EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1956.01.szám Színház és Filmművészet, E.I.: Ascher Oszkár előadóestje

    Jegyzet Ascher Oszkár november 17-én, a Petőfi Színházban megtartott előadóestjéről. Ascher Oszkár általános művészi tulajdonságairól. Karikatúra (Edma rajza)

    „Ascher elsősorban intellektuális művész, aki mindent az értelem oldaláról közelít meg. Sokan ezt kifogásolják is nála, hiányolják az indulatot. Nem osztom e véleményt. Nála az indulatok fojtottan, rejtve, kevés színpadiassággal törnek felszínre, de sokszor éppen így tud mély tragikus hátteret sejttetetni a szavak mögé.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 1987.08.14. (33.szám) E.I.: A szemüveg

  • 1956.02.02. Szabad Ifjúság, E.I.: Erdős László: Veszélyes művészet
    Könyvjelző

    Könyvkritika Erdős László első regényéről.

    „Erényei közül nem utolsó, hogy pártos, realista igényű alkotás, írója a munka nehezét vállalta magára. Végül az sem megvetendő előnye, hogy mindvégig érdekes, izgalmas, az ember szeretné egyszuszra elolvasni.”

  • 1956.02.05. Szabad Ifjúság, E.I.: Az olvasómozgalom első irodalmi estjéről

    A DISZ budapesti bizottsága által rendezett irodalmi estről. Fiatal színészek (pl. Kohut Magda, Bicskey Tibor, Gera Zoltán, Schubert Éva, Gyurkovics Zsuzsa, Csernus Marianne) magyar klasszikusok verseit adták elő. A József Attila olvasómozgalomról.

  • 1956.02.18. Szabad Ifjúság, HEINRICH HEINE
    1797—1856
    Heinrich Heine: Németország

    Megemlékezés a 100 éve elhunyt költőre. Németország című versének közlése – Eörsi István fordítása.

  • 1956.02.szám (február) Új Hang, Almási Miklós: Lukács György NÉMET REALISTÁK

    Lukács György esszéinek gyűjteményét tartalmazza új könyve, amely most magyar nyelven is megjelent. A fordítók – Krassó Miklós, Eörsi István, Bródy Ferenc – munkájának kiemelése.


    A kötet adatait és tartalomjegyzéket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél. 

  • 1956.02.szám (február) Új Hang, Heinrich Heine: Életút

    Versfordítás.

  • 1956.03–04.szám (március – április) Új Hang, E.I.: Téli képek

    Vers.

  • 1956.03.10. (10.szám) Irodalmi Újság, E.I.: A jégvirágok elfonnyadtak

    Vers.

  • 1956.03.24. (12.szám) Irodalmi Újság, A DISZ március 15-i irodalmi estje

    Az esten elhangzik Eörsi István verse is.

  • 1956.04.18.Egyetemi Ifjúság, E.I.: Az egyetemi irodalom problémáiról (1)

  • 1956.04.18.Egyetemi Ifjúság, E.I.: Az egyetemi irodalom problémáiról (2)

  • 1956.04.28. (17.szám) Irodalmi Újság, Nazim Hikmet: Japán halászok dala

    Vers. Eörsi István fordítása.

  • 1956.04.29. (17.szám) Szabad Földműves, JOHANNES R. BECHER: Ébredés május elsején

    Vers. Fordító: Eörsi István.

  • 1956.05.01. (5.szám) Könyvtáros, Simon Mária Anna: Az első jelvényszerző beszámolók tanulságai

    A József Attila jelvényszerző olvasómozgalomról, sikeréről, az erről tartott beszámolókról, ennek eredményeiről. Idézetek az olvasónaplókból. Szempontok a további szervező és propagandatevékenységhez. A beszámoltatások tapasztalatai. Az első ünnepélyes jelvénykiosztásról.

    „A résztvevő írók (Devecseri Gábor, Gereblyés László, Máthé György, Oravecz Paula, Eörsi István) nagyszámú hallgatót vonzottak és az ünnepély befejezése után legtöbbször közvetlen beszélgetés alakult ki írók és fiatal olvasók között.”

  • 1956.05.06. Magyar Nemzet, E.I.: Gubbasztó

    Vers.

  • 1956.05.szám (május) Új Hang, E.I.: Carel Čapek: Fiaim

    Színikritika a Néphadsereg Színházában bemutatott darabról. Fordító: Pándy Lajos, rendező: Ajtay Andor. Fotók. 

  • 1956.06.01. (6.szám) Könyvtáros, Becski Andor: A JÓZSEF ATTILA-MOZGALOM ELSŐ BESZÁMOLÓINAK TAPASZTALATAI KISPESTEN

    A kispesti Szabó Ervin Könyvtár tapasztalatairól. Helyzetjelentés a József Attila születésnapján tartott beszámoló eseményeiről. Sokan inkább Petőfit olvasnak, mert nehéznek találják József Attilát. Mit kell tenni, hogy ez a tendencia megváltozzon, hogy megszeressék József Attilát?

    „Másik tapasztalat, hegy ifjú olvasóink nem ismerik a művek szerzőit, a szerző személye iránti érdeklődés nélkül olvasnak. Eörsi István, az Írószövetség kiküldöttje csodálkozott is ezen. Mire az ifjak körülülték, s első élő író lévén életükben, igen kedvesen kifaggatták. Még azt is megkérdezték, hogyan adagolja naponta a tennivalóit. Mennyi jut írásra, olvasásra. Egyáltalán, miként kell alkotni. Az írásban, olvasásban ízlelgetni kezdő fiatalok találkoztak hozzájuk hasonló ifjúval, s alaposan kifaggatták. Eörsi azonban avatott beszélgetőnek bizonyult. Éppen József Attilán keresztül érvelt, magyarázott és tette kívánatossá, hogy új líránkra is vessenek egy pillantást.”

  • 1956.06.02 (22.szám) Irodalmi Újság, Abody Béla: Garai Gábor: Zsúfolt napok

    Könyvkritika.

    „Ezért esik jól a nemzedékét szerető és féltő kritikusnak Csoóri maradandó érvényű, felelősségteljes szenvedélye, Eörsi nagytávlatú intellektualitása, s az, hogy Garai is ilyenfajta maradandóságigénnyel áll mellettük, a költészet meghittebb szépségeit és formájának fegyelmét védve.”


  • 1956.06.07. Magyar Nemzet, E.I.: Fjodor Gladkov: Nehéz esztendők

    Könyvkritika Gladkov regénytrilógiájáról. 

  • 1956.06.16. (24.szám) Irodalmi Újság, E.I.: Válaszúton

    Vers.

  • 1956.06.23. (25.szám) Irodalmi Újság, E.I.: A „Columbus” előadásáról

    Színikritika. Gosztonyi János: Columbus – rendező: Lendvai Ferenc.

  • 1956.06.30. (26.szám) Irodalmi Újság, Irodalmi életünk időszerű kérdései

    Hozzászólások a Magyar Írók Szövetségének kibővített vezetőségi ülésén.

    „Eörsi István arról beszélt, hogy a szabad viták lehetőségének megteremtése után most az a feladat, hogy a vitában győzedelmeskedők állhassanak a fejlődés élére.”

    Reagálás:

    • Jelenlét (Budapest), 1983.13.szám Rainer M. János: Kulturális és ideológiai viták: Az Irodalmi Újság 1953 – 1956 III. rész

  • 1956.06.szám Színház és Filmművészet, E.I.: Élősdi, csaló vagy jólelkű öregember?
    MEGJEGYZÉSEK LUKÁRÓL ÉS PÉCSI SÁNDOR ALAKÍTÁSÁRÓL

    Gorkij Éjjeli menedékhely című darabjában a Pécsi Sándor alakításáról kialakult vitáról. Kárpáti Aurél, B. N. L. és Gy. M. bírálatáról.

    „Nézetem szerint tehát Pécsi Sándor először is nem Luka kritikáját, hanem magát Lukát adja, másodszor is helyes, hogy ezt teszi. E szerepet jobb felfogásban — és jobban — nem is igen játszhatta volna.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Színház, 1973.02.szám Cserje Zsuzsa: Arcok és maszkok

  • 1956.07.07. (27.szám) Irodalmi Újság, M.G.: Vita a szocialista realizmusról

    Az Akadémia Irodalomtörténeti Intézete Világirodalmi Osztályának vitája.

    „Eörsi István az 1953 előtti irodalmunkat bírálta, és kifejtette, hogy a szektás irodalomszemlélet és a sematikus művek a szocialista realista irodalom ellenzőinek táborát erősítették.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.