EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1967.07.29. (30.szám) Élet és Irodalom, E.I. Centenárium

    Marx A tőke című művét sokan elavultnak tartják, és az évfordulón nemigen olvassák, inkább csak beszélnek róla. Lukács esztétikájáról is hasonlóan gondolkodnak sokan. Marx elemzésének időszerűsége. „Amikor »A tőké«-t ünnepeljük, a realitásokhoz ragaszkodó elméleti gondolkodás előtt vesszük le a kalapunkat.”

  • 1967.07.29.Népszabadság, Tudósító: Karnevál a Parnasszuson

    (Háromrészes vidám író—olvasó találkozó.)

  • 1967.07.szám Nagyvilág, Gottfried Benn: Versek

    Tristesse. Kelyhek.

    Eörsi István fordításai.

  • 1967.08.05. (31.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Polóniusi tanácsok

    Búcsú Füst Milántól. Füst Milán egyetemi előadásairól. Shakespeare Hamlet-elemzései.

  • 1967.08.12. (32.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Nagyvilág-ban olvastam
    Tangó

    Reflexió; Mrožek: Tangó. „Egészséges irigységgel olvastam Mrožek mesterművét. Vajon mit szólna a kritika, ha nálunk születne ilyen darab? Mit olvasnának ki belőle, kik ismernének – olykor oktalanul is – magukra? Az újítástól félők tiltakoznának, pedig ők találták ki a legnagyobb újítást; a konfliktusmentes drámát.”

  • 1967.08.15. (16.szám) Filmvilág, E.I.: Tolvajcsere a moziban

    Filmkritika. Először Louis Malle A tolvaj című filmjét akarta megnézni Eörsi, végül Jean Chapot ugyanilyen című filmjét nézte meg, mivel a film „magyar keresztszülői” eltulajdonították egy híres film címét. Rövid véleménye a filmről: „mélylélektani giccs”.

    „»A tolvaj«-nak feltehetően sikere lesz, de én azért úgy éreztem, hogy megloptak.”

  • 1967.08.19. (33.szám) Élet és Irodalom, E.I. A Kortárs-ban olvastam
    Attila és Pista

    Reflexió; Gyertyán Ervin József Attiláról szóló írásáról. 

    Reagálás:

    • Kortárs, 1978.04.szám Stoll Béla: Az új József Attila-kiadásműhelyéből

  • 1967.08.26. (34.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Népművelés-ben olvastam
    Széljegyzet egy új műfajhoz

    Reflexió Révész László pol-beatről szóló cikkéhez. Eörsi szerint nálunk ez a műfaj csak import marad, mivel csak a külföldi visszásságokat énekli meg, pedig nálunk is van bőven téma: „nemcsak a már megénekelt karrierista, nemcsak a bürokrata, az álszent, a gyűjtögető életmódot folytató autó-várományos, hanem a beszélni is alig tudó szónok, az újtípusú »naccsasasszony«, a hivatásos fejbólintó, a botcsinálta főnök, a cigány- és zsidó-kérdés, az atavisztikus nemzeti elfogultságok vagy a bűnözés és szegénység tárgykörei.”


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1967.09.09. (36.szám) Maróthy János: A politikai dal témái

  • 1967.09.01. (206.szám) Kisalföld, Megjelent a Jelenkor szeptemberi száma

    A pécsi irodalmi és művészeti folyóirat lapszemléje. A lapban megjelent Eörsi István verse is.

  • 1967.09.02. (35.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Valóság-ban olvastam
    Robotgép és líra

    Reflexió; Andrej Voznyeszenszkij beszélgetése a New York Times munkatársával. Voznyeszenszkij félelmei. Az ő verseivel nem boldogult a beprogramozott gép.  

  • 1967.09.09. (36.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Csavarj a nyakadra sálat

    Vers.

  • 1967.09.09. (36.szám) Élet és Irodalom, Maróthy János: A politikai dal témái

    Hozzászólás Eörsi pol-beatről írt cikkéhez. Eörsivel ellentétben úgy gondolja, hogy a politikai sanszon-pályázaton elhangzott művek jelentős része szólt aktuális magyar témákról, és a szerzők nagyon is bátrak voltak.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1967.08.26. (34.szám) Eörsi István: A Népművelésben olvastam

  • 1967.09.16. (37.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Mini

    Egy miniszoknyás lány az autóbuszban és a nézőközönsége pillantásai, megjegyzései jellemzik a közéleti érdeklődést. „Elég egy rövidebb szoknya vagy hosszabb férfihaj, és máris csámcsog a nyárspolgári morál, mely a zöldbe vagy a kapualjakba vagy még rosszabb helyekre űzi a szeretőket, és makacs ájtatossággal gyanakszik a szépségre és általában a testre.” Eörsi egy Picasso-kiállításon találkozott hasonló hozzáállással. Ezek az emberek irigyek, ezért olyan mérgesek. 

  • 1967.09.30. (39.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Magyar Pszichológiai Szemlé-ben olvastam
    Az alkoholisták naplót írnak

     „Az intapusztai betegfoglalkoztató intézetben naplót iratnak az alkoholistákkal, hogy a betegek értelmesen töltsék el szabad idejüket, elgondolkodjanak életükön, és ily módon megközelíthetőbbé váljanak a lelki gyógyítás számára; ezenkívül adatokkal is segítik az orvost ahhoz, hogy jobban megismerje őket.”

    Reflexió Dr. Süle Ferenc és dr. Süle Ferencné cikkére, akik ismertetik és értékelik a naplókat.

  • 1967.09.szám Híd, E.I.: Tanácstalanul

    Elbeszélés. A történet kezdete: Borsi János beszélgetése a kórházban egy orvossal. A börtön és a kórház hasonlósága.

    Reagálás:

    • Magyar Szó, 1967.11.19. Hornyik Miklós: Folyóiratszemle

  • 1967.09.szám Jelenkor, E.I.: „Extra Hungariam...”
    Mióta nem tudom...

    Versek.

  • 1967.09.szám Nagyvilág, Thomas Merton: Ének kemencékkel teli táborhelyeken tartandó körmenetekhez

    Vers. Fordította Eörsi István.

  • 1967.09.Tiszatáj, E.I.: Ábránd. Folyónál.

    (Versek)

  • 1967.10.07. (40.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Living Theater

    Színikritika az amerikai Living Theater (Élő színház) Szophoklész–Brecht: Antigonéjáról a belgrádi modern színházban, az Atelier 212-ben.

  • 1967.10.07. Esti Hírlap, Forradalmi musical a Néphadsereg Művészegyüttesének műsorán

    John Reed, Tíz nap, amely megrengette a világot című könyvének színpadi feldolgozása. „A színpadi feldolgozást Ljubimovnak, a moszkvai Taganka Színház igazgatójának ötlete alapján, Eörsi István, Mezei Éva — az előadás rendezője — és Balogh Géza készítette.”

  • 1967.10.15. (42.szám) Szabad Föld, A Forradalom tíz napja - mai színpadon

    (John Reed ˝Tíz nap, amely megrengette a világot˝ című könyve nyomán készült az új darab, melyet Eörsi István, Gyurkó László és Mezei Éva írtak. Rendezői: Mezei Éva és Balogh Géza. A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének ˝Prizma 67˝ színpadán mutatják be.)

  • 1967.10.21. (42.szám) Élet és Irodalom, Koroknai Zsuzsa: John Reed két feltámadása

    Könyv- és színikritika. Rohn Reed: Tíz nap, amely megrengette a világot. A mű színpadi változata a Néphadsereg Központi Művészegyüttese előadásában Ljubimov adaptációjának felhasználásával készült. Szövegírók: Eörsi István, Gyurkó László, Mezei Éva, Balogh Géza és Novák Ferenc. Rendező Mezei Éva és Balogh Géza.

  • 1967.10.21. Fejér megyei Hírlap, A „Tíz nap” városunkban
    KOMPOZÍCIÓ JOHN REED VILÁGHÍRŰ RIPORTÁZSÁBÓL

    A székesfehérvári Vörösmarty Színház színpadán a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 50. évfordulójának tiszteletére vendégszerepelt a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese. A Tíz nap, amely megrengette a világot című – John Reed világhírű riportázsából – a darabot írta: Eörsi István és Gyurkó László.

  • 1967.10.25.(43. szám)Lobogó, K.Gy.: 10 nap, amely megrengette a világot

    (Beszámoló a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese új műsoráról. John Reed: Tíz nap, amely megrengette a világot. Jurij Ljubimov adaptációja alapján a szövegkönyvet írta: Eörsi István, Gyurkó László, Mezei Éva, Balogh Géza és Novák Ferenc. Zeneszerző: Lendvay Kamilló, koreográfus: Novák Ferenc, díszlet: Koós Iván, jelmez: Witz Éva, rendező: Mezei Éva és Balogh Géza. Bemutató előadás a Magyar Néphadsereg Központi Klubjának Váci utcai színháztermében, 1967. október 13-án.)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.