EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1967.05.06. (18.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az elektronikus jövő
    Rádió

    Rádiókritika Ádám György rádió-előadásáról, melyben bemutatta, hogy miként nyomul be az elektronika a közoktatásba, a sajtóba és a könyvkiadásba. 

  • 1967.05.07. Magyar Szó, Tolnai Ottó: Vers Eörsi Pistának

    Vers.

  • 1967.05.13. (19.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A tehetség
    Rádió

    Rádiókritika a Húszas stúdió műsoráról. Riporter: Szilágyi János, szerkesztő: Kovalik Márta. Eörsi nem a műsorral, hanem a hozzászólások egy-két kitételével vitatkozik. Szabó István, Eötvös Péter és Maróth Miklós gondolatainak kiemelése.

  • 1967.05.20. (20.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Magyar Nyelvőr-ben olvastam
    A tagadások tagadása

    Reagálás Bujka Gábor Magyar Nyelvőrben megjelent cikkére, aki megszámolta, hány tagadás szerepel József Attila költészetében, és ebből következtetéseket vont le. Bujka: „Én a kulcsszavak módszerét a marxista társadalom- és művészetszemlélettel akarom egyesíteni. Hiszen egyik célom úgyis éppen az volt, hogy szubjektív-intuitív irodalomtörténeti megállapítások helyett valami szilárd alapon nyugvót találjak.” Eörsinek ezzel a gondolattal szemben kételyei vannak. 

  • 1967.05.27. (21.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Magyar Filozófiai Szemlé-ben olvastam
    Mi nem lesz a kommunizmusban?

    Reflexió Vajda Mihály: Objektív természetkép és társadalmi praxis című cikkére.


    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Filozófiai Szemle, 1967.02.szám Vajda Mihály: Objektív természetkép és társadalmi praxis – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Filozófiai Szemle, 1969.01.szám Vas Ida: A filozófus morális küldetéséről – Nincs a rendszerünkben
    • Kritika, 1969.05.szám E.I.: Árnyékbokszolás

  • 1967.06.03. (22.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Valóság-ban olvastam
    A számok bűvölete

    Reflexió Gondos Ernő és Polonyi Péter tanulmányára. A könyvtárban kiválogatták azokat az olvasókat, akik Németh Lászlónak, Passuth Lászlónak és Berkesi Andrásnak legalább három művét kölcsönözték ki. Aztán tovább bűvészkedtek a számokkal, és statisztikai táblázatokat gyártottak, amiből következtetéseket vontak le. Nem világos, mi volt ezzel a céljuk, holott szándékuk szerint ahhoz a vitához kívántak hozzászólni, hogy vajon „a szűkebb tartalmi szempontból feddhetetlen (vagy éppen szocialista) politikai mondanivalót hordozó bestseller hasznos-e vagy káros.”.

  • 1967.06.10. (23.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Filmkultúra-ban olvastam
    Unalom és erkölcs

    Reflexió Mágori Erzsébet Filmkultúrában, Pietro Germiről megjelent tanulmányára. 

  • 1967.06.17. (24.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Útinapló helyett

    Bölcselkedés a csavargásról. „Azok engednek ennek a vonzásnak, akik közösség és átfogó célok híján magányosan néznek farkasszemet a társadalmak konszolidált rendjével, és nem akarnak lemondóan beilleszkedni abba a szűk körbe, amelyet a munkamegosztás és a társadalmi rétegződés számukra szinte elrendelésszerűen kiszab. […] A csavargás mint életforma akkor torzul tragikomédiává, amikor konformizmus-ellenessége konformista lesz.”

  • 1967.06.24. (25.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Jelenkor-ban olvastam
    Mit nem fúj el a szél?

    Reflexió Loránd Imre: Elfújta a szél. Egy makacs siker irodalomszociológiája című cikkére. A giccsregényekről. „Margaret Mitchell lassacskán kiküszöbölhető ugyan, de a giccs-szükséglet, amelyet nem fúj el a szél, jobb híján Tolsztojt is bestsellerré varázsolja át.”

  • 1967.06.Nagyvilág, Arthur Granitzki: Intermezzo szürkében

    (Vers. Eörsi István fordítása.)

  • 1967.06.Nagyvilág, Dieter Forte: Egy nap

    (Eörsi István fordítása.)

  • 1967.06.szám Híd, Tolai Ottó: Útinapló, folytatásokban

    Részletek a naplóból. Eörsi István említése. 

  • 1967.06.szám Jelenkor, Bajomi Lázár Endre: Francia krónika
    Francia művek magyarul

    Részlet. Apollinaire válogatott művei. A fordítók közt Eörsi Istvánt dicséri.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1967.06.szám Kortárs, E.I.: Utak
    A nap

    Versek.

  • 1967.07.01. (13.szám) Filmvilág, E.I.: Tegnap, ma, holnap

    Filmkritika. Vittorio de Sica a Tegnap, ma, holnap című filmjében három történetet mutat be. A római Mara, a nápolyi Adelina és a Moravia novellájából írott Milánói Anna cselekménye. Főszerepben Sophia Loren és Marcello Mastroianni. Képek a filmből.

  • 1967.07.01. (26.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az Élet és Irodalom-ban olvastam
    Végsősoron

    Reflexió Réz Pál (ÉS, 1967/23.szám Vulgáris okfejtés) és Györe Imre (ÉS, 1967/25.szám Belemagyarázás?) Thomas Mann Faustjáról folytatott vitájára. „Milyen pihentető az az állítás, hogy minden polgári művész útja, »hacsak nem a szocializmus választja, végsősoron a fasizmusba torkollik.« […] A tétel tehát úgy hangzik, hogy a művész műve objektíve végsősoron vagy szocializmusé, vagy a fasizmusé.”

  • 1967.07.01. (4.szám) Filmkultúra, E.I.: Spencer Tracy

    Spencer Tracy halála kapcsán gondolatok a színészről. Pofonjelenete az Olajváros című filmjében. A Téboly, a Hetedik kereszt, és más filmjeiről.

    „Mint ahogy az egész Olajváros-nak, ennek a giccses és hazug romantikájú filmnek is ez ad különös értéket: megismerhetjük belőle, hogy egy nép milyennek szeretné látni magát, milyenek az eszményképei, milyen életstílust és élettempót becsül, milyen a nő- és a férfi-ideálja, és egyáltalán: mit tart érdekesnek és érdemesnek az életben.”

  • 1967.07.15. (28.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az Új Symposion-ban olvastam
    A pornográfiáról

    Az Új Symposionban megjelent pornográfiáról szóló írásokat elemzi. Várady Tibor tanulmányának kiemelése. A tabukról. Lehet reklámozni mindenfélét szép nőkkel, de ha egy erotikus vers jelenik meg, óriási felháborodás tör ki.


    Reagálás:

    • Magyar Szó, 1967.07.23. Budapesti írások – irodalmunkról

  • 1967.07.22. (29.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Valóság-ban olvastam
    A közönség nyomában

    Reflexió Kovács András Egy film drámája című tanulmányára, amely arról számolt be, hogy miként reagált közönségünk a Hideg napokra. Eörsit elszomorította az összkép, hogy saját erőnkből egyetlen forradalmunkat sem vívtuk végig. 

  • 1967.07.23. Magyar Szó, Budapesti írások – irodalmunkról

    A budapesti irodalmi lapok írásai a jugoszláviai magyar irodalomról. Az Élet és Irodalom július 15-i számában Eörsi István az Új Symposion cikkei kapcsán elmélkedik a pornográfiáról.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1967.07.15. (28.szám) E.I.: Az Új Symposionban olvastam. A pornográfiáról

  • 1967.07.23. Magyar Szó, E.I.: A zsák

    Vers.

  • 1967.07.29. (30.szám) Élet és Irodalom, E.I. Centenárium

    Marx A tőke című művét sokan elavultnak tartják, és az évfordulón nemigen olvassák, inkább csak beszélnek róla. Lukács esztétikájáról is hasonlóan gondolkodnak sokan. Marx elemzésének időszerűsége. „Amikor »A tőké«-t ünnepeljük, a realitásokhoz ragaszkodó elméleti gondolkodás előtt vesszük le a kalapunkat.”

  • 1967.07.29.Népszabadság, Tudósító: Karnevál a Parnasszuson

    (Háromrészes vidám író—olvasó találkozó.)

  • 1967.07.Nagyvilág, Gottfried Benn: Versek

    (Tristesse. Kelyhek. Eörsi István fordításai.)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.