EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2014.04.szám (április) Kapu, Borbély Zsolt Attila: Politikai körkép választások után

    Részlet.

    „… (Eörsi István például odáig merészkedett, hogy elvi síkon tagadta a nemzeti érdek értelmezhetőségét), a nem létező fasiszta veszély rémképének falra festésével százezer embert lehetett utcára szólítani, s mindennek eredményeképpen az MSZP és az SZDSZ vitte a voksok kétharmadát a soron következő, 1994-es választásokon, közel háromnegyedes többséget szerezve a parlamentben, most a választó-polgárok szintjén mutatkozik némi kijózanodás a balliberális mákony bódulatából.” 

  • 2014.04.szinhaz.net, Bolvári-Takács Gábor: Eörsi László "Megbombáztuk Kaposvárt" című könyvéről

    (Részlet a könyvkritikából.)

  • 2014.05.13.szatmar.ro, MTI: A Sweeney Todd című musicalt mutatják be Kolozsváron

    (Stephen Sondheim és Hugh Wheeler musicaljét, a Sweeney Toddot mutatja be a Kolozsvári állami Magyar Színház. Rendező: Dragos Galgotiu. Eörsi István fordításának méltatása.)

  • 2014.05.13.szinhaz.hu, Varga Maja: "Az ilyen darabokért lettem rendező" - Interjú Vas-Zoltán Ivánnal

    (Részlet az interjúból. A Rátkai Márton Színházi Műhelyről. Repertoárjukban szerepel többek közt Litvai-Eörsi-Darvas: Szélkötő Kalamona c. darab is.)

  • 2014.05.21.erdely.ma, Csomafáy Ferenc: Élhetnénk másként – A Kolozsvári állami Magyar Színház legújabb bemutatója

    (Részlet. Szövegkönyv: Hugh Wheeler. Zene és dalszövegek: Stephen Sondheim. Magyar nyelvre fordította: Eörsi István.)

  • 2014.05.24.televizio.sk, Tompa 2014 - Hubka Rebeka (Kassa)

    (Eörsi István: Az ördögfióka és a tündér című versével lépett színpadra.)

  • 2014.05.28. parnasszus.hu, Bodor Béla: A lírai ellenbeszéd alakzatai
    különös tekintettel Eörsi István, Balaskó Jenő és Petri György költészetére

    Tanulmány. A lírai ellenbeszéd kategóriája.

    "Eörsi István lírája – amiről a Holmi 2001. júniusi számában hosszabban értekeztem – egészében véve az állandó polémia helyzetében áll – azt lehet mondani, hogy ebben a költészetben a dialogicitás sajátos eseteként van jelen a megszólító beszédmód –, és hogy lírai ellenbeszédként semmiképpen sem egyszerűsíthető le a benne foglalt politikai állásfoglalások hatalomellenes jelentéseire. [...] Eörsi ellenbeszédének a lényege éppen a kimozdulás az elfoglalt beszédhelyzetből, kilépés a megszólaltatott narrátori ittlétből, folyamatosan mintegy önnön levedlett bőrünkként hagyva hátra az aktualitását vesztett jelenlétet dokumentáló szöveghelyet, és ebben az eltávolodásban-eltávolításban keresni önnön azonosságunkat." Idézetek Eörsi verseiből.


    Előzmény:

    Holmi, 2001.06.szám Bodor Béla: Aki veri vagy akibe verik?

  • 2014.06.13. (24.szám) Élet és Irodalom, Kőszeg Ferenc: A túlélő hagyomány
    Hozzászólás az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vitaindítójához

    Részlet. Az alkotmányozásról. Az alkotmányos jobboldal és az alkotmányos baloldal hiánya. Antallról, TölgyessyrőlEörsi fogalmazta meg először, hogy „hiába ostorozza a Fideszt, csak közéjük tartozik”. „…helyenként megsemmisítő bírálata ellenére orrát befogva minduntalan lehajol, hogy elhelyezze csodálatának koszorúit a miniszterelnök immár némelyest csatakos szobrának talapzatára. Mindenesetre most már nem teljesítményét dicséri (erről nem kevésbé lesújtó a véleménye, mint nekem), hanem képességeit: gyorsaságát, elszántságát, taktikai érzékét, karizmatikus hatását.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1999.01.21. Eörsi István: Tölgyessy él!

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Demokrata, 1999.02.04. (5.szám) Lovas István: Eörsi István a neuschwansteini kastély valódi etimológiájával hozakodik elő
    • Népszabadság, 1999.02.15. E.I.: A riporterek nyomorúsága
    • Magyar Nemzet, 1999.02.23. Kristóf Attila: Én nem tudom... (Ki ír szatírát)
    • Népszabadság, 1999.02.23. Pécsi János: Az olvasó oldala
    • Magyar Nemzet, 1999.03.20. Kondor Katalin: A riportereket megnyomorítani „hivatott” írókról
    • Beszélő, 1999.04.szám (Folyóirat – április) E.I.: Az alternatívák nyomorúsága

  • 2014.06.16. blog.xfree.hu, E.I.: A lábtörlő és a cipő (Vers)

  • 2014.06.16.blog.xfree.hu, E.I.: A lusta légy (vers)

  • 2014.06.16.blog.xfree.hu, E.I.: Utak (Vers)

  • 2014.06.16.blog.xfree.hu, Ma 74 éves lenne Eörsi István Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, műfordító, publicista.

    (Megemlékezés. A harmonikus élet receptje c. verse.)

  • 2014.06.22.nol.hu, Révész Sándor: Alkotmányos jobboldalnak nyoma sincs, de baloldalnak is alig

    (Részlet. Beszélgetés Kőszeg Ferenccel.)

  • 2014.06.25.femina.hu, Mezei M. Katalin: Hollywoodi bombázókat szinkronizál a szőke, magyar színésznő

    (Részlet. Beszélgetés Urbán Andreával. A fogadás című Eörsi István-darabról.)

  • 2014.06.27.gepnarancs.hu, Gusztos István: Rég ledöntött "tabuk" döntögetője

    (Részlet. Schmidt Mária Heti Válaszban megjelent írásáról, mely az "orbániai hatalom sötét amoralitását és "ideológiáját" mutatja be". Történelmi példákkal védi meg a Szabadság téri emlékművet, és számon kéri a balliberális értelmiségen, hogy miért nem foglalkozik annyit a tegnapi kommunizmus bűneivel, mint a tegnapelőtti nácizmuséval.)

  • 2014.06.29. pilpul.net, Marton Éva: Elmondom az életedet albérletekben

    Az 1981-ben elhunyt író, Gáli József özvegyével, Balla Margit festőművésszel készült beszélgetés szerkesztett leirata. A beszélgetés a Klubrádió zenés irodalmi műsorában hangzott el. 

    "1968-ban került a klinikai halál állapotába. Eörsi István a halála után úgy jellemezte, »mind ez ideig tizenkét évenként halt meg« – ’44-re rá tizenkét évvel, ’56 után halálra ítélték a forradalomban tanúsított részvételéért, majd újabb tizenkét év múltán orvosi műhiba folytán leállt a szíve. [...] Mindenekelőtt Eörsi István tartotta meg Gáli emlékezetét, ő írt róla a legtöbbet. Három név kapcsolódik itt össze: Eörsié, Gálié és Angyal Istváné."

    Kapcsolódó cikk:

    • belsokozles.hu (Klubrádió), 2018.06.13. Marton Éva: 184. adás: Eörsi Istvánról

  • 2014.06.szám Hitel, Kiss Gy. Csaba: Emlékiratlapok 1989 júniusából

    Részlet. A rendszerváltás, rendszerváltozás megnevezés értelmezési lehetőségei.

    „Az Osztrák Televízió nevezetes Club 2 szombat vagy vasárnap esti vitaműsorában vehettem részt ismét, napokkal Nagy Imre temetése előtt. Lendvai Pál, alias Paul Lendvai vezette a műsort, volt mellettem egy horvát politológus, Eörsi István és maga Hegedűs András egykori miniszterelnök. Jóval kevésbé izgultam, mint egy évvel korábban, kicsit ismertem már a járást. Eörsivel mentünk taxival a stúdióba, mondta, van nála egy kis célzóvíz, egy kis kortyot megkockáztattam belőle. Az egészből főleg Hegedűs András érvelése hökkentett meg, mert mi egyértelműen azt hangsúlyoztuk, nem lesz ezen az újratemetésen semmiféle feszültség, legfönnebb rengeteg ember.”

  • 2014.06.szám Jelenkor, Balassa Zsófia: Megbombáztuk a kultúrát
    Eörsi László: „Megbombáztuk Kaposvárt”. A kaposvári Csiky Gergely Színház és a kultúrpolitika

    Részlet a könyvkritikából. Eörsi István a színház dramaturgja volt, majd ellenzéki tevékenysége miatt eltávolították onnan.

  • 2014.06.szám Jelenkor, Radnóti Zsuzsa: A pesti magyar komédia és Székely Csaba trilógiája

    Részlet. A közép-európai szatírák, tragikomédiák, groteszk művek hazai szerzői közt „Eörsi István intellektuális abszurdjai”.

  • 2014.06.szám Látó, Talált versek

    William Shakespeare: Prospero epilógusa A viharból (Angolul – illetve Szász Károly, Babits Mihály, Mészöly Dezső, Eörsi István, Tandori Dezső, Jánosházy György Nádasdy Ádám fordításaiban).

  • 2014.07.07.veol.hu, Bartuc Gabriella: Shakespeare - Lehetséges-e még tragédia, vagy csak vérfagyasztó nevetés?

    (Shakespeare születésének 450. évfordulóján Füred három előadással ünnepelt. A Shakespeare-fordításokról.)

  • 2014.07.18. litera.hu, Jánossy Lajos – Keresztury Tibor – Szekeres Dóra: Egyébként mindig alkotói válság van, nem? 1. rész
    Nagyvizitben Németh Gábornál

    Beszélgetés Németh Gábor íróval, egykori főszerkesztővel sporújságírásáról, alternatív diszkóról, Mészölyről és a Felelet-vitáról, régebbi és készülő könyvekről, Mensárosról és a Rubin Szilárd Aprószentekjéből készült színházi előadásról.

    A Felelet-vita jegyzőkönyvéről: „Az egy nagyon brutális körkép a magyar irodalom ötvenes évekbeli állapotáról. Volt benne egy nagyon furcsa rím: egyetlenegy ember volt benne, aki kiállt az »igazságért« – most nekem is úgy kellene csinálnom, mint neki a halála előtt pár nappal, amikor a Petőfi Irodalmi Múzeumban, halálos betegen a Tersánszky Józsi Jenő nevét csak felállva volt hajlandó kimondani –, ez az ember imádott tanárom, Pártos Vera akkori férje, Eörsi István volt. Őrületes árulások vannak a könyvben, mindenki hitet tesz Rákosi mellett, Örkénnyel és Déryvel meg nyilvánosan szembefordul, elhatárolja magát tőlük, a két szerencsétlen pedig önkritikát gyakorol, és akkor az Eörsi István, a huszonvalahány éves költő föláll, és azt mondja: »Mindig szerettem a Feleletet. Most is szeretem!«”

    Kapcsolódó tartalmak:

    • Standeisky Éva: Az írók és a hatalom. 1956–1963 című kötete adatait és az Eörsiről szóló részleteket elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • További kapcsolódó tartalmakat olvashat a honlapon, ha a keresőmezőbe beírja a FELELET /és/vagy/ a DÉRY szót.

  • 2014.07.szám Hitel, Szekér Nóra – Riba András: Hányszor lehet egy embert eltemetni?
    Nagy Imre újratemetésének „ügye" a modellváltásra készülő állampárti döntéshozatalban – Politikai dimenziók 2.
    Egy szimbólum üzenetének anatómiája

    Részlet. Pozsgay Imre rádióinterjújában Nagy Imre rehabilitációjával kapcsolatos kérdésre válaszolva forradalmian népfelkelésnek minősítette az 1956-os eseményeket.

    „Eörsi István, aki maga is áldozata volt a kádári megtorlásnak, 1989. január 31-ei rádióinterjújában a következőképpen fogalmazza meg a problémát: »Ha azt mondjuk, hogy 56 népfelkelés volt, akkor én például igen boldog vagyok, hogy mint népfelkelő ültem, és nem mint ellenforradalmár, és barátaimat mint népfelkelőket végezték ki, és nem mint ellenforradalmárokat, ez nagyon boldogító tudat. De feltétlenül felmerül a kérdés, hogy aki népfelkelőket, népfelkelők tömegét kivégezte, azt hogyan nevezzük?«”

  • 2014.08.01. (31.szám) Élet és Irodalom, Kovács Zoltán: Mögé néz

    Orbán Viktor Tusnádfürdőn elmondott beszédéről. Orbán amerikai példája és kérdése: „...Képzeljék el Magyarországon, amikor a parlament beperelné a magyar miniszterelnököt hatáskörtúllépés miatt, és akkor a bíróság el is ítélne. Meddig tudnék én hivatalban maradni, tisztelt hölgyeim és uraim?” Kovács válasza: „...semeddig.” „...a miniszterelnök népes hallgatóság előtt azon hahotázik, hogy őt nem lehet megbüntetni.” Példák Orbán hatásköri túllépéseiről. Eörsi egykori SMS-e.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.