EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1967.08.05. (31.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Polóniusi tanácsok

    Búcsú Füst Milántól. Füst Milán egyetemi előadásairól. Shakespeare Hamlet-elemzései.

  • 1967.08.12. (32.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Nagyvilág-ban olvastam
    Tangó

    Reflexió; Mrožek: Tangó. „Egészséges irigységgel olvastam Mrožek mesterművét. Vajon mit szólna a kritika, ha nálunk születne ilyen darab? Mit olvasnának ki belőle, kik ismernének – olykor oktalanul is – magukra? Az újítástól félők tiltakoznának, pedig ők találták ki a legnagyobb újítást; a konfliktusmentes drámát.”

  • 1967.08.15. (16.szám) Filmvilág, E.I.: Tolvajcsere a moziban

    Filmkritika. Először Louis Malle A tolvaj című filmjét akarta megnézni Eörsi, végül Jean Chapot ugyanilyen című filmjét nézte meg, mivel a film „magyar keresztszülői” eltulajdonították egy híres film címét. Rövid véleménye a filmről: „mélylélektani giccs”.

    „»A tolvaj«-nak feltehetően sikere lesz, de én azért úgy éreztem, hogy megloptak.”

  • 1967.08.19. (33.szám) Élet és Irodalom, E.I. A Kortárs-ban olvastam
    Attila és Pista

    Reflexió; Gyertyán Ervin József Attiláról szóló írásáról. 

    Reagálás:

    • Kortárs, 1978.04.szám Stoll Béla: Az új József Attila-kiadásműhelyéből

  • 1967.08.26. (34.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Népművelés-ben olvastam
    Széljegyzet egy új műfajhoz

    Reflexió Révész László pol-beatről szóló cikkéhez. Eörsi szerint nálunk ez a műfaj csak import marad, mivel csak a külföldi visszásságokat énekli meg, pedig nálunk is van bőven téma: „nemcsak a már megénekelt karrierista, nemcsak a bürokrata, az álszent, a gyűjtögető életmódot folytató autó-várományos, hanem a beszélni is alig tudó szónok, az újtípusú »naccsasasszony«, a hivatásos fejbólintó, a botcsinálta főnök, a cigány- és zsidó-kérdés, az atavisztikus nemzeti elfogultságok vagy a bűnözés és szegénység tárgykörei.”


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1967.09.09. (36.szám) Maróthy János: A politikai dal témái

  • 1967.09.01. (206.szám) Kisalföld, Megjelent a Jelenkor szeptemberi száma

    A pécsi irodalmi és művészeti folyóirat lapszemléje. A lapban megjelent Eörsi István verse is.

  • 1967.09.02. (35.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Valóság-ban olvastam
    Robotgép és líra

    Reflexió; Andrej Voznyeszenszkij beszélgetése a New York Times munkatársával. Voznyeszenszkij félelmei. Az ő verseivel nem boldogult a beprogramozott gép.  

  • 1967.09.09. (36.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Csavarj a nyakadra sálat

    Vers.

  • 1967.09.09. (36.szám) Élet és Irodalom, Maróthy János: A politikai dal témái

    Hozzászólás Eörsi pol-beatről írt cikkéhez. Eörsivel ellentétben úgy gondolja, hogy a politikai sanszon-pályázaton elhangzott művek jelentős része szólt aktuális magyar témákról, és a szerzők nagyon is bátrak voltak.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1967.08.26. (34.szám) Eörsi István: A Népművelésben olvastam

  • 1967.09.16. (37.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Mini

    Egy miniszoknyás lány az autóbuszban és a nézőközönsége pillantásai, megjegyzései jellemzik a közéleti érdeklődést. „Elég egy rövidebb szoknya vagy hosszabb férfihaj, és máris csámcsog a nyárspolgári morál, mely a zöldbe vagy a kapualjakba vagy még rosszabb helyekre űzi a szeretőket, és makacs ájtatossággal gyanakszik a szépségre és általában a testre.” Eörsi egy Picasso-kiállításon találkozott hasonló hozzáállással. Ezek az emberek irigyek, ezért olyan mérgesek. 

  • 1967.09.30. (39.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Magyar Pszichológiai Szemlé-ben olvastam
    Az alkoholisták naplót írnak

     „Az intapusztai betegfoglalkoztató intézetben naplót iratnak az alkoholistákkal, hogy a betegek értelmesen töltsék el szabad idejüket, elgondolkodjanak életükön, és ily módon megközelíthetőbbé váljanak a lelki gyógyítás számára; ezenkívül adatokkal is segítik az orvost ahhoz, hogy jobban megismerje őket.”

    Reflexió Dr. Süle Ferenc és dr. Süle Ferencné cikkére, akik ismertetik és értékelik a naplókat.

  • 1967.09.Nagyvilág, Thomas Merton: Ének kemencékkel teli táborhelyeken tartandó körmenetekhez

    (Vers. Fordította Eörsi István.)

  • 1967.09.szám Híd, E.I.: Tanácstalanul

    Elbeszélés. A történet kezdete: Borsi János beszélgetése a kórházban egy orvossal. A börtön és a kórház hasonlósága.

    Reagálás:

    • Magyar Szó, 1967.11.19. Hornyik Miklós: Folyóiratszemle

  • 1967.09.szám Jelenkor, E.I.: „Extra Hungariam...”
    Mióta nem tudom...

    Versek.

  • 1967.09.Tiszatáj, E.I.: Ábránd. Folyónál.

    (Versek)

  • 1967.10.07. (40.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Living Theater

    Színikritika az amerikai Living Theater (Élő színház) Szophoklész–Brecht: Antigonéjáról a belgrádi modern színházban, az Atelier 212-ben.

  • 1967.10.07. Esti Hírlap, Forradalmi musical a Néphadsereg Művészegyüttesének műsorán

    John Reed, Tíz nap, amely megrengette a világot című könyvének színpadi feldolgozása. „A színpadi feldolgozást Ljubimovnak, a moszkvai Taganka Színház igazgatójának ötlete alapján, Eörsi István, Mezei Éva — az előadás rendezője — és Balogh Géza készítette.”

  • 1967.10.15. (42.szám) Szabad Föld, A Forradalom tíz napja - mai színpadon

    (John Reed ˝Tíz nap, amely megrengette a világot˝ című könyve nyomán készült az új darab, melyet Eörsi István, Gyurkó László és Mezei Éva írtak. Rendezői: Mezei Éva és Balogh Géza. A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének ˝Prizma 67˝ színpadán mutatják be.)

  • 1967.10.21. (42.szám) Élet és Irodalom, Koroknai Zsuzsa: John Reed két feltámadása

    Könyv- és színikritika. Rohn Reed: Tíz nap, amely megrengette a világot. A mű színpadi változata a Néphadsereg Központi Művészegyüttese előadásában Ljubimov adaptációjának felhasználásával készült. Szövegírók: Eörsi István, Gyurkó László, Mezei Éva, Balogh Géza és Novák Ferenc. Rendező Mezei Éva és Balogh Géza.

  • 1967.10.21. Fejér megyei Hírlap, A „Tíz nap” városunkban
    KOMPOZÍCIÓ JOHN REED VILÁGHÍRŰ RIPORTÁZSÁBÓL

    A székesfehérvári Vörösmarty Színház színpadán a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 50. évfordulójának tiszteletére vendégszerepelt a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese. A Tíz nap, amely megrengette a világot című – John Reed világhírű riportázsából – a darabot írta: Eörsi István és Gyurkó László.

  • 1967.10.25.(43. szám)Lobogó, K.Gy.: 10 nap, amely megrengette a világot

    (Beszámoló a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese új műsoráról. John Reed: Tíz nap, amely megrengette a világot. Jurij Ljubimov adaptációja alapján a szövegkönyvet írta: Eörsi István, Gyurkó László, Mezei Éva, Balogh Géza és Novák Ferenc. Zeneszerző: Lendvay Kamilló, koreográfus: Novák Ferenc, díszlet: Koós Iván, jelmez: Witz Éva, rendező: Mezei Éva és Balogh Géza. Bemutató előadás a Magyar Néphadsereg Központi Klubjának Váci utcai színháztermében, 1967. október 13-án.)

  • 1967.10.28. (43.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Magyar Tudomány-ban és a Kritika-ban olvastam
    Egy vita ürügyén

    Reflexió Dolmányos István (Magyar Tudomány) és Hanák Péter (Kritika) vitájára, amely a kiegyezés előzményeiről folyik. 

  • 1967.10.szám Irodalmi Szemle, Jaroslava Pašiaková: Vítězslav Nezval: Az éjszaka költeményei

    Könyvkritika a verseskötetről. A fordítók között van Eörsi István is.

    • A kötet adatait és az Eörsi által fordított versek jegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Kritika, 1966.10.szám E. Fehér Pál: Nezval: Az éjszaka költeményei

  • 1967.11.04. (44.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az Autósélet-ben olvastam
    Autó és játék

    Reflexió Benedek István interjújára, amelyet egy svéd biológussal folytatott a magyarországi autózásról. Miben ért egyet a biológussal Eörsi, és miben nem. Az interjúalany szerint Svédországban az autó közlekedési eszköz, míg Magyarországon „sportteljesítmény, kaland, divathóbor, játékszer, öncél, életcél, dicsekvés és vérkeringés tárgya, családtag, végzetes örömök és bánatok forrása, szenvedély, jólét fokmérője, irigység tárgya, egyszóval sokminden, csak épp nem az, ami: jármű”.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.