizárólag formai oldalról. […] rosszul foglalkozik a fiatal írókkal, ahelyett, hogy maga köré gyűjtené, elijeszti őket. […] Visszaretten a kísérletezésektől, az új utak keresésétől. […] az Új Hang rosszul nevelte egész irodalomszerető ifjúságunkat. Azáltal, hogy az ifjúság életéről aránytalan, meghamisított képet nyújtott, hogy nem foglalkozott eleget vele, nem segített a fiatalok új, felmerülő problémáinak megoldásában; hogy kispolgári irányzatokkal szolgált szocialista realizmus helyett; és végül, hogy mindezt nem egyszer tudálékos, nem magyar, keverék-nyelven csinálta.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Szabad Ifjúság, 1952.10.19. I. J.: Az Új Hang-ról
    • Szabad Ifjúság, 1953.01.25. Az irodalmi vita és a fiatal írók
    • Ludas Matyi, 1953.02.12. (7.szám)
    • Kritika, 2000.08.szám E.I.: A felejtések ára I.
    • Kritika, 2000.09. szám E.I.: A felejtések ára II.

  • 1952.11.20. (24.szám) Irodalmi Újság, Kritika és mellébeszélés a fiatal költők vitáján

    Az Írószövetség DISZ-szervezete és a Fiatal Írók Munkaközössége tagjainak vitája az „Új termés”-ről. Sokan, köztük Eörsi meg sem jelentek a vitán, a többiek hallgattak, mellébeszéltek, vagy visszautasították a bírálatokat.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1952.11.szám (december) Új Hang, E.I.: Hazámhoz
    (Az Erkel c. film után.)

    Vers.

  • 1952.11.szám (december) Új Hang, Pándi Pál: Új termés
    (Fiatal költők antológiája.)

    Az Új Termés – Fiatal költők antológiája című kötet kritikája. Az Eörsit ért intellektualizmus vádjáról.

    ˝Az antológia szerzői közül kiemelkedik Eörsi István — gondolati érettségével, biztos verstechnikájával. Talán legszebb, legnagyobb szabású verse a kötetnek »A szabadító« című, amelyet Rákosi elvtárs születésnapjára írt a fiatal költő. ˝


    A könyv adatai megtekinthetők a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1952.11.szám (december) Új Hang, Sőtér István: A fiatal írók konferenciája elé

    „Az egyébként igen tehetséges Eörsi István például verset ír Arany Jánosról, de nem tanulja el tőle a kifejezés változatosságát, a költői elbeszélésmód tömörségét, a verselés ötletességét, eredetiségét, vagyis épp azt, amivel Arany műve oly bőven szolgál.”

  • 1952.11.szám Csillag, Aczél Tamás: Irodalmunk problémái és a Csillag

    „Hogyan történhetett, hogy a Csillag, amely éveken át nagyjában — egészében, fővonalában — ha hibáktól nem mentesen ugyan —, de mégis csak pártunk irodalompolitikájának vonalát képviselte, — lecsúszott erről az útról, «áldását adta» az irodalmunkban jelentkező kispolgári irányzatokra.” Déry műveinek bírálata. A Csillag kárhoztatása, amiért nem elemezték a szovjet irodalmat, nem vontak le belőlük tanulságokat. „E hibák oka a szerkesztőség ideológiai hiányosságaiban, opportunizmusában, az elvi kérdések feltárásától való félelmében keresendő.” A lapban folytatott vitákról. „Eörsi István pedig egyenesen visszautasította azt a felszólítást, hogy a költők politizáljanak, hiszen: «ha a költők egy része megkönnyebbüléssel fordult el a politikától, akkor hiába tanácsolja nekik a kritika, hogy térjenek vissza hozzá: ez valóban csak visszatérést (Eörsi kiemelése), újabb sematikus műveket eredményezhet.» Eörsinek ez a megállapítása legalábbis kétségbevonja a költők fejlődését a nép, az ország nagy problémái felé, «visszatérést» lát ott, ahol valójában fejlődés lehetséges. Eörsi szerint költőinknek a politika, a békeharc nagy kérdései felé való irányítása csak kényszert jelenthet, nem hozhat létre igaz költészetet, mert hiányzik abból az «őszinteség».” 

    Előzmény:

    • Csillag, 1952.04.szám Hozzászólások mai költészetünk kérdéséhez

    Kapcsolódó cikkek:

    • Csillag, 1952.11.szám Háy Gyula: Hozzászólás egy vitához
    • Csillag, 1952.11.szám Gergely Mihály: A fiatal írók nevelésének kérdéseiről

  • 1952.11.szám Csillag, Gergely Mihály: A fiatal írók nevelésének kérdéseiről

    Vita. Révai József zárszava. Mi a helyzet az irodalom utánpótlása terén? Hogyan segítette kritikánk fiatal íróink fejlődését? A pártosság, a pártirányítás kérdéséről, a sematizmusról. „Legalább ilyen veszélyeket rejt magában fiatal íróinknak az a magatartása, amely a legutolsó hetekben a pártirányítással szemben jelentkezett. Eörsi István s mellette az egyetemisták vetették fel: nincs szükség az Írószövetség DISZ szervezetére, mert az csak gátolja, de nem segíti a fiatal írók fejlődését és kiragadja őket eredeti közösségükből. […] Tehetségesebb fiatal íróinknál komoly veszélyként jelentkezik az önteltség, az arisztokratizmus, a «sztárszellem». (Pl. Tuli József, Eörsi István, Kiss Károly magatartásában.)”

    Előzmény:

    • Csillag, 1952.04.szám Hozzászólások mai költészetünk kérdéséhez

    Kapcsolódó cikkek:

    • Csillag, 1952.11.szám Háy Gyula: Hozzászólás egy vitához
    • Csillag, 1952.11.szám Aczél Tamás: Irodalmunk problémái és a Csillag

  • 1952.11.szám Csillag, Háy Gyula: Hozzászólás egy vitához
    Széljegyzetek

    Vita. Révai József zárszava. A drámai műfajról. A párt ábrázolása irodalmunkban. Eörsi és Veres Péter „…sok gondot fordítottak annak a bizonyítására, hogy azért nem muszáj a pártot mindenáron a mű középpontjába állítani. […] Eörsi is, Veres is – udvariasan szólva – megkerüli a kérdés lényegét…” Osztrovszkij, Csehov és Gorkij példája.

    Előzmény:

    • Csillag, 1952.04.szám Hozzászólások mai költészetünk kérdéséhez

    Kapcsolódó cikkek:

    • Csillag, 1952.11.szám Aczél Tamás: Irodalmunk problémái és a Csillag
    • Csillag, 1952.11.szám Gergely Mihály: A fiatal írók nevelésének kérdéseiről

  • 1952.12.04. (25.szám) Irodalmi Újság, Szabolcsi Miklós: Új termés
    Fiatal költők antológiája

    Könyvkritika.

    „A pacifizmus nyomai lelhetők fel Eörsi István »Nézz magadba« című versében. Költőileg szépen kidolgozott, lendületes versének középpontjában a háború borzalmainak festése áll; Éppen a háborús uszítók elleni aktív harc, a nehéz körülmények közti kommunista helytállás, a béke megvédésre való harcos felkészülés gondolata hiányzik e kiemelkedő tehetségű fiatal költő verséből.”

    • Eörsi Nézz magadba… című verse az Új termés. Fiatal költők antológiája című kötetben található. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Szabad Ifjúság, 1952.03.14. Gerencsér Jenő: A fiatal írók politikai neveléséről
    • Új Hang, 1952.04.szám (május) E.I.: Nézz magadba...
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a vers címét.

  • 1952.12.07. Magyar Szó, Gál László: Sztálin-díj
    és halálhangulat a magyar irodalomban

    Nagy Sándor és Aczél Tamás Sztálin-díjáról. Ezek az írók szinte ismeretlenek, ezért a szerző próbált utánajárni, mit lehet róluk tudni. Idéz a lapokban Aczélról megjelent kritikákból. Miért éppen ők kapták meg, és miért nem például Illyés Gyula. „Kitartóan tanultak a szovjet irodalomtól.” Ezekből a kitüntetésekből kitűnik, hogy valami nagy baj van a magyar irodalommal. Révai József előadása a polgári ideológia jelenségeiről a magyar irodalomban, Örkényről, Hajnal Annáról, Zelk Zoltánról, Benjámin Lászlóról, Reményi Béláról.

    „Devecseri Gábor Aczél »elvtárs« »költőileg botladozó sorairól, sokszori képzavaráról« beszél, Eörsi István szerint »a szenvedélyt és elmélyültséget felsorolásokkal, tulajdonfőnevekkel és számokkal pótolja«.”

    Előzmény:

    • Csillag, 1952.04.szám Hozzászólások mai költészetünk kérdéséhez

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál. 

  • 1952.12.28. Szabad Ifjúság, E.I.: A tükör

    Vers.

    Kapcsolódó cikk:

    • Szabad Ifjúság, 1953.01.11. Gergely Mihály: A fiatal írók második konferenciája elé

  • 1952.12.28. Szabad Ifjúság, Somlyó György: Ifjú költők új dalai
    E.I.: A tükör

    Könyvkritika. A „Szívünk szerinti törvény” és az „Új termés” című antológiák elemzése. Eörsi István szerelmes verséből is idéz, és megbírálja. Boda István, Takács Imre, Bihari Sándor, Ancsel Éva és Eörsi István (A tükör) versének közlése.

    „A fiatal olvasók állandó figyelme, érdeklődése, szeretete, bírálata kísérje fiatal költőink útját a valóban harcos és magas-színvonalú, ifjúságunk életével eggyéforrt költészet felé. Hogy a jövőnek az a tükre, amelyet ifjúságunk szívében hordoz, (s amelyről Eörsi versének szép sorai szólnak) teljes tisztaságában ragyogjon fiatal költőink verseiben.”

    • A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: SZÍVÜNK SZERINTI TÖRVÉNY

  • 1952.12.szám Csillag, Földeák János: Fiatal költők versei
    — Szivünk szerinti törvény (Népszava Könyvkiadó), Új termés (Szépirodalmi Könyvkiadó 1952. —
    Szemle

    Könyvkritika az antológiákról. Eörsi Istvánt is azok közé sorolja, akiknek „verseit gyakran az intellektuális okoskodás és rutin diktálja”.

    Eörsi István versei a Szívünk szerinti törvény. Fiatal költők versei című kötetben: Beloiannisz - 10. oldal, Könyvtárban - 44. oldal, Szombat éjszaka - 57. oldal, Ott jártam... - 68. oldal, A dombon - 85. oldal, Téli tájon - 105. oldal, Búcsúzás után - 106. oldal.

    Eörsi István versei az Új termés. Fiatal költők antológiája című kötetben: Nézz magadba – 36. oldal, Rózsinak. Testvériség – 37. oldal, A szabadító – 39. oldal.

    • A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Tiszatáj,1952.03.szám Papp Zoltán: Szívünk szerinti törvény (Könyvismertetés)
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: SZÍVÜNK SZERINTI TÖRVÉNY

  • 1953.01.11. Szabad Ifjúság, Gergely Mihály: A fiatal írók második konferenciája elé

    A Magyar Írók Szövetsége és a DISZ Központi Vezetősége január 31-én és február 1-én rendezi meg a fiatal írók második konferenciáját. Az Írószövetség DISZ-titkárának írása a konferencia feladatáról. Az irodalomról folytatott vitákról, az eddig elért eredményekről, a hibákról.

    „Az elmúlt két esztendőben olyan számmal jelentkeztek tehetséges fiatal költők, mint a felszabadulás óta egyszer sem. Hogy csak néhány nevet említsünk: Takács Imre, Bihari Sándor, Csoóri Sándor, Eőrsi István, Kiss Károly, Boda István, Ancsel Éva, Pál József versei azt mutatják: költészetünk utánpótlása biztosítva van.”

    Kapcsolódó tartalom:

    • Szabad Ifjúság, 1952.12.28. E.I.: A tükör
    • Szabad Ifjúság, 1953.02.03. A fiatal írók konferenciáján
    • Szabad Ifjúság, 1953.02.22. Kovács György: A FIATAL ÍRÓK TANÁCSKOZÁSÁNAK TANULSÁGAI

  • 1953.01.15. (2.szám) Irodalmi Újság, Földes Anna: Irodalmunk jövője

    Fiatal Írók II. Országos Konferenciája. Eörsi István A szabadító című költeményének kiemelése – „irodalmunk egyik legmegragadóbb Rákosi-verse”. 

    Eörsi István: A szabadító című verse az alábbi kötetekben jelent meg:

    • Új termés. Fiatal költők antológiája
    • Eörsi István.: Fiatal szemmel

    A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Csillag, 1952.03.szám Eörsi István: A szabadító
    • Új Hang, 1952.11.szám (december) Pándi Pál: Új termés
    • Délmagyarország, 1953.01.25. (21.szám) Petrovácz István: A FIATAL ÍRÓK II. KONFERENCIÁJA
    • Szabad Ifjúság, 1953.02.01. Megkezdődött a fiatal írók második konferenciája
    • Irodalmi Újság, 1953.02.12. (4.szám) Irodalmi Újság, A fiatal írók II. konferenciája után
    • Kritika, 1990.05.szám Mihancsik Zsófia – Szénási Sándor: Baloldalról baloldalra
    • Magyar Nemzet, 1990.07.02. Murányi Gábor: „...és Fasizmus jegyesek”? Lapolvasó. Holmi, Thalassa, Valóság, Kritika.
    • Magyar Napló 1990.08.16. (33.szám) Domokos Mátyás: A megalkuvásról
    • Magyar Napló, 1990.09.20. (38.szám) E.I.: Én is mondom a magamét
    • Kapu, 1991.08.szám (augusztus) Reményi Gyenes István: Érdekességek zsidószármazású nevezetes magyarokról
    • Népszabadság, 1991.11.27. E.I.: Még egyszer az ultizásról
    • Fejér Megyei Hírlap, 1992.06.23. gábor: Foci helyett „meccs”
    • Pesti Hírlap, 1994.03.02. Bokor Imre: Rákosi Mátyás fia és unokája
    • 168 óra, 1994.06.14. (23.szám) Farkas Zoltán: Fej és írás. Könyvhét, Vörösmarty tér
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.02. Gömöry Albert: Változatok hűségre
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.14. Hell István: Udvariasan, szélsőségek nélkül
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.28. Gömöry Albert: Változatok elhatárolódásra
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.07.02 Hell István: Csak a száját figyeljék…

  • 1953.01.21. Szabad Nép, E. I.: Lenin emlékezete

    Vers.

    Eörsi egy későbbi cikkében azt írja erről a verséről, hogy 1953-ben rendelt tőle a Szabad Nép.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Szabad Ifjúság, 1954.01.20. E.I.: Lenin emlékezete 
    • Élet és Irodalom, 2000.06.09. (23.szám) E.I.: A hitvesi ágyban
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a vers címét.

  • 1953.01.25. (21.szám) Délmagyarország, Petrovácz István: A FIATAL ÍRÓK II. KONFERENCIÁJA

    Az írói utánpótlás kérdéséről. Idézetek Lenintől. Fiatal íróink fejlődéséről az utóbbi években. Ennek bizonyítéka a Fiatal írók I. és II. Antológiája, a Szívünk Szerinti Törvény, az Új Termés, az Új Hang, a Tiszatáj és más folyóiratokban megjelent versek, elbeszélések. De mindez nem elég, nem hoztak újat.

    „Mi az oka ennek? Nincsenek talán tehetséges fiatal íróink? Nem jó az anyag? Kövesi Endre, Eörsi István, Bihari Sándor, László Ibolya, Fekete Gyula – és még folytathatnám – például azt mutatják, hogy van jó anyag az irodalmi utánpótlás terén. […] Az Írószövetség és a vidéki csoportok elhanyagolták a fiatal tehetségek felkutatását.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Irodalmi Újság, 1953.01.15. (2.szám) Földes Anna: Irodalmunk jövője
    • Szabad Ifjúság, 1953.02.01. Megkezdődött a fiatal írók második konferenciája
    • Irodalmi Újság, 1953.02.12. (4.szám) A fiatal Írók II. konferenciája után

  • 1953.01.25. Szabad Ifjúság, Az irodalmi vita és a fiatal írók

    Az Új Hang című lap hibáiról folytatott vitáról. A hibákkal kapcsolatos új feladatokról, a szerkesztőség önkritikájának őszinteségéről, új céljairól, a sematizmus jelentkezéséről, az írók táborának kiszélesedéséről. Kiemeli, hogy Eörsi is hozzászólt a vitához – ami „figyelemre méltó volt”, de a lap azzal a megjegyzéssel közölte, hogy nem ért vele teljesen egyet. Eörsi néhány megállapításával vitába száll.

    „A másik kérdés Eörsi István önkritikája. Eörsi utalt téves irodalompolitikai nézeteire, a szerkesztésben megnyilvánuló megalkuvásaira, de végeredményben adós maradt hibáinak gyökeres feltárásával. S van önkritikájának egy kitétele, amely további hibák lehetőségét rejti magában. Azt mondja Eörsi, hogy kispolgári esztetizálásának általa felsorolt tünetei verseiben nem találhatók meg. Vagyis: más Eörsi István, a költő és más az irodalompolitikus. Ez azonban nem így van, bizonyítja több verse is.”

    Előzmény:

    • Szabad Ifjúság, 1952.11.13. E.I.: Az irodalmi vita arra kötelez, hogy alaposan végiggondoljuk és kijavítsuk az elkövetett hibákat

    Kapcsolódó cikkek:

    • Szabad Ifjúság, 1952.10.19. I. J.: Az Új Hang-ról
    • Ludas Matyi, 1953.02.12. (7.szám)
    • Kritika, 2000.08.szám E.I.: A felejtések ára I.
    • Kritika, 2000.09. szám E.I.: A felejtések ára II.

  • 1953.01.29. (3.szám) Irodalmi Újság, E.I.: Kedvesemről, kedvesemnek

    Vers.

  • 1953.01.szám (január) Új Hang, Ancsel Éva: A „tipikus” kérdése a költészetben

    Vita. Eörsi Testvériség és saját verse, az Internacionálé összehasonlítása az élmény tipikussága szempontjából. A szerkesztőség válasza Ancsel felvetéseire. Alapjaiban elhibázottnak tartják Ancsel értékelését. 

  • 1953.01.szám (január) Új Hang, E.I.: A percek suhannak

    Vers.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.